Tétel adatlapja
CÍMLAP

Bánya- és kohóbalesetek elháritása

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés

I. Rész. Balesetek a külszíni munkánál

I. Fejezet
A külszíni balesetekről általában
Józanság
Munkaruha
Védőszemüveg
Biztonságiöv

II. Fejezet
Kézi szerszámok
Létrák
Állványok

III. Fejezet. Balesetek erőműtelepeknél
Kazánház
Védekezés kazánrobbanás ellen
Túl nagy gőzfeszültség
Vízhiány
Kazánkő
Kazán- vagy csővezetékrepedés
Tömítés meglazulása
Gépház

IV. Fejezet. A műhelygépek és a kovácsműhely balesetei
Szabályok a balesetek elkerülésére
Gyakoribb balesetek. A., Fémmegmunkáló gépeknél
  Fúrógépnél
  Esztergapadnál
  Gőzkalapácsnál
  Csiszolókorongnál
  Köszörűkőnél
  Lemezvágóollónál
  Fémgyalúgépnél, marógépnél
  Verőgépnél
  Fúróélesítőgépnél
  Szegecselőkalapácsnál
Gyakoribb balesetek. B., Famegmunkáló gépeknél
  Közönséges és állítható körfűrésznél, keretfűrésznél és szalagfűrésznél
  Gyalugépnél és marógépnél
  Esztergapadnál
  Kovácsműhelyben

V. Fejezet. Balesetek emelőszerkezeteknél és felvonóknál
Emelőbakok és daruk
Csigasor
Kézi rudazatos emelő
Kézi vitla
Külszíni felvonók

VI. Fejezet. Kohóüzemi balesetek
Elegytér
Vastörő
Salakroncsoló
Torokszint
Az adagoló munkás kötelessége
A felvonó-kormányos kötelessége
Kohószint és öntőcsarnok
Kohógáz- és generátorgáztisztító
Kohójavítás
Ércpörkölő

VII. Fejezet. Szállítási és rakodási balesetek
Sodronykötélpályák és függősínpályák
Vasútikocsik tolatása és rakodása

VIII. Fejezet. Az osztályozó balesetei
Törő, válogatószalag és rosta
Csillebuktatók
Tölcsérek és széntartányok

IX. Fejezet
Balesetek a fatéren

X. Fejezet. Balesetek külfejtéseknél, iszaptömedék termelésnél, mélyebb árkolásoknál, csatorna készítésnél, földmunkáknál, derítőtavak és ülepítőmedencék tisztításánál, nyitott vízmedencéknél és el nem zárt kábelaknáknál, elhagyott üregeknél
Külfejtések
Iszaptömedék termelése
Mélyebb árkolások, csatorna készítés, földmunkák
Derítőtavak és ülepítőmedencék tisztítása
Balesetek nyitott vízmedencéknél és el nem zárt kábelaknáknál; elhagyott aknáknál s üregeknél

XI. Fejezet
Balesetek a bányatéren

XII. Fejezet
A mélyfúrás gyakoribb balesetei

XIII. Fejezet. Külszíni tüzek veszélyei. Balesetek benzin és tűzveszélyes folyadékok, robbanó-, izzó- és maróanyagok kezelésénél
Tűzvédelmi utasítás
Balesetek külszíni építményekben keletkezett tüzeknél
  Aknaépület
  Osztályozok, törők, brikettgyárak
  Kazánház, gépház, műhelyek
Balesetek benzin és tűzveszélyes folyadékok, robbanó-, izzó- és maróanyagok kezelésénél
  Benzin és tűzveszélyes folyadékok
  Karbid
  Robbantószerek
  Autogénhegesztés és -vágás
  Izzó-, tűzveszélyes- és maróanyagok

II. Rész. Balesetek a földalatti munkánál

XIV. Fejezet
Bányaruha
Egészségvédelem, tisztaság
Balesetek bányász szerszámok használatánál

XV. Fejezet. Omlás elleni védekezés
Az omlásos balesetekről általában
Ácsolatfajták
Az ácsolás abc-je
  a) Felügyelet a munkahelyen
  b) Bányatérségek kivájása
  c) Kopogózás
  d) A kivájt üreg biztosítása
  e) Az ácsoláshoz szükséges fa kiválasztása és előkészítése
  f) Az ácsolat kiszabása
  g) Az ácsolat összeillesztési módja
  h) Az ácsolatok felállítása
  i) A főte és homlok ideiglenes biztosítása
  j) Előrehaladás futóhomokban, görgetegben és iszaptömedék mellett
  k) Előhaladás régi vágatok fölött
  l) Fejtések ácsolása
  m) Betörés a fejtés megkezdésénél
  n) Ácsolás vágatkeresztezéseknél
  o) Ácsolás vágattalálkozásoknál
  p) Gurítók döntő- és töltőgaratának ácsolása
  r) Ácsolás, siklók, ereszkék, feltörések kiindulásánál és azokba való belyukasztásnál
  s) Nagyobb bányatérségek, rakodók, gépkamrák biztosítása
  t) Javító és fenntartó munka. Szakadások felfogása
  u) Vágatok szélesítése
  v) Javító munkák időbeli beosztása
  z) Aknák, feltörések ácsolása és javítása
Ácsolatrablás

