1009450.htm

 Cimszó: Bartha János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

 szemelycimszo

 ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1795

 

 Szócikk: Bartha János - a Nemzeti Színház első korszakának egyik legkiválóbb színésze, sz. 1798-ban, Egerben, megh. 1852. aug. 21-én, Pesten. Gazdagon megáldotta őt a természet: hatalmas alak, büszke homlok, mély hang (melyet a harang szavához hasonlítottak), erőteljes, tiszta, ovális: magyar arc, barna haj, fekete, beszédes szemek és arcán, egész alakján méltóságos, büszke szellem. Komoly testhordozásával a hősök alakítására valóban hívatott művész volt. Atyja — bár nem volt cigány — jól hegedült és beállott primásnak egy muzsikus-bandába. Mint ilyen, gyakran játszott a színtársulat zenekarában s a kis Bartha is elkísérte estenként az apját; a hegedűt ő cipelte és így szívesen megtűrték a terem valamely zugában. Mély áhítattal hallgatta itt a színészek szavát, lelkében csodás világ ébredezett a hallottak és látottak nyomán és csakhamar őt is magával ragadja valami homályos sejtelem és tengernyi küzdelem árán színésznek csap fel. Atyja iskoláztatta még egy darabig, de az első éveken túl nem birta költséggel, tehát mesterségre adta. Így tanulja meg a szabóságot. De a színészkedés vágya tovább is ott ég lelkében és csak a kedvező alkalmat várja, hogy ő is a színpad szolgálatába lépjen. Hogy célját hamarabb érje el, Egerben beáll színházi szabónak. Később Békésgyulára kerül, ahol 1820. márc. 18-án Abday Sándor színigazgató fellépteti őt »Kemény Simon«-ban. Az öreg Kemény szerepét kapta először és azt oly jól játszotta, hogy még tapsot is kapott érte. Miután a városban mindenki tudta, hogy szabólegény volt előzőleg, igazgatója Magyarnak keresztelte el a színdapon és ezen a néven szerepel hosszú ideig. (Családi neve: Finnlandi János.) Játszott azután Nagyváradon, ahol 40 forint fixumot kapott. 1824-ben Pozsonyban játszik az országgyűlés ideje alatt, Horváth József és Komlóssy Ferenc igazgatók társulatánál, azután Székesfehénvárott, ahol már 100 forint fizetést kapott. Innen Pécsre került, mindig emelkedve művészetében. (Lásd: »Színészeti Közlöny«, 1881. 11. számában: »A vidéki színészet multjából« című cikket. Ezzel ellentétben Déryné naplójában az 1828. évet említi Bartha első kísérletéül. Viszont Könyves Máté »Játékszíni Koszorú«-jában olvassuk, hogy 1825-ben Abdaynál működött. Valószínű tehát, hogy 1820-ban kezdte pályáját.) 1828-tól 1831-ig Pesten működött a Beleznay-kertben. Balla Károly igazgatónál, azután Kassára megy s nemsokára, szorgalmával és kiváló természeti adományaival elsőrendű színésszé küzdi föl magát. 1833-ban mint egyik vezetőtag a kassai társaság töredékével a budai színházhoz jut, abol mint igazgatótárs is szerepelt havi 120 frt fizetéssel. Ekkor már az új iskola fejlődő tehetségei közé számították. Ugyanily fizetés mellett működik 1834-ben, 35. és 36-ban. 1887. aug. 22-én a megnyíló »Pesti Magyar Színház«-nál találjuk, hol az »Árpád ébredésé«-ben az Öreg és a »Belizár«-ban Leó ezredes szerepét játszotta. Ez időben Vörösmarty így ír Bartháról: »A természet tragikai színésznek alkotta, noha a vígjátékban is sok jó szerepe van. A szenvedés, fájdalom alig találhatott szívből szakadóbb, megrázóbb hangokat s e tehetségét kincsnek kellene tartani, s férfias hangot művelni s változatossá tenni.