1024650.htm

 Cimszó: Dankó Pista - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

 szemelycimszo

 ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1855

 

 Szócikk: Dankó Pista - 1858—1903. Nem is igaz tán, csak mese, Egy édes-bús magyar rege... Szegeden a Tisza mentén Élt egyszer egy cigánylegény. Kopott cigány, szegény, árva, Nem volt csak egy nótafája. Nótafája s egy bús szíve... Könnyes gonddal, fájdalommal, Száz édes-bús dallal tele! Ez a szegény, egyszerű tiszaparti cigánypoéta, aki istenáldotta tehetsége révén a magyar dal Petőfije, a kilencvenes évek leghíresebb nótafája lett — Dankó Pista volt. 1858-ban született Szegeden, a felsővárosi cigányfertály Hangász uccájában. Atyja, id. Dankó István, híres szegedi cigányzenész volt, akit kilenc éves korában vesztett el. Szegénysége miatt mindössze négy elemi iskolát végezhetett; hegedűlni is csak annyit tudott, amennyire atyja néhanap tanítgatta. Az öreg Dankó Pista halála után annak jóbarátja: Erdélyi Náci, a hírneves szegedi cigánykirály vette pártfogásába, aki felismerve a »rajkó« tehetségét, kitanította a »mesterségre«. Nem is vallott vele szégyent. Dankó Pista tizenöt éves korában mint prímás, már saját zenekara élén működött, Szatymazon. Itt ismerte meg Joó Ferenc egykori szegedi arcképfestő, szatymazi birtokos Ilonka nevű leányát is, akit az apai házból regényes módon megszöktetve, feleségül is vett. Zeneköltői tehetsége huszonnégy éves korában kezdett kibontakozni. Első népdala a »Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni...« volt, melynek szövegét az akkor Szegeden lakó Pósa Lajos írta s melyet zongorára Barna Izsó zeneszerző, a régi Népszínház karnagya tett le. Dankó Pista ezzel a dalával egyszerre ismertté lett. S ez a siker nyitotta meg az édes-bús magyar nóták kiapadhatatlan ősforrását: poéta-lelkét ... Második nagysikerű műve az ugyancsak Pósa Lajos szövegére írt»Habra hab siet « című műdal volt, melyet Blaháné betétszámként Lukácsi Sándor »Rebeka« című népszínművében tett népszerűvé. Ettől kezdve a szegény, kopott szegedi cigánypoéta előtt megnyíltak a pesti zeneműkiadók csukott ajtajai... És Dankó Pista nótafája dalbokrétába borult ... 1886-ban Molnár György »Zsellér-leány« című népszínművének összes dalai már Dankó Pista szerzeményei voltak. A darab szegedi bemutatóján a közönség Dankót két gyönyörű babérkoszorúval tüntette ki, a legszebb dalai pedig: »Páros élet a legszebb a világon ...« és »Isten veled, vén eperfa« elterjedtek az egész országban. 1887-ben írta egyik legelterjedtebb dalát, a »Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány«-t. Ezt követték a »Szőke kislány csitt, csitt, csitt!«, »Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál«, »Egy csillag se ragyog fenn az égen«, »Nem átkozom ibolyakék szemedet«, »Szegedében szokása a leánynak«, »Lemondás« (műdal), »Ne gyónj nekem, minek gyónnál«,, »Hallod, rózsám, Katika«, »Eltörött a hegedűm...« stb., stb. 1894-ben szerzetté a Wekerlének szentelt nótákat, a »Visszajött a fecskemadár«, és »Megmondta régen Wekerle...« Ezeket egész Budapest énekelte. Dalpályázaton mindig Dankó Pista nótái vitték el a babért. Az »Uj Idők«, pályázatán 305 versenytársa közül »Zúg a szélvész, háborog a Balaton« című nótája nyerte a 300 koronás első díjat. Az akkor alig harminchét éves Dankó Pista már 313 dalt szerzett. Ennek a hatalmas dalbokrétának minden szál virágát ki tudná itt felsorolni? De bár Dankó Pista országhírű nótafáján újabb és újabb dalvirágok nyíltak, ez a lelkében oly mérhetetlen gazdag zseni mégis szegény ember maradt. Poétasors ez. Ő csak alkotni tudott, de műveinek értékesítéséhez nem volt tehetsége ... így a híres szegedi nótafa arra is rászorult, hogy hegedűje mellé még vándortarisznyát is akasszon nyakába... 1890-ben daltársulatot szervezett, mellyel több ízben barangolta be az országot. Sőt Oroszországban is járt. Ezen vállalkozásával Dankónak — a pénzszerzésen kívül — még az a nemes célja is volt, hogy a magyar népdalt terjessze s az elszaporodott német daltársulatok hatását egyensúlyozza az országban. Szerzett is egy kis szőllőt a csengődi pusztán, de amikor daltermésének drága fürtjeit már boldogan szüretelhette volna: a kilencvenes évek vége felé betegeskedni kezdett. A sok küzdés, a tenger gond megtörték amúgy is gyenge szervezetét. Fellépő tüdőbaja ellen Wlassics Gyula kultuszminiszter és író barátai San Remóba küldték,- de már meggyógyulni nem tudott,.. Bánatos két mély szemében, Gyilkos láz gyúlt minden éjjen, Dalos keble egyre horpadt... Nótás lelke sorvadt... sorvadt... Mikor hattyú-dalát írta, Minden könnyét belesírta: »Most van a nap lemenőbe ...« S eltörött a Dankó Pista szépen szóló hegedűje... Igen. Eltörött... 1903. márc. 29-én, 45 éves korában, szerető hitvese karjában elpattant dalos szívének édesbúsan zengő húrja,... A magyar dal trubadúrja, a mélabús magyar nóták sokat szenvedett költője meghalt. Holttestét Budapestről Szegedre szállították és ott temették el a szőke Tisza-partján, ahol ércszobra örökkön hirdetni fogja áldott nevét. ... És azóta nincsen nóta, Amely olyan szépen szólna, S hegedűnek nincs négy húrja, Amely úgy zokogni tudna! Dankó Pista nótafája».. Szívünk-lelkünk sír utána! Sír az erdők vadgalambja »S búsan szól a kecskeméti öreg templom nagy harangja!.. .« (Siliga Ferenc.)

