König- Péter Könyves Máté
König Péter, zeneszerző, sz. 1870 május 29-én, Raseggben (Stájerország). A ben­césrendből, a melynek tagja volt, 1893-ban kilépett, Budapestre jött és az Orsz. Zene­akadémián Koessler Jánosnál befejezte ta­nulmányait. 1888-ban Győrött színházi kar­nagy volt. A következő évben Aradon, majd Kassán működött. 1904-ben Szegeden a zenekonzervatórium igazgatójává választot­ták meg. Színpadi művei; „A faluni bá­nyász", opera 3 felv. Szövegét írta: gróf Salburg. Bem. Szeged, 1909 május 11., özv. Makó Lajosné igazgatása alatt. Zeneszerzői működésének 20 éves jubileuma 1923 ápri­lis 9-én volt, 25 éves jubileumát 1929 ápr. havában ülte meg, Szegeden.
KŐnig Róza, színésznő. (L. Csengeri Antalné.)
Kőnig Sophie, német színésznő, sz. Pesten. 15 éves korában fellépett a rudolfs-heimi színházban, Bécsben, majd a „Kék­szakállú herceg" c. operettben, Boulotte sze­repében, valamint a „Szép Heléna" címsze­repében nagy sikert ért el Berlinben. Visz-szatérve Bécsbe, a Theater an der Wien szerződtette. 1894-ben az énekesszakmáról áttért a prózai szakmakörre.
Könnyű darab. A könnyen betanulható darab és épp ezért különösebb előkészületet nem igényel. (V. ö.: Nehéz darab.)
Könyvdráma. Az olvasásra szánt és nem színpadra való drámák neve.
Könyves Cili, színésznő. Színpadra lé­pett 1864 júl. 26-án.
Könyves (Tóth) Erzsi (váradi), szí­nésznő, sz. 1904 február 12-én, Budapesten. Atyja: Könyves Tóth Mihály, vállalkozó mérnök, gyáros; anyja: olasz születésű, Amelia Barzal. Az Országos Színművészeti Akadémiát végezte és onnan Kolozsvárra szerződött, dr. Janovics Jenő igazgatóhoz, mint naiva és drámai szende. Elsőrendű szerepkört töltött be. Háromévi kolozsvári működés után Sebestyén Mihályhoz szer­ződtették, Miskolcra és itt már fiatal hös-nőszerepeket is játszott. Mint a kolozsvári színház tagja vendégszerepelt Nagyváradon és Bukarestben, 1924-ben. Mint a miskolci Nemzeti Színház tagja a társulattal együtt
játszott Hódmezővásárhelyt, Szolnokon és Gyulán, valamint Budapesten, a „Jeder­mann" c. darabban. Főbb szerepei: Júlia (Romeo és Júlia), Ophelia (Hamlet), Des-demona (Othello), Melinda (Bánk bán), Lizaveta (Szibéria), Hajtang (Krétakör), Judit (Tábornok), Alexandra (Hattyú), Jolán (ördög) stb.
Könyves (Pichler) Ignác, színész, ismert népszínműénekes, megh. 1873 márc. 16-án, Jászkiséren. 1848-ban honvéd volt, 1849 dec. 23-án lépett a színipályára. Vidéki bo­lyongásai alatt sok helyütt fordult meg. Neje: Koós Mária, színésznő, sz. 1845 ápr. 12-én, Debrecenben, megh. 1881 okt. 3-án, Kunszentmártonban. Színésznő lett 1858-ban, Nyiry Kerék György társulatánál. So­káig elismeréssel működött Temesváry La­josnál.
Könyves Jenő, színész, sz. 1860-ban, Apácában, Csanád m. Színpadra lépett 1885 ápr. 1-én, Gáspár Jenőnél. 1891—1899-ben Miskolcon működött. 1910 nyarán dr. Far­kas Ferenc társulatánál játszik, majd ez év őszén staggione-társulatot szervezett.
Könyves Mari (Nagy Ferencné), szí­nésznő, sz. 1845 ápr. 12-én, Debrecenben, megh. 1918 dec. 9-én, Budapesten. 1858-ban Nyiry Györgynél lett színésznő. 1877 okt. 4-én bemutatkozott a kolozsvári közönség előtt, Stuart Máriá-ban. 1886 nov. havában Miskolcon jubilált, Váradi Antal „Mó­zeséében.
Könyves Máté, úttörő színész, sz. 1780-ban, megh. 1866 aug. havában, Nagyvára­don. Színésszé lett Kecskeméten, Kelemen Lászlónál, 1794-ben. Állandó színész 1810-től. Félszázadnál tovább szolgálta a szín­padi művészetet. Sokáig volt kolozsvári tag, ahol 1862 október 18-án ülte meg 50 éves színi jubileumát, „Bánk bán"-ban. Dacára késő öregségének, mindig jókedélyű volt. 1865 tavaszán egy kis vidéki városban mű­ködött, onnan azonban gyalog visszament Kolozsvárra, azután ismét gyalogszerrel Nagyváradra, ahol addig tartós egészsége felmondta a szolgálatot. Megírta a színészet történetét a „Játékszíni Koszorú" c. köny­vében, Pest, 1834. Irt több súgókönyvet. Színműfordításai: „Tréfa és valóság", vj.
— 37 —