« Bajza József, a szigorú kritikus, ezt a bírálatot írta Lear királyáról (mely tudvalevőleg legjobb szerepei közül való volt) 1841. febr. 13-án: »Neki erős hangja van ahhoz, hogy a szerep dühöngő helyeit a színpadról lemenydörögje, sok természettel nyert tehetsége érzelem kifejezésére, ő leginkább fogná megadhatni az aggság bélyegeit is e szerepnek, szóval ő mint színpadunk legtragikusabb alakja, leginkább volna Learre képezhető, de benne nincs studium és szorgalom, vagy ítéleti hiány miatt nem tud a szerep mélyébe hatni.« Általánosságban úgy ír róla a kritika, hogy eredeti tehetség volt, de kellő, tanulás, képzettség, műveltség nélkül. Ha sikert tudott elérni, ez inkább a helyes ösztön érdeme és nem a színész öntudatossága mellett szól. Emiatt nem is emelkedhetett magasabb nivóra. Mindamellett például Egressy Gábor a humorát shakespeareinek mondja. Toldija, híres palócos Lábszij-a (Lumpáciusban), az obsitosa (Szekrény rejtelmei) kiváló volt. Egyéniségéről így ír bírálatot Vahot Imre: »Nagy tehetségű színész, magasabb művészi képzettségi és szorgalom híjával. Az ő szabálytalan természeti erőn és nem mélyebb tanulmányon épült játékának alapjelleme: hatályos férfiasság, keleties lassú, nehézkes komolyság s innét az, hogy a színpadunkon gyéren előforduló eredeti magyar alakok ábrázolása igen jól áll neki; innét az, hogy az ő valódi szakmája: komoly, hősi s különösen fenntragikai.« (Regélő Pesti Divatlap, 1842., 317. oldal.) Lassanként ivásnak adta magát, emiatt szélütés érte. Halálos .ágyán is megmaradt a humora. Azt kérdezte övéitől, hogy: » van-e a másvilágon kulacs ?...« Ugyanazon a napon temették el, melyen 16 évvel előbb (aug. 22-én) a Nemzeti Színházat megnyitották. Főbb szerepei ezek voltak: Lear, Tiborc, Baczur Gazsi, Toldi (Rózsában),Zrínyi, Hamlet, Moór Károly, Macbeth,, Bánk bán, Percival (Griseldis-ben), Konrád (Kronsteini harcjáték-ban). Közhuszár (Műveltség és természet-ben), Lábszíj (Lumpáciusban), Bivalyfi (Pajzán ifjúban), Öreg burkus huszár (Leonorá-ban), stb. Arcképét 1858. szeptemberben Latkóczy festőművész a Nemzeti Múzeum részére megfestette. (Szépirodalmi Közlöny, 1858. 2422. lap.) Felesége: Meszlényi Anna, drámai hősnő volt, méltó elődje Lendvaynénak és Laborfalvi Rózának. Sz. 1813. dec. 31-én, Erdélyben. Atyja hivatalnok volt Kassán. 1830-ban Bartha felesége lett, miután atyja »meggyőződött, hogy Bartha nemes ember«. Kikötötte azonban, hogy a leányának nem szabad színpadra lépnie. Amint az öreg meghalt, mégis fellépett, 1833-ban Kassán, előbb a karban volt és játszott kis szerepeket is. Ugyanez évben ő is ott van a budai színésztársaságnál. A nyelvet nem beszélte még kellő szabatossággal, ezért inkább táncprodukciókban léptették föl. A »Honderű« megdicséri »a mindenkor csinos öltözetű« színésznőt. Itteni fizetése havi 40 frtra rúgott, mely megmaradt a következő évben is. A Nemzeti Színház bokrétaünnepén, 1836. aug. 6-án ő köszöntötte a megjelenteket és ezeket a szavakat intézte a közönséghez: »Tűzzük hát ki e nagy napon a nemzet apostolainak zászlaját e szent épületre, hadd lengjen a reménység, a honfivértől csergedező szeretet jelképe fővárosunk fölött!« 1837-ben, a Nemzeti Színház megnyitó előadásán az »Árpád ébredésé«-ben egy hölgyet játszott és »Belizár«-ban Zsófiát. Később, mint drámai hősnő ismertté tette nevét. Scribe »Egy pohár víz« királynőjében jeles művésznőnek bizonyult. 1854. elején megvált a Nemzeti Színháztól, de ugyanez év aug. 23-án a »Lowodi árvá«-ban Harleigh Judith szerepében újra fellépett. 1860-ban nyugalomba vonult, 529 frt. 20 kr. évdíjjal. — (Gyermekük borbély volt Budán, a Fő uccában.)

