Petőfi Zoltán Petráss Sári
sulatálioz, sőt merő jóakaratból azonnal besúgta a dolgot a gimnázium igazgató­jának, Tatay Istvánnak, ki Zoltán sorsát szívén hordva, szigorúan megleckéztette őt. De ekkor minden intés hiábavaló volt. Most már mindenáron színész akart lenni s mert célját Szarvason el nem érhette, bú-csúzatlanul neki indult a nagy világnak. Elvándorolt a szomszédos Mezőtúrra és az ott működő színész-társulatnál felvétette magát.
De P. István rögtön ott termett és elvitte magával Csákóra, azzal a szándék­kal, hogy ott személyes felügyelete alatt mint magántanuló folytassa tanulmányait. Zoltán ki is húzta nála tavaszig, amibe belejátszott az is, hogy később kitört be­tegsége ekkor már mutatkozni kezdett, mert itt is hónapokig gyöngélkedett. Ta­vaszra azonban visszanyerte rugékonyságát s most már nagybátyja tudatta vele, hogy a VH-ik gimnáziumi osztály második fél­évére személyesen íratja őt be magántanu­lónak Pesten, hogy az elmaradt vizsgá­latot letehesse. 1867. ápr. 20-án Zoltán erre ismét eltűnt Csákóról és egyenesen Debrecenbe ment, ahol akkor Lángh Bol­dizsár színigazgató 30 frt havi fizetéssel segédszínésznek szerződtette. 1868-ban Sze­geden működött, Kocsiszovszky Jusztinnál, ahol P. Zoltán rendkívül szerette a kények met, átaludta a próbákat és akaratlan ha­nyagságával gyakran megzavarta a ren­det és igazgatója csak azért nézte el e szabálytalanságot, mert Petőfi fiáról volt szó. Ez időben megpróbálkozott egyszer­egyszer nagyobb szereppel is, de sikert nem tudott fölmutatni. Egyik jelentősebb szerepe a »Barankovics György«-ben a fia­talabb fiú volt. Gyenge színész volt., Alakja, megjelenése tetszetős volt ugyan, de fátyolozott hangja miatt nagyobb sze­repekre nem vállalkozhatott, mindamellett megmaradt e pályán 1869. év őszéig. Éle­tének utolsó nyarát Gleichenbergben töl­tötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, de pár hónap múlva elhunyt. Gyászje­lentését halála előtt két évvel ő maga ké­szítette el Puszta-Csákón. Hamvait a Pe­tőfi-Társaság 1908. okt. 24-én exhumál-tatta ós a Petőfi-családdal közös sírba he­lyezték el a kerepesi-úti temetőben. Alak­ját »Zoltánka« e. alatt színpadra vitte Krúdy Gyula, bemutatta a Magyar Szín-
ház, 1913. nov. 15-én, Törzs Jenővel a címszerepben.
Petrán (Csányi) Gyula, színész, sz. 1889. nov. 4-én, Zombbrban. A felső­kereskedelmi iskola elvégzése után az Or­szágos Színészegyesület iskoláját végezte el és eleinte Kolozsvárott, majd Hidvéghy Ernő staggione társulatánál működött. Si­kerrel alakított szerepei: A nagyherceg (Lyon Lea), Faun, A férj' (Farkas), Sza-tin (Éjjeli menedékhely), 1920 óta a budapesti államrendőrség detektívtestületé-nek tagja. — Felesége: Hegedűs (Han­del) Cornélia, naiva. 1912-ben lépett a színpadra mint Kassai Károly tanítványa. Játszott Aradon, Nagyváradon és Új­pesten. 1914-ben, amikor férjhez ment visszavonult a színpadtól.
Petráss Böske, színésznő, 1907. okt. havától a Népszínház tagja volt. 1913. aug. 28-ián férjhez ment báró Podmaniczky Györgyhöz. (Nővére: P. Sári, énekesnő. L. o.).
Petráss Sári, énekesnő, sz. 1888-ban. Az Országos Színészegyesület iskoláját lá­togatta és először a Vígszínház színpadán lépett föl az »Ancsi sír, Jancsi nevet« c. egyfelvonásos Offenbach'-operettben. Itt tűnt föl Vidor Pálnak, a Népszínház ak­kori igazgatójának, aki nyomban szerzod1-tette. Első fellépte a Népszínházban, Hűvös Iván operettjében, a »Két HippoHt«-ban volt, majd1 a »Papa lányact c. énekes vígjá­tékban játszott. Igazi sikereinek sora azon­ban 1907. febr. havában a »Sogun«-nal és a sHollandi lány«-nyal indult meg a Király Színházban, 1910. nov. 14-én in­nen búcsút vett, miután Bécsbe, de­cember havában pedig Berlinbe szer­ződött. 1912-ben külföldön aratott dia­dalt, így májusban londoni,; majd ame­rikai színpadokon. 1915, ápr. 20-án ismét hazatért, akkor a Király Színház vendége volt. (»Lengyelvér«: Heléna). 1917. márc. havában férjhez ment Sommerhoff Félix, németországi gyároshoz, akinek Svájcban is nagy vállalatai vannak. 1923. ápr. Í9-én új házasságra lépett Gordon Crockerral, a Skót-magyar kereskedelmi társulat igaz­gatójával. 1927. dec. 30-,án fellépett a Városi Színházban »A cigánykirály« c. ope­rettben mint Baróthy Anna. 19284 nov.
— 483
31*