Bohus János
Bajza József is használja e kifejezést 1830-ban: »Eléggé tapasztalatlan vagyok, ma­gammal bohózatot űzni hagyni.« (Külföldi Játékszín, 192. oldal.) HelmecZi a Je-lenkor-ban (1832.) a bohózatot »bohósko-dás«-nak mondja. (Lásd: Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. Budapest, 1902. 28. oldal.)
Bohns János, az aradi színészet lelkes pártfogója volt, 1849-ben nagy áldozatot hozott a helyi magyar színészet megterem­téséért.
Boildieu (boálgyő) Francois Agrien,
francia zeneszerző, sz. 1775. dee. 15. .Eowew-ban, megh. 1834. okt, 8. Gros-bois melletti birtokán, Jarcy-h&a. Nálunk is adott operái: »Párizsi János«, »A fehér nő« (La dame blanche).
Bokody Antal
Popper Miklós gyároshoz, később lelépett a pályáról.
Bóka Ferenc, színész, sz. 1906. jan.
2. Kassán. Színipályára lépett 1926. szept.
Bóka János, súgó. Munkája: ^Magyar Játékszíni Zsebkönyvecske.« 1828.
Bokody Antal, kiváló jellemszínész, színigazgató, sz. 1837. szept. 28. Szen­tesen, megh. 1902. okt. 1-én, Csabán. Szegény polgári szülőktől származott.. Iskoláit Szarvason és Nagykőrösön vé­gezte, azután 1856-ban tanítóskodik,
sz.
^ÍtLMW> 0lasz UltS és zeneszerző,
1918. jún. elején, Milánóiam,. Nevét kü­lönösen operái tették ismertté. Nálunk színre került operái: »Mefisto« (1. o.), »0theüo« (1. o.), »Falstaff« (1. o.).
Bojár Gizella, színésznő, sz. 1884. máj. 21. Óbecsén (Torontál m.). Színi-pályára lépett 1913. júl.
Bojár László, színész, sz. 1901. máj. 11. Budapesten. Színipályára lépett 1928. okt. havában.
Bojár Lilly, színésznő, sz. 1908. Sza­badkán. Színipályára lépett 1927-ben.
Bojár Salamon Erzsébet,színésznő, sz. 1908. dec. 8. Szabadkán. Színipályára lé­pett 1929. febr. 1.
Bojár Terus, színésznő, egy ideig a Népszínház tagja volt, ahol 1900. febr. 6. volt a bemutatkozása a »Bibliás asszony* Thea szerepében, később férjhez ment dr. Boross Ernőhöz és lemondott a pályáról.
Bojda Juci, színésznő, sz. 1899-ben, Budapesten. Sok sikerrel szerepelt filme­ken, később, 1918. őszétől a Belvá­rosi Színház tagja volt, ahol első sike­rét 1920. máj. 21-én a »Bárónő levelek­ben aratta. 1920. jan. 30-án férjhez ment
míglen 1858. október hó 3-án színésszé letr Szabó Józsefnél, Szegeden. Eleinte so­kat küzdött, de csakhamar ismertté tette nevét. 1869-ben színigazgatásbá fogott és 1874. dec. haváig az is volt és főleg. Északmagyarországot járta. 1874-ben Szig­ligeti hívására Pestre jön, hol a Krisztina­városi színkör és az István-téri színház igazgatásában 5 hónap alatt 17 ezer frt-ot vesztett, — erre abbahagyta a direkciót. Színészkedése 30 éves jubileuma 1887. nov. 10-én volt Selmecbányán, a »RonígyszedŐ« előadása keretében, míg 40 éves jubileu-, mát 1898. nov. havában tartotta meg, Ma­rosvásárhelyt. — A legkiválóbb Moliére-színészek egyike volt. Igaz és természetes volt beszéde, mozgása. A tragikumban és a
218 —