Címszó: Bakó László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1872

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0111.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0111.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20601.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bakó László

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520601.htm

 

Szócikk: Bakó László színész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagja, a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  kültagja, sz. 1872. (születés éve) nov. 21-én, Sárközujlakon (megye) (atyja: hetei Bakó Ignác, (személy) anyja: Csernátonyi Vajda Lujza). (személy) Gimnáziumi tanulmányait Budapesten (Budapest) végezte, 1895-ben, (időpont) a színiakadémián végzett, ugyanakkor a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja lett. Első fellépése 1895, (időpont) jún. 11-én a »Bánk bán« (cím) (információ)  Petur-jában (szerep) volt. A kritika nagy elismeréssel fogadta, dicsérte szép színpadi alakját, férfias, erős orgánumát és felfogásának intelligenciáját. A siker melléje szegődött. 1898-ban (időpont) kitüntették a Farkas—Ratkó-díjjal. Énektanulmányokat is folytatott a németországi Iffert-nél. (ország) 1912. (időpont) jún. 14-én a »Rigoletto« (cím) (információ)  címszerepében vendégszerepelt a Népoperában (intézmény) (információ)  és 1917. (időpont) jan. 12-én a »Gólem« (cím) daljátékban ugyanott. Később lemondott operai vágyairól, annál többet szerepelt a Nemzeti Színháznál, (intézmény) (információ)  melynek 1920. (időpont) szept. 2-án örökös tagja lett. Kétszer nősült, első felesége gálochi Temesváry Irma (személy) (mh. 1913.jan. (időpont) 13.), második neje Lencz Hedvig, (személy) (információ)  színésznő. Nevezetes szerepei közül március 23-án játszotta Lear királyt, (szerep) (információ)  jóval előbb Ádámot (szerep) (információ)  és Macbethet. (szerep) 1924. (időpont) jún. 21-én 25 éves Nemzeti Színházi (intézmény) (információ)  működése jutalmául az aranygyűrűvel tüntették ki, 1928. (időpont) márc. 11-én a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  kültagjává választotta. Nevezetes szerepei: Brutus, (szerep) Ádám:, (szerep) (információ)  Mirabeau, (szerep) (Mária Antónia), (cím) Wesselényi (szerep) (információ)  (A híd), (cím) Iskariót, (szerep) Coriolanus, (szerep) (információ)  Ramiro (szerep) (A boszorkány), (cím) Antonius, (szerep) (információ)  Othello, (szerep) (információ)  Bánk bán, (szerep) (információ)  Lear, (szerep) (információ)  Macbeth, (szerep) Shylock, (szerep) (információ)  Marokkói herceg (szerep) (Velencei kalmár), (cím) (információ)  Werbőczy (szerep) (Mohács), (cím) Török Mihály (szerep) (információ)  (Piros bugyelláris). (cím) (információ)  1929. (időpont) jan. 26-án emlékezetére a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  előadta »A fekete lovas« (cím) című színművet. Puritán, nagyvonalú, tragikus színész volt, erejét bizonyítja, hogy Arany, (személy) (információ)  Vörösmarty, (személy) (információ)  de különösen Petőfi-versek (személy) (információ)  szavalásából ép olyan megrendítő hatást tudott elérni, mint kitöréseivel a színpadon. Megh.1928.aug. (időpont) 5-én. Nagy pompával temették a Blaha Lujza-térről, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  nevében Mihályfi Károly (személy) (információ)  búcsúztatta s az ország kisérte kerepesi temetői díszsírjába. (Miklós Jenő) (személy) (információ)  szin_I.0111.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bakó László címszóvég 20601 Szócikk: Bakó László színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy kültagja, sz. 1872. nov. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 21-én, Sárközujlakon ytelepulesy sárközujlak ytelepulesy Sárközujlak ymegyey szatmár megye ykodvegy (atyja: hetei Bakó Ignác, yszemelynevy hetei bakó ignác yszemelynevy hetei Bakó Ignác yszemelynevy hetei yszemelynevy bakó yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy hetei yszemelynevy Bakó yszemelynevy Ignác yszemelynevy yk anyja: Csernátonyi Vajda Lujza). yszemelynevy csernátonyi vajda lujza yszemelynevy Csernátonyi Vajda Lujza yszemelynevy csernátonyi yszemelynevy vajda yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Csernátonyi yszemelynevy Vajda yszeme Gimnáziumi tanulmányait Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, 1895-ben, xevtizedx 1895 a színiakadémián végzett, ugyanakkor a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett. Első fellépése 1895, jún. 11-én a »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Petur-jában yszerepy petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy volt. A kritika nagy elismeréssel fogadta, dicsérte szép színpadi alakját, férfias, erős orgánumát és felfogásának intelligenciáját. A siker melléje szegődött. 