D
1st,1 use
Díszelőadás
Diseuse, (fr., ejtsd: dizőz), beszédmű­vésznő (kis színpadon).
Disharmonia, (latin), összhang-hiány, összhangtalanság, egyenetlenség.
Diskay József, operaénekes, sz. 1889-
Válaszutina azt jelentené: Válaszuti György komédiája.) (dr. Császár Elemér)
Distonálni. zenei kifejezés; a helyes hangból kizökkenni, hamisan énekelni.
Disszonancia, han
gzavar, —
ugy
ben, Tapolcán, Zalám. Tanulmányait Vesz-
zenekar, mint a szính
ázi énekkar produk-
prémben végezte. Kereskedelmi érettségi után mint bankhivatalnok működött. Ének­hangját Máder Rezső fedezte fel és szer­ződtette ösztöndíjas tagnak a Népszínház-Vígoperához, ahol az éneklésre Graeff mes­ter és a színjátszásra dr. Hevesi Sándor rendező tanította. Működött Zilahy Gyula színtársulatánál Debrecenben, majd a M. Kir. Operaház ösztöndíjas tagja lett, ahon­nan bevonult és a világháborút végigküz-dötte. Több kitüntetésben részesült, mint huszárfőhadnagy szerelt le. Innen meghí­vást kapott Newyorkba, ahol igen nagy si­kerei voltak. 1929-ben Hollywoodban mű­ködik.
ciójában is előfordulhat.
Díszelőadás-nak az ünnepélyes alkalmak­kor történő, díszes keretek között folyó színielőadást szoktuk nevezni. Ekkor tel­jes világításban úszik a nézőtér, ünnepélyes a hangulat, a közönség érdeklődése is in­tenzívebb. A színtársulatok a legjobb da­rabot veszik elő, és azt prológussal kibőví­tik. Régebben főispáni és püspöki beikta­tásnál tartottak díszelőadást, nem szokat­lan ma már képviselőválasztáskor is dísz­előadást tartani, vagy ha valamely vidéki városba kiválóbb vendég érkezik, akkor is megtartják a díszelőadást. A megszokott díszelőadások március 15-én, október 6-án tartatnak. 1833. augusztus 19-én Szent Ist­ván ünnep előestéjén Budán a magyar társulat »Béla futása« o. énekesjátékot adta a játékszín külső és belső kivilágítása mellett. Végül tabló volt, melyben bemu­tatták Szent Istvánt és házának címerét e felírással:
Polgári JEgyesség, Sértetlen Törvény Boldog Z7tóinknak Diadalmat .ádand. 1866. szeptember 7-én a Nemzeti Színház Zrínyi Miklós halála 300-ik évnapjának előestéjén ünnepélyes Idvilágítás mellett díszelőadást tartott, melyen a »Szigetvári vértanúk« c. dráma került színre. 1867.. június 8-án a koronázás alkalmából szerte az országban volt díszelőadás. A Nemzeti Színházban ingyen előadásul »A szent korona« került színre. A Budai Színkör­ben »A magyar huszárok« e. opera került színre 5 és fél órai kezdettel. — 1890.. április 6-án a Nemzeti Színház Mátyás király halála 400-ik évfordulójára színre hozta »Mátyás király lesz« c. tört. szín­művet, Szigligeti Edétől. A M. Kir. Operaházban április 13-án a »Bánk bán« tiszaparti jelenetót és az »Istvián király« e. opera 4-ik felvonását adták. A mille-niumkor is tartottak díszelőadásokat: 1896. május 2-án. Az Operaházban az »István
Disputatio Debrecinensis comoedia Válaszutina lllustrata, (magyarul: A deb­receni hitvita, a válaszuti komédiában megvilágítva). XVI. századbeli hitvitázó dráma, Sztáray Mihály drámái nyomán, annál tervszerűbb és mozgalmasabb, de drá­mai cselekmény helyett ez is csak vitat­kozást ad: az unitáriusok győzelmét Mé-lius Péteren és a debreceni reformátuso­kon. (Kései kéziratban maradt ránk, nyom­tatásban 1914: Kisfaludy Társaság Nem­zeti Könyvtára, IX. K.) Régebben azt hitték, hogy a Debrecenben állítólag 1568-ban lefolyt valóságos hitvitának dra­matizálása s hogy Válaszúton valóban elő­adták. Mindkét állítás alaptalan. Melíus ugj'an meghívta 1567-ben a kolozsvári unitáriusokat hitvitára, de azok nem mer­tek az orthodox Debrecenbe ellátogatni s maguk helyett ezt a sikerült gúny­iratot küldték el, értékesítve benne egy 1568-ban Gyulafehérvárott megtör­tónt vitatkozás eredményeit. A kis er­délyi faluban. Válaszúton nem adhatták elő, nincs is megbízható hírünk, hogy bár­hol is színre került volna ez az egyébként elég színszerű alkotás. Szerzőjét nem ismer­jük, lehet, hogy az a Válaszúti György volt, aki 1571. Kolozsvárt szenior, később lel- | kész volt. (Ebben az esetben comoedia i
— 352