Címszó: Balogh István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1790

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0129.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0129.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20710.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Balogh István

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520710.htm

 

Szócikk: Balogh István színész, színigazgató, színműíró, a magyar színészet egyik úttörője, sz. 1790. (születés éve) dec. 8-án, Lucson (ország) (Baranyam.), (megye) megh. 1873. jún. 21-én, Pesten. (Budapest) Iskoláit Pécsett (megye) járta, 1806-ban (időpont) Pesten (Budapest) jogász volt és sűrűn látogatta az első magyar színésztársaság (intézmény) (információ)  előadásait a dunaparti »Rondellá«-ban. (intézmény) (információ)  Csakhamar ő is fölcsap színésznek. Eljátszotta a Hóra (cím) című színmű Zabolási közhuszár (szerep) szerepét, melybe bele is sült. Közben katonáskodott, de nemsokára visszatért a színészethez és 1811-ben (időpont) Kultsár Istvánhoz (személy) (információ)  szerződött, ahol a Bohó Misi-ben (cím) lépett föl. 1815-ben (időpont) a debreceni »Köztársaság« nevű színtársulatot (intézmény) (információ)  átvette és leginkább faluhelyekre vitte a színészeket, mondván: »A város úgyis művelt, a városiaknak nem köll tanítás, dó műveljük a falut, mert annak sohasem jut ki a szellemi élvezetből.« 1816-ban (időpont) Komáromban (megye) (információ)  működött. Megerősített társulatával 1818-ban (időpont) ő nyitotta meg a székesfehérvári színházat. (intézmény) (információ)  1820. (időpont) után Kolozsvárt (megye) játszott. 1828. (időpont) január havában Kaposvárott (megye) nótáriussá választották meg. 1829. (időpont) nov. 5-től már ismét járja a falvakat és kisebb mezővárosokat. Az igazgatás azonban nem jövedelmezett, tehát elszerződött színésznek előbb Horváth, (személy) (információ)  majd Komlóssy (személy) (információ)  társulatához. 1839-ben (időpont) a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  a a légszeszvílágítás kezelését ő reá bízták. Meggyengülvén a hallása, 1854. (időpont) márc. 18-án 453 frt 60 krajcárral nyugdíjba lépett és jegypénztáros lett. 1858-ban (időpont) újra fellép Keszy József (személy) (információ)  társulatánál. 1861. (időpont) áprilisban Újpesten (megye) egy korcsmában harmadmagával játszik. 1857. (időpont) aug. 31-én ünnepelték 50 éves színészi jubileumát a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a Cserny György (cím) (információ)  című saját operájában. Koporsójánál Feleky Miklós (személy) (információ)  tartott búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-temetőbe, díszsírhelyre. (A főváros (Budapest) a 30 éves cyklus letelte ellenére is meghagyta régi nyugvóhelyén.) Katona József (személy) (információ)  benső barátja volt és sokan szerették úgyis, mint színészt, színműírót és mint embert. Mókái a »Hölgyfutár«-ban (intézmény) és a »Színházi Látcső«-ben (intézmény) (információ)  (1863.) (időpont) jelentek meg. Visszaemlékezéseit naplójában örökítette meg, mely a Nemzeti Múzeum (intézmény) (információ)  tulajdona. Első neje: Tenkler Lizi, (személy) ki szépségénél fogva a vidék legünnepeltebb színésznője volt, második neje: Magda Emília. (személy) (információ)  Gyermekei: Jozefa, Gusztáv, Béla (sz. 1830. (időpont) ápr. 7-én, később színész lett), egyik leánya Bakonyi István (személy) (információ)  (l. o.) neje volt. Balogh számos darabot fordított színpadjaink számára németből. (nyelv) (információ)  Színművei: Ludas Matyi, vagy az országos vásár Döbrögön. (cím) (információ)  Énekes bohózat 3 szakaszban. Zenéje: Szerdahelyi Józseftől. (személy) (információ)  1838. (időpont) dec. 27. Mátyás diák vagy a cinkotai nagy itce, (cím) (információ)  bohózat. Cserny György, (cím) (információ)  operai szöveg. Zen. szerz.: Mátray Rothkrepf Gábor. (személy) (információ)  Előadták 1813. (időpont) Boriczky Dani, (cím) bohózat. Egy fazekasnak pokolba vándorlása, (cím) (információ)  bohózat. 