Fülöp József Füredi (Aranyhegyi) József
Nemzeti Színházban kapott alkalmazást, mint másodgazda, ahol 1847-ig működött, azután pénzszedő és házfelügyelő lett, majd a színháztól eltávozott, de már 1851-ben újra visszatért és ekkor gazda-segédnek al­kalmazták és mint Szigligeti írja, «más teendője nem lévén, igazgatósági utasítás szerint addig nézte a színház épületét, míg egyszer csak semmit sem látott s mi sem láttuk, csak koporsóját«. — Neje: Fügedi Zsuzsanna, énekesnő, híres fütty­művésznő, férjével 1822-ben ő is Kilé-nyinél működik. Jó hangja volt, különö­sen a »Bűvös vadász«-ban (akkori címe: »Bűbájos vadász«) Ágotha szerepét éne­kelte. Drámai szerepekben is hasznavehető színésznő volt. Férjével Ő is bebarangolta az országot.
Fülöp József, veszprémi főpostames-ter és tanult építő 1831-ben ingyen vál­lalta a balatonfüredi színház megterve­zését és a munkálatok vezetését. (V. ö. Balatonfüredi Bzínészet.)
Fülöp Sándor, a »Fővárosi Napilap* szerkesztője, utóbb a Kereskedelmi Mú­zeum főtisztviselője, 1892. márc. 12-én szí­nésziskolát nyitott Budapesten, »Színészeti gyakorló-iskola« néven. Tőle Solymossy Elek vette át.
Fülöp Sándor, színész, sz. 1899. máro. 27-én, Kolozsvárott. 1911. szeptember 1-én lépett színipályára, Mezei Kálmánnál volt az első fellépte Rimaszombatban, a »Ci-gányszerelem« c. operettben. 1912. szept. 1-én Komjáthy Jánoshoz szerződött Kas­sára, 1915. szeptemberben Sebestyén Gé­zánál játszik Budán, onnan Temesvárra megy. 1920-ban a Revű Színház tagja. 1924-ben a Blaha Lujza Színháznál mű­ködött, majd a debreceni és a mis­kolci színházak tagja, 1929-ben pedig Kas­sán működik.
Fülöpszállás város (Pestm.) az 1928— 30-ik évben Tompos Péter színigazgató színikerületéhez tartozik.
Fürdős Erzsébet (cs. n. Szenczy Aliz), színésznő, sz. 1894. márc. 15-én, Pápán. Színpadra lépett 1924. júl. havában.
Füredi Béía, színész, sz. 1868-ban, Nagybajomban (Somogym.), megb. 1929.
máre. 4-én, Pécsett. Előbb gyógyszerész­nek készült, majd 1892. szept. havában Rakodczay Pálnál színész lett. 1897-ben a megnyíló Magyar Színház tagja volt. Mű­ködött a Népszínháznál is. 1910. júl. 9-én elnyerte a pécsi színház igazgatását. 1912, máj. 30-án Nagykanizsán nyári színházat épített. 1927. márc. elején nyugalomba ment. — Neje: Zalai Margit, színésznő, sz. 1880. máj. 8-án, Nagykanizsán.
Füredi Ella, színésznő, sz. 1899-ben, Besztercebányán. Színpadra lépett 1921-ben.
Füredi Emma, a Nemzeti Színház karónekesnője, színipályára lépett 1859-ben.
Füredi Eszter, operaénekesnő. (L.: Guthi Soma címszónál.)
Füredi Gusztáv, színész, sz. 1874. aug. 18-án, Budapesten. Színpadra lépett 1896. okt. havában. A Nemzeti Színház segédszínésze volt; csakhamar lelépett a színpadról. A debreseni városi zeneiskola tanára, mint zenei író ismeretes nevet ví­vott ki magának. — Nővére: F. Eszter, operaénekesnő.
Füredi ííona, színésznő, sz. 1887. jan. 9-én, Budapesten. Színpádra lépett 1907-ben. 1928-ban nyugdíjba ment.
Füredi Jenő, színész, sz. 1890. deo. 16-án, Kaposvárt. Színpadra lépett 1916. jún. havában.
Füredi (Aranyhegyi) József, színész, sz. 1857-ben, Tiszafüredén, megb. 1904. jan. 18-án, Budapesten. Színipályára lé­pett 1874-ben, Miklóssy Gyulánál. Hosz-szabb ideig működött Kolozsvárt, Kre-csányi Ignácnál, Somogyi Károlynál, Zi-lahy Gyulánál, Makó Lajosnál. 25 éves jubileumát 1900-ban ülte meg, Temes­várt, Makó Lajosnál, a »Sulamith« c. ope­rett főpapja szerepében. írt egy népszín­művet, címe: »A kis fruska«, előadták Szegeden, 1898. deo. havában. »A mama vőlegénye* c. színműve 1895. május ha­vában az Eszterhézy-irodalmi pályázaton dicséretet nyert. — Neje: Fogarasi Pau­lin, sz. 1855-ben, Kolozsvárott, színésznő lett 1876-ban, Bényei Istvánnál, Második
— 76 —