Címszó: Balogh István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1790
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0129.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0129.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20710.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Balogh
István
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520710.htm
Szócikk: Balogh István színész, színigazgató, színműíró,
a magyar színészet egyik úttörője, sz. 1790. (születés
éve) dec. 8-án, Lucson (ország) (Baranyam.),
(megye) megh.
1873. jún. 21-én, Pesten. (Budapest)
Iskoláit Pécsett (megye) járta,
1806-ban (időpont)
Pesten (Budapest)
jogász volt és sűrűn látogatta az első magyar színésztársaság (intézmény)
(információ)
előadásait a dunaparti »Rondellá«-ban. (intézmény)
(információ)
Csakhamar ő is fölcsap színésznek. Eljátszotta
a Hóra (cím)
című színmű Zabolási közhuszár (szerep) szerepét,
melybe bele is sült. Közben katonáskodott, de nemsokára visszatért a színészethez
és 1811-ben (időpont)
Kultsár Istvánhoz (személy) (információ)
szerződött, ahol a Bohó Misi-ben (cím) lépett föl.
1815-ben (időpont)
a debreceni »Köztársaság« nevű színtársulatot (intézmény)
(információ)
átvette és leginkább faluhelyekre vitte a
színészeket, mondván: »A város úgyis művelt, a városiaknak nem köll tanítás, dó
műveljük a falut, mert annak sohasem jut ki a szellemi élvezetből.« 1816-ban (időpont) Komáromban
(megye) (információ)
működött. Megerősített társulatával 1818-ban
(időpont)
ő nyitotta meg a székesfehérvári színházat. (intézmény)
(információ)
1820. (időpont) után
Kolozsvárt (megye)
játszott. 1828. (időpont) január
havában Kaposvárott (megye) nótáriussá
választották meg. 1829. (időpont) nov.
5-től már ismét járja a falvakat és kisebb mezővárosokat. Az igazgatás azonban nem
jövedelmezett, tehát elszerződött színésznek előbb Horváth, (személy) (információ)
majd Komlóssy (személy) (információ)
társulatához. 1839-ben (időpont) a
Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
a a légszeszvílágítás kezelését ő reá bízták.
Meggyengülvén a hallása, 1854. (időpont) márc.
18-án 453 frt 60 krajcárral nyugdíjba lépett és jegypénztáros lett. 1858-ban (időpont) újra
fellép Keszy József (személy) (információ)
társulatánál. 1861. (időpont) áprilisban
Újpesten (megye)
egy korcsmában harmadmagával játszik. 1857. (időpont) aug.
31-én ünnepelték 50 éves színészi jubileumát a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a Cserny György (cím) (információ)
című saját operájában. Koporsójánál Feleky
Miklós (személy)
(információ)
tartott búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-temetőbe,
díszsírhelyre. (A főváros (Budapest)
a 30 éves cyklus letelte ellenére is meghagyta régi nyugvóhelyén.) Katona József
(személy)
(információ)
benső barátja volt és sokan szerették úgyis,
mint színészt, színműírót és mint embert. Mókái a »Hölgyfutár«-ban (intézmény)
és a »Színházi Látcső«-ben (intézmény)
(információ)
(1863.) (időpont) jelentek
meg. Visszaemlékezéseit naplójában örökítette meg, mely a Nemzeti Múzeum (intézmény)
(információ)
tulajdona. Első neje: Tenkler Lizi, (személy) ki
szépségénél fogva a vidék legünnepeltebb színésznője volt, második neje: Magda Emília.
(személy)
(információ)
Gyermekei: Jozefa, Gusztáv, Béla (sz. 1830.
(időpont)
ápr. 7-én, később színész lett), egyik leánya Bakonyi István (személy) (információ)
(l. o.) neje volt. Balogh számos darabot
fordított színpadjaink számára németből. (nyelv) (információ)
Színművei: Ludas Matyi, vagy az országos
vásár Döbrögön. (cím)
(információ)
Énekes bohózat 3 szakaszban. Zenéje: Szerdahelyi
Józseftől. (személy)
(információ)
1838. (időpont) dec.