1898-ban kitüntették xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 a Farkas—Ratkó-díjjal. Énektanulmányokat is folytatott a németországi Iffert-nél. ytelepulesy iffert ytelepulesy Iffert . . yorszagy Franciaország ykodvegy 1912. xevtizedx 1915 jún. 14-én a »Rigoletto« ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy címszerepében vendégszerepelt a Népoperában yintezmenyy népopera yintezmenyy Népoperá yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népoperá yintezmenyy ykodvegy és 1917. jan. xtalanevtizedx 1925 12-én a »Gólem« ycimy gólem ycimy Gólem ycimy gólem ycimy ycimy Gólem ycimy ykodvegy daljátékban ugyanott. Később lemondott operai vágyairól, annál többet szerepelt a Nemzeti Színháznál, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy melynek 1920. xevtizedx 1925 szept. 2-án örökös tagja lett. Kétszer nősült, első felesége gálochi Temesváry Irma yszemelynevy gálochi temesváry irma yszemelynevy gálochi Temesváry Irma yszemelynevy gálochi yszemelynevy temesváry yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy gálochi yszemelynevy Temesváry yszemelyn (mh. 1913.jan. xevtizedx 1915 13.), xtalanevtizedx 1925 második neje Lencz Hedvig, yszemelynevy lencz hedvig yszemelynevy Lencz Hedvig yszemelynevy lencz yszemelynevy hedvig yszemelynevy yszemelynevy Lencz yszemelynevy Hedvig yszemelynevy ykodvegy színésznő. Nevezetes szerepei közül március 23-án játszotta Lear királyt, yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy jóval előbb Ádámot yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy és Macbethet. yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy 1924. xevtizedx 1925 jún. 21-én 25 éves Nemzeti Színházi yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy működése jutalmául az aranygyűrűvel tüntették ki, 1928. márc. 11-én a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy kültagjává választotta. Nevezetes szerepei: Brutus, yszerepy brutus yszerepy Brutus yszerepy brutus yszerepy yszerepy Brutus yszerepy ykodvegy Ádám:, yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy Mirabeau, yszerepy mirabeau yszerepy Mirabeau yszerepy mirabeau yszerepy yszerepy Mirabeau yszerepy ykodvegy (Mária Antónia), ycimy mária antónia ycimy Mária Antónia ycimy mária ycimy antónia ycimy ycimy Mária ycimy Antónia ycimy ykodvegy Wesselényi yszerepy wesselényi yszerepy Wesselényi yszerepy wesselényi yszerepy yszerepy Wesselényi yszerepy ykodvegy (A híd), ycimy a híd ycimy A híd ycimy a ycimy híd ycimy ycimy A ycimy híd ycimy ykodvegy Iskariót, yszerepy iskariót yszerepy Iskariót yszerepy iskariót yszerepy yszerepy Iskariót yszerepy ykodvegy Coriolanus, yszerepy coriolanus yszerepy Coriolanus yszerepy coriolanus yszerepy yszerepy Coriolanus yszerepy ykodvegy Ramiro yszerepy ramiro yszerepy Ramiro yszerepy ramiro yszerepy yszerepy Ramiro yszerepy ykodvegy (A boszorkány), ycimy a boszorkány ycimy A boszorkány ycimy a ycimy boszorkány ycimy ycimy A ycimy boszorkány ycimy ykodvegy Antonius, yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Lear, yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Shylock, yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy Marokkói herceg yszerepy marokkói herceg yszerepy Marokkói herceg yszerepy marokkói yszerepy herceg yszerepy yszerepy Marokkói yszerepy herceg yszerepy ykodvegy (Velencei kalmár), ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy Werbőczy yszerepy werbőczy yszerepy Werbőczy yszerepy werbőczy yszerepy yszerepy Werbőczy yszerepy ykodvegy (Mohács), ycimy mohács ycimy Mohács ycimy mohács ycimy ycimy Mohács ycimy ykodvegy Török Mihály yszerepy török mihály yszerepy Török Mihály yszerepy török yszerepy mihály yszerepy yszerepy Török yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris). ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy 1929. jan. 26-án emlékezetére a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előadta »A fekete lovas« ycimy a fekete lovas ycimy A fekete lovas ycimy a ycimy fekete ycimy lovas ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy lovas ycimy ykodvegy című színművet. Puritán, nagyvonalú, tragikus színész volt, erejét bizonyítja, hogy Arany, yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy Vörösmarty, yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy de különösen Petőfi-versek yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy szavalásából ép olyan megrendítő hatást tudott elérni, mint kitöréseivel a színpadon. Megh.1928.aug. 5-én. xtalanevtizedx 1935 Nagy pompával temették a Blaha Lujza-térről, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nevében Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta s az ország kisérte kerepesi temetői díszsírjába. (Miklós Jenő) yszemelynevy miklós jenő yszemelynevy Miklós Jenő yszemelynevy miklós yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Miklós yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy miklós jenő szin_I.0111.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bakó László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1872

