Tétel adatlapja

CÍMLAP

Fábián Róbert - Simich Rita

Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

I. Bevezetés

II. A szexuális nevelés elméleti alapja, tudományos háttere

a.) A szexuális egészség, mint a szexedukáció célja
b.) A pszichoszexuális fejlődés stádiumai
c.) A nemenként eltérő szerepek és késztetések
d.) A pszichoszexuális fejlődés zavarai

III. Az iskolai szexedukáció múltja és jelene

IV. Programok

a.) Hazai iskolai szexedukációs, felvilágosító programok
b.) Holisztikus szemléletű, komplex iskolai prevenciós programok
c.) Akkreditált tanárképző programok szexedukációs tartalommal
d.) Az iskolai egészségfejlesztés helyzete, ezen belül az osztályfőnöki órák egészségfejlesztési tematikával
e.) A biológia és egészségnevelés tantárgyak tanárainak véleménye a jelenlegi iskolai szexedukációról
f.) Az iskola-egészségügyi dolgozók szerepvállalása az iskolai szexedukációban
g.) Ismeretterjesztő anyagok általános és középiskolások számára

V. További adalékok az iskolai szexedukációhoz

VI. Összegzés

Felhasznált irodalom


Bevezetés (részlet)

Az iskolai egészségnevelési-egészségfejlesztési programok, foglalkozások ma már az általános és középiskolák döntő többségében jelen vannak. Kisebbségben vannak azok az iskolák, ahol a leghatásosabb formában, programszerűen, a tantervbe építve heti rendszerességgel történnek, a jellemzőbb inkább az, hogy osztályfőnöki órákon évente négy-hat alkalommal foglalkoznak a témával a pedagógusok vagy egészségnevelők, esetenként az iskola-egészségügy dolgozói, s ezt kiegészítik egészségnappal vagy más egyedi akciókkal. A mennyiségi változásokon túllépve ma már a minőségi kérdések okoznak problémát: vajon autentikus, valóban a diákok ismereteihez alkalmazkodó, igényeiknek megfelelő a tematika és a módszer megválasztása? Tapasztalatunk alapján ugyancsak tudjuk azt, hogy a programok kiválasztása során a legtöbb esetben a legismertebbet, a legjobban elérhetőt választják, vagyis a diákok tényleges szükségletétől és igényeitől függetlenül döntenek. Természetesen a pedagógusok nem rendelkeznek azzal az eszközzel, hogy előzetesen felmérjék és értékeljék az igényeket, még akkor sem, ha hozzávetőleg ismerik a diákjaikat. Segítségükre már évek óta standard kérdőívvel készítjük elő az iskolai egészségnevelési programok kiválasztását azokban az iskolákban, ahol erre készség mutatkozik. Ilyen alkalmakkor önkitöltős kérdőív segítségével, egy önálló kérdésblokkban az ismeretek szintjére, majd az érdeklődésük mértékére kérdezünk. Annak ismeretében, hogy a szükségletek és az igények többnyire nem fedik egymást, a kérdőívek kitöltésén túl, egy-egy órán elbeszélgetünk a diákokkal mindazokról a kérdésekről, amelyek érettségüknek megfelelőnek látunk. A jellemző attitűdök, az ismeretek tényleges szintje és az igényeik megismerése a szándékunk ekkor. A kérdőívek válaszaiból és a beszélgetés tapasztalataiból áll össze az a kép, amely segíti a pedagógusokat a tematika és a szükséges módszer megválasztásában.

[...]