27. Mátyás diák vagy a cinkotai nagy itce, (cím) (információ)
bohózat. Cserny György, (cím) (információ)
operai szöveg. Zen. szerz.: Mátray Rothkrepf
Gábor. (személy)
(információ)
Előadták 1813. (időpont) Boriczky
Dani, (cím)
bohózat. Egy fazekasnak pokolba vándorlása, (cím) (információ)
bohózat. 1840. (időpont) jún.
30. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
Hétfejű sárkány, (cím) A botcsinálta
doktor (cím)
(Moliére (személy)
fordítás). A néma menyasszony, (cím) énekes bohózat
3 felvonásban. Angyal Bandi, (cím) (információ)
1813. (időpont) Argyrus
és Tündér Ilona, (cím)
Mátrai banditák, (cím)
(információ)
dráma. 1836. (időpont) dec.
26. Esztergom. (megye)
Tátika, (cím)
Vándorló szabólegény, (cím) Bethlen Gábor,
(cím) (információ)
Budai paszita, (cím) (információ)
Bakonyi tolvajok, (cím) (információ)
Tűzi medve (cím) (első kísérlete),
stb. Egy agg magyar színész élete (cím) (információ)
címen könyvet írt. szin_I.0129.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Balogh István címszóvég 20710 Szócikk: Balogh
István színész, színigazgató, színműíró, a magyar színészet egyik úttörője, sz.
1790. dec. xtalanevtizedx 1805 8-án, Lucson ytelepulesy lucs ytelepulesy Lucs .
. yorszagy Szlovákia ykodvegy (Baranyam.), ytelepulesy baranyam. ytelepulesy
Baranyam. ymegyey baranya megye ykodvegy megh. 1873. jún. 21-én, Pesten. pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Iskoláit Pécsett ytelepulesy
pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy járta, 1806-ban xevtizedx
1805 Pesten xtalanevtizedx 1815 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy jogász volt és sűrűn látogatta az első magyar színésztársaság
yintezmenyy első magyar színésztársaság yintezmenyy első mag yintezmenyy első
yintezmenyy magyar yintezmenyy színésztársaság yintezmenyy yintezmenyy első
yintezmenyy mag yintezmenyy ykodvegy előadásait a dunaparti »Rondellá«-ban. yintezmenyy
rondella yintezmenyy Rondellá yintezmenyy rondella yintezmenyy yintezmenyy
Rondellá yintezmenyy ykodvegy Csakhamar ő is fölcsap színésznek. Eljátszotta a Hóra
ycimy hóra ycimy Hóra ycimy hóra ycimy ycimy Hóra ycimy ykodvegy című színmű Zabolási
közhuszár yszerepy zabolási közhuszár yszerepy Zabolási közhuszár yszerepy
zabolási yszerepy közhuszár yszerepy yszerepy Zabolási yszerepy közhuszár
yszerepy ykodvegy szerepét, melybe bele is sült. Közben katonáskodott, de nemsokára
visszatért a színészethez és 1811-ben xevtizedx 1815 Kultsár Istvánhoz yszemelynevy
kultsár istván yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy szerződött, ahol a Bohó Misi-ben ycimy bohó misi ycimy Bohó Misi ycimy
bohó ycimy misi ycimy ycimy Bohó ycimy Misi ycimy ykodvegy lépett föl. 1815-ben
a debreceni »Köztársaság« nevű színtársulatot yintezmenyy debreceni »köztársaság«
nevű színtársulat yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
»köztársaság« yintezmenyy nevű yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy
debrecen yi átvette és leginkább faluhelyekre vitte a színészeket, mondván: »A város
úgyis művelt, a városiaknak nem köll tanítás, dó műveljük a falut, mert annak sohasem
jut ki a szellemi élvezetből.« 1816-ban Komáromban ytelepulesy komárom
ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy működött. Megerősített társulatával
1818-ban ő xtalanevtizedx 1825 nyitotta meg a székesfehérvári színházat. yintezmenyy
székesfehérvári színház yintezmenyy székesfe yintezmenyy székesfehérvári
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy székesfe yintezmenyy ykodvegy 1820.
xevtizedx 1825 után Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy játszott. 1828. január havában Kaposvárott ytelepulesy
kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy nótáriussá választották
meg. 1829. nov. xtalanevtizedx 1835 5-től már ismét járja a falvakat és kisebb mezővárosokat.