1840. (időpont) jún. 30. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  Hétfejű sárkány, (cím) A botcsinálta doktor (cím) (Moliére (személy) fordítás). A néma menyasszony, (cím) énekes bohózat 3 felvonásban. Angyal Bandi, (cím) (információ)  1813. (időpont) Argyrus és Tündér Ilona, (cím) Mátrai banditák, (cím) (információ)  dráma. 1836. (időpont) dec. 26. Esztergom. (megye) Tátika, (cím) Vándorló szabólegény, (cím) Bethlen Gábor, (cím) (információ)  Budai paszita, (cím) (információ)  Bakonyi tolvajok, (cím) (információ)  Tűzi medve (cím) (első kísérlete), stb. Egy agg magyar színész élete (cím) (információ)  címen könyvet írt. szin_I.0129.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Balogh István címszóvég 20710 Szócikk: Balogh István színész, színigazgató, színműíró, a magyar színészet egyik úttörője, sz. 1790. dec. xtalanevtizedx 1805 8-án, Lucson ytelepulesy lucs ytelepulesy Lucs . . yorszagy Szlovákia ykodvegy (Baranyam.), ytelepulesy baranyam. ytelepulesy Baranyam. ymegyey baranya megye ykodvegy megh. 1873. jún. 21-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Iskoláit Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy járta, 1806-ban xevtizedx 1805 Pesten xtalanevtizedx 1815 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jogász volt és sűrűn látogatta az első magyar színésztársaság yintezmenyy első magyar színésztársaság yintezmenyy első mag yintezmenyy első yintezmenyy magyar yintezmenyy színésztársaság yintezmenyy yintezmenyy első yintezmenyy mag yintezmenyy ykodvegy előadásait a dunaparti »Rondellá«-ban. yintezmenyy rondella yintezmenyy Rondellá yintezmenyy rondella yintezmenyy yintezmenyy Rondellá yintezmenyy ykodvegy Csakhamar ő is fölcsap színésznek. Eljátszotta a Hóra ycimy hóra ycimy Hóra ycimy hóra ycimy ycimy Hóra ycimy ykodvegy című színmű Zabolási közhuszár yszerepy zabolási közhuszár yszerepy Zabolási közhuszár yszerepy zabolási yszerepy közhuszár yszerepy yszerepy Zabolási yszerepy közhuszár yszerepy ykodvegy szerepét, melybe bele is sült. Közben katonáskodott, de nemsokára visszatért a színészethez és 1811-ben xevtizedx 1815 Kultsár Istvánhoz yszemelynevy kultsár istván yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy szerződött, ahol a Bohó Misi-ben ycimy bohó misi ycimy Bohó Misi ycimy bohó ycimy misi ycimy ycimy Bohó ycimy Misi ycimy ykodvegy lépett föl. 1815-ben a debreceni »Köztársaság« nevű színtársulatot yintezmenyy debreceni »köztársaság« nevű színtársulat yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy »köztársaság« yintezmenyy nevű yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy debrecen yi átvette és leginkább faluhelyekre vitte a színészeket, mondván: »A város úgyis művelt, a városiaknak nem köll tanítás, dó műveljük a falut, mert annak sohasem jut ki a szellemi élvezetből.« 1816-ban Komáromban ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy működött. Megerősített társulatával 1818-ban ő xtalanevtizedx 1825 nyitotta meg a székesfehérvári színházat. yintezmenyy székesfehérvári színház yintezmenyy székesfe yintezmenyy székesfehérvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy székesfe yintezmenyy ykodvegy 1820. xevtizedx 1825 után Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszott. 