Somló István
Somló Sándor
méliás hölgy« címszerepében országos
hírű sikereket aratott. 1912-ben a Nemzeti
Színház tagjai sorába szerződtette és ettől
kezdve haláláig az ország első színházá-
nak a tagja maradt. A »Zalameai bíró«,
»A bor«, »Süt a nap«, »Az új rokon«,:
»Sárga csikó«, »A Clémenceau-ügy«, »Cy-
rano« stb. voltak újabb sikereinek állo-
másai. Ezekben a szerepeiben a szövegen
messze túlmenő érdekességet, színt és súlyt
tudott adni a maga munkájának. Somló
Emma a lelkes művészeknek abba a faj-
tájába tartozott, akik szívesen vállalnak
minden munkát azzal a hittel és azzal az
erővel, hogy az igazi művész a legkisebb
feladataiban is értéket tud kitermelni: nem
a szerepből, hanem saját magából. Az a
megelégedettség, amely művészi pályáján
jellemezte, harmóniát teremtett magánéle-
tében is és különösen, amióta másodszor
férjhezment, szinte közmondásossá vált a
művészvilágban az a harmonikus boldog-
ság, amelyben Somló Emma második fér-
jével, Király Elemérrel, a volt katona-
tiszttel élt, aki az ő kedvéért hagyta
ott pályáját és választott magának pol-
gári hivatalt. Somló Emma tevékeny
részt vett a jótékonycélú és társadalmi
mozgalmakban is és a háború egész ideje
alatt vezetője volt egy hadikórháznak,
amellett pedig számos noegyesület és tár-
saság vezető tagja volt. Mindezekért az
értékeiért, emberi kedvességéért és jótulaj-
donságaiért kiváltságosán nagy szeretetnek
örvendett kollégái körében és dédelgetett
kedvence volt a legjobb pesti társaságok-
nak. Halála tragikus hirtelenséggel kö-
vetkezett be: 1927. okt. 2-án, a »Te csak
pipálj, Ladányi« előadásán hirtelen rosszul
lett és hiába volt minden orvosi segít-
ség, okt. 8-án meghalt.
Somló István, színész, sz. 1902. máj.
8-án, Szolnokon. Atyja: S. Jenő, az Orsz.
Munkásbiztosító-pénztár néhai igazgatója,
anyja: Balázs Sarolta. Budapesten végezie
gimnáziumi tanulmányait és 1920-ban
érettségit tett, mely után a azínészakadó-
miát látogatja. 1923-ban dr. Bárdos Artur
a Renaissance Színházhoz szerződtette.
1924-bén a Belvárosi Színházban játszik,
innen a Vígszínház meghívását fogadta el.
A »Színészujság« jelestollú munkatársa.
Főbb szerepei: Iván (Az első hajnal),
Henry (Szeretni), Oswald (Kísértetek),
Eené (Árnyhalász), Fournier (Öszi sze-
relem), Maiinka (Noszty fiú), Ludier had-
nagy (Vitéz Miklós: »Békességí<.) Denys
Bayot (A Szerelem és Halál játéka),Gróf
Vaíéry (Postáskisasszony), dr. Gerőffy
(Alvó férj), Seregély (Világbajnok), Evans
Freddy (A zöld lift) stb.
Somló József, operaénekes, sz. 1893.
okt. 1-én. Szilágysomlyón. Tanult Man-
heit Jakab énekiskolájában, 1914-ig. Első
szerepe Kassán 1914. októberében a »Ci-
gánybáró* címszerepe volt. Azóta fellé-
pett Pozsonyban, Eperjesen, LjŐcsén, Te-
mesvárott, Aradon, Brassóban, Szegeden,
Debrecenben és általában Nagymagyaror-
szág összes nagyobb városában. Eddigi
igazgatói voltak: Faragó Ödön, 1921 óta
a Városi Színházban, Ábrányi Emil, báró
Wlassich Gyula, Mader Raoul és 1927
óta a M. Kir. Operaházban Badnai
Miklós. A :világháboru|ban Prágában
teljesített katonai szolgálatot. Főbb
szerepei: »Hofí'mann meséi: címszerep,
»Faust«: címszerep, »Bánk bán<c Ottó;
»Bohémek«: Bodolf; »Carmen«: Don Jósé;
»Parasztbecsület«: Turiddu, továbbá »Hol-
tak szigete*: Timaeus; »Turandot*: Pong,
»Rígoletto«: herceg; »Cremonai hegedűs*:
Sandro; »SzeviIlai borbély«: Almaviva;
»ÁIareosbál«: Biccardo; »Falstaff«: Pon-
ton; »Bolygó hoUandi«: Kormányos; »Ba-
jazzók«; Beppo; »Don Pasquale*: Ernesto
stb. 1923-ban Bécsben is vendégszerepelt.
Somló Sándor, (mogyorósi ós bánóczi
Hlavathy Ödön), színész, színigazgató,
színműíró, sz. 1858-ban, Kapóson, Uhg
m., megh!. 1916. szept. 2-án, Budapes-
ten. Atyja Hlavathy János, a jászéi pre-
montrei-rend jószágainak számtartója volt.
(sz. 1814-ben, megh'. 1887. febr, havában,
Ungvárt.) Iskoláit Ungvárott, Sárospata-
kon ós Budán végezte. Ekkor kedvet ka-
pott a színészethez ós hogy célját elérje:
megszökött hazulról, Székesfehérvár felé
vette útját, azonban a szigorú apa vissza-
hozatta. 1875-ben mégis elindul a művész-
pályán és Somló Sándor néven beiratkozik
a ezínészakadérniára, ahbl 3 évet töltött
és már itt feltűnt ideális szép alakjával,
csengő hangjával, kiváló szorgalmával
ós egy verskötetével. 1878-ban Beődy
Gábor Győrbe szerződtette, ahol 3 évet
124