Címszó: Aradi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0071.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0071.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20379.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Aradi színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520372.htm

 

Szócikk: Aradi színészet A vidéki színészetnek kulturális szempontból is egyik számottevő középpontja volt az aradi. Tartalmas és érdekes színházi és színészeti múltja van a városnak. 1813-ban (időpont) tart először színielőadást Sándorffy József dr. (személy) nagyváradi (megye) színtársulata. Két évvel később Wándza Mihály (személy) jár itt, 1818. (időpont) jún. 16-án pedig Kilényi Dávid (személy) (információ)  igazgató vezetésével megy le egy kis színészcsapat, Pestről. (Budapest) Az Első Mátyás király választása (cím) (információ)  c. színművet mutatták be az első előadáson, amelyről a »Hazai tudósítások« (intézmény) (információ)  akkor így ír: »Német, (nemzetiség) (információ)  rác, (nemzetiség) örmény, (nemzetiség) román, (nemzetiség) (információ)  előkelők, választottabbak, a logékat kétszeresen fizetve a magyarokkal látszottak az adakozásban büszkén vetélkedni. Örömkönnyek lobogtak a mágnásaink, főuraink, nemeseink szemében, midőn a temérdek sokaságot a Játszószínben és díszes magyar ruházatot áldott arany honnyi nyelvet a Játszók padolattján hangzani elfogódva szívekben, látták, hallották és igen is érzettek« Az előadásokat a Simonyi uccábán tartották; 1820-ban (időpont) új színház nyílik meg német (nemzetiség) (információ)  színészekkel. A világosságot gyertyafény szolgáltatta és szabad volt dohányozni. Ezt a színházat kapja meg ezidőtájt Kilényi Dávid, (személy) (információ)  úgylehet azért, mert a társulatnak Déryné (személy) (információ)  volt a főerőssége. 1826-ban (időpont) Horváth József (személy) (információ)  az igazgató itt, de egy év múlva ismét Kilényit (személy) (információ)  hívják meg, aki akkor különösképen kitűnő társulattal rendelkezik. 1832. (időpont) nyarán a kassai dal- és színjátszó társaság (intézmény) (információ)  kap itt hajlékot. 1838. (időpont) júl. havában a színház művészi színvonalának emelése céljából szépművészeti bizottságot szerveztek és színházi alapot létesítettek. Ekkor Pergő Celesztin (személy) (információ)  lesz az igazgató, akinek részben sikerül, a német (nemzetiség) (információ)  színészet mellett, a magyar színészetet is megkedveltetni a közönséggel. 1844-ben (időpont) Latábár Endre (személy) társasága keresi fel a várost, ugyanebben az évben alakul meg az első műkedvelő-társulat is. Ezután Szerdahelyi József, (személy) (információ)  majd ismét Kilényi Dávid (személy) (információ)  igazgató nevével találkozunk. 1843-ban (időpont) nyári színkört építenek a városban; előbb németek, (nemzetiség) (információ)  majd magyarok játszanak itt, Szerdahelyi József (személy) (információ)  és Havi Mihály (személy) (információ)  társasigazgatók. 1846-ban (időpont) Veszter Sándor, (személy) (információ)  majd Szerdahelyi társulatának (intézmény) (információ)  15 tagja tart itt előadásokat, akiket Komáromy Samu (személy) (információ)  és Mátray István (személy) (információ)  színigazgatók váltanak fel. Nemsokára ismét Kilényi Dávid (személy) (információ)  és Csabay, (személy) (információ)  később pedig Kőrössy Ferenc (személy) (információ)  és Gócs Ede (személy) (információ)  társulatát találjuk a városban. 1847-ben (időpont) ismét társigazgatók kapják meg a színházat, Szöllőssy-Szabó Lajos (személy) és Végsey Sándor. (személy) 1848-ban (időpont) ismét Gócs Ede (személy) (információ)  áll a színház élén, azután Feleky Miklós, (személy) (információ)  1849-ben (időpont) Philippovits István, (személy) akit 1850-ben (időpont) Szabó József (személy) (információ)  követ. Ez utóbbi kap engedélyt a következő évben is, 1853-ban (időpont) Havi Mihályt (személy) (információ)  veszi maga mellé társigazgatónak és ők 1859-ig (időpont) fáklyahordozói a nemzeti színészet ügyének. Őket rövid ideig Budai József (személy) (információ)  váltja fel az igazgatásban. 1861—64-ig (időpont) Szabó (személy) (információ)  és Philippovits (személy) állanak a színház élén, akiket Szilágyi Béla (személy) (információ)  követ egy évre, majd az 1865—66-os (időpont) szezont Hubay Gusztáv (személy) (információ)  játssza végig. 