put t.y lia
R»l™ Ferenc, «one- énektanár, a ' " -„",,»■-va, előbb a pécsi sze-
fcesegyhaa karnagya volt, megalapította a pécsi dalegyesületet, azután 1875-ben a Népszínház karnagya lett, ahol 1882. máj. haváig működött. Innen az Orsz. Zene­akadémiára hívták' meg, ahol két évig működött, tanári minőségben. Több hír­neves művésznőt képezett a művészpályára. (Blaha Lujza, Komáromi Mariska, Pál-may Ilii a stb,) Számos operett-zenét és népdalt írt. Többek közt: »Titilla had­nagy* zenéjét, Rákosi Jenő szövegére (1880. febr. 27.) Megh. 1887. júl. 30-án, Budapesten. Munkája: »A Népszínház színfaltitkai«, 1882. (Ismerteti: »Pesti Hirlap«, 1882. aug. 20.)
Pulszky Tessza, színésznő- (Márkus Emma leánya.) Tanulmányait Lewinsky-Prechelsen asszonynál végezte. 1904. jún. havában a bécsi Burgtheater szerződtette,.
Pusztai (Pisztolka) Béla, színész, sa. 1862-ben, Nagyváradon, megh. 1894. dee. 8-án, Kolozsvárott. Színész lett: 1882. ápr. 9-én, Gerőffy Andornál, tőle elszerződött Jakab Lajoshoz. 1886-ban a szabadkai »Thália-6zövetkezet«-nél kezdett feltűnni, nagyobb szerepeiben. 1887. máj. 10-én fel­lépett a Népszínházban, a »Rirályfogás« e. operett Don Bernardo szerepében, mely után az intézet egyik oszlopos tagja lett. Ámde csak egy évig tudott itt megma­radni, 1888. okt. havában visszament Ko­lozsvárra, ahol rajongtak érte. Igen jeles komikus volt, a »Nebántsvirág«-beli Ce­lesztin szerepében szinte felülmúlhatatlan sikert ért eh Főbb szerepei: Veréb Jankó (Vereshaju), Kerbino (Kalózkirály), Oal-cas (Szép Heléna), Scalza (Boccaccio), Quicly (Szegény Jonathan) stb. Ditrói Mór és Megyeri Dezső mondtak búcsú­beszédet felette. Sírkőfelirata:
»Művész hazája széles e világ A te világod már e néma sír. Kit oly gyakorta megnevettettél, E kis halomnál ma zokogva sír.«
írt két színdarabot, ezek: »Jani ós Juoi«, énekes bohózat 3 felvj. Zenéjét Delin Hen­rik szerzetté. Bem. 1891. jún. 18, Város­ligeti Színkor. »A kis baba«, boh1. 3 felv.
Bem. ugyanott, 1893. szept. 10. — Neje: Váry Ilona, színésznő, sz. 1860-ban, megh. 1925. aug. 4-én, Kolozsvárott. Színésznő lett 1880-ban. 1913. okt. 1-én nyugdí­jazták.
Pusztai Sándor, operaénekes, bariton, szí 1887-ben, Martonvásáron (Fejér m.), 1905-ben Pápán tanítói oklevelet nyert, a fővárosnál működött s ezalatt magán­úton Herald Lajosnénál, Noseda Károly­nál, Steinhausz Gyulánénál és az Országos Zeneművészeti főiskolában folytatta zenei és énektanulmányait. 1913. jún. 1. óta a M. Kir. Operaház tagja. Vendégszerepelt Pozsonyban, Kassán, Nagyváradon, Temes-várott, Szegeden, hangversenyezett az or­szág minden városában. Külföldön: Rómá­ban, Trevisoban, Veneziéban, Abbáziában, Hágában, Scheweningben, Amsterdamban és Bredában szerzett elismerést a magyar művészetnek1. Főbb szerepei: Silvio (Ba-jazzó), Alfio (Parasztbecsület), Luna (Troubadour), Amonasro (Aida), René (Ál­arcosbál), Marcel (Bohémélet), Salamon (Sába királynője), Frederic (Lakiné), Lo­thario (Mignon), Valentin (Faust), Wolf* ram (Tannháuser), Amförtasi (Parsifal), Günther (Istenek alkonya), Fasolt (Rajna kincse), Sharples (Pillangó kisasszony), Tiborc és Endre király (Bánk bán), Gara nádor (Hunyadi László), Péter nemzetes úr (Farsangi lakodalom), Oblonszky Szté-pán (Karenin Anna), Moralés (Carmen), Narulló (Rigöletto), Főpap (Varázsfuvola), Filippó (Cremonai hegedűs) stb.
Putty Lia, színésznő, Zemplén megyé­ben született. Atyja Putty Pál ulánus százados volt, anyja Hoyos grófnő. Főúri kényelemben nőtt fel. Férje„ a főszolga­bíró, híres gentry volt. Két gyermekük született. Putty Lia később elvált a férjétől, otthagyta Zemplént és Pestre jött. Beiratkozott a színiiskolába és elvégezte. A Royal Orfeum színpadán debütált. Kisebb-nagyobb sikerei voltak ugyan, de ezek nem elégítették ki. Ber­linbe utazott és filmszínésznő lett. Ber­linben fedezték fel filmszínészi tehet­ségét. Csakhamar egyre-másra érkeztek a fényes ajánlatok'. Nem sokáig habozott. Hajóra ült és átvitorlázott Amerikába.
— 503 —