Végh György
Mostoha éveim ; A garabonciás diák ; Eszter
"Olyan voltam mindig, mint a kígyó, levedlettem a régi bőrömet, ledobtam magamról a túlnőtt, már-már kényelmetlenné, szorítóvá vált, megunt életet, meggyűlölt énemet, mert alatta készen állt a másik, amire éppen szükségem volt, hogy olyanná teljesedjen ki lassan, amilyen leszek majd, mikor megkövesedő tekintetembe csodálkozva néz a halál."
2010-06-01
Megtekinthető verziók
Word EPUB HTML PDF PRC RTFZIP verziók
Word ZIP PDF RTF URL: https://mek.oszk.hu/08300/08335 URN: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-75638Látogatások: 5 124