1866. (időpont) okt. havától 1873. (időpont) virágvasárnapig Follinusz János (személy) (információ)  híres társulata működött a nagymultú színházi városban. — 1868-ban (időpont) báró Bánhidy Béla (személy) (információ)  mozgalmat indít egy új színház építése ügyében. 1872. (időpont) aug. 3-án a város Atzél Péter (személy) polgármester indítványára a színházépítésre a Földhitelintézetnél kölcsönt vett fel, 1874. (időpont) szept.21-én felavatták a Skalnitzky (személy) (információ)  építész által emelt új színházat. A színház 90 ezer forintba került. (A színház hossza 35 láb, szélessége 36 láb; 3 emelete, 25 páholya, 276 földszinti, 72 emeleti zártszéke és 110 karzati ülése volt.) Az ünnepi megnyitón a Hunyadi László-nyitány, (cím) (információ)  Szász Károly (személy) (információ)  prológusa (szavalta: Prielle Cornélia) (személy) (információ)  és a Hymnus (cím) (információ)  eléneklése (aradi dalárda) (intézmény) (információ)  után A mátrai vadászat (cím) c. eredeti 3 felv. vj. került színre. A prológus szövege ez volt: Először szólalnak meg itt e lakban A játszi múzsák, ihletök szerént Égből leszállva, eszményült alakban, A képzelet szép tüneményeként. Lehozva mind, mi bennök halhatatlan, Széthintve a varázsos égi fényt, S betöltve azzal fönt s alant e helyt: Mit buzgóságtok templommá emelt. Itt jő elől, setétlő gyászmezében Komoly léptekkel a Tragédia. Dúlt arca halvány, véres tőr kezében, És szenvedélytől szaggatott szava. A bűn s erény, a dicsőség, s a szégyen, Az elbukott nagyság diadala: Szívrendítő és kiengesztelő Játékba tűnik alakján elő. Nyomán a Vígjáték múzsája lép fel, Szétbontva tündér-fátylát játszian, Tükrébe fogja, — ferdeség és tévely Az életben s világban ami van. Majd könnyű ostort suhogtat kezével, S megérezzük súlyát mindannyian, Mert gyöngeség nélkül ki volna itt? Nevetve sújt s nevettetve javít. És kettéjök közül ím' játszi körbe', Víg táncot lejt a tündérek kara. Dal, zene ringat ábrándos gyönyörbe, Bút s gondot ölve édes mámora. A festészet szemetek' ejti tőrbe S légvárakat rak lenge sátora. Kezet minden művészet arra fog: Hogy édes ámulatba ringjatok. De ha! ki lép elő komoly fenségben, S irányt a többi játékának ad? A lelkesülés lángja ég szemében, Pajzsán egy ősi szent címert mutat, Ajkán a szó zendülve égi szépen, Velőket oszlat, míg szívekbe hat... Ismeritek: — nem idegen jő — A Nemzetiség szent nemtője ő. Itt vannak ím a várva-várt vendégek, Nekik rakatok e ház boltjait, S társinmal én szerényen félre lépek, Mert érezzük: istenek járnak itt! De nem! — nekünk kell tolmácsolni néktek Ez égi lények ihlett hangjait... Oh, vajha gyönge hangunk nyerje meg Szíveteket e hely tündérinek! A megnyitón a király is megjelent. Az első két előadáson 4327 forint volt a bevétel. 1874—75-iki (időpont) szezonban Aradi Gerő (személy) (információ)  az igazgató, 1875—76-iki (időpont) évben Bogyó Alajos (személy) (információ)  és Mándoky Béla (személy) (információ)  (ez utóbbi társas alapon) ; őket követi a következő évben Sztupa Andor, (személy) (információ)  1877-ben (időpont) megalakul a színügygyámolító egyesület. (intézmény) — Ugyanez évben Mansberger Mosonyi Károly (személy) az igazgató és ő vezeti a színházat 1883-ig. (időpont) Ez év február 18-án, délután tűz ütött ki a színházban. A színház kára 300.000 írtra rúgott. Az esti előadásra a Stomfai - család (cím) volt kitűzve. A színház, összes berendezésével, 172.000 frtra volt biztosítva. 1883. (időpont) rnárc. 14-én ,új színház felépítését határozták el, előleges költségül 150.000 forint volt megállapítva. 1884. (időpont) febr. 15-én fogott hozzá a színházépítő - bizottság a felépítés munkájához és ez év máj. 30-án megindult az építkezés. Másnap Mansberger Károly (személy) a nyári színkört nyitotta meg. 1885. (időpont) okt. 1-én megnyílt az új színház. Építette: Halmai Andor, (személy) (információ)  aradi (megye) (információ)  építész; költsége: 170.000 frt, a festményeket Gyöngyösi Rezső (személy) (információ)  aradi (megye) (információ)  festő készítette, a szobrászmunkákat pedig Máhr Lajos (személy) aradi (megye) (információ)  szobrász. Férőképessége: 1200 (időpont) néző. A földszinten 200 ülőhely van és 10 páholy, az I. emeleten 16 páholy, a II. emeleten 14 páholy, a két emeleten 150 ülőhely, a III,. emeleten 2 páholy és 150 ülőhely, a karzaton 400 ülőhely. Az első igazgató: Krecsányi Ignác (személy) (információ)  volt; a megnyitó előadás műsora: 1. Csiky Gergely