Fejem felett az égi pályán játszik a nap és a felhőhabok,
Én idelent hagyom, hogy ringassanak a lágy vízhullámok,
S a parton csak a szél olvassa az ottfelejtett újságot...

Vágyakozva figyelem, ahogy egy sirály átszeli a végtelen eget,
S a messzi hajóról sok ember néz, mind valakinek integet...
És én csak bámulom az alkonyatba nyúló kékséget fejem felett;

A világ ezen része is kisidőre legalább szemem sugaraiba temetkezett...