Az igazgatás azonban nem jövedelmezett, tehát elszerződött színésznek előbb Horváth,
yszemelynevy horváth yszemelynevy Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy
yszemelynevy Horváth yszemelynevy ykodvegy majd Komlóssy yszemelynevy komlóssy
yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy
yszemelynevy ykodvegy társulatához. 1839-ben xevtizedx 1835 a xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a a légszeszvílágítás kezelését ő reá bízták.
Meggyengülvén a hallása, 1854. xevtizedx 1855 márc. 18-án 453 frt 60 krajcárral
nyugdíjba lépett és jegypénztáros lett. 1858-ban újra xtalanevtizedx 1865 fellép
Keszy József yszemelynevy keszy józsef yszemelynevy Keszy József yszemelynevy
keszy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Keszy yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy társulatánál. 1861. xevtizedx 1865 áprilisban Újpesten ytelepulesy
újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy
nagybudapest ykodvegy egy korcsmában harmadmagával játszik. 1857. xevtizedx
1855 aug. xtalanevtizedx 1865 31-én ünnepelték 50 éves színészi jubileumát a Nemzeti
Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Cserny
György ycimy cserny györgy ycimy Cserny György ycimy cserny ycimy györgy ycimy
ycimy Cserny ycimy György ycimy ykodvegy című saját operájában. Koporsójánál Feleky
Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy
feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy tartott búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-temetőbe, díszsírhelyre.
(A főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a 30 éves
cyklus letelte ellenére is meghagyta régi nyugvóhelyén.) Katona József yszemelynevy
katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy benső barátja volt és sokan szerették úgyis, mint színészt, színműírót
és mint embert. Mókái a »Hölgyfutár«-ban yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy
Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy
ykodvegy és a »Színházi Látcső«-ben yintezmenyy színházi látcső yintezmenyy
Színházi yintezmenyy színházi yintezmenyy látcső yintezmenyy yintezmenyy
Színházi yintezmenyy ykodvegy (1863.) xevtizedx 1865 jelentek meg. Visszaemlékezéseit
naplójában örökítette meg, mely a Nemzeti Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tulajdona. Első neje: Tenkler Lizi, yszemelynevy
tenkler lizi yszemelynevy Tenkler Lizi yszemelynevy tenkler yszemelynevy lizi
yszemelynevy yszemelynevy Tenkler yszemelynevy Lizi yszemelynevy ykodvegy ki szépségénél
fogva a vidék legünnepeltebb színésznője volt, második neje: Magda Emília. yszemelynevy
magda emília yszemelynevy Magda Emília yszemelynevy magda yszemelynevy emília
yszemelynevy yszemelynevy Magda yszemelynevy Emília yszemelynevy ykodvegy Gyermekei:
Jozefa, Gusztáv, Béla (sz. 1830. xevtizedx 1835 ápr. 7-én, később színész lett),
egyik leánya Bakonyi István yszemelynevy bakonyi istván yszemelynevy Bakonyi
István yszemelynevy bakonyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Bakonyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (l. o.) neje volt. Balogh számos
darabot fordított színpadjaink számára németből. ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy Színművei: Ludas Matyi, vagy
az országos vásár Döbrögön. ycimy ludas matyi, vagy az országos vásár döbrögön
ycimy Ludas Matyi, vagy az országos vásár Döbrögön ycimy ludas ycimy matyi,
ycimy vagy ycimy az ycimy országos ycimy vásár ycimy döbrögön ycimy ycimy Énekes
bohózat 3 szakaszban. Zenéje: Szerdahelyi Józseftől. yszemelynevy szerdahelyi
józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy 1838. dec. 27. Mátyás diák vagy a cinkotai nagy itce, ycimy mátyás
diák vagy a cinkotai nagy itce ycimy Mátyás diák vagy a cinkotai nagy itce
ycimy mátyás ycimy diák ycimy vagy ycimy a ycimy cinkotai ycimy nagy ycimy itce