prológusa, (cím) (információ)  2. Csikós (cím) (információ)  I. felv. változása, 3. Bálkirálynő, (cím) 4. Koldusdiák (cím) (információ)  I. felv. változása. A következő szezon igazgatója Krecsányi Ignác, (személy) (információ)  1888-ig, (időpont) azután újra Mansberger (személy) kap koncessziót. Őt követi: Leszkay András; (személy) (információ)  1902-ben (időpont) Zilahy Gyula, (személy) (információ)  végül Szendrey Mihály. (személy) (információ)  Újabban Róna Dezső (személy) (információ)  és ismét Szendrey Mihály. (személy) (információ)  — Aradon (megye) (információ)  elhunyt színészek: Spányi Lenke, (személy) (információ)  Nyilasi Mátyás, (személy) (információ)  Várai Mariska, (személy) (információ)  Zöldy Miklós, (személy) (információ)  Kulinyi Márton, (személy) (információ)  Fóriss István (személy) (információ)  stb. 1924. (időpont) márc. 5-én éjjel a színház színpadja és zsinórpadlása leégett. szin_I.0071.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Aradi színészet címszóvég 20379 Szócikk: Aradi színészet A vidéki színészetnek kulturális szempontból is egyik számottevő középpontja volt az aradi. Tartalmas és érdekes színházi és színészeti múltja van a városnak. 1813-ban tart először színielőadást Sándorffy József dr. yszemelynevy sándorffy józsef dr. yszemelynevy Sándorffy József dr. yszemelynevy sándorffy yszemelynevy józsef yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Sándorffy yszemelynevy József yszemelynevy dr. nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy színtársulata. Két évvel később Wándza Mihály yszemelynevy wándza mihály yszemelynevy Wándza Mihály yszemelynevy wándza yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Wándza yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy jár itt, 1818. jún. xtalanevtizedx 1825 16-án pedig Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy igazgató vezetésével megy le egy kis színészcsapat, Pestről. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Az Első Mátyás király választása ycimy első mátyás király választása ycimy Első Mátyás király választása ycimy első ycimy mátyás ycimy király ycimy választása ycimy ycimy Első ycimy Mátyás ycimy király ycimy választása ycimy ykodvegy c. színművet mutatták be az első előadáson, amelyről a »Hazai tudósítások« yintezmenyy hazai tudósítások yintezmenyy Hazai tu yintezmenyy hazai yintezmenyy tudósítások yintezmenyy yintezmenyy Hazai yintezmenyy tu yintezmenyy ykodvegy akkor így ír: »Német, ynemzetisegy német ynemzetisegy Német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy Német ynemzetisegy ykodvegy rác, ynemzetisegy rác ynemzetisegy rác ynemzetisegy rác ynemzetisegy ynemzetisegy rác ynemzetisegy ykodvegy örmény, ynemzetisegy örmény ynemzetisegy örmény ynemzetisegy örmény ynemzetisegy ynemzetisegy örmény ynemzetisegy ykodvegy román, ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy ynemzetisegy román ynemzetisegy ykodvegy előkelők, választottabbak, a logékat kétszeresen fizetve a magyarokkal látszottak az adakozásban büszkén vetélkedni. Örömkönnyek lobogtak a mágnásaink, főuraink, nemeseink szemében, midőn a temérdek sokaságot a Játszószínben és díszes magyar ruházatot áldott arany honnyi nyelvet a Játszók padolattján hangzani elfogódva szívekben, látták, hallották és igen is érzettek« Az előadásokat a Simonyi uccábán tartották; 1820-ban xevtizedx 1825 új színház nyílik meg német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészekkel. A világosságot gyertyafény szolgáltatta és szabad volt dohányozni. Ezt a színházat kapja meg ezidőtájt Kilényi Dávid, yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy úgylehet azért, mert a társulatnak Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy volt a főerőssége. 1826-ban Horváth xtalanevtizedx 1835 József yszemelynevy horváth józsef yszemelynevy Horváth József yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy az igazgató itt, de egy év múlva ismét Kilényit yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy hívják meg, aki akkor különösképen kitűnő társulattal rendelkezik. 1832. xevtizedx 1835 nyarán a kassai dal- és színjátszó társaság yintezmenyy kassai dal- és színjátszó társaság yintezmenyy kassai d yintezmenyy kassai yintezmenyy dal- yintezmenyy és yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy kassai yintez kap itt hajlékot. 