 

 

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

 https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0378.pdf

 Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

 A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

 HETJEGYUSORSZAM 1024650 Dankó Pista yevszamy 1858§20§—yevszamy 1903§20§. Nem is igaz tán, csak mese, Egy édes-bús magyar rege... ytelepulesy Szeged§2§en a Tisza mentén Élt egyszer egy cigánylegény. Kopott cigány, szegény, árva, Nem volt csak egy nótafája. Nótafája s egy bús szíve... Könnyes gonddal, fájdalommal, Száz édes-bús dallal tele! Ez a szegény, egyszerű tiszaparti cigánypoéta, aki istenáldotta tehetsége révén a magyar dal yszemelynevy Petőfi§6§je, a kilencvenes évek leghíresebb nótafája lett — yszemelynevy Dankó Pista§6§ volt. yevszamy 1858§20§-ban született ytelepulesy Szeged§2§en, a felsővárosi cigányfertály Hangász uccájában. Atyja, yszemelynevy id. Dankó István§6§, híres ytelepulesy szeged§2§i cigányzenész volt, akit kilenc éves korában vesztett el. Szegénysége miatt mindössze négy elemi iskolát végezhetett; hegedűlni is csak annyit tudott, amennyire atyja néhanap tanítgatta. Az öreg yszemelynevy Dankó Pista§6§ halála után annak jóbarátja: yszemelynevy Erdélyi Náci§6§, a hírneves ytelepulesy szeged§2§i cigánykirály vette pártfogásába, aki felismerve a »rajkó« tehetségét, kitanította a »mesterségre«. Nem is vallott vele szégyent. yszemelynevy Dankó Pista§6§ tizenöt éves korában mint prímás, már saját zenekara élén működött, ytelepulesy Szatymaz§2§on. Itt ismerte meg yszemelynevy Joó Ferenc§6§ egykori ytelepulesy szeged§2§i arcképfestő, ytelepulesy szatymaz§2§i birtokos Ilonka nevű leányát is, akit az apai házból regényes módon megszöktetve, feleségül is vett. Zeneköltői tehetsége huszonnégy éves korában kezdett kibontakozni. Első népdala a »Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni...« volt, melynek szövegét az akkor ytelepulesy Szeged§2§en lakó yszemelynevy Pósa Lajos§6§ írta s melyet zongorára yszemelynevy Barna Izsó§6§ zeneszerző, a régi yintezmenyy Népszínház§8§ karnagya tett le. yszemelynevy Dankó Pista§6§ ezzel a dalával egyszerre ismertté lett. S ez a siker nyitotta meg az édes-bús magyar nóták kiapadhatatlan ősforrását: poéta-lelkét ... Második nagysikerű műve az ugyancsak yszemelynevy Pósa Lajos§6§ szövegére írt»Habra hab siet « című műdal volt, melyet yszemelynevy Blaháné§6§ betétszámként yszemelynevy Lukácsi Sándor§6§ »ycimy Rebeka§10§« című népszínművében tett népszerűvé. Ettől kezdve a szegény, kopott ytelepulesy szeged§2§i cigánypoéta előtt megnyíltak a pesti zeneműkiadók csukott ajtajai... És yszemelynevy Dankó Pista§6§ nótafája dalbokrétába borult ... yevszamy 1886§20§-ban yszemelynevy Molnár György§6§ »ycimy Zsellér-leány§10§« című népszínművének összes dalai már yszemelynevy Dankó Pista§6§ szerzeményei voltak. A darab ytelepulesy szeged§2§i bemutatóján a közönség yszemelynevy Dankó§6§t két gyönyörű babérkoszorúval tüntette ki, a legszebb dalai pedig: »ycimy Páros élet a legszebb a világon ...§10§« és »ycimy Isten veled, vén eperfa§10§« elterjedtek az egész országban. yevszamy 1887§20§-ben írta egyik legelterjedtebb dalát, a »ycimy Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány§10§«-t. Ezt követték a »ycimy Szőke kislány csitt, csitt, csitt!