Tétel adatlapja
CÍMLAP
Fritz János
A dél-dunántúli szőlő- és gyümölcstermesztés helye az országban

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

Bevezető
A szőlő- és bortermelés
A gyümölcstermesztés
Összefoglalás
Táblázatok

A szőlőtermesztő gazdaságok számának változása
Az átlagos szőlőterület nagyságának változása
A gyümölcstermesztő gazdaságok számának változása
Az átlagos gyümölcsös-terület nagyságának változása
A szőlőterület fajtacsoportonkénti megoszlása a gazdasági szervezetekben
A szőlőterület fajtacsoportonkénti megoszlása az egyéni gazdaságokban
Az almatermésű gyümölcsök régiónkénti megoszlása a gazdasági szervezetekben
A csonthéjas gyümölcsök régiónkénti megoszlása a gazdasági szervezetekben
A héjas gyümölcsök régiónkénti megoszlása a gazdasági szervezetekben
A bogyós gyümölcsök régiónkénti megoszlása a gazdasági szervezetekben
Az almatermésű gyümölcsök régiónkénti megoszlása az egyéni gazdaságokban
A csonthéjas gyümölcsök régiónkénti megoszlása az egyéni gazdaságokban
A héjas gyümölcsök régiónkénti megoszlása az egyéni gazdaságokban
A bogyós gyümölcsök régiónkénti megoszlása az egyéni gazdaságokban
A gyümölcs- és borfogyasztás az európai országokban
Módszertani megjegyzések
Függelék



Bevezető

A szőlő- és gyümölcstermesztés a hazai agrárstruktúrán belül napjainkban is háttérbe szorul a gabona és a húságazat mellett. A piaci keresletnek a magas szakismeretet, nagyobb figyelmet kívánó termékek felé való eltolódása, az egészségesebb fogyasztási szokások térhódítása mind nagyobb esélyt adhat arra, hogy növekedjen a szőlő- és gyümölcstermesztés súlya a mezőgazdasági termelésben. Ehhez az országnak minden adottsága megvan: a kedvező talaj- és éghajlati viszonyok mellett termelőinket számos, hazánkban honos, hungaricum jellegű szőlő-, bor és gyümölcsfajta is versenyképessé teszi a nemzetközi porondon. Mindemellett a szőlő- és gyümölcstermelés a magas élőmunka igénye miatt a foglalkoztatásra is kedvező hatást gyakorolhat.

[...]

A kertészeti tevékenység jövőbeni kiszélesítésének kedvező terepe lehet a dél-dunántúli régió is, azonban meg kell jegyezni, hogy a térségben inkább a szőlő- és bortermelésnek vannak hagyományai, míg a gyümölcstermesztés a mai napig kevésbé preferált ágazatnak számít. A sokfelé kiváló talajadottságok nálunk a termőföld-hasznosításban hagyományosan a szántóföldi növénytermesztésnek, illetve az állattartás szempontjából nélkülözhetetlen rét-, és legelőgazdálkodásnak kedveznek és a gyümölcstermesztés így sokkal inkább kiegészítő tevékenység szerepet tölt be, mintsem egy nagytételekben termelő piacorientált ágazatét.

A továbbiakban az erre vonatkozó legfrissebb adatok, a 2003. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás eredményei, valamint a 2004. évi termékmérlegek alapján mutatjuk be, hogy melyek azok a legújabb tendenciák, amelyek a dél-dunántúli szőlő- és bortermelésre, illetve gyümölcstermesztésre jellemzők. Bemutatjuk továbbá azt is, hogy a térség e tevékenységek alapján milyen helyet foglal el a régiók rangsorában.