Tétel adatlapja

CÍMLAP

Vajda Emil

Kossuth Lajos

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés.

I. Hol született Kossuth? Családi leszármazása. Kossuth szülői és azok házi köre. Monoki szép napok. Átköltözés Sátor-A.-Ujhelyre. Tanuló évek.

II. Pályaválasztás. Folyamodás titkárságért az udvari kanczelláriához. Kosarat kap. Haza megy ügyvédnek. Örvény szélén. Valóság és rágalom. Absens legatus Pozsonyban.

III. Első szónoklati kisérlet. Népzendülés S.-A.-Ujhelyen. Egy főúri pletyka. Absens legatus a pozsonyi dietán. Országgyűlési tudósítások. Törvényhatósági tudósítások. Kossuth elfogatása.

IV. Kossuth a börtönben. Országos tiltakozás. K. szabaddá lesz. Megnősül. Átveszi a "Pesti Hirlap" szerkesztését. Hatása a közvéleményre. Széchenyi megtámadja a "Kelet Népé"-vel. Elv és modor. K. visszalépése a "P. Hirlap"-tól. Csendélet Tinnyén. K. és a védegylet. Kossuth Pestmegye követe.

V. Az 1847-iki országgyűlés. Ellenzéki programm. Pártok és vezérek. Kossuth felirati javaslata. Győz az alsó, megbukik a felső táblán. Az adminisztratori sérelem. Cselszövés Kossuth megbuktatására. "Egy" szótöbbség. "Legyen tehát harcz." Márczius 13 és 15. Kossuth ujabb fölirati javaslata. Küldöttség Bécsbe. Az első felelős magyar miniszterium névsora. Kossuth és a 48-iki alkotmány. Széchenyi és Deák Kossuth Lajosról.

VI. Az 1847/8-iki országgyűlés vége. A királyi család Pozsonyban. Pár szó a 48-iki alkotmányról. A szabadságharcz közjogi és erkölcsi okai dióhéjban. Jellasich és Windischgrätz. Nemzeti áldozatkészség pénzben és vérben. Az első képviselőház. Kossuth 200,000 honvédet kér a nemzettől. Megszavazzák egyhangulag. Kossuth intézkedései a haza védelmére. István fhg nem fogadja el a koronát. Eltávozik az országból. Windischgrätz a fővárosba nyomul. Békeküldöttség. Kossuth a tiszai nép közt. Windischgrätz bevonulása Budapestre. A kormány Debreczenbe költözik. A békepárt. A koczka fordul. Diadalt diadal ér. Kossuth kormányzóvá választása. Budavár megvétele. Kossuth bevonulása Budapestre. Orosz invasio. Görgey és a békepárt fondorkodásai. Kossuth hadi terve. Görgey alkudozásai az orosszal. Vereség vereségre. A kormány Szegeden és Aradon. Görgey leteszi az álarczot. Kossuth lemondása és menekülése. Világos. Okt. 6. Kossuth bitófán - in effigie.

VII. Kényuralom, halotti csönd otthon. Az emigráczió hivatása Kossuth felfogása szerént. Viddin, első stáczió a hontalanság vándorútján. Ujabb pihenő Sumlában. Egy végzetes alternativa. A brussai emlékirat. Beljebbezés Kiutahiába. Minő volt itt az élet. Az Északamerikai Egyesült-Államok közbelépése. A belebbezés vége. A "Missisippi" födélzetén. Spezzia. Marseille. Gibraltar. Lissabon. Körút Angolországban. Nagyszerű fogadtatás Southamptonban, Londonban, Birminghamban, mindenfelé. Bucsú Angliától. Félesztendő Észak-Amerikában. A new-yorki bankett. Kossuth ünnepélyes bevezettetése a senatusba és a képviselőházba Washingtonban. Kossuth-dollár. Visszatérés Európába.

