1003880.htm
Cimszó: Arany János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
szemelycimszo
ferfinevcimszo
szuletesievtized: 1815
Szócikk: Arany János - költő,sz. 1817. márc.
2. Nagyszalontán (Bihar m.), megh. 1882, okt. 22. Budapesten. Debrecenben
gyakran eljár a színházba. Ifjú lelkét annyira megszállja az ihlet, hogy ő is
elhatározza: színésszé lesz. A fiatalArany, tanárainak büszkesége, az eminens tanuló,
nem tudott megmaradni az iskola szűk falai között. Valami nagy, valami nem
mindennapi szeretett volna lenni. Festő, vagy szobrász. A képzőművészetek
gyakorlati megismerésének lehetősége azonban akkor még nagyon messze esett
Debrecentől. így azután maradt a színészet, melyet legalább közvetlenül
láthatott maga előtt és amely legnagyobb hatással is lehetett képzelőerejére.
1836. febr.-ban elhagyta a debreceni kollégiumot és beállt színésznek.
Elhatározását, mint egyenes becsületes lelkű ifjú, annak rendje és módja
szerint bejelentette professzorainak. A tanárok nem akadályozták meg a
»ballépést«. Az öreg Sárváry professzor mégis adott egy jó tanácsot: azt
ajánlotta a rajongó ifjúnak, tanulmányozza alaposan Shakespearet. Aranyról
hamarosan kiderült, hogy nincs színészi tehetsége. Csalódás volt számára a
rövid színészi pályafutás, amely alatt bizony inkább csak statisztált és
díszleteket festett a Hamlet későbbi zseniális fordítója. Első állomása Fáncsy
Lajos és László József társulata volt. Már az első napokban oszladozni kezdett
az az ábrándkép, melyet Arany fantáziája a színészi életből rajzolt. Maga a
színpad is megtépázta illúzióit: »... Nem oly szép, mint kívül az élet. Erdő,
terem, kulisszák, kortinák. Mind léc ,papír, vászon, kötél — fonák!« Bántotta,
hogy csak ritkán juttatják szerephez és az is legfeljebb csak inasszerep. Ez
időből való működéséről maradt fenn az a színlap, melyen Arany János neve is
szerepel. Telepi György »A hivatlan képíró« c. vj-ában játszotta az inas
szerepét Debrecenben. A szereplők között utolsó előtti helyén áll ez a sor:
Márton, inas. Arany. Később, hosszas kérésre mégis adtak neki nagyobb
szerepeket is, 1836. márc. 3-án Raupach, akkoriban nagyon divatos Ördög
Róbert-jében eljátszotta a tanácsnok szerepét és sikere volt. Az igazgatója még
a vállát is megveregette. De ez a sikeres debütálás csak átmeneti jelenség
volt, túlnyomó részben mégis nagyon alantas szerepet játszott a debreceni
társulatnál, ahonnan kéthónapi működés után csalódottan meg is vált. Szerepei
ezek voltak: 1836. márc. 3. Ördög Róbertben: a tanácsnok, márc. 5. a Szebeni
erdőben: jelentéktelen szerep, Dobrosláv embereiben: katona, márc. 6. Argir és
Heléna: Favágó, márc. 12. Schwveizi család: egy falusi, márc. 13. Három.
század: Inas, márc. 15. A számkivetett magyar: Inas, márc. 17. Az aggteleki
barlang: Ármás, márc. 19.Átok: Egy paraszt, márc. 20. Halotti tor: Pista, a
gróf inasa, márc. 22. A Hívatlan képíró: Márton inasa stb. Elkeseredését
növelte az is, hogy a Fáncsy-színtársulat ápr. 1-én feloszlott és Arany vándorbottal
kezében, nyomorúságos kószálás, koplalás közben igyekezett Máramarossziget
felé, ahol a társaság egy töredéke ütötte fel a sátorfáját. Időközben rövid
ideig Hubay Gusztáv társulatánál működött Nagykárolyban, majd Szatmárt, de itt
sem találta meg azt, amit ambiciója keresett. Arany véleményét a
vándorszínészetről a Bolond Istók c. verses regényében örökítette meg.
Alighanem személyes tapasztalataiból fakad mindaz, amit a költemény csavargó
hőséről elmond. Míg Petőfi nagyon gyakran dalolt a színészélet szomorú
vidámságairól, addig Arany szemérmes tartózkodása került mindent, ami
színészéletére, vándorlásaira emlékeztetné. Máramarosszigeten színészi
ábrándjaiból kijózanodva, őszintén bevallotta magának, hogy »a látott művészet
nem isteni« és elkeseredésében megutálta a színészetet, »mint borban a legyet«.
Búcsúzásul egy ezüst húszast kapott az igazgatójától, ezen vette a »vándor
cipót«, melyről sok-sok év múlva oly gyönyörűen ír és éhezve, erdőkben
éjszakázva, hét álló napig gyalogolva vándorolt haza, Szalontára, ahol ősz
atyját megvakultán, anyját betegen találta. A színház azonban nem maradt idegen
nagy költőnk számára. A színlapok élén gyakran díszeleg ma is Arany János
halhatatlan neve, mint műfordítóé. A János király, a Hamlet, A szentivánéji álom
magyar fordításai irodalomtörténeti és halhatatlan becsűek. Aristophanes
fordítása ugyan színpadra nem került, de mint írói mű a legjobb magyar
műfordítások közé tartozik.