1838. júl. xtalanevtizedx 1845 havában a színház művészi színvonalának emelése céljából szépművészeti bizottságot szerveztek és színházi alapot létesítettek. Ekkor Pergő Celesztin yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy lesz az igazgató, akinek részben sikerül, a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet mellett, a magyar színészetet is megkedveltetni a közönséggel. 1844-ben xevtizedx 1845 Latábár Endre yszemelynevy latábár endre yszemelynevy Latábár Endre yszemelynevy latábár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latábár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társasága keresi fel a várost, ugyanebben az évben alakul meg az első műkedvelő-társulat is. Ezután Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy majd ismét Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy igazgató nevével találkozunk. 1843-ban nyári színkört építenek a városban; előbb németek, ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy majd magyarok játszanak itt, Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Havi Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy társasigazgatók. 1846-ban Veszter Sándor, yszemelynevy veszter sándor yszemelynevy Veszter Sándor yszemelynevy veszter yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Veszter yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy majd Szerdahelyi társulatának yintezmenyy szerdahelyi társulata yintezmenyy Szerdahe yintezmenyy szerdahelyi yintezmenyy társulata yintezmenyy yintezmenyy Szerdahe yintezmenyy ykodvegy 15 tagja tart itt előadásokat, akiket Komáromy Samu yszemelynevy komáromy samu yszemelynevy Komáromy Samu yszemelynevy komáromy yszemelynevy samu yszemelynevy yszemelynevy Komáromy yszemelynevy Samu yszemelynevy ykodvegy és Mátray István yszemelynevy mátray istván yszemelynevy Mátray István yszemelynevy mátray yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Mátray yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színigazgatók váltanak fel. Nemsokára ismét Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy és Csabay, yszemelynevy csabay yszemelynevy Csabay yszemelynevy csabay yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy ykodvegy később pedig Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy ferenc yszemelynevy Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Gócs Ede yszemelynevy gócs ede yszemelynevy Gócs Ede yszemelynevy gócs yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Gócs yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy társulatát találjuk a városban. 1847-ben ismét társigazgatók kapják meg a színházat, Szöllőssy-Szabó Lajos yszemelynevy szöllőssy-szabó lajos yszemelynevy Szöllőssy-Szabó Lajos yszemelynevy szöllőssy-szabó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Szöllőssy-Szabó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és Végsey Sándor. yszemelynevy végsey sándor yszemelynevy Végsey Sándor yszemelynevy végsey yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Végsey yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1848-ban ismét Gócs Ede yszemelynevy gócs ede yszemelynevy Gócs Ede yszemelynevy gócs yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Gócs yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy áll a színház élén, azután Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy 1849-ben Philippovits xtalanevtizedx 1855 István, yszemelynevy philippovits istván yszemelynevy Philippovits István yszemelynevy philippovits yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Philippovits yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy akit 1850-ben xevtizedx 1855 Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy követ. Ez utóbbi kap engedélyt a következő évben is, 1853-ban Havi Mihályt yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy veszi maga mellé társigazgatónak és ők 1859-ig fáklyahordozói xtalanevtizedx 1865 a nemzeti színészet ügyének. Őket rövid ideig Budai József yszemelynevy budai józsef yszemelynevy Budai József yszemelynevy budai yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Budai yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy váltja fel az igazgatásban. 1861—64-ig xevtizedx 1865 Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy és Philippovits yszemelynevy philippovits yszemelynevy Philippovits yszemelynevy philippovits yszemelynevy yszemelynevy Philippovits yszemelynevy ykodvegy állanak a színház élén, akiket Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy követ egy évre, majd az 1865—66-os szezont Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy játssza végig. 