Címszó: Arany László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1844

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Arany János

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0075.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0075.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20393.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Arany László

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520390.htm

 

Szócikk: Arany László költő és műfordító. A. János (személy) fia, sz. 1844. (születés éve) márc. 24-én, Nagyszalontán, (megye) megh. 1898. aug. 1-én, Budapesten. (Budapest) A gimnáziumot Nagykőrösön (megye) végezte, hol apja a kollégium tanára volt. A pesti (Budapest) egyetemen jogot hallgatott, s 1866-ban (időpont) ügyvéd lett. Mint tisztviselő belépett a Magyar Földhitelintézetbe, (intézmény) (információ)  amelynek 1880-ban (időpont) igazgatója lett. Már egész fiatalon verseket, bírálatokat, tanulmányokat írt apja lapjába, a Koszoru-ban. (intézmény) Irt a Pesti Napló-ba, (intézmény) (információ)  és később a Budapesti Szemlé-be. (intézmény) (információ)  Lefordította Shakespeare-nek (személy) (információ)  és Moliére-nek (személy) több színművét és nagy buzgósággal gyűjtötte a magyar népmeséket, amelyekből később Gyulai Pál-lal (személy) (információ)  (l. o.) együtt három kötetnyit a Magyar Népköltési Gyűjtemény (intézmény) (információ)  (1872., (időpont) 1873., (időpont) 1883.) (időpont) tett közzé. Mikor a Kisfaludy Társaság (intézmény) (információ)  tagjává választotta, székfoglaló értekezését is magyar népmeséinkről tartotta. Elfrida (cím) (információ)  c. költői elbeszélésével első nagy sikerét aratta. Ezt és Délibábok hőse (cím) c. verses regényét, a Kisfaludy Tásaság (intézmény) (információ)  megjutalmazta. Ez a verses regény A. legnevezetesebb alkotása. A hunok harca (cím) c. nagyobb költeményét Kaulbach-nak, (személy) a híres német (nemzetiség) (információ)  festőnek, ugyanilyen c. műve inspirálta. Drámai műfordításai: A két veronai ifjú (cím) (1865.), (időpont) Tévedések játéka (cím) (1866.), (időpont) Sok hűhó semmiért (cím) (információ)  (1871. (időpont) Shakespeare), (személy) (információ)  A tudós nők (cím) (1869. (időpont) Moliére). (személy) szin_I.0075.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Arany László címszóvég 20393 Szócikk: Arany László költő és műfordító. A. János yszemelynevy a. jános yszemelynevy A. János yszemelynevy a. yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy A. yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy fia, sz. 1844. márc. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 24-én, Nagyszalontán, ytelepulesy nagyszalonta ytelepulesy Nagyszalontá ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1898. aug. 1-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A gimnáziumot Nagykőrösön ytelepulesy nagykőrös ytelepulesy Nagykőrös ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy végezte, hol apja a kollégium tanára volt. A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen jogot hallgatott, s 1866-ban xevtizedx 1865 ügyvéd xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 lett. Mint tisztviselő belépett a Magyar Földhitelintézetbe, yintezmenyy magyar földhitelintézet yintezmenyy Magyar F yintezmenyy magyar yintezmenyy földhitelintézet yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy F yintezmenyy ykodvegy amelynek 1880-ban xevtizedx 1885 igazgatója lett. Már egész fiatalon verseket, bírálatokat, tanulmányokat írt apja lapjába, a Koszoru-ban. yintezmenyy koszoru yintezmenyy Koszoru yintezmenyy koszoru yintezmenyy yintezmenyy Koszoru yintezmenyy ykodvegy Irt a Pesti Napló-ba, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy és később a Budapesti Szemlé-be. yintezmenyy budapesti szemle yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy Lefordította Shakespeare-nek yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy és Moliére-nek yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy több színművét és nagy buzgósággal gyűjtötte a magyar népmeséket, amelyekből később Gyulai Pál-lal yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy (l. o.) együtt három kötetnyit a Magyar Népköltési Gyűjtemény yintezmenyy magyar népköltési gyűjtemény yintezmenyy Magyar N yintezmenyy magyar yintezmenyy népköltési yintezmenyy gyűjtemény yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy (1872., xevtizedx 1875 1873., 1883.) xevtizedx 1885 tett közzé. Mikor a Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy tagjává választotta, székfoglaló értekezését is magyar népmeséinkről tartotta. Elfrida ycimy elfrida ycimy Elfrida ycimy elfrida ycimy ycimy Elfrida ycimy ykodvegy c. költői elbeszélésével első nagy sikerét aratta. Ezt és Délibábok hőse ycimy délibábok hőse ycimy Délibábok hőse ycimy délibábok ycimy hőse ycimy ycimy Délibábok ycimy hőse ycimy ykodvegy c. verses regényét, a Kisfaludy Tásaság yintezmenyy kisfaludy tásaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy tásaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy megjutalmazta. Ez a verses regény A. legnevezetesebb alkotása. A hunok harca ycimy a hunok harca ycimy A hunok harca ycimy a ycimy hunok ycimy harca ycimy ycimy A ycimy hunok ycimy harca ycimy ykodvegy c. nagyobb költeményét Kaulbach-nak, yszemelynevy kaulbach yszemelynevy Kaulbach yszemelynevy kaulbach yszemelynevy yszemelynevy Kaulbach yszemelynevy ykodvegy a híres német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy festőnek, ugyanilyen c. műve inspirálta. Drámai műfordításai: A két veronai ifjú ycimy a két veronai ifjú ycimy A két veronai ifjú ycimy a ycimy két ycimy veronai ycimy ifjú ycimy ycimy A ycimy két ycimy veronai ycimy ifjú ycimy ykodvegy (1865.), xevtizedx 1865 Tévedések játéka ycimy tévedések játéka ycimy Tévedések játéka ycimy tévedések ycimy játéka ycimy ycimy Tévedések ycimy játéka ycimy ykodvegy (1866.), Sok xtalanevtizedx 1875 hűhó semmiért ycimy sok hűhó semmiért ycimy Sok hűhó semmiért ycimy sok ycimy hűhó ycimy semmiért ycimy ycimy Sok ycimy hűhó ycimy semmiért ycimy ykodvegy (1871. xevtizedx 1875 Shakespeare), yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy A tudós nők ycimy a tudós nők ycimy A tudós nők ycimy a ycimy tudós ycimy nők ycimy ycimy A ycimy tudós ycimy nők ycimy ykodvegy (1869. xevtizedx 1865 Moliére). xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy moliére szin_I.0075.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Arany László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1844