 

 

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

 http://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0158.pdf

 Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

 A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

 HETJEGYUSORSZAM 1009450 Bartha János a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ első korszakának egyik legkiválóbb színésze, sz. yszuletesevey 1798§22§-ban, ytelepulesy Eger§2§ben, megh. yhalalevy 1852§24§. aug. 21-én, Pesten. Gazdagon megáldotta őt a természet: hatalmas alak, büszke homlok, mély hang (melyet a harang szavához hasonlítottak), erőteljes, tiszta, ovális: magyar arc, barna haj, fekete, beszédes szemek és arcán, egész alakján méltóságos, büszke szellem. Komoly testhordozásával a hősök alakítására valóban hívatott művész volt. Atyja — bár nem volt cigány — jól hegedült és beállott primásnak egy muzsikus-bandába. Mint ilyen, gyakran játszott a színtársulat zenekarában s a kis yszemelynevy Bartha§6§ is elkísérte estenként az apját; a hegedűt ő cipelte és így szívesen megtűrték a terem valamely zugában. Mély áhítattal hallgatta itt a színészek szavát, lelkében csodás világ ébredezett a hallottak és látottak nyomán és csakhamar őt is magával ragadja valami homályos sejtelem és tengernyi küzdelem árán színésznek csap fel. Atyja iskoláztatta még egy darabig, de az első éveken túl nem birta költséggel, tehát mesterségre adta. Így tanulja meg a szabóságot. De a színészkedés vágya tovább is ott ég lelkében és csak a kedvező alkalmat várja, hogy ő is a színpad szolgálatába lépjen. Hogy célját hamarabb érje el, ytelepulesy Eger§2§ben beáll színházi szabónak. Később ytelepulesy Békésgyulá§2§ra kerül, ahol yevszamy 1820§20§. márc. 18-án yszemelynevy Abday Sándor§6§ színigazgató fellépteti őt »ycimy Kemény Simon§10§«-ban. Az yszerepy öreg Kemény§12§ szerepét kapta először és azt oly jól játszotta, hogy még tapsot is kapott érte. Miután a városban mindenki tudta, hogy szabólegény volt előzőleg, igazgatója yszemelynevy Magyar§6§nak keresztelte el a színdapon és ezen a néven szerepel hosszú ideig. (Családi neve: yszemelynevy Finnlandi János§6§.) Játszott azután ytelepulesy Nagyvárad§2§on, ahol 40 forint fixumot kapott. yevszamy 1824§20§-ben ytelepulesy Pozsony§2§ban játszik az országgyűlés ideje alatt, yszemelynevy Horváth József§6§ és yszemelynevy Komlóssy Ferenc§6§ igazgatók társulatánál, azután ytelepulesy Székesfehénvár§2§ott, ahol már 100 forint fizetést kapott. Innen ytelepulesy Pécs§2§re került, mindig emelkedve művészetében. (Lásd: »yintezmenyy Színészeti Közlöny§8§«, yevszamy 1881§20§. 