§10§«, »ycimy Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál§10§«, »ycimy Egy csillag se ragyog fenn az égen§10§«, »ycimy Nem átkozom ibolyakék szemedet§10§«, »ycimy Szegedében szokása a leánynak§10§«, »ycimy Lemondás§10§« (műdal), »ycimy Ne gyónj nekem, minek gyónnál§10§«,, »ycimy Hallod, rózsám, Katika§10§«, »ycimy Eltörött a hegedűm...§10§« stb., stb. yevszamy 1894§20§-ben szerzetté a yszemelynevy Wekerlé§6§nek szentelt nótákat, a »ycimy Visszajött a fecskemadár§10§«, és »ycimy Megmondta régen Wekerle...§10§« Ezeket egész ytelepulesy Budapest§2§ énekelte. Dalpályázaton mindig yszemelynevy Dankó Pista§6§ nótái vitték el a babért. Az »yintezmenyy Uj Idők§8§«, pályázatán 305 versenytársa közül »ycimy Zúg a szélvész, háborog a Balaton§10§« című nótája nyerte a 300 koronás első díjat. Az akkor alig harminchét éves yszemelynevy Dankó Pista§6§ már 313 dalt szerzett. Ennek a hatalmas dalbokrétának minden szál virágát ki tudná itt felsorolni? De bár yszemelynevy Dankó Pista§6§ országhírű nótafáján újabb és újabb dalvirágok nyíltak, ez a lelkében oly mérhetetlen gazdag zseni mégis szegény ember maradt. Poétasors ez. Ő csak alkotni tudott, de műveinek értékesítéséhez nem volt tehetsége ... így a híres ytelepulesy szeged§2§i nótafa arra is rászorult, hogy hegedűje mellé még vándortarisznyát is akasszon nyakába... yevszamy 1890§20§-ben daltársulatot szervezett, mellyel több ízben barangolta be az országot. Sőt ytelepulesy Oroszország§2§ban is járt. Ezen vállalkozásával yszemelynevy Dankó§6§nak — a pénzszerzésen kívül — még az a nemes célja is volt, hogy a magyar népdalt terjessze s az elszaporodott ynemzetisegy német§4§ daltársulatok hatását egyensúlyozza az országban. Szerzett is egy kis szőllőt a ytelepulesy csengőd§2§i pusztán, de amikor daltermésének drága fürtjeit már boldogan szüretelhette volna: a kilencvenes évek vége felé betegeskedni kezdett. A sok küzdés, a tenger gond megtörték amúgy is gyenge szervezetét. Fellépő tüdőbaja ellen yszemelynevy Wlassics Gyula§6§ kultuszminiszter és író barátai ytelepulesy San Remó§2§ba küldték,- de már meggyógyulni nem tudott,.. Bánatos két mély szemében, Gyilkos láz gyúlt minden éjjen, Dalos keble egyre horpadt... Nótás lelke sorvadt... sorvadt... Mikor hattyú-dalát írta, Minden könnyét belesírta: »Most van a nap lemenőbe ...« S eltörött a yszemelynevy Dankó Pista§6§ szépen szóló hegedűje... Igen. Eltörött... yevszamy 1903§20§. márc. 29-én, 45 éves korában, szerető hitvese karjában elpattant dalos szívének édesbúsan zengő húrja,... A magyar dal trubadúrja, a mélabús magyar nóták sokat szenvedett költője meghalt. Holttestét ytelepulesy Budapest§2§ről ytelepulesy Szeged§2§re szállították és ott temették el a szőke Tisza-partján, ahol ércszobra örökkön hirdetni fogja áldott nevét. ... És azóta nincsen nóta, Amely olyan szépen szólna, S hegedűnek nincs négy húrja, Amely úgy zokogni tudna! yszemelynevy Dankó Pista§6§ nótafája».. Szívünk-lelkünk sír utána! Sír az erdők vadgalambja »S búsan szól a ytelepulesy kecskemét§2§i öreg templom nagy harangja!.. .« (yszemelynevy Siliga Ferenc§6§.)

