,
nak. Ennek a szinpadszeretetnek volt
gyümölcse a „Kapisztrán", című törté-
nelmi színműve, amelyet először Gyön-
Pallay Anna táncakadémiáját végezte.
1924-ben a Royal Orfeum tagja.
gyösön mutattak be. A Fővárosi Nyári
Színház 1921 október 6-án játszotta ezt
a darabot, a sajtó és a közönség egyhan-
elismerése mellett.
Zajonghy Elemér, tenorénekes, sz.
1845 dec. 28-án, Mohácson, megh.
1899 márc. 6-án, Nagykikindán. Atyja
Brummer, tekintélyes kereskedő volt, s
fiát is ennek szánta. De Z. a gimnáziu-
mot végezve, otthagyta a boltot, ügyvéd-
nél, majd jegyzőnél dolgozott, végre
1867-ben Szigeti Imre társulatának tag-
ja lett. 1874 máj. 9-én már fényes ope-
rai szerepben mutatkozott be, Kolozs-
várott, mint Lyonéi („Mártha"), 1876
márc. a budapesti Nemzeti Színház szer-
ződtette. Játékoperákban szépen megáll-
ta a helyét; majd a Népszínház segéd-
tenoristája lett, de 1880 nyarán visz-
szatért Kolozsvárra, csak egy-egy nyári
évadban láttuk a Budai Színkörben. Az
egész ország ismerte és kedvelte: volt
Aradi Gerő, Mosonyi Károly (1883-4),
Tóth Béla (1885), Dombay Mihály
(1889), társulatánál; 1890-ben maga is
igazgató lett. De 1894-ben Rakodczay
Pálhoz szerződött, utóbb Deák Péterhez.
Halmay Imre társulata adta meg a vég-
tisztességet az elég korán elköltözött mű-
vésznek. Első neje: Lucsák Jozefin
volt, 1878 aug. óta; második neje Pethő
Júlia, sz. 1856 márc. 3-án, Debrecenben s
J már 1872-ben lépett színpadra; 1909 óta
1 nyugdíjas. Z. fia, szintén Elemér, te-
norista, már 30 éves pályáját jubilálta.
1911-ben Komjáthy János társulatánál
volt.
Zágon István, író sz. 1893-ban, Tisza-
szöllősön, (Heves m.). Középiskoláit
Zentán, a műegyetemet Pesten végezte.
Első színpadi műve: „Jack", kom. 3 f.
Bem, Szegeden, 1918-ban. 1921-ben ve-
zetője az Andrássy-uti Színháznak. Itt
kerülnek színre kupiéi, egyfelvonásosai:
„Vélemény dógába", „Kigyütt az igaz-
ság", „Tavasz", „A Káldy-pipa", „Sak-
matt" stb. Fordításai és átdolgozásai kö-
zül megemlítésre méltók: „A kék ma-
zur", operett, (Stein, Jenbach—Lehár,)
,A rózsalány", Verneuil-Caryll, szintén
•operett), „Csattan a csók", Barde-Yvain,
(operett), továbbá: „Darázsfészek", (A.
Duer-Miller és Róbert Milton), „Agg-
legény-apa", (E. Childs Carpenter),
„Fruska", (Barry Conners), „A család
esze" (Lawrence Johnson), bem. Belvá-
rosi Színház, 1931. jan. 10. Eredeti
Mromfelvonásosai: „Marika", (1925.
Budapest, Renaissance Színház), ugyan-
ez szinrekerült a Burgtheater előadásá-
ban Bécsben, továbbá Olaszországban,
Hollandiában, Svájcban és Spanyolor-
szágban. „Szegény leányt nem lehet el-
venni" (Budapest, Belvárosi Színház,
1928), ugyanez szinrekerült Hollandiá-
ban, Bécsben, Hamburgban, Berlinben
és Newyorkban, 1928 november óta a
„Nemzeti Újság" munkatársa, ahol kar-
colatokat és szinikritikákat ir. Ugyanott
jelent meg két regénye: „Rózsakirálynő"
és „Tímár Böske hozománya". Neje:
Verő Márta, volt színésznő. (L.o.)
Zágrábi magyar színészet. (Lásd: Ma-
gyar színészet külföldön.)
Zahler Erzsébet, színésznő, sz. 1901.
dec. 1-én, Budapesten. 1924-ben végezte
a Színművészeti Akadémiát. 1924 szept.
1-től a Teréz-köruti Színpad tagja.
Zahler Magda, táncosnő, sz. 1905-ben,
Budapesten. Színpadra lépett: 1920-ban.
Zala Karola, színésznő, sz. 1879-ben,
Nagyváradon. A Sziniakadémiát végezte,
1907-ben. 1907 október 1-től a Magyar
Színház tagja. Főbb szerepei: özv. Tassy
Lászlóné (Párizsi divat), Lina (Olym-
pia), Szultanovné (Hotel Imperial),
Gertrúd (Hamlet), stb. Egyike a leg-
szerényebb és a legértékesebb epizódszi-
nésznőinknek, az elért sikereivel az is-
mertebb művészek sorába lépett.
Zalaegerszegi színészet. Zalaegersze-
gen a 30-as években Déryné is műkö-
dött. 1839 aug. havában itt járt színé-
szek: Balogh és neje^Bács, Farkasné,
stb. A „Honművész" tudósítása szerint
a szinteremben pipáztak. (Lásd: 1839.
- 46.0