Keresés:

info

Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár

Erdélyi magyar szótörténeti tár
= Dicţionar istoric al lexicului maghiar din Transilvania
= Historisches Wörterbuch
des siebenbürgisch-ungarischen Wortschatzes
.
/ ... gyűjt. és szerk. Szabó T. Attila ;
szerk.-mtársak: Vámszer Márta, Daly Ágnes, Kósa Ferenc, Fazakas Emese,
Zsemlyei János, András Zselyke [et al.].
Budapest : Akad. K. ; Bukarest : Kriterion, 1975-
Főszerk. a 8. kötettől Vámszer Márta, a 12. kötettől Kósa Ferenc
Az 1-4. köt. 1975-1984 között a bukaresti Kriterion Könyvkiadónál jelent meg
A 9. kötettől közread. az Erdélyi Múzeum-Egyesület
ISBN : 963-05-6516-1
973-26-0339-9
OSZK OPAC link

ELŐSZÓ (Szabó T. Attila)

 A magyar szófejtő-szótörténeti kutatás ugyan Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel munkásságával már a XVIII. század második felében, illetőleg a nyomába lépő század elején megindult, erőre kapásához azonban nem volt elégséges az, hogy az Akadémia a Nyelvemléktár, valamint más történeti források köteteinek közzétételével középmagyar kor végi és új magyar kor eleji nyelvemlékeinknek gazdag sorozatát bocsátotta a kutatás rendelkezésére. A magyar nyelv finnugor rokonságának tisztázása érdekében folytatott harc eldőlte után a múlt század végén a magyar nyelvtörténeti és a finnugor összehasonlító nyelvtudományi vizsgálódások előrehaladásával, már csak a szótörténeti kutatások fellendítése érdekében is, „mind szükségesebbé, s már halaszthatatlanná vált egy olyan gyűjteményes műnek a megalkotása, mely a töiténeti magyar nyelvnek hiteles adatokkal támogatott szókincsét magában foglalja” (NySz Előszó). A régi magyar szókincs mentől teljesebb feltárásának ilyen irányú igénye teremtette meg a magyar szótörténeti kutatásnak mindmáig nélkülözhetetlen kincsestárát, a Magyar Nyelvtörténeti Szótár három hatalmas kötetét. E szótár két szerkesztője, Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond ugyan középkori kódexeink anyagán kívül a nyelvújítás kezdő koráig feldolgozta a nyomtatott munkák szóanyagát is, a szerkesztők érdeklődési köre azonban nem terjedt, nem terjedhetett ki a levél- és kézirattárakban rejtekező végeláthatatlan anyagra.
 A történeti forráskiadványok múlt századi gazdag sorozata és a levéltári anyag ismerete serkentette Szamota Istvánt arra, hogy a szótörténeti vizsgálódás számára éppen a levéltárakban felhalmozódott, de eladdig a figyelem körén kívül rekedt anyagot aknázza ki és bocsássa a kutatók rendelkezésére. Szamota ilyen irányú vállalkozását korszakos jelentőségűvé tette az ó- meg a középmagyar kori szórvány-emlékek és a XVI—XVIII. századi magyar nyelvű szövegek szótörténeti szempontból való jelentőségének felismerése. A rendkívül fontos történeti lexikográfiái munka, a Magyar Oklevél-szótár – Szamota tragikusan korai halála után – Zolnai Gyula szerkesztésében páratlan értékű történeti szókincsével valóban nagy lendületet adott a magyar nyelvtörténeti és különlegesen éppen a szótörténeti kutatásnak. Csak e két nagy magyar szótörténeti kincsestár, a NySz és az OklSz megteremtése után kerülhetett sor Gombocz Zoltán és Melich János hatalmas méretűre tervezett, de – sajnos – torzóban maradt Magyar Etymologiai Szótára szófejtő-szótörténeti munkálatainak megindítására. Ugyancsak ez a két történeti szótár szolgáltatott szótörténeti adalékaival szilárd alapot minden későbbi magyar etimológiai-szótörténeti fejtegetés, valamint az ilyen jellegű összefoglaló lexikográfiái munkák: Bárczi Géza Magyar Szófejtő Szótára és A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára számára is.