XVI. Fejezet. Balesetek a járásnál
Járás szintes vágatokban és szállító utakon
Járás lejtősaknán, ereszkén, siklón

XVII. Fejezet. Szállítási balesetek
Szállítás kézi erővel (Csillézés)
Szállítás lóval
Szállítás végtelen kötéllel vagy lánccal. Két tucat szabály a csatlósoknak
Szállítás mozdonnyal
  A mozdonyvezető kötelessége
  A fékezőnek és kapcsosnak kötelessége
  A vonaton szállított személyek kötelessége
Útmutatás a lejtős pályán, siklóban, ereszkében és lejtősaknában történő szállítási balesetek elkerülésére
  A csillés kötelessége kisebb lejtésű pályán, hol gépberendezés nincsen
  A fékes kötelessége siklószállításnál
  A csatlósok kötelessége sikló, ereszke és lejtősakna szállításnál
  A csatlós kötelessége, amikor a lejtőspálya felső és alsó rakodóján egy csatlós szolgál ki
  A csatlós kötelessége, mikor a lejtőspálya felső és alsó rakodóján külön csatlós végzi a szállítást
  A csatlósok kötelessége, amikor a lejtős pályán több szintről állandó csatlósok szállítanak
  Szabályok, amikor a lejtőspályán több szintről az egyes szinteken dolgozó munkások szállítanak
  A csatlósok kötelessége, amikor a lejtősaknában függő sínpályán történik a szállítás
Szállítás siklók hajtásánál, ereszkék és lejtősaknák mélyítésénél
  Siklók hajtása
  Ereszke- és lejtősakna mélyítés
  Szállítás rázócsúzdán és szállítószalagon
  Szállítás vakaknán (döntő- és fékesaknán)
  Aknacsatlósok kötelessége
  Balesetek függőleges akna szállítógépénél
  Balesetek függőleges aknamélyítésnél

XVIII. Fejezet
Balesetek földalatti gép- és szivattyúkamrákban

XIX. Fejezet. Bányavilágítás
Lámpakamra
Benzintöltő
Javítóműhely
Lámpakiadóhelyiség
Az elektromoslámpák kamrája
Bányalámpa
A hordozható kézi elektromoslámpa

XX. Fejezet, Védekezés az ártalmas gázok és lebegő szénpor veszélyei ellen
A bánya levegője
Légvágat
Légpalánk, légcső
Szellőztetőgép (ventilátor)
Légajtó
Légfüggöny
A légvágatok szabadon és tisztán tartása
Ártalmas gázok
  Oxigén hiány
  Szénsavgáz (Széndioxid)
  Széngáz (Szénmonoxid)
  Kénhidrogéngáz
  Sujtólég (Methán)
Hogyan kell viselkedned a sujtóléges munkahelyen?
Zsomptakarítás
Védekezés a lebegő szénpor veszélyei ellen

XXI. Fejezet Sujtólég- és szénporrobbanás. Bányatüzek
Hogyan viselkedj sujtólég- és szénporrobbanás esetén?
Védekezés a bányatüzek veszélyei ellen
  Tűz elleni védekezés földalatti istállókban és takarmányraktárakban
  Tűz elleni védekezés földalatti rakodók, gépkamrák, robbantóanyagraktárak és bányatérségekben

XXII. Fejezet
Balesetek vízbetörésnél

XXIII. Fejezet. Balesetek robbantószerek használatánál
Robbantóanyagok
Gyutacs, gyujtózsinór és villamosgyujtó
A robbantóanyag szállítása
  A külszínen
  A bányában
  Robbantóanyag és robbantószer vételezése
  A robbantószerek tartása a munkahely közelében
A robbantószer elhasználása
  A robbantószer hibái
  A gyujtótöltény felszerelése
  Töltés
  Fojtás
Gyujtás
  Gyujtás gyujtózsinórral
  Villamosgyujtás
  Búvóhely
  Visszatérés a munkahelyre
  Lövés után a munkahely megvizsgálása
  Robbantásnál sujtólég és szénpor elleni védekezés

XXIV. Fejezet. Védekezés a villamos áramütés ellen
Amit egy bányásznak a villamos áramütés elleni védekezésről tudnia kell
Elektromos gépek szabályellenes kezeléséből és hibás elektromos alkatrészek érintéséből eredő balesetek
Szabad vezetékek érintéséből származó balesetek
Balesetek áram ki nem kapcsolása miatt
A kábelek érintésénél történő balesetek
Összefoglalás