ycimy ycimy Mátyás ycimy diák yc bohózat. Cserny György, ycimy cserny györgy
ycimy Cserny György ycimy cserny ycimy györgy ycimy ycimy Cserny ycimy György ycimy
ykodvegy operai szöveg. Zen. szerz.: Mátray Rothkrepf Gábor. yszemelynevy
mátray rothkrepf gábor yszemelynevy Mátray Rothkrepf Gábor yszemelynevy mátray
yszemelynevy rothkrepf yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Mátray
yszemelynevy Rothkrepf yszemelyne Előadták 1813. xevtizedx 1815 Boriczky xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 Dani, ycimy boriczky dani ycimy Boriczky Dani ycimy
boriczky ycimy dani ycimy ycimy Boriczky ycimy Dani ycimy ykodvegy bohózat. Egy
fazekasnak pokolba vándorlása, ycimy egy fazekasnak pokolba vándorlása ycimy
Egy fazekasnak pokolba vándorlása ycimy egy ycimy fazekasnak ycimy pokolba
ycimy vándorlása ycimy ycimy Egy ycimy fazekasnak ycimy pokolba ycimy vándorlás
bohózat. 1840. xevtizedx 1845 jún. 30. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Hétfejű sárkány, ycimy hétfejű sárkány
ycimy Hétfejű sárkány ycimy hétfejű ycimy sárkány ycimy ycimy Hétfejű ycimy
sárkány ycimy ykodvegy A botcsinálta doktor ycimy a botcsinálta doktor ycimy A
botcsinálta doktor ycimy a ycimy botcsinálta ycimy doktor ycimy ycimy A ycimy
botcsinálta ycimy doktor ycimy ykodvegy (Moliére yszemelynevy moliére
yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére
yszemelynevy ykodvegy fordítás). A néma menyasszony, ycimy a néma menyasszony
ycimy A néma menyasszony ycimy a ycimy néma ycimy menyasszony ycimy ycimy A
ycimy néma ycimy menyasszony ycimy ykodvegy énekes bohózat 3 felvonásban. Angyal
Bandi, ycimy angyal bandi ycimy Angyal Bandi ycimy angyal ycimy bandi ycimy
ycimy Angyal ycimy Bandi ycimy ykodvegy 1813. xevtizedx 1815 Argyrus xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 és Tündér Ilona, ycimy argyrus és tündér ilona ycimy
Argyrus és Tündér Ilona ycimy argyrus ycimy és ycimy tündér ycimy ilona ycimy
ycimy Argyrus ycimy és ycimy Tündér ycimy Ilona ycimy ykodvegy Mátrai banditák,
ycimy mátrai banditák ycimy Mátrai banditák ycimy mátrai ycimy banditák ycimy
ycimy Mátrai ycimy banditák ycimy ykodvegy dráma. 1836. xevtizedx 1835 dec. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 26. Esztergom. ytelepulesy esztergom ytelepulesy
Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy Tátika, ycimy tátika ycimy Tátika
ycimy tátika ycimy ycimy Tátika ycimy ykodvegy Vándorló szabólegény, ycimy
vándorló szabólegény ycimy Vándorló szabólegény ycimy vándorló ycimy
szabólegény ycimy ycimy Vándorló ycimy szabólegény ycimy ykodvegy Bethlen Gábor,
ycimy bethlen gábor ycimy Bethlen Gábor ycimy bethlen ycimy gábor ycimy ycimy
Bethlen ycimy Gábor ycimy ykodvegy Budai paszita, ycimy budai paszita ycimy
Budai paszita ycimy budai ycimy paszita ycimy ycimy Budai ycimy paszita ycimy
ykodvegy Bakonyi tolvajok, ycimy bakonyi tolvajok ycimy Bakonyi tolvajok ycimy
bakonyi ycimy tolvajok ycimy ycimy Bakonyi ycimy tolvajok ycimy ykodvegy Tűzi medve
ycimy tűzi medve ycimy Tűzi medve ycimy tűzi ycimy medve ycimy ycimy Tűzi ycimy
medve ycimy ykodvegy (első kísérlete), stb. Egy agg magyar színész élete ycimy
egy agg magyar színész élete ycimy Egy agg magyar színész élete ycimy egy ycimy
agg ycimy magyar ycimy színész ycimy élete ycimy ycimy Egy ycimy agg ycimy
magyar ycimy színész ycimy élete ycimy címen könyvet írt. szin_I.0129.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Balogh István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1790
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0129.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0129.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20710.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Balogh
István
Szócikk: Balogh István színész, színigazgató, színműíró,
a magyar színészet egyik úttörője, sz. 1790. dec. 8-án, Lucson (Baranyam.), megh.
