Bevezetés (részlet)

A dolgozat 1978-ban készült el doktori disszertációmként. Az 1977 és 1978-ban végzett helyszíni gyűjtéseimet megelőzte egy 1960-61-es gyűjtés. E korábbi vizsgálat célja a község gazdasági-társadalmi fejlődésének megrajzolása a jobbágyfelszabadítástól 1945-ig, majd ennek tükrében, ezzel összefüggésben megállapítani a párválasztás okait, tényezőit. Különösen a gazdasági, társadalmi kép rendkívül sokrétű adatgyűjtést igényelt, lényegében összefoglaló ismertetését jelentette a község kultúrája azon néhány elemének, melyek a gazdasági-társadalmi fejlődés mutatóiként jelentkeztek.

Bizonyos szempontból kísérletnek számított az a vizsgálat is, ami a község két háború közti időszak társadalmi rétegeinek meghatározását célozta. Az igazi problémát az jelentette, hogy a vagyoni megoszláson túlmenően, melyek azok a tényezők, amelyek nagymértékben meghatározzák az egyes rétegeket és melyek azok a jelenségek, amelyek befolyásolják ezeknek a tényezőknek a működését. Lényegében a parasztgazdálkodás jellege, a gazdálkodás szintje az egyes rétegek meghatározója.

Az átlag középparaszti réteg tagjai annyi földterülettel rendelkeztek, ami elegendő volt a család igényeinek kielégítésére (ez a földterület vizsgált községünkben 15 hold körül mozgott, amelynek egy része szőlő volt), a család rendelkezett elegendő számú munkaerővel és igaerővel, sőt, ha a családtagok száma nagy volt, bérmunkát is tudtak vállalni. Ehhez az átlagos szinthez viszonyítva állapítottunk meg még három réteget: egy átlag alattit, egy jó átlagot és egy átlag feletti réteget. Minden esetben tehát a vagyoni helyzet, a munkaerőmegosztás, a szakismeret, valamint a gazdaság önellátó ill. árutermelő volta adja az egyes rétegeket. Figyelembe vettük ezenkívül a korábbi, rendi társadalomban kialakult rétegképző tényezőket is, amelyek még az 1960-as években is hatottak - erősítették vagy gyengítették - a lényegében vagyoni helyzetre alapuló rétegződést.

Az egyes rétegekbe tartozó családok kultúrája bizonyos területeken eltért egymástól. Ezt az eltérést a település, az építkezés, a lakásbelső és a táplálkozás elemzésével vizsgáltuk. Részletes elemzést végeztünk továbbá a párválasztás szempontjainak összegyűjtésével.

[...]

A községünkről megrajzolt kép az adatgyűjtés idejében (1978) még a mozgásban levő társadalomra jellemző. Éppen ezért sok esetben csupán a tendenciák megrajzolása volt lehetséges.

Az elmúlt két-három évtizedben igen jelentős volt az elvándorlás. E nagyarányú elvándorlás csak részben jelzi a mezőgazdaságból az iparba való elvándorlást, mivel a helyi tényezők következtében a község fejlődése megállt, így a mezőgazdaságban tovább dolgozók egy részét is elköltözésre késztette. Hiányoztak a községben az infrastruktúra fejlődéséhez szükséges lehetőségek és feltételek. Ez a hiány sodorta el a lakosság jelentős hányadát a környező helységekbe.

A disszertáció a községből szemlélve elemzi az elvándorlás, elköltözés okait, körülményeit. A községben maradt lakosság vizsgálatát még tovább szűkítve, a közösségből kiindulva végeztük el. A községben 1945 előtt létezett egy közösség, amely elsősorban gazdasági közösség volt, erre épült egy társadalmi rétegződés, amelynek legfontosabb kialakító tényezője egyre inkább a vagyon lett, de még bizonyos mértékig tovább működtek a gazdaságra épülő faluközösség jegyei is. A közösségen belül változott az életmód, az együttélést szabályozó értékrend is. A vizsgált időszakban egyre kisebb jelentősége lesz ennek a gazdaságra épülő közösségnek, a mezőgazdaságból teljes egészében kikerült családok el is szakadnak tőle; s csak azok kötődnek egyre lazuló szálakkal a közösséghez, akik mezőgazdaságban dolgoznak továbbra is, valamint a legidősebb generáció tagjai. Tovább gyengítette a közösség fennmaradásának lehetőségét a közigazgatási önállóság elvesztése, de nagymértékben hozzájárult ehhez az egyház szerepének gyöngülése is.

Jelen tanulmány a fentiekben vázolt jelenségek a disszertáció konkrét adatokra épülő elemzéseit közli.