11. számában: »ycimy A vidéki színészet multjából§10§« című cikket. Ezzel ellentétben yszemelynevy Déryné§6§ naplójában az yevszamy 1828§20§. évet említi yszemelynevy Bartha§6§ első kísérletéül. Viszont yszemelynevy Könyves Máté§6§ »ycimy Játékszíni Koszorú§10§«-jában olvassuk, hogy yevszamy 1825§20§-ben yszemelynevy Abday§6§nál működött. Valószínű tehát, hogy yevszamy 1820§20§-ban kezdte pályáját.) yevszamy 1828§20§-tól yevszamy 1831§20§-ig Pesten működött a yintezmenyy Beleznay-kert§8§ben. yszemelynevy Balla Károly§6§ igazgatónál, azután ytelepulesy Kassá§2§ra megy s nemsokára, szorgalmával és kiváló természeti adományaival elsőrendű színésszé küzdi föl magát. yevszamy 1833§20§-ban mint egyik vezetőtag a ytelepulesy kassa§2§i társaság töredékével a yintezmenyy budai színház§8§hoz jut, abol mint igazgatótárs is szerepelt havi 120 frt fizetéssel. Ekkor már az új iskola fejlődő tehetségei közé számították. Ugyanily fizetés mellett működik yevszamy 1834§20§-ben, 35. és 36-ban. yevszamy 1887§20§. aug. 22-én a megnyíló »yintezmenyy Pesti Magyar Színház§8§«-nál találjuk, hol az »ycimy Árpád ébredésé§10§«-ben az ycimy Öreg§10§ és a »ycimy Belizár§10§«-ban yszerepy Leó ezredes§12§ szerepét játszotta. Ez időben yszemelynevy Vörösmarty§6§ így ír yszemelynevy Barthá§6§ról: »A természet tragikai színésznek alkotta, noha a vígjátékban is sok jó szerepe van. A szenvedés, fájdalom alig találhatott szívből szakadóbb, megrázóbb hangokat s e tehetségét kincsnek kellene tartani, s férfias hangot művelni s változatossá tenni.« yszemelynevy Bajza József§6§, a szigorú kritikus, ezt a bírálatot írta yszerepy Lear király§12§áról (mely tudvalevőleg legjobb szerepei közül való volt) yevszamy 1841§20§. febr. 13-án: »Neki erős hangja van ahhoz, hogy a szerep dühöngő helyeit a színpadról lemenydörögje, sok természettel nyert tehetsége érzelem kifejezésére, ő leginkább fogná megadhatni az aggság bélyegeit is e szerepnek, szóval ő mint színpadunk legtragikusabb alakja, leginkább volna yszerepy Lear§12§re képezhető, de benne nincs studium és szorgalom, vagy ítéleti hiány miatt nem tud a szerep mélyébe hatni.« Általánosságban úgy ír róla a kritika, hogy eredeti tehetség volt, de kellő, tanulás, képzettség, műveltség nélkül. Ha sikert tudott elérni, ez inkább a helyes ösztön érdeme és nem a színész öntudatossága mellett szól. Emiatt nem is emelkedhetett magasabb nivóra. Mindamellett például yszemelynevy Egressy Gábor§6§ a humorát yszemelynevy shakespearei§6§nek mondja. yszerepy Toldi§12§ja, híres palócos Lábszij-a (ycimy Lumpácius§10§ban), az yszerepy obsitos§12§a (ycimy Szekrény rejtelmei§10§) kiváló volt. Egyéniségéről így ír bírálatot yszemelynevy Vahot Imre§6§: »Nagy tehetségű színész, magasabb művészi képzettségi és szorgalom híjával. Az ő szabálytalan természeti erőn és nem mélyebb tanulmányon épült játékának alapjelleme: hatályos férfiasság, keleties lassú, nehézkes komolyság s innét az, hogy a színpadunkon gyéren előforduló eredeti magyar alakok ábrázolása igen jól áll neki; innét az, hogy az ő valódi szakmája: komoly, hősi s különösen fenntragikai.« (yintezmenyy Regélő Pesti Divatlap§8§, yevszamy 1842§20§., 317. oldal.) Lassanként ivásnak adta magát, emiatt szélütés érte. Halálos .