1828. január havában Kaposvárott ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy nótáriussá választották meg. 1829. nov. xtalanevtizedx 1835 5-től már ismét járja a falvakat és kisebb mezővárosokat. Az igazgatás azonban nem jövedelmezett, tehát elszerződött színésznek előbb Horváth, yszemelynevy horváth yszemelynevy Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy ykodvegy majd Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy ykodvegy társulatához. 1839-ben xevtizedx 1835 a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a a légszeszvílágítás kezelését ő reá bízták. Meggyengülvén a hallása, 1854. xevtizedx 1855 márc. 18-án 453 frt 60 krajcárral nyugdíjba lépett és jegypénztáros lett. 1858-ban újra xtalanevtizedx 1865 fellép Keszy József yszemelynevy keszy józsef yszemelynevy Keszy József yszemelynevy keszy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Keszy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy társulatánál. 1861. xevtizedx 1865 áprilisban Újpesten ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy egy korcsmában harmadmagával játszik. 1857. xevtizedx 1855 aug. xtalanevtizedx 1865 31-én ünnepelték 50 éves színészi jubileumát a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Cserny György ycimy cserny györgy ycimy Cserny György ycimy cserny ycimy györgy ycimy ycimy Cserny ycimy György ycimy ykodvegy című saját operájában. Koporsójánál Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy tartott búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-temetőbe, díszsírhelyre. (A főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a 30 éves cyklus letelte ellenére is meghagyta régi nyugvóhelyén.) Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy benső barátja volt és sokan szerették úgyis, mint színészt, színműírót és mint embert. Mókái a »Hölgyfutár«-ban yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy és a »Színházi Látcső«-ben yintezmenyy színházi látcső yintezmenyy Színházi yintezmenyy színházi yintezmenyy látcső yintezmenyy yintezmenyy Színházi yintezmenyy ykodvegy (1863.) xevtizedx 1865 jelentek meg. Visszaemlékezéseit naplójában örökítette meg, mely a Nemzeti Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tulajdona. Első neje: Tenkler Lizi, yszemelynevy tenkler lizi yszemelynevy Tenkler Lizi yszemelynevy tenkler yszemelynevy lizi yszemelynevy yszemelynevy Tenkler yszemelynevy Lizi yszemelynevy ykodvegy ki szépségénél fogva a vidék legünnepeltebb színésznője volt, második neje: Magda Emília. yszemelynevy magda emília yszemelynevy Magda Emília yszemelynevy magda yszemelynevy emília yszemelynevy yszemelynevy Magda yszemelynevy Emília yszemelynevy ykodvegy Gyermekei: Jozefa, Gusztáv, Béla (sz. 1830. xevtizedx 1835 ápr. 7-én, később színész lett), egyik leánya Bakonyi István yszemelynevy bakonyi istván yszemelynevy Bakonyi István yszemelynevy bakonyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (l. o.) neje volt. Balogh számos darabot fordított színpadjaink számára németből. ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy Színművei: Ludas Matyi, vagy az országos vásár Döbrögön. ycimy ludas matyi, vagy az országos vásár döbrögön ycimy Ludas Matyi, vagy az országos vásár Döbrögön ycimy ludas ycimy matyi, ycimy vagy ycimy az ycimy országos ycimy vásár ycimy döbrögön ycimy ycimy Énekes bohózat 3 szakaszban. Zenéje: Szerdahelyi Józseftől. yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1838. dec. 27. Mátyás diák vagy a cinkotai nagy itce, ycimy mátyás diák vagy a cinkotai nagy itce ycimy Mátyás diák vagy a cinkotai nagy itce ycimy mátyás ycimy diák ycimy vagy ycimy a ycimy cinkotai ycimy nagy ycimy itce ycimy ycimy Mátyás ycimy diák yc bohózat. Cserny György, ycimy cserny györgy ycimy Cserny György ycimy cserny ycimy györgy ycimy ycimy Cserny ycimy György ycimy ykodvegy operai szöveg. Zen. szerz.: Mátray Rothkrepf Gábor. yszemelynevy mátray rothkrepf gábor yszemelynevy Mátray Rothkrepf Gábor yszemelynevy mátray yszemelynevy rothkrepf yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Mátray yszemelynevy Rothkrepf yszemelyne Előadták 1813. xevtizedx 1815 Boriczky xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 Dani, ycimy boriczky dani ycimy Boriczky Dani ycimy boriczky ycimy dani ycimy ycimy Boriczky ycimy Dani ycimy ykodvegy bohózat. Egy fazekasnak pokolba vándorlása, ycimy egy fazekasnak pokolba vándorlása ycimy Egy fazekasnak pokolba vándorlása ycimy egy ycimy fazekasnak ycimy pokolba ycimy vándorlása ycimy ycimy Egy ycimy fazekasnak ycimy pokolba ycimy vándorlás bohózat. 1840. xevtizedx 1845 jún. 30. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Hétfejű sárkány, ycimy hétfejű sárkány ycimy Hétfejű sárkány ycimy hétfejű ycimy sárkány ycimy ycimy Hétfejű ycimy sárkány ycimy ykodvegy A botcsinálta doktor ycimy a botcsinálta doktor ycimy A botcsinálta doktor ycimy a ycimy botcsinálta ycimy doktor ycimy ycimy A ycimy botcsinálta ycimy doktor ycimy ykodvegy (Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy fordítás). A néma menyasszony, ycimy a néma menyasszony ycimy A néma menyasszony ycimy a ycimy néma ycimy menyasszony ycimy ycimy A ycimy néma ycimy menyasszony ycimy ykodvegy énekes bohózat 3 felvonásban. Angyal Bandi, ycimy angyal bandi ycimy Angyal Bandi ycimy angyal ycimy bandi ycimy ycimy Angyal ycimy Bandi ycimy ykodvegy 1813. xevtizedx 1815 Argyrus xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 és Tündér Ilona, ycimy argyrus és tündér ilona ycimy Argyrus és Tündér Ilona ycimy argyrus ycimy és ycimy tündér ycimy ilona ycimy ycimy Argyrus ycimy és ycimy Tündér ycimy Ilona ycimy ykodvegy Mátrai banditák, ycimy mátrai banditák ycimy Mátrai banditák ycimy mátrai ycimy banditák ycimy ycimy Mátrai ycimy banditák ycimy ykodvegy dráma. 1836. xevtizedx 1835 dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 26. Esztergom. ytelepulesy esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy Tátika, ycimy tátika ycimy Tátika ycimy tátika ycimy ycimy Tátika ycimy ykodvegy Vándorló szabólegény, ycimy vándorló szabólegény ycimy Vándorló szabólegény ycimy vándorló ycimy szabólegény ycimy ycimy Vándorló ycimy szabólegény ycimy ykodvegy Bethlen Gábor, ycimy bethlen gábor ycimy Bethlen Gábor ycimy bethlen ycimy gábor ycimy ycimy Bethlen ycimy Gábor ycimy ykodvegy Budai paszita, ycimy budai paszita ycimy Budai paszita ycimy budai ycimy paszita ycimy ycimy Budai ycimy paszita ycimy ykodvegy Bakonyi tolvajok, ycimy bakonyi tolvajok ycimy Bakonyi tolvajok ycimy bakonyi ycimy tolvajok ycimy ycimy Bakonyi ycimy tolvajok ycimy ykodvegy Tűzi medve ycimy tűzi medve ycimy Tűzi medve ycimy tűzi ycimy medve ycimy ycimy Tűzi ycimy medve ycimy ykodvegy (első kísérlete), stb. Egy agg magyar színész élete ycimy egy agg magyar színész élete ycimy Egy agg magyar színész élete ycimy egy ycimy agg ycimy magyar ycimy színész ycimy élete ycimy ycimy Egy ycimy agg ycimy magyar ycimy színész ycimy élete ycimy címen könyvet írt. szin_I.0129.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Balogh István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1790

