Világot jelentő deszkák Vincze Zsigmond
objektív vetítéseknél a lencse elé fény-
képlemezeket vagy filmet helyezünk.
Az ilyen vetítések lehetnek közvetlenek
és közvetettek. A vetítés még lehet álló-
lencsés (diapozitív) rendszerű és moz-
gólencsés rendszerű is. Ezeket felhő, víz-
esés, hullám és egyéb hatásoknál hasz-
nálják, míg az utóbbit vagy kézzel, vagy
óraműszerkezettel mozgatják. Előfor-
dult végül egyes színpadi előadásoknál
filmvetítés is, (pl. „Parsifal" (Opera),
„Elcserélt gyermek" (Magyar Színház)
stb. (Tiszay Andor)
Világot jelentő deszkák. Schillernek
egy 1803-ban megjelent „An' die Fre-
unde" c. költeményéből eredő frázis,
mely a színpadra vonatkozik. („Die Bret-
ter die die Welt bedeuten".)
Villámlást a színpadon hajdan likopó-
diummal (török gyanta) érzékeltettek,
melyet gyertyalángba dobtak. Ma két
világító szénpálca közé kapcsolják az el-
lenállást, a két szén egymáshoz való
érintése pillanatnyi fénysugárt idéz elő,
vagy egy erős lámpa hirtelen kikapcso-
lása és meggyújtása által keltik fel a
villámlás illúzióját.
Vinculum (latin, vmkulum) a. m.
kötbér, szerződési bírság. Színházi
szerződéskötéseknél is ismert kifejezés,
azt jelenti, hogy az egyik szerződő fél a
másik fél részére bírságot fizet, ha meg-
szegi a szerződéses kötelezettséget.
Vincze Emma, szinésznő, szubrett-
énekesnő, sz. 1904 dec. 29-én, Márama-
rosszigeten. Középiskolai tanulmányai
végeztével a Hetényi-féle sziniiskolát
végezte Nagyváradon, ahol először lép
színpadra, majd Szatmárra szerződik,
Kovács Imréhez, azután Marosvásár-
helyre Fehér Imréhez, innen Horváth
Viktorhoz. Fellép Temesvárt, Brassó-
ban ; 4 évi erdélyi színpadokon való mű-
ködés után Fodor Oszkár pécsi színtár-
sulatának lesz első szubrett-primadon-
nája.
Vincze Zsigmond, zeneszerző karnagy,
sz. 1875-ben, Zomborban. Hegedűjáték-
ban Waldbauer József, zongorán Agg-
házy Károly, zeneelméletben Bellovits
Imre képezte ki. 1898 szeptember
havában Komjáthy Jánosnál kezdte
működését. 1901—1902-ben Krecsányi
Ignác karnagya, 1903 november (meg-
nyitása óta) a Király Színház tag-
ja, leszámítva az 1928-30-iki két évadot,
mikor a Belvárosi Színháznak és a sze-
gedinek volt vendégkarnagya. Ö hang-
szerelte a „János vitéz"-t, melyet Konti
József után, az 51. előadástól végig,
mint egy 300-szor dirigált is. Műve:
„Az erősebb", opera Kisbán Miklós 1
felv, drámájából, Géczy István szöv.
bemut. a M. Kir, Operaház (megírása
után tíz évvel) 1924 márc. 29. Zene-
művei : „Tilos a csók", operett 3 f. Bródy
Miklós és Pásztor József szöv., bem. Ki-
rály Színház, 1909 okt. 8. (Berlinben
már 50-edszer ment 1911 aug.; Drezda
1911 jun. 22-én mutatta be, Bremenha-
ven 1911 jan, 11-én.) „Limonádé ez-
redes", énekes vígj. 3 felv. Harsányi
Zsolt egy német vígjátékból dolgozta át,
Bem. 1912 szept. 5. Király Színház.
„Léni néni", énekes bohózat 3 felv. ír-
ták Kéroul és Barré; ford. Heltai Jenő,
Bem. Magyar Színház, 1914 máj. 2.
„A cigánygróf né", operett 3 felv. Szöv.
Martos Ferenctől, versei Kulinyi Ernő-
től. Bem. Király Színház, 1920 márc.
13. 100-ik előadása jum 23. „A ham-
burgi menyasszony", operett 3 felv,
szöv. Kulinyi E. Bem, Városi Színház,
1922 jan. 31. 100. előadása 1924 jan. 31.
„A gárdista", regényes operett 3 felv.
Pékár Gyula novellája nyomán írta: Ku-
linyi E. Bem. (Walter Rózsi és Palló Im-
re operaházi tagokkal) Városi Színház,
1923 febr, 15. „Anna-bál", operett
3 felv. Szöv. irta: Martos Ferenc; zené-
jét: Volkmann Róbert müveiből állítot-
ta össze. Bemutatta Király Színház,
1925 szept. 30. „Aranyhattyu", ope-
rett 3 felv. Szöv. Szilágyi László; bem.
Király Színház, 1927 jan. 15; 50-edszer
1927 márc. 2. „Kiss és Kis", operett
3 felv. Szöv. Bús-Fekete László és Ku-
linyi E. Bem. Városi Színház, 1927 jan,
aranyszőrű bárány", Móra
Ferenc 3 felv. mesejátéka. Bem. Sze-
ged, 1929 nov. 15. „Huszárfogás", ope-
rett 3 felv. Irta: Török Rezső, verseit
Harmath Imre. Bem. 1930 ápr. 4. Fő-
444