CSAKKOD 1024650 yszemelynevy Dankó Pista§6§ yevtizedy 185§30§ yevtizedy 190§30§ ytelepulesy Szeged§2§ yszemelynevy Petőfi§6§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ yevtizedy 185§30§ ytelepulesy Szeged§2§ yszemelynevy id. Dankó István§6§ ytelepulesy szeged§2§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ yszemelynevy Erdélyi Náci§6§ ytelepulesy szeged§2§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ ytelepulesy Szatymaz§2§ yszemelynevy Joó Ferenc§6§ ytelepulesy szeged§2§ ytelepulesy szatymaz§2§ ytelepulesy Szeged§2§ yszemelynevy Pósa Lajos§6§ yszemelynevy Barna Izsó§6§ yintezmenyy Népszínház§8§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ yszemelynevy Pósa Lajos§6§ yszemelynevy Blaháne§6§ yszemelynevy Lukácsi Sándor§6§ ycimy Rebeka§10§ ytelepulesy szeged§2§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Molnár György§6§ ycimy Zsellér-leány§10§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ ytelepulesy szeged§2§ yszemelynevy Dankó§6§ ycimy Páros élet a legszebb a világon ...§10§ ycimy Isten veled, vén eperfa§10§ yevtizedy 188§30§ ycimy Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány§10§ ycimy Szőke kislány csitt, csitt, csitt!§10§ ycimy Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál§10§ ycimy Egy csillag se ragyog fenn az égen§10§ ycimy Nem átkozom ibolyakék szemedet§10§ ycimy Szegedében szokása a leánynak§10§ ycimy Lemondás§10§ ycimy Ne gyónj nekem, minek gyónnál§10§ ycimy Hallod, rózsám, Katika§10§ ycimy Eltörött a hegedűm...§10§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy Wekerle§6§ ycimy Visszajött a fecskemadár§10§ ycimy Megmondta régen Wekerle...§10§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ yintezmenyy Uj Idők§8§ ycimy Zúg a szélvész, háborog a Balaton§10§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ ytelepulesy szeged§2§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Oroszország§2§ yszemelynevy Dankó§6§ ynemzetisegy német§4§ ytelepulesy csengőd§2§ yszemelynevy Wlassics Gyula§6§ ytelepulesy San Remó§2§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ yevtizedy 190§30§ ytelepulesy Budapest§2§ ytelepulesy Szeged§2§ yszemelynevy Dankó Pista§6§ ytelepulesy kecskemét§2§ yszemelynevy Siliga Ferenc§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1024650.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com