ágyán is megmaradt a humora. Azt kérdezte övéitől, hogy: » van-e a másvilágon kulacs ?...« Ugyanazon a napon temették el, melyen 16 évvel előbb (aug. 22-én) a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§at megnyitották. Főbb szerepei ezek voltak: yszerepy Lear§12§, yszerepy Tiborc§12§, yszerepy Baczur Gazsi§12§, yszerepy Toldi§12§ (ycimy Rózsában§10§),yszerepy Zrínyi§12§, yszerepy Hamlet§12§, yszerepy Moór Károly§12§, yszerepy Macbeth§12§,, yszerepy Bánk bán§12§, yszerepy Percival§12§ (ycimy Griseldis§10§-ben), yszerepy Konrád§12§ (ycimy Kronsteini harcjáték§10§-ban). yszerepy Közhuszár§12§ (ycimy Műveltség és természet§10§-ben), yszerepy Lábszíj§12§ (ycimy Lumpácius§10§ban), yszerepy Bivalyfi§12§ (ycimy Pajzán ifjú§10§ban), yszerepy Öreg burkus huszár§12§ (ycimy Leonorá§10§-ban), stb. Arcképét yevszamy 1858§20§. szeptemberben yszemelynevy Latkóczy§6§ festőművész a yintezmenyy Nemzeti Múzeum§8§ részére megfestette. (yintezmenyy Szépirodalmi Közlöny§8§, yevszamy 1858§20§. 2422. lap.) Felesége: yszemelynevy Meszlényi Anna§6§, drámai hősnő volt, méltó elődje yszemelynevy Lendvayné§6§nak és yszemelynevy Laborfalvi Rózá§6§nak. Sz. yevszamy 1813§20§. dec. 31-én, ytelepulesy Erdély§2§ben. Atyja hivatalnok volt ytelepulesy Kassá§2§n. yevszamy 1830§20§-ban yszemelynevy Bartha§6§ felesége lett, miután atyja »meggyőződött, hogy Bartha nemes ember«. Kikötötte azonban, hogy a leányának nem szabad színpadra lépnie. Amint az öreg meghalt, mégis fellépett, yevszamy 1833§20§-ban ytelepulesy Kassá§2§n, előbb a karban volt és játszott kis szerepeket is. Ugyanez évben ő is ott van a ytelepulesy buda§2§i színésztársaságnál. A nyelvet nem beszélte még kellő szabatossággal, ezért inkább táncprodukciókban léptették föl. A »yintezmenyy Honderű§8§« megdicséri »a mindenkor csinos öltözetű« színésznőt. Itteni fizetése havi 40 frtra rúgott, mely megmaradt a következő évben is. A yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ bokrétaünnepén, yevszamy 1836§20§. aug. 6-án ő köszöntötte a megjelenteket és ezeket a szavakat intézte a közönséghez: »Tűzzük hát ki e nagy napon a nemzet apostolainak zászlaját e szent épületre, hadd lengjen a reménység, a honfivértől csergedező szeretet jelképe ytelepulesy főváros§2§unk fölött!« yevszamy 1837§20§-ben, a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ megnyitó előadásán az »ycimy Árpád ébredésé§10§«-ben egy hölgyet játszott és »ycimy Belizár§10§«-ban yszerepy Zsófiá§12§t. Később, mint drámai hősnő ismertté tette nevét. yszemelynevy Scribe§6§ »ycimy Egy pohár víz§10§« királynőjében jeles művésznőnek bizonyult. yevszamy 1854§20§. elején megvált a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§tól, de ugyanez év aug. 23-án a »ycimy Lowodi árvá§10§«-ban yszerepy Harleigh Judith§12§ szerepében újra fellépett. yevszamy 1860§20§-ban nyugalomba vonult, 529 frt. 20 kr. évdíjjal. — (Gyermekük borbély volt ytelepulesy Budá§2§n, a Fő uccában.)