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0111.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0111.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20601.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bakó László

Szócikk: Bakó László színész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Petőfi Társaság kültagja, sz. 1872. nov. 21-én, Sárközujlakon (atyja: hetei Bakó Ignác, anyja: Csernátonyi Vajda Lujza). Gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte, 1895-ben, a színiakadémián végzett, ugyanakkor a Nemzeti Színház tagja lett. Első fellépése 1895, jún. 11-én a »Bánk bán« Petur-jában volt. A kritika nagy elismeréssel fogadta, dicsérte szép színpadi alakját, férfias, erős orgánumát és felfogásának intelligenciáját. A siker melléje szegődött. 1898-ban kitüntették a Farkas—Ratkó-díjjal. Énektanulmányokat is folytatott a németországi Iffert-nél. 1912. jún. 14-én a »Rigoletto« címszerepében vendégszerepelt a Népoperában és 1917. jan. 12-én a »Gólem« daljátékban ugyanott. Később lemondott operai vágyairól, annál többet szerepelt a Nemzeti Színháznál, melynek 1920. szept. 2-án örökös tagja lett. Kétszer nősült, első felesége gálochi Temesváry Irma (mh. 1913.jan. 13.), második neje Lencz Hedvig, színésznő. Nevezetes szerepei közül március 23-án játszotta Lear királyt, jóval előbb Ádámot és Macbethet. 1924. jún. 21-én 25 éves Nemzeti Színházi működése jutalmául az aranygyűrűvel tüntették ki, 1928. márc. 11-én a Petőfi Társaság kültagjává választotta. Nevezetes szerepei: Brutus, Ádám:, Mirabeau, (Mária Antónia), Wesselényi (A híd), Iskariót, Coriolanus, Ramiro (A boszorkány), Antonius, Othello, Bánk bán, Lear, Macbeth, Shylock, Marokkói herceg (Velencei kalmár), Werbőczy (Mohács), Török Mihály (Piros bugyelláris). 1929. jan. 26-án emlékezetére a Nemzeti Színház előadta »A fekete lovas« című színművet. Puritán, nagyvonalú, tragikus színész volt, erejét bizonyítja, hogy Arany, Vörösmarty, de különösen Petőfi-versek szavalásából ép olyan megrendítő hatást tudott elérni, mint kitöréseivel a színpadon. Megh.1928.aug. 5-én. Nagy pompával temették a Blaha Lujza-térről, a Nemzeti Színház nevében Mihályfi Károly búcsúztatta s az ország kisérte kerepesi temetői díszsírjába. (Miklós Jenő) szin_I.0111.pdf I