Címszó: Benza Ida - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0199.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0199.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21223.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Benza Ida

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521224.htm

 

Szócikk: Benza Ida a régi Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  énekművésznője, Benza Károly (személy) (információ)  (l. o.) leánya, sz. 1846-ban, (születés éve) Pesten, (Budapest) megh, 1880.márc. 10-én, u. o. Kezdetben édesatyja oktatta az énekművészetre, nemsokára rá Bécsben (ország) folytatta tanulmányait és a legnevesebb énektanárok, mint: Proch, (személy) Salvi, (személy) Bochholz - Falconi (személy) tanították. 1865-ben (időpont) elsőízben lép fel Bécsben, (ország) Gounod (személy) »Faust«-jában, (cím) (információ)  mint Siebel. (szerep) 1868-ban (időpont) Olaszországba (ország) megy és a milanói Scala-ban (intézmény) (információ)  lép fel Verdi (személy) (információ)  »Don Carlos«-ában, (cím) (információ)  mint Eboli hercegnő (szerep) és Marchetti (személy) (információ)  »Ruy Blas«-jában, (cím) mint királyné, jelentős sikerrel. 1872. (időpont) jan. havában Moszkvában (ország) és Szentpétervárott (ország) is vendégszerepelt, a császári operában, (intézmény) márc. 15-ig hol a publikumot annyira extázisba hozta, hogy előadás után az uccán végig fáklyákkal kísérték szánkóját, melyet mágnások húztak a lakásáig. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  1871. (időpont) szept. 9-én lépett föl először a »Hugenották«-ban, (cím) (információ)  Valentine (személy) szerepében. Sem Lucca Paulina (személy) (információ)  (l. o.), sem Wilt Mária (személy) (információ)  (l. o.) nem tudták felülmúlni. 1872. (időpont) ápr. 13-án az »Afrikai nő«-t (cím) (információ)  énekelte és ekkor öt évre szerződtették az intézethez. U. e. év márc. 12-én férjhez ment Nagy Imréhez (személy) (információ)  (l. o.) és márc. 27-én utoljára énekelt a »Lahor király«-ában. (cím) Hangjáról így emlékezik meg a Zenészeti Lapok (intézmény) (1874. (időpont) okt. 11.): »Tömör, nagy terjedelmű és szenvedéllyel telt hang, szép színpadi alak, kifejező játék, öntudatos alakítás, melegség, mindezt oly mérvben találjuk fel nála, aminővel a világ kevés művésznője dicsekedhetik. Oly magas színvonalú művésznő, kit mindenkor a legnagyobb élvezettel lehet hallgatni, mert a művészet legfőbb hatalmával rendelkezik: tud érzést, szenvedélyt, lelkesülést kelteni e ábrázolásában van élet és igazság«. Koporsójánál Odry Lehel (személy) mondott búcsúbeszédet, a temetőben pedig Feleky Miklós. (személy) (információ)  Főbb szerepei: Violetta (szerep) (Traviata), (cím) (információ)  Erzsébet (szerep) (Hunyadi László) (cím) (információ)  Amália (szerep) (információ)  (Álarcosbál), (cím) (információ)  Fidélio, (szerep) Donna Anna (szerep) (Don Juan), (cím) (információ)  Alice (szerep) (Ördög Róbert). (cím) (információ)  szin_I.0199.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Benza Ida címszóvég 21223 Szócikk: Benza Ida a régi Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy énekművésznője, Benza Károly yszemelynevy benza károly yszemelynevy Benza Károly yszemelynevy benza yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Benza yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy (l. o.) leánya, sz. 1846-ban, Pesten, xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh, 1880.márc. 10-én, u. o. Kezdetben édesatyja oktatta az énekművészetre, nemsokára rá Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy folytatta tanulmányait és a legnevesebb énektanárok, mint: Proch, yszemelynevy proch yszemelynevy Proch yszemelynevy proch yszemelynevy yszemelynevy Proch yszemelynevy ykodvegy Salvi, yszemelynevy salvi yszemelynevy Salvi yszemelynevy salvi yszemelynevy yszemelynevy Salvi yszemelynevy ykodvegy Bochholz - Falconi yszemelynevy bochholz - falconi yszemelynevy Bochholz - Falconi yszemelynevy bochholz yszemelynevy - yszemelynevy falconi yszemelynevy yszemelynevy Bochholz yszemelynevy - yszemelynevy Falconi yszemel tanították. 