VIII. Kossuth házi élete Londonban. A békepárt írói. Kossuth és a Krim háború. A forradalmi triumvirek kiáltványa. Kossuth és Mazzini. Fekete pontok Ausztria látóhatárán. A magyar emigráczió és a Tuilleriák. Kossuth első találkozása Napoleon császárral Párisban. A magyar nemzeti igazgatóság. Kossuth megbuktatja az angol kormányt. Kossuth olaszföldön. Kossuth második találkozása Napoleon császárral Wallegioban. Forradalmi bizottság Magyarországon. Villafranca. Consummatum est.

IX. Kossuth elbúcsúzik Cavourtól. Ennek nyilatkozata a villafrancai békekötésről. Kossuth visszatér Angliába. Borura derű. Koszorus költő és hazafi. Népgyűlés Glasgowban. Kossuth és Garibáldi. Benedek tábornok, a nap hőse. 1860. Kossuth Turinba utazik. Hogyan fogadja őt Cavour és Victor Emmanuel. Szerződés a "Magyar nemzeti Igazgatóság" és az olasz kormány között. Fegyverszállítás Keletre. Ujabb magyar légió olasz földön. Tisza Kálmán és Ivánka Imre mint a forradalmi párt küldöttei hazulról. Kossuth Londonban magyar bankót nyomat. Az osztr. császár pöre K. ellen. K. családostul átköltözik Olaszhonba. A koczka vakra fordul. Cavour halála. Köpenyforgatás en gros et en detail. 1861-1867. Ricasoli-Ratazzi. A nemz. igazgatóság feloszlása. Osztr.-porosz háboru. A magyar légió fölbomlása. Nyilt levél Deák Ferenczhez. Megtagadva - kitagadva. Őrök dicsőség és mindennapi kenyér. Tu dixisti!

X. Kossuth Lajos családjáról. Egy sírkő története. K. levele Zlinszky úrhölgyhöz. Egy alispán K. Lászlóról. K. L. édes anyja osztrák fogságban, Kossuth és a belga kormány. Elv és szívvonzalom. Breznayné E. Karolina. Zsulavszkyné K. Emilia. Meghal Newyorkban. Fiai hősök. Ruttkayné Kossuth Lujza. Börtönbe kerűl. Kiszabadul. Kiszabadítja Kossuth fiait. Viszi Kiutahiába. Az emigráczio hálája. Vissza a hazába. Újabb börtön. Nehéz napok a külföldön. Az első viszontlátás. Az utolsó révpart. Meszlényiné Kossuth Zsuzsánna. Lángész és hajthatlan lélek. "Zsuzsi, a tábori dajka." Fogságból számkivetésbe. Brüssel. Newyork. Meg nem hajlik, de megtörik. K. Lajos nejéről. Mikor a szív választ. Derüre boru. Bujdosás a hazában. Menekülés álruhában. Garasanin. A menekült első öröme. Csendélet Kiutahiában. K. neje és az angol hölgyek. Háztartás Londonban. Kossuth levelei nejéhez. Rágalom és valóság. Egy sírkő a genuai temetőben. Kossuth Vilma. Meghal virágkorában. Irányi gyászbeszéde. Kossuth Ferencz és Lajos. Kossuth nevelési rendszere. A montçenii vasút és alagút. Olasz állampolgárok, magyar hazafiak.

Kossuth mint ember, szónok és államférfiú.


Bevezetés (részlet)

[...]

Kossuth és e század bölcsője egymás szomszédságában ringott. S dajkadala mindkettőnek a "Marseillaise" volt.

Együtt nőttek, fejlődtek, izmosodtak, hatottak. Együtt közelednek sirjok felé. S bármelyikök fogja is megelőzni halálban a másikat, az idők végéig mindenha együtt fogja őket emlegetni az emberiség története...

