Markovira Margit
Márkus Dezső
hét jövője elé.« 1863. máj. 7-én a bécsi operában vendégszerepelt, a »Lalla Roukh«-ban, mint Mirza, majd a »Don Jüané­ban, mint Zerlina, »Rigoletto«-bán, mint Gilda, »Észak Csillagá«-ban, mint Prasi oovia, »Hugenották«-ban, mint Margit ki­rályné, végül a »Varázsfuvolá«-ban, mint Éj királynője aratott nagy sikert. Tíz évre rá, 1873-ban ismét meghívást kapott Bécsbe, férjével, Pauli Rikárddal (L. o.), a kiváló énekművésszel, akivel akkor már tíz éve boldog házaséletet ólt. Ez időben történt, hogy a császárvárosba erősen meg­hűlve érkezett, az éneklésben meg kellett erőltetnie magát, ami a ritka szép és magas esengő szopránhangot tönkretette. Férjétől később elvált, de 1877. dec. 1-én újra férjhez ment Kaszay Zsigmond bu­dapesti királyi táblabíróhoz. (Sok helyütt hibásan: Kvassaynak írják.) — Leánya: Pauli Mariska, énekesnő, ki később Hen-taller Lajos orsz. képv. neje lett. Első kísérlete a Népszínházban' volt, 1889. máj. 2nán, a »Boccaecio« Fiaínmetta szerepé­ben.
Markovits Margit, színésznő, sz. 1885. júl. 3-án, Budapesten. Édesatyja ügyvéd volt, ki hosszabb jdeig élt Londonban. M. itt elsajátította az angol nyelvet, majd beiratkozott a színészakadémiára. Játszott Temesvárott, Aradon, Debrecenbén, Győ­rött, Miskolcon, Szabadkán, Zilahon, Szat-márt, stb. 1905. jún. 14-én vendégszeren repelt a Nemzeti Színházban, a »Vörös taíár« Jeanette szerepében. 1912. márc. havában a dr. Bárdos Arthur-féle »TJj Színpad« tagja volt. 1928—29-ben Földes Dezső az igazgatója.
Markovits Piroska, színésznő, sz. 1900. szept. 25-én, Szabadkán. 21 éves korában lépett a művészpályára.
Markt Erzsi, karénekesnő, 1906, okt. 1-től a M. Kir. Operaház tagja.
Márkus Aladár, zeneszerző, Kulinyi Ernő »Cow-boy« c. 1 felvonásos zenésjáté­kához szerzetté a zenét, Bem. 1923. jan. 26. Várszínház. »Csörgőkigyó«, operett 3 felv. Bem. 1930. júl. 4. Kisfaludy Szín­ház.
Márkus Alfréd, zeneszerző, sz. 1883. febr. 14-én, Budapesten. Iskoláit a fő-
városban végezte; a kereskedelmi akadé­mia elvégzése után a zeneakadémián ta­nult. 1902. óta foglalkozik zenével. Előbb a Népszínháznál korrepetitor volt; vidéken Balogh Árpád, Deák Péter és Zilahy Gyula aradi színigazgatónál működött, az­után a Boyal Orfeumhoz hívták meg. Szá­mos kompozíciója jelent meg. Újabban angol és amerikai zeneműkiadóknál is jelennek meg kupiéi, címlapjukon Fred! Markush névvel. Színpadi művei: »Férj-hez megy a feleségem«, énekes vj. 3 felv. (Társszerzők: Bi'ócly István és Bródy Mik­lós.) Bem. 1921. ápr. 16. Eskütéri Szín­ház. »Marci«, énekes bohózat 3 felv., írta: Engel, Horst, ford'.: Mérei Adolf, (zen­Márkus Alfréd írta). Bem .4916. jún. 16. Budai Színkör. »A csúnya lány«, éne­kes-táncos vj. 3 felv., 4 képben. Irta i Vadnai László, verseit: Harmatli Imre. Bem. 1930. febr. 7. Fővárosi Művész Színház, 50-édszer: 1930. márc 28. — Neje: Mezei Bonka, elismertnevű prima­donna volt a vidéken és a budapesti Royal Orfeumban.
Márkus Angéla, színésznő, sz. 1890-ben, Budapesten. Színésznő lett: 1908. szept. havában. — Férje: Vándory Béla, a Nemzeti Színház tagja. (L. o-)
Márkus Aranka, karénekesnő, 1907. márc. 1-tŐl a M. Kir. Operaház tagja.
Márkus Dezső, karnagy, sz. 1870. dec. 15-én, Budapesten. Zenei tanulmányait az Orsz. Zeneakadémián végezte, ahol Liszt Ferenc egyik kedvence volt; innen a bécsi konzervatóriumba iratkozott, ahol a zon­gorajátékban Hans Sohmid't, a zeneszerzés­ben és a kontrapimktban Róbert Fuehs voltak tanárai. Először mint zongoramű­vész szerepelt; ő mutatta be a Jankó Pál­féle kettős klaviatúrát; majd a karmesteri pályára lépett. Előbb Ischlben működik, 1893. aug. havában a Népszínház szer­ződtette, majd 1895. okt. 1-től a M. Kir. Opera tagja lett. 1898-ban Neumann Angelo prágai német színházánál, 1901-ben az amsterdami, 1903. jún. havától a budapesti operánál volt karmester. (Itt 1900. dec. 18-án dirigált először, a »Sába király nő jé«-t.) 1911-ben Budapesten meg­alapította a Népoperát (L. o.), melynek
204 —