III. Rész. Első segélynyújtás, mentés

XXV. Fejezet. Első segélynyújtás
Az első segélynyújtásról általában
Karcolások, kisebb és nagyobb sebek
  Kezelés a bányában
  Kezelés a külszínen
  Égési sebek
  Savmarások
  Csonttörések
  Villamos áramütés
  Gázmérgezés
  Vérzés elállítása
  Szemsérülések
  Utasítás szemsérüléseknél az első segélyt nyújtó egyén számára
  A sérült szállítása
  Mesterséges légzés
  Sylvester-féle eljárás
  Schäffer-féle eljárás
  Eljárás pulmótorral
  Howard-féle eljárás
  Lobelin injekció
Mentés
  Általános útmutatás
  Segédkezés a mentőmunkánál
  A mentőcsapat munkája



Bevezetés

Bányászok és kohászok!

Hogy fogalmatok legyen foglalkozásotok veszélyességéről, itt a baleseti statisztikának csak néhány számát említjük fel. Az 1931-dik évben a bányászatnál és kohászatnál 59, az 1932-dik évben pedig 43 halálos baleset történt. A nyolc napon túl gyógyuló súlyos balesetek száma mind a két évben meghaladta a 3000-et. Vagyis, ha a munkáslétszámot kereken 30.000-re vesszük, az említett adatok azt jelentik, hogy egy év alatt minden tizedik bányászt vagy kohászt munkája közben baleset ér s csak a véletlen szerencsétől függ, hogy a megtörtént baleset súlyos sérüléssel, részleges munkaképtelenséggel, avagy halállal végződik-e vagy sem.

Hogy ezek a balesetek a sok szenvedésen és könnyeken kívül pénzben és kenyérben mit jelentenek, az kitűnik abból, hogy a munkaadók 1930-ban hétszázezer pengőt, 1931-ben pedig majdnem egymillió pengőt fizettek be az OTI-nak baleseti kártalanításra. Ha most a háromezer sérültnek munkában elvesztett idejét évenként hozzávetőlegesen százezer műszakra tesszük, akkor a balesetet szenvedett bányász és kohász munkavállalók munkabérvesztesége évenként legalább háromszázezer pengőt tesz ki. Ijesztő nagy számok, különösen, ha azt meggondoljuk, hogy ezekkel a számokkal a sebesültek mennyi vére, szenvedése és a hozzátartozók mennyi könnye és nyomorúsága jár együtt.

Ez a Kiskáté a balesetek és az azok nyomán fakadt könny, szenvedés és nyomorúság megszüntetése ellen akar küzdeni úgy, hogy a bányászokat és kohászokat egy emberöltő alatt megtörtént, gyakoribb balesetek példáinak felsorolásával igyekszik a baleset elleni védekezés módjára megtanítani.

A jelszó: BALESET ELLEN VÉDEKEZZ!
De lehet-e a balesetek ellen védekezni?

Az életüket a Véletlen szeszélyére bízó bányászok és kohászok, ha figyelmeztetik őket szabályellenes cselekedeteiknek következményeire, azt szokták mondani: "ami a Sors könyvében a számunkra írva van, azon változtatni nem lehet". Példákat hoznak fel, amelyek azt látszanak igazolni, hogy egy-egy társuk több veszélyes helyzetből kimenekült és mégis végül halálos baleset áldozata lett, mert így rendelte szántára a Végzet.

Ez a hit merőben téves! A példákban felhozott társukkal nem azért következett be munka közben a halálos baleset, mert a Sors így rendelte, hanem, mert társuk alaptermészetére nézve nem volt óvatos, megfontolt, hanem fegyelmezetlen és vakmerő.

Száz baleset közül csak tíz az, amelyet elkerülhetetlen természeti erők okoznak, míg kilencvennél az áldozat hozzánemértése, fegyelmezetlensége játsszák a főszerepet.

Az óvatosság: biztonság! A vakmerőség: veszedelem!

Neveld önmagadban az óvatosságot, a hozzáértést és fegyelmezettséget. Irtsd ki a lelkedből a tudatlanságot, a fegyelmezetlenséget és vakmerőséget, akkor a hirtelen rádzúdult természeti veszélyek között is épségben fogsz megállani.

Ha ezt a kis könyvet szeretettel olvasgatod s jó tanácsait megfogadod, megedzed lelked a rád leselkedő veszélyek leküzdésére. Ha komolyan és erősen akarod: elkerülöd a baleseteket, épkézláb, egészségesen maradsz és sem magad, sem családod nem döntöd veszélybe és nyomorúságba.

A bányászhimnusz azt mondja:

Isten kezében életünk.
Ő megsegít, reméljük!

Ha tudod és érted feladatodat; ha elszántan akarod a balesetek elkerülését; és ha szilárdan hiszel és könnyelműen nem bizakodol el jósorsodban, akkor a válságos pillanatokban is segíteni tudsz magadon és az Isten is segíteni fog rajtad.

Jó szerencsét!