1866. okt. xtalanevtizedx 1875 havától 1873. xevtizedx 1875 virágvasárnapig Follinusz János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy híres társulata működött a nagymultú színházi városban. — 1868-ban xevtizedx 1865 báró xtalanevtizedx 1875 Bánhidy Béla yszemelynevy báró bánhidy béla yszemelynevy báró Bánhidy Béla yszemelynevy báró yszemelynevy bánhidy yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Bánhidy yszemelynevy Béla yszemelynev mozgalmat indít egy új színház építése ügyében. 1872. xevtizedx 1875 aug. 3-án a város Atzél Péter yszemelynevy atzél péter yszemelynevy Atzél Péter yszemelynevy atzél yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Atzél yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy polgármester indítványára a színházépítésre a Földhitelintézetnél kölcsönt vett fel, 1874. szept.21-én felavatták a Skalnitzky yszemelynevy skalnitzky yszemelynevy Skalnitzky yszemelynevy skalnitzky yszemelynevy yszemelynevy Skalnitzky yszemelynevy ykodvegy építész által emelt új színházat. A színház 90 ezer forintba került. (A színház hossza 35 láb, szélessége 36 láb; 3 emelete, 25 páholya, 276 földszinti, 72 emeleti zártszéke és 110 karzati ülése volt.) Az ünnepi megnyitón a Hunyadi László-nyitány, ycimy hunyadi lászló-nyitány ycimy Hunyadi László-nyitány ycimy hunyadi ycimy lászló-nyitány ycimy ycimy Hunyadi ycimy László-nyitány ycimy ykodvegy Szász Károly yszemelynevy szász károly yszemelynevy Szász Károly yszemelynevy szász yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy prológusa (szavalta: Prielle Cornélia) yszemelynevy prielle cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy és a Hymnus ycimy hymnus ycimy Hymnus ycimy hymnus ycimy ycimy Hymnus ycimy ykodvegy eléneklése (aradi dalárda) yintezmenyy aradi dalárda yintezmenyy aradi da yintezmenyy aradi yintezmenyy dalárda yintezmenyy yintezmenyy aradi yintezmenyy da yintezmenyy ykodvegy után A mátrai vadászat ycimy a mátrai vadászat ycimy A mátrai vadászat ycimy a ycimy mátrai ycimy vadászat ycimy ycimy A ycimy mátrai ycimy vadászat ycimy ykodvegy c. eredeti 3 felv. vj. került színre. A prológus szövege ez volt: Először szólalnak meg itt e lakban A játszi múzsák, ihletök szerént Égből leszállva, eszményült alakban, A képzelet szép tüneményeként. Lehozva mind, mi bennök halhatatlan, Széthintve a varázsos égi fényt, S betöltve azzal fönt s alant e helyt: Mit buzgóságtok templommá emelt. Itt jő elől, setétlő gyászmezében Komoly léptekkel a Tragédia. Dúlt arca halvány, véres tőr kezében, És szenvedélytől szaggatott szava. A bűn s erény, a dicsőség, s a szégyen, Az elbukott nagyság diadala: Szívrendítő és kiengesztelő Játékba tűnik alakján elő. Nyomán a Vígjáték múzsája lép fel, Szétbontva tündér-fátylát játszian, Tükrébe fogja, — ferdeség és tévely Az életben s világban ami van. Majd könnyű ostort suhogtat kezével, S megérezzük súlyát mindannyian, Mert gyöngeség nélkül ki volna itt? Nevetve sújt s nevettetve javít. És kettéjök közül ím' játszi körbe', Víg táncot lejt a tündérek kara. Dal, zene ringat ábrándos gyönyörbe, Bút s gondot ölve édes mámora. A festészet szemetek' ejti tőrbe S légvárakat rak lenge sátora. Kezet minden művészet arra fog: Hogy édes ámulatba ringjatok. De ha! ki lép elő komoly fenségben, S irányt a többi játékának ad? A lelkesülés lángja ég szemében, Pajzsán egy ősi szent címert mutat, Ajkán a szó zendülve égi szépen, Velőket oszlat, míg szívekbe hat... Ismeritek: — nem idegen jő — A Nemzetiség szent nemtője ő. Itt vannak ím a várva-várt vendégek, Nekik rakatok e ház boltjait, S társinmal én szerényen félre lépek, Mert érezzük: istenek járnak itt! De nem! — nekünk kell tolmácsolni néktek Ez égi lények ihlett hangjait... Oh, vajha gyönge hangunk nyerje meg Szíveteket e hely tündérinek! A megnyitón a király is megjelent. Az első két előadáson 4327 forint volt a bevétel. 