Karsanyi Pal_ Harsanyi Zsolt
Lucifer, Metternich', Ördög, Tokeramo, Dr. Kelemen (A farkas), Magister (Vörös malom) stb.
Harsányi Pál, ügyvéd sz. Szűrén (Szabolcs m.) 1830-ban ügyvédi okleve­let nyert, később orsz. képviselő volt és a Képzőművészeti Társulat elnöke. írt több drámát, melyek az általa szerkesztett »Mu-lattató« c. szépliteraturai gyűjteményben jelentek meg. (1832—33.) Lefordította Moliére »Képzelt beteg« c. vj.-át. Mint fiatal jurátus segítőtársa volt Kossuth La­josnak az Országgyűlési Tudósitások« szer­kesztésében.
Harsányi Rezső, színész, sz. 1887. ápr. 17-ón, Acsádon, (Vas m.)). Középisko­láit Sopronban járta, majd elvégezve a színészakadémiát, két évig a Vígszínház tagja volt. 1912-ben az Űj Színpadhoz szerződött, onnan Kolozsvárra került, dr. Janovics Jenő színtársulatához. 1918. okt. havában a Belvárosi Színházhoz kapott meghívást. 1923—24-ben a Renaissance Színház, majd 1925-tŐl a Belvárosi Szín­ház, 1929-ben az Üj Színház tagja. FŐbb ezer epei: Balázs plébános (Terike), Polo^ nius (Hamlet), Boglári László (Ötven­éves férfi), Nagyapa (Francia négyes), Tanító úr (Patika), Klivényi (Bárónő le­velei), Beudet (Mosolygó asszony), Márki (Kékszakáll nyolcadik felesége), Bredow (Kék és piros), Orvos (Pántlika), Ron­gyos János (Pénztárca), Államügyész (Farkasok az éjben), Lyon rabbi (Lyon Lea). Különös nagy sikere volt az Űj Színházban a »Tüzek az ójszakában« c. da­rabban, amelyben a súgó szerepét ját­szotta, stb. — Neje: Szűcs Nelli, egy ideig színésznő volt.
Harsányi Rózsi, színésznő, sz. 1907-ben, Budapesten. Színpadra lépett 1923-ban.
Harsányi Tibor, zeneszerző. Párizsban ól. Első nagyobb munkáját, egy panto­mimjét, az » Utolsó áIom« címűt bemu­tatták az Operaházban, 1920. jan. 27-én. Külföldön Bécs, Berlin, Amsterdam szín­házaiban adták.
Harsányi Zsolt, író, sz. 1887. jan. 27-én, Korompán (Szepes m.). A művé-
szetek iránti hajlandóságot családjából hozta magával. Leszármazottja annak a Harsányi István prédikátornak, akit hit­valló iratai miatt a császári kormány 1674-ben gályarabságra ítélt. Nagyatyja, Harsanja Pál (L. o.) orsz. képviselő. Atyja huszártiszt, később gyárigazgató volt. Har­sányi Zsolt Egerben, Sárospatakon és Ko­lozsvárott végezte tanulmányait. Kolozs­vár irodalmi és művészeti életében mint egyetemi hallgató élénk részt vett, elő­ször az »Előre« c. napilap színikritikusa volt, később Erdély akkor legnagyobb na­pilapjának, az »Ujság«-nak lett színikri­tikusa. Ugyanekkor Inoze Sándor kolozs­vári újságíró társaságában »Színházi Hét« címmel illusztrált hetilapot alapítottak Ko­lozsvárott, amelynek az volt a célja, hogy a színművészetnek és a színészeknek pro­pagandát csináljon a közönség körében. Ennek a hetilapnak fényes sikere arra bírta őket, hogy működésük színhelyét át­tegyék a fővárosba. Itt alapították meg lapjukat ugyancsak ^Színházi Hét« cím­mel, amely különböző átalakulások után »Színházi Élet« címmel máig is fennáll és H. Zs., bár a lap szerkesztésétől visz-szavonult, a lapnak ma is munkatársa. E hetilapon kívül a napisajtó is igénybe vette H. Zs. munkásságát. Először a régi »Magyar Hirlap«-nak, majd a »Buda-pesti Hirlap« munkatársa lett, később a »Pesti Napló« színházi rovatvezetője, ez-idő szerint a »Pesti Hirlap«-ba ír. Do munkássága kiterjed a kulturális élet más területeire is. Kitűnő műfordító és mint ilyen, elnöke a Színpadi Műfordítók szak­osztályának. Mint színműíró darabjain ki-vül számtalan egyfelvonásossal járult hozzá a magyar kabaré mai fejlettségéhez, Medgyaszay Vilma legtöbb sanzonját Ő írta. Harsányi Zsolt élénk részt vesz a színházi élet közérdekű mozgalmaiban. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének 1924. június havától elnöke és ügyvezető­igazgatója. Előadója volt annak a bizott­ságnak, amelyet a kultuszminiszter a szí­nésznevelés megreformálására küldött ki s a kérdést az ő javaslata alapján döntötték el. Tagja annak a kilences bizottságnak, amelyet a szerzők, igazgatók és színészek állítottak össze, hogy a színházi élet álta­lános kérdéseit megvitassák. Ügyvezető-igazgatója az Országos Irodalmi és Mű-
— 207 —