|
|||
|
|||
|
|||
Somló István
|
Somló Sándor
|
||
|
|||
méliás hölgy« címszerepében — országos
hírű sikereket aratott. 1912-ben a Nemzeti Színház tagjai sorába szerződtette és ettől kezdve haláláig az ország első színházá- nak a tagja maradt. A »Zalameai bíró«, »A bor«, »Süt a nap«, »Az új rokon«,: »Sárga csikó«, »A Clémenceau-ügy«, »Cy- rano« stb. voltak újabb sikereinek állo- másai. Ezekben a szerepeiben a szövegen messze túlmenő érdekességet, színt és súlyt tudott adni a maga munkájának. Somló Emma a lelkes művészeknek abba a faj- tájába tartozott, akik szívesen vállalnak minden munkát azzal a hittel és azzal az erővel, hogy az igazi művész a legkisebb feladataiban is értéket tud kitermelni: nem a szerepből, hanem saját magából. Az a megelégedettség, amely művészi pályáján jellemezte, harmóniát teremtett magánéle- tében is és különösen, amióta másodszor férjhezment, szinte közmondásossá vált a művészvilágban az a harmonikus boldog- ság, amelyben Somló Emma második fér- jével, Király Elemérrel, a volt katona- tiszttel élt, aki az ő kedvéért hagyta ott pályáját és választott magának pol- gári hivatalt. Somló Emma tevékeny részt vett a jótékonycélú és társadalmi mozgalmakban is és a háború egész ideje alatt vezetője volt egy hadikórháznak, amellett pedig számos noegyesület és tár- saság vezető tagja volt. Mindezekért az értékeiért, emberi kedvességéért és jótulaj- donságaiért kiváltságosán nagy szeretetnek örvendett kollégái körében és dédelgetett kedvence volt a legjobb pesti társaságok- nak. Halála tragikus hirtelenséggel kö- vetkezett be: 1927. okt. 2-án, a »Te csak pipálj, Ladányi« előadásán hirtelen rosszul lett és hiába volt minden orvosi segít- ség, okt. 8-án meghalt. Somló István, színész, sz. 1902. máj.
8-án, Szolnokon. Atyja: S. Jenő, az Orsz. Munkásbiztosító-pénztár néhai igazgatója, anyja: Balázs Sarolta. Budapesten végezie gimnáziumi tanulmányait és 1920-ban érettségit tett, mely után a azínészakadó- miát látogatja. 1923-ban dr. Bárdos Artur a Renaissance Színházhoz szerződtette. 1924-bén a Belvárosi Színházban játszik, innen a Vígszínház meghívását fogadta el. A »Színészujság« jelestollú munkatársa. Főbb szerepei: Iván (Az első hajnal), |
Henry (Szeretni), Oswald (Kísértetek),
Eené (Árnyhalász), Fournier (Öszi sze- relem), Maiinka (Noszty fiú), Ludier had- nagy (Vitéz Miklós: »Békességí<.) Denys Bayot (A Szerelem és Halál játéka),Gróf Vaíéry (Postáskisasszony), dr. Gerőffy (Alvó férj), Seregély (Világbajnok), Evans Freddy (A zöld lift) stb. Somló József, operaénekes, sz. 1893.
okt. 1-én. Szilágysomlyón. Tanult Man- heit Jakab énekiskolájában, 1914-ig. Első szerepe Kassán 1914. októberében a »Ci- gánybáró* címszerepe volt. Azóta fellé- pett Pozsonyban, Eperjesen, LjŐcsén, Te- mesvárott, Aradon, Brassóban, Szegeden, Debrecenben és általában Nagymagyaror- szág összes nagyobb városában. Eddigi igazgatói voltak: Faragó Ödön, 1921 óta a Városi Színházban, Ábrányi Emil, báró Wlassich Gyula, Mader Raoul és 1927 óta a M. Kir. Operaházban Badnai Miklós. A :világháboru|ban Prágában teljesített katonai szolgálatot. Főbb szerepei: »Hofí'mann meséi: címszerep, »Faust«: címszerep, »Bánk bán<c Ottó; »Bohémek«: Bodolf; »Carmen«: Don Jósé; »Parasztbecsület«: Turiddu, továbbá »Hol- tak szigete*: Timaeus; »Turandot*: Pong, »Rígoletto«: herceg; »Cremonai hegedűs*: Sandro; »SzeviIlai borbély«: Almaviva; »ÁIareosbál«: Biccardo; »Falstaff«: Pon- ton; »Bolygó hoUandi«: Kormányos; »Ba- jazzók«; Beppo; »Don Pasquale*: Ernesto stb. 1923-ban Bécsben is vendégszerepelt. Somló Sándor, (mogyorósi ós bánóczi
Hlavathy Ödön), színész, színigazgató, színműíró, sz. 1858-ban, Kapóson, Uhg m., megh!. 1916. szept. 2-án, Budapes- ten. Atyja Hlavathy János, a jászéi pre- montrei-rend jószágainak számtartója volt. (sz. 1814-ben, megh'. 1887. febr, havában, Ungvárt.) Iskoláit Ungvárott, Sárospata- kon ós Budán végezte. Ekkor kedvet ka- pott a színészethez ós hogy célját elérje: megszökött hazulról, Székesfehérvár felé vette útját, azonban a szigorú apa vissza- hozatta. 1875-ben mégis elindul a művész- pályán és Somló Sándor néven beiratkozik a ezínészakadérniára, ahbl 3 évet töltött és már itt feltűnt ideális szép alakjával, csengő hangjával, kiváló szorgalmával ós egy — verskötetével. 1878-ban Beődy Gábor Győrbe szerződtette, ahol 3 évet |
||
|
|||
— 124 —
|
|||
|
|||