 A magyar szótörténeti anyaggyűjtés viszonylagos szegénysége és fogyatékosságai késztették, késztetik e sorok íróját már évtizedek óta arra, hogy a gyűjtésbeli hiányok, fogyatékosságok valamelyes pótlása, kiküszöbölése céljából egy új, az eddigieknél valamivel gazdagabb szótörténeti gyűjtemény anyagának egybe-hordására, illetőleg az egybegyűjtött anyag közzétételére vállalkozzék.
 Az ilyen irányú vállalkozásban a gyűjtőnek már eleve is bizonyos egyoldalúsággal kellett számolnia. Ugyanis egyrészt a munkahelyhez kötöttség térbeli lehetőségei, másrészt meg a szótörténeti kutatás nyelvföldrajzi igényei területi korlátokat állítottak az ilyen célkitűzés megvalósításában forgolódó elé. Éppen azért e sorok írója csak arra vállalkozhatott, arra kényszerült vállalkozni, hogy a számára elérhető erdélyi keletkezésű levéltári anyag földrajzi korlátainak tekintetbe vételével vonja meg a szótörténeti érdeklődés területi határait. így született meg előbb egy erdélyi magyar oklevél-szótár, majd végleges formájában az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (SzT) terve.
 Jóllehet a szinte félévszázada indult tervmunka végzésére e sorok írója magában vállalkozott, a kutatás rendjén tapasztalt őszinte segítőkészségről legalább futólag tanúbizonyságot kell tennie. Kegyeletes hálával tartozik elsősorban is a felejthetetlen Mester, az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltára egykori vezetője, Kelemen Lajos múzeumi és levéltári főigazgató emlékének. A levéltári kutatás bűvöletét a Mester ismertette meg vele, és a múzeumi levéltár rengetegében a halálosan súlyos betegség kezdetéig tájékoztatásával mindenkor Ő segítette. Köszönettel adózik e sorok írója a kolozsvári Akadémiai és az Állami Levéltár vezetőinek a kutatás engedélyezéséért, valamint e két intézmény tudományos személyzetének azért a fáradhatatlan segítőkészségért, amely a kutató-gyűjtő és ellenőrző munka rendjén rendkívüli mértékben megkönnyítette a terv valóra váltásán fáradozó kutatónak és szerkesztőnek minél gazdagabb, mentől megbízhatóbb anyag feltárására irányuló igyekezetét. Ugyancsak hálával gondol a szerkesztő az Országos Levéltár, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtő-levéltára vezetőire a kutatásban nyújtott előzékeny támogatásért.
 Most, mikor a Szótörténeti Tár I. kötete útnak indításával a csaknem félszázados kutatómunka rendjén alakulgató terv valóra válása végre kezdetét veszi, a tervezgetőnek hálás elismeréssel kell adóznia a Kriterion Könyvkiadó vezetőségének és elsősorban igazgatójának, Domokos Gézának, hogy a vállalkozás tudományos jelentőségét felismerve e szótörténeti adattár közzétételének nem csekély gondját-terhét magára vállalta. Talán a Kiadó a szerkesztővel együtt nem csalatkozik meg abban a hiedelmében, hogy ez a Tár három nyelvű értelmezéseivel – hiányai és fogyatékosságai ellenére – a továbbiakban használható kézikönyve lesz nemcsak a magyar nyelvtörténet művelőinek, hanem az erdélyi művelődéstörténet sok-sok kérdése iránt érdeklődő magyar kutatók mellett a román és a szász történeti jellegű kutatások munkásainak is.

Kolozsvár, 1972 júniusában

A digitalizálásról

A kiadvány digitális változata az Országos Széchényi Könyvtár és az Erdélyi Múzeum-Egyesület készítette, a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiuma támogatásával.
A digtalizálási munka futamideje: 2009. november 1. - 2010. május 31.
A bevitel az Országos Széchényi Könyvtár M 5.292 jelzetű alap-példányáról készült.

Specifikációk:
Bevitel: Zeutschel Omniscan 12000 C (300 dpi szürkeárnyalatos TIFF)
Képfeldolgozás: ScanTailor 0.9.8.1 (600 dpi fekete-fehér LZW TIFF)
Optikai karakter-felismerés: ABBYY FineReader Professional 10.0