Legyúrni
Lehár Ferenc
tanár: Gyenis Ede. Történik a Kollégium igazg. irodájában. (75-ödször 1930. jún. 19.)
Legyűrni, annyi, mint leverni, t. i. valamely partnert valamely darabban, ha ugyanis versengésről van szó.
Lehár Ferenc, világhírű zeneszerző, sz. 1870. ápr. 30-án, Komáromban. Nagy­atyja is zenészember volt. Édesatyja (L. Ferenc) katona-karmester volt (meghalt 1898.) és sikerrel művelte a zenét. 18S0-ban atyja a pesti Zenedébe iratja, ahol Toinka István volt a mestere. Tanulmá­nyait Prágában fejezte be. 1888-ban az elberfeld-barmeni színház hangversenymes­terévé választják, majd 1890-ben karmes­ter lesz az osztrák-magyar közös hadse­regben. 1905. március 31-én magyar ál­lampolgárságért folyamodott. 1912. május­ban a francia köztársaság elnöke a be­csületrend' tisztjévé nevezte ki. (Karczag Vilmossal, a Th'eater an der Wien igaz­gatójával együtt.) Nagy sikerei voltak a külföldön is, Bécsben, Milanóban, Rómá­ban, Londonban stb. stb., ahol kellemes zenéjű operettjeit mindenütt kedvesen fo­gadták és sokszor játszották. 1925. szept, havában testvérével, Lehár Antal tábor­nokkal soproni illetőséget szerzett. Lehár Ferenc művészetének mestere a szó leg­teljesebb értelmében. Elsősorban az ope­rett terén csillog ki zsenialitása. Az ope­rett egy egész korszakára rányomta erős egyéniségének' bélyegét: mestere a szín­padnak is, amelyet nála jobban alig is­mert még operettszerző; mestere a zené­nek, amely csodás könnyedséggel, bűvös harmóniákban és művészi tökéllyel öm­lik szívéből és mestere, utolérhetetlen mű­vésze a zenekarnak, amely szinte transz­ban követi szuggesztív dirigenspálcáját: szinte egyetlen, óriási hangszer az ő biz­tos és virtuóz kezében. Munkái: »Ku-küska*, lírikus dráma 3 felv. Szöv. írta Falzari Félix. Ford. Várady Sándor. Bem. 1899. máj. 2. M. Kir. Operaház. »Pesti nők« (Wiener Danién), operett 3 felv. Ford1. Feld Aurél és Mérei Adolf. (Szöv. írta Tann Bergler O. és Norini E.) Bem. 1903. aug. 15, Budai Színkör. (Felújí­totta a Városligeti Nyári Színház 1907. máj. 15. »Pesti asszonyok;; c. alatt.) »Dró-tostót.« (L. o.) »Mulató istenek«, ope-
rett 2 felv. Bem. 1905. febr. 10. Magyar Színház. »Mókaházasság«, operett 3 felv. Bem. 1906. szept. 7. U. o. »Vig özvegy«, (L. o.) »Tatjana«, dalmű 3 felv. 4 kép­ben. Szöv. írta Falzari Felix és Kal­beck M. (Ez a »Kukuska« átdolgozása.) Bem. 1907. április 28. M. Kir. Ope­raház. »Petyko és Palkó;;, operett 3 felv. U. o. »Harom feleség;;, operett .3 felv. 1908. márc. 31. Népszínház.— Víg­opera. »Luxemburg gróf ja«. (L, o.) »Ci-ganyszerelem«. (L. o.) »Hercegkisasszony«, opera. Bem. 1910. dec. 20. M. Kir. Ope­raház. »Éva«, operett 3 felv. Szöv. írta Wíllner és Bodansky. Bem. 1912. okt. 12. Király Színház. Felújította a Városi Színház 1925. szept. 3. »Rosenstock und Edelweiss«. Bem. Bécs 1912. dec. »Tö-kóletes feleség;, operett 3 felv. Szöv. írta Brammer és Grünbaum. Fordította Har-sányi Zsolt. Bem. 1913. nov. 26. Király Színház. »Vegre egyedük, operett 3 felv. írták Willner A. M. és Bodansky R. Bem. 1915. febr. 20. U. o. »Modern Miciszlav«, operett 1 felv. 1915. júl. 8. U. o. (Előbb a Lipótvárosi Kaszinóban »Tuzherceg« címen.) »A csillagok bo­lond ja«, operett 3 felv. Bem. 1916. nov. 10. Népopera. »A pacsirta«, operett 3 felv. Bem. 1918- febr. 1. U. o. (Szöv. írta Martos Ferenc.) 100-ik előadása 1918. máj. 12. »Tango kiralyne«, operett 3 felv. Szövegét írta Brammer és Grün­wald. (Az »Ideale Gattin« e. szövege után.) Bem. 1921. szept. 9. Bécs, Apolló Színház. Nálunk Kulinyi Ernő fordítá­sában 1923. júl. 28-án mutatták be. »A sárga kabát;;, operett 3 felv. Szöv. írta Leon Viktor. Bem. Bécs, 1923. február. Theater an der Wien. Nálunk Kulinyi Ernő fordításában előadta a Király Szín­ház, 1923. máj. 5-én. 50. előadása 1923. jún. 25. »A három gracia«, revűoperett 3 felv. írták C. Lombardo ós A. Willner. Átdolgozta Harsányi Zsolt. Bem. 1923. jún. 6. Fővárosi Operett Színház. (100-ik elő­adása 1923. szept. 23., £C0-ik előadása 1924. ápr. 4.) »Fraskita«, operett 3 felv. Szöv. írta Willner és Reichert Heinz. Ford. Harsányi Zsolt. Bem. 1924. febr. 1. Berlin, Thalia Theater; majd a bécsi An der Wien is bemutatta 1924. május 12-én. Nálunk a Városi Színházban 1925. márc. 3-án adták először. »Clo-Clo«, ope-
105 —