Bevezetés

A latin-amerikai magyar jelenlétet vizsgálva öt, egymástól viszonylag jól elkülöníthető korszakot lehet megkülönböztetni: a gyarmati korszakot, a modern vándormozgalmak első világháborúval bezáruló első, majd a két világháború közti második korszakát, végül a második világháború utáni DP-k, azaz hontalan személyek, és az 1956-os forradalmat követő politikai emigrációk korszakát.

A szerző doktori kutatása a fent említett összes korszakot érintette, majd disszertációjában a modernkori vándormozgalmak migrációs irányainak változására fókuszálva az első három korszak feldolgozása mellett döntött. Bár jelen munka a Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Doktori Iskola "Hispán világ története" alprogramjának doktori sorozatában kerül publikálásra, a szerző a két évvel ezelőtt bemutatott disszertáció egésze helyett, terjedelmi korlátok miatt csupán az értekezés első fele, azaz az első világháborúval bezáruló két korszak bemutatása mellett döntött. A választást indokolta az is, hogy ez az a korszak, melyre vonatkozó ismereteink leginkább hiányosak, annak ellenére, hogy a magyar történetírás már a korai időktől kezdve számos munkában foglalkozott a régió magyar jelenlétének korai emlékeivel.

Ezen kutatások két fő vonulata a magyar jezsuiták és a Kossuth emigráció történetét tanulmányozta, de több munka is kísérletet tett a legkorábbi magyar vonatkozású adatok felkutatására. Az így előkerült ismeretek zöme egy témát önállóan, vagy több témát egymástól függetlenül feldolgozó tanulmányban került publikálásra, mellyel szemben jelen összefoglaló munka egyrészről a korábbi kutatások eredményeit mutatná be, másrészről pedig számos, eleddig nem kutatott téma feldolgozásával azt kiegészítené, és esetleg korábbi adatokat más megvilágításba helyezne.

A tanulmány a téma vizsgálatakor két fontos kérdésre próbál választ találni. Egyrészről kísérletet tesz azon korai életutak bemutatására, melyek művelődéstörténeti hozadékukkal befolyással lehettek a korabeli magyar társadalom Latin-Amerika képére. Majd a kivándorlás tömegessé válásával egyre nagyobb hangsúlyt kíván helyezni azon csoportok bemutatására, melyek a latin-amerikai társadalom széles köreiben megismertették a magyar nevet, s ezáltal befolyással lehettek környezetük formálódó, vagy esetleg már létező magyarságképére, mely a vizsgálandó korszakon túlmutatva a magyar kivándorlás egészére is hathatott.

A tanulmány igen fontos részét képezik a magyarországi ki- és a fontosabb latin-amerikai országok bevándorlási törvényeit, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia és a latin-amerikai országok közti kétoldalú kapcsolatokat bemutató fejezetek, melyek a feldolgozandó téma jellegéből adódóan kronologikus formában kerülnek bemutatásra.