|
||||
,
|
||||
|
||||
nak. Ennek a szinpadszeretetnek volt
gyümölcse a „Kapisztrán", című törté- nelmi színműve, amelyet először Gyön- |
Pallay Anna táncakadémiáját végezte.
1924-ben a Royal Orfeum tagja. |
|||
|
||||
gyösön mutattak be. A Fővárosi Nyári
Színház 1921 október 6-án játszotta ezt a darabot, a sajtó és a közönség egyhan- gú elismerése mellett. |
Zajonghy Elemér, tenorénekes, sz.
1845 dec. 28-án, Mohácson, — megh. 1899 márc. 6-án, Nagykikindán. Atyja Brummer, tekintélyes kereskedő volt, s fiát is ennek szánta. De Z. a gimnáziu- mot végezve, otthagyta a boltot, ügyvéd- nél, majd jegyzőnél dolgozott, végre 1867-ben Szigeti Imre társulatának tag- ja lett. 1874 máj. 9-én már fényes ope- rai szerepben mutatkozott be, Kolozs- várott, mint Lyonéi („Mártha"), 1876 márc. a budapesti Nemzeti Színház szer- ződtette. Játékoperákban szépen megáll- ta a helyét; majd a Népszínház segéd- tenoristája lett, de 1880 nyarán visz- szatért Kolozsvárra, csak egy-egy nyári évadban láttuk a Budai Színkörben. Az egész ország ismerte és kedvelte: volt Aradi Gerő, Mosonyi Károly (1883-4), Tóth Béla (1885), Dombay Mihály (1889), társulatánál; 1890-ben maga is igazgató lett. De 1894-ben Rakodczay Pálhoz szerződött, utóbb Deák Péterhez. Halmay Imre társulata adta meg a vég- tisztességet az elég korán elköltözött mű- vésznek. — Első neje: Lucsák Jozefin volt, 1878 aug. óta; második neje Pethő Júlia, sz. 1856 márc. 3-án, Debrecenben s J már 1872-ben lépett színpadra; 1909 óta 1 nyugdíjas. Z. fia, szintén Elemér, te- norista, már 30 éves pályáját jubilálta. 1911-ben Komjáthy János társulatánál volt. |
|||
Zágon István, író sz. 1893-ban, Tisza-
szöllősön, (Heves m.). Középiskoláit Zentán, a műegyetemet Pesten végezte. Első színpadi műve: „Jack", kom. 3 f. Bem, Szegeden, 1918-ban. 1921-ben ve- zetője az Andrássy-uti Színháznak. Itt kerülnek színre kupiéi, egyfelvonásosai: „Vélemény dógába", „Kigyütt az igaz- ság", „Tavasz", „A Káldy-pipa", „Sak- matt" stb. Fordításai és átdolgozásai kö- zül megemlítésre méltók: „A kék ma- zur", operett, (Stein, Jenbach—Lehár,) ,A rózsalány", Verneuil-Caryll, szintén •operett), „Csattan a csók", Barde-Yvain, (operett), továbbá: „Darázsfészek", (A. Duer-Miller és Róbert Milton), „Agg- legény-apa", (E. Childs Carpenter), „Fruska", (Barry Conners), „A család esze" (Lawrence Johnson), bem. Belvá- rosi Színház, 1931. jan. 10. — Eredeti Mromfelvonásosai: „Marika", (1925. Budapest, Renaissance Színház), ugyan- ez szinrekerült a Burgtheater előadásá- ban Bécsben, továbbá Olaszországban, Hollandiában, Svájcban és Spanyolor- szágban. „Szegény leányt nem lehet el- venni" (Budapest, Belvárosi Színház, 1928), ugyanez szinrekerült Hollandiá- |
||||
ban, Bécsben, Hamburgban, Berlinben
és Newyorkban, 1928 november óta a „Nemzeti Újság" munkatársa, ahol kar- colatokat és szinikritikákat ir. Ugyanott jelent meg két regénye: „Rózsakirálynő" és „Tímár Böske hozománya". — Neje: Verő Márta, volt színésznő. (L.o.) Zágrábi magyar színészet. (Lásd: Ma-
gyar színészet külföldön.) Zahler Erzsébet, színésznő, sz. 1901.
dec. 1-én, Budapesten. 1924-ben végezte a Színművészeti Akadémiát. 1924 szept. 1-től a Teréz-köruti Színpad tagja. Zahler Magda, táncosnő, sz. 1905-ben,
Budapesten. Színpadra lépett: 1920-ban. |
||||
Zala Karola, színésznő, sz. 1879-ben,
Nagyváradon. A Sziniakadémiát végezte, 1907-ben. 1907 október 1-től a Magyar Színház tagja. Főbb szerepei: özv. Tassy Lászlóné (Párizsi divat), Lina (Olym- pia), Szultanovné (Hotel Imperial), Gertrúd (Hamlet), stb. Egyike a leg- szerényebb és a legértékesebb epizódszi- nésznőinknek, az elért sikereivel az is- mertebb művészek sorába lépett. Zalaegerszegi színészet. Zalaegersze-
gen a 30-as években Déryné is műkö- dött. 1839 aug. havában itt járt színé- szek: Balogh és neje^Bács, Farkasné, stb. A „Honművész" tudósítása szerint a szinteremben pipáztak. (Lásd: 1839. |
||||
|
||||
- 46.0 —
|
||||
|
||||