Bogyó Alajos
Bogyó Zsigmond
Bogyó Alajos (verebélyi és szentgyör­gyi), opera- és népszínműónekes, sz. 1834. jún. 11-én, ősi magyar nemes családból, Nemespannban (Nyitram.), megh. 1906. júl. 22-én, Pécsett. Mint árva gyermek 16 éves korában beállott honvédnek, de minthogy katonai szolgálatra gyengének ta­lálták a fürge fiút kémnek használták s kivált Klapkának Komárom vidéké­nek ' kikémlelése által figyelemreméltó szolgálatokat tett. A forradalom lezajlása után az érsekújvári tanítóképzőben nyert menedékhelyet s miután azt elvégezte, Du­naszerdahelyre került, ahol megválasztották kántornak és főtanítónak. 1861-ben jegyző volt Pozsonyban, ahol a dalárdában éne­kelt. A dalárdával elkerült 1865-ben Drez­dába, amikor a német sajtó magasztalva emlékezett meg B. pompás tenorjáról. Nemsokára színésszé lett Hubay Gusztáv­nál, majd Szigeti Imre és Vizváry Gyula fölkérésére feŰépett Pécsett, ahol Szigeti volt az igazgató. 1866. ápr. 22-én fellép a Nemzeti Színházban, a »Csikós« Ormódi Bence szerepében. 1867-ben Budán volt, onnan Kolozsvárra, 1871-ben Debrecenbe szerződik; majd Bécsben Kiss Sándor in­tendáns támogatásával képezi a hangját Rokitanskynál. 1871. szept. 2-án mint ven­dég ismét fellépett a Nemzeti Színházban, a ;>Mártha« opera Lipnel szerepében, frene­tikus hatás mellett, a b-ét kétszer is hozta erőteljesen és biztosan, — ezután szerződ­tették. Itt azonban nem érezte jól magát, vidékre ment, előbb Nagyváradon lép föl, 1872. júl. 20-án az »Ernáni«-ban, majd ismét visszakerült a Nemzetihez. 1881— 1885-ig Mándoky Bélával vidéken igaz­gató volt, feláldozva nemes becsvágyának egész vagyonát. Kitűnő társulatot tobor­zott össze, míg végre 1885-ben Győrött ■ megbukott. 1890. ápr. 3-án Békésgyulán ülte meg színészi pályafutásának 25 éves fordulóját. Ez alkalommal a »Szilaj be­tyár* c. népsz. és a »Barátságbók c. '1 felv. vj. került színre, ez utóbbiban Viz­váry Gyula is fellépett, miután ő ösztö­nözte 25 év előtt, hogy a színipályára lépjen. Pőbb szerepei voltak: Paust, Ele-ázár, Troubadour, Hunyadi László, Ar­nold (Teli Vilmos), Bánk bán, Tybalt, Edgardo (Lucia), Zampa, Parlagi Jancsi stb. Munkája: Korrajzok az lS48—i9-iki szabadságharc és annak elnyomása idejé-
ből. ^ Pécs, 1904. »Leánykérők«, magyar motívumú operett. A vidéki színpadokon sikerrel adták. — Neje: Éltető Erzsébet, színésznő, sz. 1841. máj. 13. Zilahon, színésznő lett 1880-ban. 17 évig műkö­dött a pályán. Megh. 1912. febr. 26. Mákon.
Bogyó Ilona, színésznő, Bogyó Alajos eánya (Kiss Pál dr.-né), sz. 1870. júl. 6. Kolozsvárott, megh. 1922. júl. 7. Makón, Már 14 éves korában ismert színészgyer­mek volt a vidéken. 1912. júl. 1-én le­mondott a pályáról.
Bogyó Ilona, színésznő, sz. 1896. jan. 29. Törökszentmiklóson. Színpadra lépett 1924. júl. 1.
Bogyó Zsigmond, színész, a Vígszínház agja, sz. 1875. ápr. 30-án, Székesfehérvárott, megh. 1918. febr. 13-án, Zydazowban. Iskoláit Budapesten végezte, azután Nagy­enyeden Deák Péter társulatánál kezdte meg működését. Eleinte kis szerepeket játszott, de már néhány hónap múlva elsőrangú szerepekben aratta sikereit. Deák Péter társulatánál két évig volt, onnan Miskolcra szerződött, Szalkay Lajos társu­latához, ahol vezető komikusszerepeket kreált és a publikum kedvence lett. Azután Besztercebánya, Selmecbánya, Losonc, Sza­badka, Pozsony színházához szerződik, mindenütt a közönség ünnepelt komikusa. Ezután ismét visszamegy Nagyenyedre, néhány évig Erdélyben vándorol, amíg fel nem szerződik a Vígszínházhoz, ahol főleg mint epizódkomikus aratja sikereit. Pőbb szerepei voltak: Bovetta »Becstelenek«-jében az apa, »Hivatalnok urak«-ban Bóth xicsi, »Liliom« címszerepe, »Harang«-ban a tiszteletes, »Bor«-ban Éai'acs, »Sári bíró* címszerepe, »Buridán szamará«-ban a nagy­bácsi, »János vitéz«-ben a francia király, »Kedélyes paraszt« címszerepe, »Mongodin úr« címszerepe, »Tatárjárás« tábornoka stb. A Vígszínházban különösen a »Zsuzsi kis­asszony* csizmadia mesterében volt nagy sikere, 1915-ben beyonult és mint zászlós 1917-ben hazakerült, ahol a karácsonyt együtt tölti családjával. 1918. jan. 15-én visszamegy a frontra, de febr. 13-án éjjel Zydazowb|an meghalt. Neje: Pál Erzsi* színésznő, kivel 1911. aug. havában lé­pett házasságra.
— 216 —