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Arany János

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0075.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0075.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20393.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Arany László

Szócikk: Arany László költő és műfordító. A. János fia, sz. 1844. márc. 24-én, Nagyszalontán, megh. 1898. aug. 1-én, Budapesten. A gimnáziumot Nagykőrösön végezte, hol apja a kollégium tanára volt. A pesti egyetemen jogot hallgatott, s 1866-ban ügyvéd lett. Mint tisztviselő belépett a Magyar Földhitelintézetbe, amelynek 1880-ban igazgatója lett. Már egész fiatalon verseket, bírálatokat, tanulmányokat írt apja lapjába, a Koszoru-ban. Irt a Pesti Napló-ba, és később a Budapesti Szemlé-be. Lefordította Shakespeare-nek és Moliére-nek több színművét és nagy buzgósággal gyűjtötte a magyar népmeséket, amelyekből később Gyulai Pál-lal (l. o.) együtt három kötetnyit a Magyar Népköltési Gyűjtemény (1872., 1873., 1883.) tett közzé. Mikor a Kisfaludy Társaság tagjává választotta, székfoglaló értekezését is magyar népmeséinkről tartotta. Elfrida c. költői elbeszélésével első nagy sikerét aratta. Ezt és Délibábok hőse c. verses regényét, a Kisfaludy Tásaság megjutalmazta. Ez a verses regény A. legnevezetesebb alkotása. A hunok harca c. nagyobb költeményét Kaulbach-nak, a híres német festőnek, ugyanilyen c. műve inspirálta. Drámai műfordításai: A két veronai ifjú (1865.), Tévedések játéka (1866.), Sok hűhó semmiért (1871. Shakespeare), A tudós nők (1869. Moliére). szin_I.0075.pdf I