CSAKKOD 1009450 yszemelynevy Bartha János§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszuletesevtizedy 179§32§ ytelepulesy Eger§2§ yhalalevtizedy 185§34§ yszemelynevy Bartha§6§ ytelepulesy Eger§2§ ytelepulesy Békésgyula§2§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Abday Sándor§6§ ycimy Kemény Simon§10§ yszerepy öreg Kemény§12§ yszemelynevy Magyar§6§ yszemelynevy Finnlandi János§6§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ yevtizedy 182§30§ ytelepulesy Pozsony§2§ yszemelynevy Horváth József§6§ yszemelynevy Komlóssy Ferenc§6§ ytelepulesy Székesfehénvár§2§ ytelepulesy Pécs§2§ yintezmenyy Színészeti Közlöny§8§ yevtizedy 188§30§ ycimy A vidéki színészet multjából§10§ yszemelynevy Déryne§6§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Bartha§6§ yszemelynevy Könyves Máte§6§ ycimy Játékszíni Koszorú§10§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Abday§6§ yevtizedy 182§30§ yevtizedy 182§30§ yevtizedy 183§30§ yintezmenyy Beleznay-kert§8§ yszemelynevy Balla Károly§6§ ytelepulesy Kassa§2§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy kassa§2§ yintezmenyy budai színház§8§ yevtizedy 183§30§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Pesti Magyar Színház§8§ ycimy Árpád ébredése§10§ ycimy Öreg§10§ ycimy Belizár§10§ yszerepy Leó ezredes§12§ yszemelynevy Vörösmarty§6§ yszemelynevy Bartha§6§ yszemelynevy Bajza József§6§ yszerepy Lear király§12§ yevtizedy 184§30§ yszerepy Lear§12§ yszemelynevy Egressy Gábor§6§ yszemelynevy shakespearei§6§ yszerepy Toldi§12§ ycimy Lumpácius§10§ yszerepy obsitos§12§ ycimy Szekrény rejtelmei§10§ yszemelynevy Vahot Imre§6§ yintezmenyy Regélő Pesti Divatlap§8§ yevtizedy 184§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszerepy Lear§12§ yszerepy Tiborc§12§ yszerepy Baczur Gazsi§12§ yszerepy Toldi§12§ ycimy Rózsában§10§ yszerepy Zrínyi§12§ yszerepy Hamlet§12§ yszerepy Moór Károly§12§ yszerepy Macbeth§12§ yszerepy Bánk bán§12§ yszerepy Percival§12§ ycimy Griseldis§10§ yszerepy Konrád§12§ ycimy Kronsteini harcjáték§10§ yszerepy Közhuszár§12§ ycimy Műveltség és természet§10§ yszerepy Lábszíj§12§ ycimy Lumpácius§10§ yszerepy Bivalyfi§12§ ycimy Pajzán ifjú§10§ yszerepy Öreg burkus huszár§12§ ycimy Leonora§10§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Latkóczy§6§ yintezmenyy Nemzeti Múzeum§8§ yintezmenyy Szépirodalmi Közlöny§8§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Meszlényi Anna§6§ yszemelynevy Lendvayne§6§ yszemelynevy Laborfalvi Róza§6§ yevtizedy 181§30§ ytelepulesy Erdély§2§ ytelepulesy Kassa§2§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Bartha§6§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Kassa§2§ ytelepulesy buda§2§ yintezmenyy Honderű§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy főváros§2§ yevtizedy 183§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Árpád ébredése§10§ ycimy Belizár§10§ yszerepy Zsófia§12§ yszemelynevy Scribe§6§ ycimy Egy pohár víz§10§ yevtizedy 185§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Lowodi árva§10§ yszerepy Harleigh Judith§12§ yevtizedy 186§30§ ytelepulesy Buda§2§ http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1009450.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com