Ez a címszó a Magyar Színművészeti
Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és
korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos
szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált
oldalképet!
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0074.pdf
Az itt
olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti
lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy
Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás
(kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben
Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon
internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B.
Kádár Zsuzsanna
A
szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928
HETJEGYUSORSZAM 1003880 Arany János költő,sz.
yevszamy 1817§20§. márc. 2. ytelepulesy Nagyszalontá§2§n (ytelepulesy Bihar
m.§2§), megh. yhalalevy 1882§24§, okt. 22. ytelepulesy Budapest§2§en.
ytelepulesy Debrecen§2§ben gyakran eljár a színházba. Ifjú lelkét annyira
megszállja az ihlet, hogy ő is elhatározza: színésszé lesz. A
fiatalyszemelynevy Arany§6§, tanárainak büszkesége, az eminens tanuló, nem
tudott megmaradni az iskola szűk falai között. Valami nagy, valami nem
mindennapi szeretett volna lenni. Festő, vagy szobrász. A képzőművészetek
gyakorlati megismerésének lehetősége azonban akkor még nagyon messze esett
ytelepulesy Debrecen§2§től. így azután maradt a színészet, melyet legalább
közvetlenül láthatott maga előtt és amely legnagyobb hatással is lehetett
képzelőerejére. yevszamy 1836§20§. febr.-ban elhagyta a ytelepulesy
debrecen§2§i kollégiumot és beállt színésznek. Elhatározását, mint egyenes
becsületes lelkű ifjú, annak rendje és módja szerint bejelentette
professzorainak. A tanárok nem akadályozták meg a »ballépést«. Az öreg
yszemelynevy Sárváry professzor§6§ mégis adott egy jó tanácsot: azt ajánlotta a
rajongó ifjúnak, tanulmányozza alaposan yszemelynevy Shakespeare§6§t.
yszemelynevy Arany§6§ról hamarosan kiderült, hogy nincs színészi tehetsége.
Csalódás volt számára a rövid színészi pályafutás, amely alatt bizony inkább
csak statisztált és díszleteket festett a ycimy Hamlet§10§ későbbi zseniális
fordítója. Első állomása yszemelynevy Fáncsy Lajos§6§ és yszemelynevy László
József§6§ társulata volt. Már az első napokban oszladozni kezdett az az
ábrándkép, melyet yszemelynevy Arany§6§ fantáziája a színészi életből rajzolt.
Maga a színpad is megtépázta illúzióit: »... Nem oly szép, mint kívül az élet.
Erdő, terem, kulisszák, kortinák. Mind léc ,papír, vászon, kötél — fonák!«
Bántotta, hogy csak ritkán juttatják szerephez és az is legfeljebb csak
inasszerep. Ez időből való működéséről maradt fenn az a színlap, melyen yszemelynevy
Arany János§6§ neve is szerepel. yszemelynevy Telepi György§6§ »ycimy A
hivatlan képíró§10§« c. vj-ában játszotta az inas szerepét ytelepulesy
Debrecen§2§ben. A szereplők között utolsó előtti helyén áll ez a sor: yszerepy
Márton, inas§12§. yszemelynevy Arany§6§. Később, hosszas kérésre mégis adtak
neki nagyobb szerepeket is, yevszamy 1836§20§. márc. 3-án yszemelynevy
Raupach§6§, akkoriban nagyon divatos ycimy Ördög Róbert§10§-jében eljátszotta a
tanácsnok szerepét és sikere volt. Az igazgatója még a vállát is megveregette.
De ez a sikeres debütálás csak átmeneti jelenség volt, túlnyomó részben mégis
nagyon alantas szerepet játszott a yintezmenyy debreceni társulat§8§nál,
ahonnan kéthónapi működés után csalódottan meg is vált. Szerepei ezek voltak: yevszamy
1836§20§. márc. 3. ycimy Ördög Róbert§10§ben: a yszerepy tanácsnok§12§, márc.
5. a ycimy Szebeni erdőben§10§: jelentéktelen szerep, ycimy Dobrosláv
emberei§10§ben: yszerepy katona§12§, márc. 6. ycimy Argir és Heléna§10§:
yszerepy Favágó§12§, márc. 12. ycimy Schwveizi család§10§: egy yszerepy
falusi§12§, márc. 13. ycimy Három. század§10§: yszerepy Inas§12§, márc. 15.
ycimy A számkivetett magyar§10§: yszerepy Inas§12§, márc. 17. ycimy Az
aggteleki barlang§10§: yszerepy Ármás§12§, márc. 19.ycimy Átok§10§: Egy
yszerepy paraszt§12§, márc. 20. ycimy Halotti tor§10§: yszerepy Pista, a gróf
inasa§12§, márc. 22. ycimy A Hívatlan képíró§10§: yszerepy Márton inas§12§a
stb. Elkeseredését növelte az is, hogy a yintezmenyy Fáncsy-színtársulat§8§
ápr. 1-én feloszlott és yszemelynevy Arany§6§ vándorbottal kezében,
nyomorúságos kószálás, koplalás közben igyekezett ytelepulesy
Máramarossziget§2§ felé, ahol a társaság egy töredéke ütötte fel a sátorfáját.