I. Napoleontól Bismarckig tüneményes nagyságok, halhatatlan szereplők, világtörténelmi óriások hosszú sora vonul végig Európa szinpadán e század folytában... S ha nemzeti hiúságunknak már az is hizeleg, hogy a Montblanc és Monte-Rosa mellé egyenrangú természeti alkotásként állíthatjuk oda örök-köd ülte, százados jég födte sziklacsúcsaival a Magas-Tátrát; hogyan ne lehetnénk büszkék, mi tölthetne el inkább hazafi örömmel és önérzettel, ha az nem, hogy a nemzetnek kicsiny és szegény, fajnak csekély és rokontalan magyar nép kebléből vakszerencse pártfogása, véletlen kedvezése, mult idők öröksége nélkül tisztán a saját erejéből, a lángelme és jellemnagyság erkölcsi jogán jut egyenrangú kortársként a megjelölt vakító csoportba Kossuth Lajos, kisebb egyiköknél sem, nagyobb igen soknál, ha a siker eszközei és föltételei között gyakorlati haszna és értéke szerint veszszük latba és számításba azt az aránytalan előnyt, hogy valaki a Rajna, Szajna vagy Themze partján születik s világhirért és örökzöld babérért a franczia, német, angol névnek létszámban, vagyonban, befolyásban, tekintélyben nyilatkozó túlsúlyával jelenik meg a küzdtéren, nemzetközi vetélkedés - és mérközéshez.

Bármi magas piedestálra helyezi is nemzeti kegyeletünk Széchenyit, a miért egy ezeréves múlt minden fogyatkozását és mulasztását föltárta. És Deákot, a miért egy ezeréves új jövő minden tényezőjét megjelölni és biztosítani iparkodott: a világtörténelem Pantheonában csak a magyar népnek szánt külön fülke fogadja be ily talapzaton emléköket.

A háromszínü lobogóval Kossuth diadalszekere egymagában fogja képviselni és hirdetni a világtörténelem széles országútján a magyar nevet és magyar Geniuszt.

Az osztrák monarchia elszigetelt, korlátolt belügyi kérdéséből ő tette európaivá a magyart!

A kiutahiai fogságból, a southamptoni szószéken, az amerikai körút alatt s később a franczia és az olasz kormány kombináczióiban ő lehelt a magyar szóba oly varázst, ő szerzett a magyar névnek oly népszerüséget, ő vindikált a magyar államnak oly jelentőséget, ő kölcsönzött a magyar érdeknek oly nyomatékot, a mi nélkül a passziv ellenállás lassú halálnál, csöndes kimulásnál, nesztelen végnél egyéb eredményre aligha vezet vala.

E szertelen egyéni túlemelkedésnek a házi környezeten és viszonyokon, ez absolut nagyságnak az egyéniségben önmagában fatumszerüleg aztán nem is lehetett más, mint tragikai befejezése.

Kossuth Lajos nem halt meg physice a hazáért, mint a csatatér áldozatai és Arad vértanúi. Nem physiologice, mint a döblingi tébolydában a "legnagyobb magyar". Nem erkölcsileg, mint a világosi síkon Görgey Arthur... De meghalt lelkileg! meg, nem egyszer de százszor, mert csalódott mindenkiben és mindenekben... S így a legborzasztóbb tragikai bünhödés: Prometheus lelki kínjai keserítik meg utolsó éveit.

És Magyarország volt kormányzója idegen földön, egy szerény kis szobában, késő éjjel lámpavilágnál iróasztala fölé görbülve, kezében egy kenyérkereső napszámos pennával ma százszor megrázóbb és tanulságosabb látvány, emberi részvétet és félelmet költeni százszor alkalmasb és méltóbb, mint a silány agyagra szintén isteni szikrát vesztegető ókori Prometheus, kietlen sziklához lánczolva, egy saskeselyüben symbolizált késő szívbéli bánatával.

E modern tragikum annál teljesebb, mert nem hiányzik abból a műbölcsek által előírt, szerintök okvetlenül szükséges - erkölcsi tévedés sem!

[...]