1874—75-iki szezonban Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy az igazgató, 1875—76-iki évben Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy és Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (ez utóbbi társas alapon) ; őket követi a következő évben Sztupa Andor, yszemelynevy sztupa andor yszemelynevy Sztupa Andor yszemelynevy sztupa yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Sztupa yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy 1877-ben megalakul xtalanevtizedx 1885 a színügygyámolító egyesület. yintezmenyy színügygyámolító egyesület yintezmenyy színügyg yintezmenyy színügygyámolító yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy színügyg yintezmenyy ykodvegy — Ugyanez évben Mansberger Mosonyi Károly yszemelynevy mansberger mosonyi károly yszemelynevy Mansberger Mosonyi Károly yszemelynevy mansberger yszemelynevy mosonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mansberger yszemelynevy Mosonyi az igazgató és ő vezeti a színházat 1883-ig. xevtizedx 1885 Ez év február 18-án, délután tűz ütött ki a színházban. A színház kára 300.000 írtra rúgott. Az esti előadásra a Stomfai - család ycimy stomfai - család ycimy Stomfai - család ycimy stomfai ycimy - ycimy család ycimy ycimy Stomfai ycimy - ycimy család ycimy ykodvegy volt kitűzve. A színház, összes berendezésével, 172.000 frtra volt biztosítva. 1883. rnárc. 14-én ,új színház felépítését határozták el, előleges költségül 150.000 forint volt megállapítva. 1884. febr. 15-én fogott hozzá a színházépítő - bizottság a felépítés munkájához és ez év máj. 30-án megindult az építkezés. Másnap Mansberger Károly yszemelynevy mansberger károly yszemelynevy Mansberger Károly yszemelynevy mansberger yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mansberger yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a nyári színkört nyitotta meg. 1885. okt. 1-én megnyílt az új színház. Építette: Halmai Andor, yszemelynevy halmai andor yszemelynevy Halmai Andor yszemelynevy halmai yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Halmai yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy építész; költsége: 170.000 frt, a festményeket Gyöngyösi Rezső yszemelynevy gyöngyösi rezső yszemelynevy Gyöngyösi Rezső yszemelynevy gyöngyösi yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Gyöngyösi yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy festő készítette, a szobrászmunkákat pedig Máhr Lajos yszemelynevy máhr lajos yszemelynevy Máhr Lajos yszemelynevy máhr yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Máhr yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy szobrász. Férőképessége: 1200 xevtizedx 1205 néző. xtalanevtizedx 1215 xtalanevtizedx 1225 A földszinten 200 ülőhely van és 10 páholy, az I. emeleten 16 páholy, a II. emeleten 14 páholy, a két emeleten 150 ülőhely, a III,. emeleten 2 páholy és 150 ülőhely, a karzaton 400 ülőhely. Az első igazgató: Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy volt; a megnyitó előadás műsora: 1. Csiky Gergely prológusa, ycimy csiky gergely prológusa ycimy Csiky Gergely prológusa ycimy csiky ycimy gergely ycimy prológusa ycimy ycimy Csiky ycimy Gergely ycimy prológusa ycimy ykodvegy 2. Csikós ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy I. felv. változása, 3. Bálkirálynő, ycimy bálkirálynő ycimy Bálkirálynő ycimy bálkirálynő ycimy ycimy Bálkirálynő ycimy ykodvegy 4. Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy ycimy Koldusdiák ycimy ykodvegy I. felv. változása. A következő szezon igazgatója Krecsányi Ignác, yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy 1888-ig, xevtizedx 1885 azután xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 újra Mansberger yszemelynevy mansberger yszemelynevy Mansberger yszemelynevy mansberger yszemelynevy yszemelynevy Mansberger yszemelynevy ykodvegy kap koncessziót. Őt követi: Leszkay András; yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy 1902-ben xevtizedx 1905 Zilahy xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Gyula, yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy végül Szendrey Mihály. yszemelynevy szendrey mihály yszemelynevy Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Újabban Róna Dezső yszemelynevy róna dezső yszemelynevy Róna Dezső yszemelynevy róna yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Róna yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy és ismét Szendrey Mihály. yszemelynevy szendrey mihály yszemelynevy Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy — Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy elhunyt színészek: Spányi Lenke, yszemelynevy spányi lenke yszemelynevy Spányi Lenke yszemelynevy