Időközben rövid ideig yintezmenyy Hubay Gusztáv társulatá§8§nál működött
ytelepulesy Nagykároly§2§ban, majd ytelepulesy Szatmár§2§t, de itt sem találta
meg azt, amit ambiciója keresett. yszemelynevy Arany§6§ véleményét a
vándorszínészetről a ycimy Bolond Istók§10§ c. verses regényében örökítette
meg. Alighanem személyes tapasztalataiból fakad mindaz, amit a költemény
csavargó hőséről elmond. Míg yszemelynevy Petőfi§6§ nagyon gyakran dalolt a
színészélet szomorú vidámságairól, addig yszemelynevy Arany§6§ szemérmes
tartózkodása került mindent, ami színészéletére, vándorlásaira emlékeztetné.
ytelepulesy Máramarossziget§2§en színészi ábrándjaiból kijózanodva, őszintén
bevallotta magának, hogy »a látott művészet nem isteni« és elkeseredésében
megutálta a színészetet, »mint borban a legyet«. Búcsúzásul egy ezüst húszast
kapott az igazgatójától, ezen vette a »vándor cipót«, melyről sok-sok év múlva
oly gyönyörűen ír és éhezve, erdőkben éjszakázva, hét álló napig gyalogolva
vándorolt haza, ytelepulesy Szalontá§2§ra, ahol ősz atyját megvakultán, anyját
betegen találta. A színház azonban nem maradt idegen nagy költőnk számára. A
színlapok élén gyakran díszeleg ma is yszemelynevy Arany János§6§ halhatatlan
neve, mint műfordítóé. ycimy A János király§10§, a ycimy Hamlet§10§, ycimy A
szentivánéji álom§10§ magyar fordításai irodalomtörténeti és halhatatlan
becsűek. yszemelynevy Aristophanes§6§ fordítása ugyan színpadra nem került, de
mint írói mű a legjobb magyar műfordítások közé tartozik.
CSAKKOD 1003880 yszemelynevy Arany János§6§
yevtizedy 181§30§ ytelepulesy Nagyszalonta§2§ ytelepulesy Bihar m.§2§
yhalalevtizedy 188§34§ ytelepulesy Budapest§2§ ytelepulesy Debrecen§2§
yszemelynevy Arany§6§ ytelepulesy Debrecen§2§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy
debrecen§2§ yszemelynevy Sárváry professzor§6§ yszemelynevy Shakespeare§6§
yszemelynevy Arany§6§ ycimy Hamlet§10§ yszemelynevy Fáncsy Lajos§6§
yszemelynevy László József§6§ yszemelynevy Arany§6§ yszemelynevy Arany János§6§
yszemelynevy Telepi György§6§ ycimy A hivatlan képíró§10§ ytelepulesy
Debrecen§2§ yszerepy Márton, inas§12§ yszemelynevy Arany§6§ yevtizedy 183§30§
yszemelynevy Raupach§6§ ycimy Ördög Róbert§10§ yintezmenyy debreceni
társulat§8§ yevtizedy 183§30§ ycimy Ördög Róbert§10§ yszerepy tanácsnok§12§
ycimy Szebeni erdőben§10§ ycimy Dobrosláv emberei§10§ yszerepy katona§12§ ycimy
Argir és Heléna§10§ yszerepy Favágó§12§ ycimy Schwveizi család§10§ yszerepy
falusi§12§ ycimy Három. század§10§ yszerepy Inas§12§ ycimy A számkivetett
magyar§10§ yszerepy Inas§12§ ycimy Az aggteleki barlang§10§ yszerepy Ármás§12§
ycimy Átok§10§ yszerepy paraszt§12§ ycimy Halotti tor§10§ yszerepy Pista, a
gróf inasa§12§ ycimy A Hívatlan képíró§10§ yszerepy Márton inas§12§ yintezmenyy
Fáncsy-színtársulat§8§ yszemelynevy Arany§6§ ytelepulesy Máramarossziget§2§
yintezmenyy Hubay Gusztáv társulata§8§ ytelepulesy Nagykároly§2§ ytelepulesy
Szatmár§2§ yszemelynevy Arany§6§ ycimy Bolond Istók§10§ yszemelynevy Petőfi§6§
yszemelynevy Arany§6§ ytelepulesy Máramarossziget§2§ ytelepulesy Szalonta§2§
yszemelynevy Arany János§6§ ycimy A János király§10§ ycimy Hamlet§10§ ycimy A
szentivánéji álom§10§ yszemelynevy Aristophanes§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1003880.htm
Ha hibát talál, keressen meg minket:
elit.project.2010s@gmail.com