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0129.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0129.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20710.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Balogh István

Szócikk: Balogh István színész, színigazgató, színműíró, a magyar színészet egyik úttörője, sz. 1790. dec. 8-án, Lucson (Baranyam.), megh. 1873. jún. 21-én, Pesten. Iskoláit Pécsett járta, 1806-ban Pesten jogász volt és sűrűn látogatta az első magyar színésztársaság előadásait a dunaparti »Rondellá«-ban. Csakhamar ő is fölcsap színésznek. Eljátszotta a Hóra című színmű Zabolási közhuszár szerepét, melybe bele is sült. Közben katonáskodott, de nemsokára visszatért a színészethez és 1811-ben Kultsár Istvánhoz szerződött, ahol a Bohó Misi-ben lépett föl. 1815-ben a debreceni »Köztársaság« nevű színtársulatot átvette és leginkább faluhelyekre vitte a színészeket, mondván: »A város úgyis művelt, a városiaknak nem köll tanítás, dó műveljük a falut, mert annak sohasem jut ki a szellemi élvezetből.« 1816-ban Komáromban működött. Megerősített társulatával 1818-ban ő nyitotta meg a székesfehérvári színházat. 1820. után Kolozsvárt játszott. 1828. január havában Kaposvárott nótáriussá választották meg. 1829. nov. 5-től már ismét járja a falvakat és kisebb mezővárosokat. Az igazgatás azonban nem jövedelmezett, tehát elszerződött színésznek előbb Horváth, majd Komlóssy társulatához. 1839-ben a Nemzeti Színházban a a légszeszvílágítás kezelését ő reá bízták. Meggyengülvén a hallása, 1854. márc. 18-án 453 frt 60 krajcárral nyugdíjba lépett és jegypénztáros lett. 1858-ban újra fellép Keszy József társulatánál. 1861. áprilisban Újpesten egy korcsmában harmadmagával játszik. 1857. aug. 31-én ünnepelték 50 éves színészi jubileumát a Nemzeti Színházban, a Cserny György című saját operájában. Koporsójánál Feleky Miklós tartott búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-temetőbe, díszsírhelyre. (A főváros a 30 éves cyklus letelte ellenére is meghagyta régi nyugvóhelyén.) Katona József benső barátja volt és sokan szerették úgyis, mint színészt, színműírót és mint embert. Mókái a »Hölgyfutár«-ban és a »Színházi Látcső«-ben (1863.) jelentek meg. Visszaemlékezéseit naplójában örökítette meg, mely a Nemzeti Múzeum tulajdona. Első neje: Tenkler Lizi, ki szépségénél fogva a vidék legünnepeltebb színésznője volt, második neje: Magda Emília. Gyermekei: Jozefa, Gusztáv, Béla (sz. 1830. ápr. 7-én, később színész lett), egyik leánya Bakonyi István (l. o.) neje volt. Balogh számos darabot fordított színpadjaink számára németből. Színművei: Ludas Matyi, vagy az országos vásár Döbrögön. Énekes bohózat 3 szakaszban. Zenéje: Szerdahelyi Józseftől. 1838. dec. 27. Mátyás diák vagy a cinkotai nagy itce, bohózat. Cserny György, operai szöveg. Zen. szerz.: Mátray Rothkrepf Gábor. Előadták 1813. Boriczky Dani, bohózat. Egy fazekasnak pokolba vándorlása, bohózat. 1840. jún. 30. Nemzeti Színház. Hétfejű sárkány, A botcsinálta doktor (Moliére fordítás). A néma menyasszony, énekes bohózat 3 felvonásban. Angyal Bandi, 1813. Argyrus és Tündér Ilona, Mátrai banditák, dráma. 1836. dec. 26. Esztergom. Tátika, Vándorló szabólegény, Bethlen Gábor, Budai paszita, Bakonyi tolvajok, Tűzi medve (első kísérlete), stb. Egy agg magyar színész élete címen könyvet írt. szin_I.0129.pdf I