CÍMLAP
Interetnikus kapcsolatok
Északkelet-Magyarországon
TARTALOM, UTÓSZÓ
Tartalom
SZABADFALVI József: A néprajzi érdeklődés kibontakozása és interetnikus kutatások Északkelet-Magyarországon
CSORBA Csaba: Északkelet-Magyarország néptörténeti vázlata
VERES László: Borsod megye etnikai arculatának változásai a 18. század első felében
UJVÁRY Zoltán: Az interetnikus kutatásokról Észak-Magyarország népi kultúrájának vizsgálatában ...
DÖMÖTÖR Tekla: Interetnikus kapcsolatok a népszokások tükrében
PALÁDI-KOVÁCS Attila: Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon
VOIGT Vilmos: Van-e határa egy népi kultúrának?
BARNA Gábor: Hiedelemalakok a különböző etnikumok néphitében
BARTHA Elek: Etnikus különbségek és a vallások integráló ereje
BAKÓ Ferenc: Párhuzamok és eltérések az Eger környéki magyarság és nemzetiségek településében, építkezésében
DÁM László: Interetnikus kapcsolatok a Zempléni-hegység népi építészetében
PALÁDI-KOVÁCS Attila: Kárpátukrán telepek Észak-Magyarországon
UDVARI István: Adalékok a XVIII. századi kárpátukrán hivatalos írásbeliséghez. XVIII. századi cirillbetűs kéziratok Szabolcsban
SASVÁRI László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18-19. században
DOBROSSY István: A 17-19. századi újgörög diaszpórák néprajzi jelentősége Északkelet-Magyarországon
KÁRPÁTI László: Egy borsodi ruszin énekeskönyv a 18. századból
VARCHOL Nadyezsda-VARCHOL Joszif: A "Korvin Mátyás és a rossz lány" c. monda az Ulicsszko-ulláni Alföld szájhagyomány útján terjedő népköltészetében
KRUPA András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében
Cs. SCHWALM Edit: Népi táplálkozási adatok a szlovák-magyar interetnikus hatásokhoz
SIGMUNDOVA Marta: A parasztasszony státusza, mint etnodifferenciális tényező
MÉRY Margit: Magyar-szlovák kapcsolatok a népviseletben Abaúj északi területén
FÜGEDI Márta: Interetnikus kölcsönhatások Északkelet-Magyarország népművészetében
PETERCSÁK Tivadar: A zempléni vándoriparosok szlovák kapcsolatai
VIGA Gyula: A bükki szlovák falvak szerepe a táji munkamegosztásban
KANTOR, Ryszard: Lengyel telepesek néprajzi kutatása és az ún. polónia-kutatás
BŐDI Erzsébet: Etnikus jegyek az istvánmajori lengyelek táplálkozási kultúrájában
BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepek építkezésének néhány sajátossága
PÁLL István: Az Észak-Tiszántúl románsága a 18-19. században
VEKERDI József: A cigányság Észak-Magyarországon
BENCSIK János: Kultúrelemek adaptálása és továbbéltetése a cigányság kultúrájában
BALASSA Iván: Zárszó
Zárszó (részlet)
A magyar néprajztudomány megindulásától kezdve nagyon fontos feladatának tekintette a vele együttélő vagy érintkező nemzetiségek, népek kultúrájának kutatását és a kölcsönös kapcsolatok, hatások megállapításait. Így gyűjtött a Néprajzi Múzeum 1872-ben történt megalapításától kezdve, ezt tekintette egyik legfontosabb feladatának az 1889-ben megalakult Magyar Néprajzi Társaság és folyóirata, az 1890-től megszakítás nélkül megjelenő Ethnographia. Elég, ha ennek első kötetébe belepillantunk, ahol német, vend, szlovák, bolgár, délszláv, cigány, román, örmény, magyarországi spanyol telepesek és mások néprajzáról olvashatunk. Ezt a felfogását és törekvését a magyar néprajztudomány máig is megőrizte és tudományszakunk mai fejlettségi szintjének megfelelően igyekszik művelni. Mindezt ismerve csak elnézésnek lehet tekinteni, hogy a Magyar Néprajzi Lexikonban interetnikus kapcsolatok címszót nem találunk, bár maga a fogalom a különböző címszavakban előfordul, mint adaptáció, átvétel stb. Már csak azért is megérdemelte volna legalább az utalásszerű megemlítést, hiszen a néprajzi köznyelvben általánosan használjuk. Ezt maga a miskolci konferencia elnevezése is bizonyítja. Az utóbbi évtizedekben sokszor és sokat foglalkoztunk a kulturális elemek, egész komplexumok átadásával és átvételével, a kétnyelvűség kérdésével. E megbeszélések, viták sorában jelentős hely illeti meg ezt a konferenciát. Ennek szervezési módszere azért is szerencsés, mert a tanulmányok döntő többségét már előre kézhez kaphattuk és ennek következtében a hozzászólásokra, a vitára jobban fel lehetett készülni. Néhány alapelv már kikristályosodóban van. Ezek közül elsőnek kell megemlítenem, hogy két érintkező kultúrát tekintve minden esetben kölcsönhatásról van szó. A mérték azonban lehet különböző aszerint, hogy melyik népi műveltség hordozói vannak többségben. Kétségtelenül meghatározó jellegű az is, hogy a többség gyakorolja az államhatalmat, még akkor is ebben a teljes egyenlőségre való törekvés hatja is át azt. Az "Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon" című konferencia és tanulmánykötet számos elvi kérdés tisztázásához járul hozzá.
[...]