1873. jún. 21-én, Pesten. Iskoláit Pécsett járta, 1806-ban Pesten jogász volt és
sűrűn látogatta az első magyar színésztársaság előadásait a dunaparti »Rondellá«-ban.
Csakhamar ő is fölcsap színésznek. Eljátszotta a Hóra című színmű Zabolási közhuszár
szerepét, melybe bele is sült. Közben katonáskodott, de nemsokára visszatért a színészethez
és 1811-ben Kultsár Istvánhoz szerződött, ahol a Bohó Misi-ben lépett föl. 1815-ben
a debreceni »Köztársaság« nevű színtársulatot átvette és leginkább faluhelyekre
vitte a színészeket, mondván: »A város úgyis művelt, a városiaknak nem köll tanítás,
dó műveljük a falut, mert annak sohasem jut ki a szellemi élvezetből.« 1816-ban
Komáromban működött. Megerősített társulatával 1818-ban ő nyitotta meg a székesfehérvári
színházat. 1820. után Kolozsvárt játszott. 1828. január havában Kaposvárott nótáriussá
választották meg. 1829. nov. 5-től már ismét járja a falvakat és kisebb mezővárosokat.
Az igazgatás azonban nem jövedelmezett, tehát elszerződött színésznek előbb Horváth,
majd Komlóssy társulatához. 1839-ben a Nemzeti Színházban a a légszeszvílágítás
kezelését ő reá bízták. Meggyengülvén a hallása, 1854. márc. 18-án 453 frt 60 krajcárral
nyugdíjba lépett és jegypénztáros lett. 1858-ban újra fellép Keszy József társulatánál.
1861. áprilisban Újpesten egy korcsmában harmadmagával játszik. 1857. aug. 31-én
ünnepelték 50 éves színészi jubileumát a Nemzeti Színházban, a Cserny György című
saját operájában. Koporsójánál Feleky Miklós tartott búcsúbeszédet. Eltemették a
Kerepesi-temetőbe, díszsírhelyre. (A főváros a 30 éves cyklus letelte ellenére is
meghagyta régi nyugvóhelyén.) Katona József benső barátja volt és sokan szerették
úgyis, mint színészt, színműírót és mint embert. Mókái a »Hölgyfutár«-ban és a »Színházi
Látcső«-ben (1863.) jelentek meg. Visszaemlékezéseit naplójában örökítette meg,
mely a Nemzeti Múzeum tulajdona. Első neje: Tenkler Lizi, ki szépségénél fogva a
vidék legünnepeltebb színésznője volt, második neje: Magda Emília. Gyermekei: Jozefa,
Gusztáv, Béla (sz. 1830. ápr. 7-én, később színész lett), egyik leánya Bakonyi István
(l. o.) neje volt. Balogh számos darabot fordított színpadjaink számára németből.
Színművei: Ludas Matyi, vagy az országos vásár Döbrögön. Énekes bohózat 3 szakaszban.
Zenéje: Szerdahelyi Józseftől. 1838. dec. 27. Mátyás diák vagy a cinkotai nagy itce,
bohózat. Cserny György, operai szöveg. Zen. szerz.: Mátray Rothkrepf Gábor. Előadták
1813. Boriczky Dani, bohózat. Egy fazekasnak pokolba vándorlása, bohózat. 1840.
jún. 30. Nemzeti Színház. Hétfejű sárkány, A botcsinálta doktor (Moliére fordítás).
A néma menyasszony, énekes bohózat 3 felvonásban. Angyal Bandi, 1813. Argyrus és
Tündér Ilona, Mátrai banditák, dráma. 1836. dec. 26. Esztergom. Tátika, Vándorló
szabólegény, Bethlen Gábor, Budai paszita, Bakonyi tolvajok, Tűzi medve (első kísérlete),
stb. Egy agg magyar színész élete címen könyvet írt. szin_I.0129.pdf I