spányi yszemelynevy lenke yszemelynevy yszemelynevy Spányi yszemelynevy Lenke yszemelynevy ykodvegy Nyilasi Mátyás, yszemelynevy nyilasi mátyás yszemelynevy Nyilasi Mátyás yszemelynevy nyilasi yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Nyilasi yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy Várai Mariska, yszemelynevy várai mariska yszemelynevy Várai Mariska yszemelynevy várai yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Várai yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Zöldy Miklós, yszemelynevy zöldy miklós yszemelynevy Zöldy Miklós yszemelynevy zöldy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Zöldy yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Kulinyi Márton, yszemelynevy kulinyi márton yszemelynevy Kulinyi Márton yszemelynevy kulinyi yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Kulinyi yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Fóriss István yszemelynevy fóriss istván yszemelynevy Fóriss István yszemelynevy fóriss yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Fóriss yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy stb. 1924. xevtizedx 1925 márc. xtalanevtizedx 1935 5-én éjjel a színház színpadja és zsinórpadlása leégett. szin_I.0071.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Aradi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0071.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0071.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20379.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Aradi színészet

Szócikk: Aradi színészet A vidéki színészetnek kulturális szempontból is egyik számottevő középpontja volt az aradi. Tartalmas és érdekes színházi és színészeti múltja van a városnak. 1813-ban tart először színielőadást Sándorffy József dr. nagyváradi színtársulata. Két évvel később Wándza Mihály jár itt, 1818. jún. 16-án pedig Kilényi Dávid igazgató vezetésével megy le egy kis színészcsapat, Pestről. Az Első Mátyás király választása c. színművet mutatták be az első előadáson, amelyről a »Hazai tudósítások« akkor így ír: »Német, rác, örmény, román, előkelők, választottabbak, a logékat kétszeresen fizetve a magyarokkal látszottak az adakozásban büszkén vetélkedni. Örömkönnyek lobogtak a mágnásaink, főuraink, nemeseink szemében, midőn a temérdek sokaságot a Játszószínben és díszes magyar ruházatot áldott arany honnyi nyelvet a Játszók padolattján hangzani elfogódva szívekben, látták, hallották és igen is érzettek« Az előadásokat a Simonyi uccábán tartották; 1820-ban új színház nyílik meg német színészekkel. A világosságot gyertyafény szolgáltatta és szabad volt dohányozni. Ezt a színházat kapja meg ezidőtájt Kilényi Dávid, úgylehet azért, mert a társulatnak Déryné volt a főerőssége. 1826-ban Horváth József az igazgató itt, de egy év múlva ismét Kilényit hívják meg, aki akkor különösképen kitűnő társulattal rendelkezik. 1832. nyarán a kassai dal- és színjátszó társaság kap itt hajlékot. 1838. júl. havában a színház művészi színvonalának emelése céljából szépművészeti bizottságot szerveztek és színházi alapot létesítettek. Ekkor Pergő Celesztin lesz az igazgató, akinek részben sikerül, a német színészet mellett, a magyar színészetet is megkedveltetni a közönséggel. 1844-ben Latábár Endre társasága keresi fel a várost, ugyanebben az évben alakul meg az első műkedvelő-társulat is. Ezután Szerdahelyi József, majd ismét Kilényi Dávid igazgató nevével találkozunk. 1843-ban nyári színkört építenek a városban; előbb németek, majd magyarok játszanak itt, Szerdahelyi József és Havi Mihály társasigazgatók. 1846-ban Veszter Sándor, majd Szerdahelyi társulatának 15 tagja tart itt előadásokat, akiket Komáromy Samu és Mátray István színigazgatók váltanak fel. Nemsokára ismét Kilényi Dávid és Csabay, később pedig Kőrössy Ferenc és Gócs Ede társulatát találjuk a városban. 1847-ben ismét társigazgatók kapják meg a színházat, Szöllőssy-Szabó Lajos és Végsey Sándor. 1848-ban ismét Gócs Ede áll a színház élén, azután Feleky Miklós, 1849-ben Philippovits István, akit 1850-ben Szabó József követ. Ez utóbbi kap engedélyt a következő évben is, 1853-ban Havi Mihályt veszi maga mellé társigazgatónak és ők 1859-ig fáklyahordozói a nemzeti színészet ügyének. Őket rövid ideig Budai József váltja fel az igazgatásban. 1861—64-ig Szabó és Philippovits állanak a színház élén, akiket Szilágyi Béla követ egy évre, majd az 1865—66-os szezont Hubay Gusztáv játssza végig. 