Krammer Terez Krasznai Erno
Erammer Teréz, operaénekesnő, a Nem­zeti Zenede énektanárnője, sz. 1868 aug. 2-án, Budapesten. Az énekben Bellovits Imre volt a mestere, 1888-ban a lipcsei opera tagja lett; 1900-ban a drezdai opera első énekes­nője. 1903—1911-ig a budapesti Opera tagja volt. 1899-ben Vágó Lipót boroszlói kar­nagyhoz ment nőül. Szerepköre magában foglalja a drámai és a koloratúr, az olasz és a wagneri operák szopránszerepeinek nagy részét. Kimagasló egyénisége volt an­nak az együttesnek, amely Mader igazga­tása alatt és Ney Dávid, Burian, stb. sze­replésével a M. Kir. Operaház fénykorának nevezhető. Legnevezetesebb alakításai: Eli­sabeth, Vénusz, Szilágyi Erzsébet, Melinda, Sulamith (Sába), Adelhaid (Götz von Ber-lichingen), Eosalinda (Bőregér), Aida, Tosca, Berta (Próféta), Kundry (Parsifal) stb. A művésznő ez idcszerint énekiskolát tart fönn. Tulajdonosa a bolgár polgári ér­demkeresztnek. 1928 ápr, havában megülte művészi pályafutása negyvenedik évfordu­lóját.
Krancsevics Dragomir, hegedűművész, sz. 1847-ben, Pancsovén; megh. 1929 má­jus havában, Bécsben. Hellmesberger Jó­zsefnél tanult Bécsben. Kitűnő hegedűs lett belőle. Igazán elsőrendű művésze volt hang­szerének. 1869-től 1873-ig egész Európa is­merte a nevét. A bécsi Operaház zenekará­nak helyettes hangversenymestere is volt rövid ideig, de a hangversenymesteri állást nem tudta összeegyeztetni külföldi lekötött­ségeivel s ezért inkább megvált a bécsi operától. A budapesti Nemzeti Színház hangversenymestere lett 1873-ban, majd pedig az Operaház megnyitásakor ő is át­ment az operaszemélyzettel együtt az új in­tézetbe. Mint kitűnő kamaramuzsikus vo­nósnégyes-társaságot alakított, amellyel nagysikerű kamarazene - hangversenyeket rendezett és népszerűsítette a kamarairo­dalom szép alkotásait.
Kranzlberger, prágai színész, 1834 ápr. 24-én fellépett mint vendég Budán, a „Do-mi, az amerikai majom" c, melodrámában. (Előzőleg Pesten vendégszerepelt.)
Krassói Sándor, színész, sz. 1853-ban, Zágrábban, megh. 1909 aug. 23-án, Mező-csáton. Szerb származású volt. Családi
neve: Dimitrovits Lyubomir. Mint elismert titkár, rendező, művezető működött a vidé­ken, 1882-től. A pályán 30 évet töltött. Mint nyugdíjas hunyt el. Neje: Bátori Erzsébet, megh. 1910 november havában, Dunaföld­váron,
Krastel Frigyes, színész, a bécsi Burg­theater tagja, sz. 1839-ben, Mannheimban, megh. 1908 febr. 12-én, Bécsben. Pályáját Karlsruhéban kezdte mint ballett-táncos. 1865-ben a bécsi Burgtheater tagja lett. Nálunk többször vendégszerepelt.
Krasznay Andor, színész, sz. 1858-ban, megh. 1910 jan. 17-én, Nagyváradon. Előbb gazdasági akadémiát végzett, azután gya­kornok lett egy grófi birtokon, Szeged mel­lett. 1883 máre. 25-én lépett a színipályára, Gál és Jánosi egyesített társulatánál. Hosz-szű időn át kedvelt tag volt Nagyváradon és Kolozsvárott. A finom szalonkomikum­ban mindig elsőrendűt produkált.
Krasznai Elek, színész, sz. 1883-ban, Budapesten. A Vígszínház színésziskoláját 1904-ben végezte. Első szerződését Sziklai Kornél Kis Színházával kötötte, 1904-ben. Ezután 1906-ig katona volt. 1907-ben az északmagyarországi színikerületben műkö­dött (Eperjes, Késmárk, Igló, Lőcse). 1908-ban Mariházy Miklós tagja. 1909-től 1914-ig a Király Színháznál működött. 1914-ben bevonult katonának. 1919-től 1920-ig a Fővárosi Kabaré, 1920-ban a Jókai Színkör, 1921-től a Városi Színház tagja.
Krasznai Ernő, színész, színigazgató, sz. 1880 nov. 22-én, Budapesten. Az 1900-as évek elején végezte a színészakadémiát. Előbb Kolozsvárra szerződött, 1904-ben Deb­recenben működött, majd színigazgató lett a vidéken és pedig 1910 szept. havától mint területi igazgató működött: Bereg, Sza­bolcs, Ung, Abaúj, Sáros, Szatmár, Mára-maros, Szolnckdoboka, Ugocsa, Beszterce­naszód, Hajdú és Szilágy megyében. 1911 jan. havában Hajdúnánáson, júl. havában Mátészalkán, őszén Segesvárt, majd Dicső­szentmártonban működött. 1913 jún. 24-én Szászsebesen találjuk. 1916 aug. havától az Északmagyarországi Színikerület igazgatá­sát vállalta el. Neje: Lendvai Karolin, szí­nésznő, sz. 1884 szept. 4-én, Győrött. Szín-
— 52 —