1866. okt. havától 1873. virágvasárnapig Follinusz János híres társulata működött a nagymultú színházi városban. — 1868-ban báró Bánhidy Béla mozgalmat indít egy új színház építése ügyében. 1872. aug. 3-án a város Atzél Péter polgármester indítványára a színházépítésre a Földhitelintézetnél kölcsönt vett fel, 1874. szept.21-én felavatták a Skalnitzky építész által emelt új színházat. A színház 90 ezer forintba került. (A színház hossza 35 láb, szélessége 36 láb; 3 emelete, 25 páholya, 276 földszinti, 72 emeleti zártszéke és 110 karzati ülése volt.) Az ünnepi megnyitón a Hunyadi László-nyitány, Szász Károly prológusa (szavalta: Prielle Cornélia) és a Hymnus eléneklése (aradi dalárda) után A mátrai vadászat c. eredeti 3 felv. vj. került színre. A prológus szövege ez volt: Először szólalnak meg itt e lakban A játszi múzsák, ihletök szerént Égből leszállva, eszményült alakban, A képzelet szép tüneményeként. Lehozva mind, mi bennök halhatatlan, Széthintve a varázsos égi fényt, S betöltve azzal fönt s alant e helyt: Mit buzgóságtok templommá emelt. Itt jő elől, setétlő gyászmezében Komoly léptekkel a Tragédia. Dúlt arca halvány, véres tőr kezében, És szenvedélytől szaggatott szava. A bűn s erény, a dicsőség, s a szégyen, Az elbukott nagyság diadala: Szívrendítő és kiengesztelő Játékba tűnik alakján elő. Nyomán a Vígjáték múzsája lép fel, Szétbontva tündér-fátylát játszian, Tükrébe fogja, — ferdeség és tévely Az életben s világban ami van. Majd könnyű ostort suhogtat kezével, S megérezzük súlyát mindannyian, Mert gyöngeség nélkül ki volna itt? Nevetve sújt s nevettetve javít. És kettéjök közül ím' játszi körbe', Víg táncot lejt a tündérek kara. Dal, zene ringat ábrándos gyönyörbe, Bút s gondot ölve édes mámora. A festészet szemetek' ejti tőrbe S légvárakat rak lenge sátora. Kezet minden művészet arra fog: Hogy édes ámulatba ringjatok. De ha! ki lép elő komoly fenségben, S irányt a többi játékának ad? A lelkesülés lángja ég szemében, Pajzsán egy ősi szent címert mutat, Ajkán a szó zendülve égi szépen, Velőket oszlat, míg szívekbe hat... Ismeritek: — nem idegen jő — A Nemzetiség szent nemtője ő. Itt vannak ím a várva-várt vendégek, Nekik rakatok e ház boltjait, S társinmal én szerényen félre lépek, Mert érezzük: istenek járnak itt! De nem! — nekünk kell tolmácsolni néktek Ez égi lények ihlett hangjait... Oh, vajha gyönge hangunk nyerje meg Szíveteket e hely tündérinek! A megnyitón a király is megjelent. Az első két előadáson 4327 forint volt a bevétel. 1874—75-iki szezonban Aradi Gerő az igazgató, 1875—76-iki évben Bogyó Alajos és Mándoky Béla (ez utóbbi társas alapon) ; őket követi a következő évben Sztupa Andor, 1877-ben megalakul a színügygyámolító egyesület. — Ugyanez évben Mansberger Mosonyi Károly az igazgató és ő vezeti a színházat 1883-ig. Ez év február 18-án, délután tűz ütött ki a színházban. A színház kára 300.000 írtra rúgott. Az esti előadásra a Stomfai - család volt kitűzve. A színház, összes berendezésével, 172.000 frtra volt biztosítva. 1883. rnárc. 14-én ,új színház felépítését határozták el, előleges költségül 150.000 forint volt megállapítva. 1884. febr. 15-én fogott hozzá a színházépítő - bizottság a felépítés munkájához és ez év máj. 30-án megindult az építkezés. Másnap Mansberger Károly a nyári színkört nyitotta meg. 1885. okt. 1-én megnyílt az új színház. Építette: Halmai Andor, aradi építész; költsége: 170.000 frt, a festményeket Gyöngyösi Rezső aradi festő készítette, a szobrászmunkákat pedig Máhr Lajos aradi szobrász. Férőképessége: 1200 néző. A földszinten 200 ülőhely van és 10 páholy, az I. emeleten 16 páholy, a II. emeleten 14 páholy, a két emeleten 150 ülőhely, a III,. emeleten 2 páholy és 150 ülőhely, a karzaton 400 ülőhely. Az első igazgató: Krecsányi Ignác volt; a megnyitó előadás műsora: 1. Csiky Gergely prológusa, 2. Csikós I. felv. változása, 3. Bálkirálynő, 4. Koldusdiák I. felv. változása. A következő szezon igazgatója Krecsányi Ignác, 1888-ig, azután újra Mansberger kap koncessziót. Őt követi: Leszkay András; 1902-ben Zilahy Gyula, végül Szendrey Mihály. Újabban Róna Dezső és ismét Szendrey Mihály. — Aradon elhunyt színészek: Spányi Lenke, Nyilasi Mátyás, Várai Mariska, Zöldy Miklós, Kulinyi Márton, Fóriss István stb. 1924. márc. 5-én éjjel a színház színpadja és zsinórpadlása leégett. szin_I.0071.pdf I