1865-ben xevtizedx 1865 elsőízben lép fel Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy yszemelynevy Gounod yszemelynevy ykodvegy »Faust«-jában, ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy mint Siebel. yszerepy siebel yszerepy Siebel yszerepy siebel yszerepy yszerepy Siebel yszerepy ykodvegy 1868-ban Olaszországba xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy megy és a milanói Scala-ban yintezmenyy milanói scala yintezmenyy milanói yintezmenyy milanói yintezmenyy scala yintezmenyy yintezmenyy milanói yintezmenyy ykodvegy lép fel Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy »Don Carlos«-ában, ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy mint Eboli hercegnő yszerepy eboli hercegnő yszerepy Eboli hercegnő yszerepy eboli yszerepy hercegnő yszerepy yszerepy Eboli yszerepy hercegnő yszerepy ykodvegy és Marchetti yszemelynevy marchetti yszemelynevy Marchetti yszemelynevy marchetti yszemelynevy yszemelynevy Marchetti yszemelynevy ykodvegy »Ruy Blas«-jában, ycimy ruy blas ycimy Ruy Blas ycimy ruy ycimy blas ycimy ycimy Ruy ycimy Blas ycimy ykodvegy mint királyné, jelentős sikerrel. 1872. xevtizedx 1875 jan. havában Moszkvában ytelepulesy moszkva ytelepulesy Moszkvá yorszagy Oroszország ykodvegy és Szentpétervárott ytelepulesy szentpétervár ytelepulesy Szentpétervár yorszagy Oroszország ykodvegy is vendégszerepelt, a császári operában, yintezmenyy császári opera yintezmenyy császári yintezmenyy császári yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy császári yintezmenyy ykodvegy márc. 15-ig hol a publikumot annyira extázisba hozta, hogy előadás után az uccán végig fáklyákkal kísérték szánkóját, melyet mágnások húztak a lakásáig. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1871. szept. 9-én lépett föl először a »Hugenották«-ban, ycimy hugenották ycimy Hugenották ycimy hugenották ycimy ycimy Hugenották ycimy ykodvegy Valentine yszemelynevy valentine yszemelynevy Valentine yszemelynevy valentine yszemelynevy yszemelynevy Valentine yszemelynevy ykodvegy szerepében. Sem Lucca Paulina yszemelynevy lucca paulina yszemelynevy Lucca Paulina yszemelynevy lucca yszemelynevy paulina yszemelynevy yszemelynevy Lucca yszemelynevy Paulina yszemelynevy ykodvegy (l. o.), sem Wilt Mária yszemelynevy wilt mária yszemelynevy Wilt Mária yszemelynevy wilt yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Wilt yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy (l. o.) nem tudták felülmúlni. 1872. ápr. 13-án az »Afrikai nő«-t ycimy afrikai nő ycimy Afrikai nő ycimy afrikai ycimy nő ycimy ycimy Afrikai ycimy nő ycimy ykodvegy énekelte és ekkor öt évre szerződtették az intézethez. U. e. év márc. 12-én férjhez ment Nagy Imréhez yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy Imré yszemelynevy nagy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy (l. o.) és márc. 27-én utoljára énekelt a »Lahor király«-ában. ycimy lahor király ycimy Lahor király ycimy lahor ycimy király ycimy ycimy Lahor ycimy király ycimy ykodvegy Hangjáról így emlékezik meg a Zenészeti Lapok yintezmenyy zenészeti lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy (1874. okt. xtalanevtizedx 1885 11.): »Tömör, nagy terjedelmű és szenvedéllyel telt hang, szép színpadi alak, kifejező játék, öntudatos alakítás, melegség, mindezt oly mérvben találjuk fel nála, aminővel a világ kevés művésznője dicsekedhetik. Oly magas színvonalú művésznő, kit mindenkor a legnagyobb élvezettel lehet hallgatni, mert a művészet legfőbb hatalmával rendelkezik: tud érzést, szenvedélyt, lelkesülést kelteni e ábrázolásában van élet és igazság«. Koporsójánál Odry Lehel yszemelynevy odry lehel yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúbeszédet, a temetőben pedig Feleky Miklós. yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Főbb szerepei: Violetta yszerepy violetta yszerepy Violetta yszerepy violetta yszerepy yszerepy Violetta yszerepy ykodvegy (Traviata), ycimy traviata ycimy Traviata ycimy traviata ycimy ycimy Traviata ycimy ykodvegy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy (Hunyadi László) ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy Amália yszerepy amália yszerepy Amália yszerepy amália yszerepy yszerepy Amália yszerepy ykodvegy (Álarcosbál), ycimy álarcosbál ycimy Álarcosbál ycimy álarcosbál ycimy ycimy Álarcosbál ycimy ykodvegy Fidélio, yszerepy fidélio yszerepy Fidélio yszerepy fidélio yszerepy yszerepy Fidélio yszerepy ykodvegy Donna Anna yszerepy donna anna yszerepy Donna Anna yszerepy donna yszerepy anna yszerepy yszerepy Donna yszerepy Anna yszerepy ykodvegy (Don Juan), ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy Alice yszerepy alice yszerepy Alice yszerepy alice yszerepy yszerepy Alice yszerepy ykodvegy (Ördög Róbert). ycimy ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy szin_I.0199.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Benza Ida - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0199.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0199.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21223.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Benza Ida

Szócikk: Benza Ida a régi Nemzeti Színház énekművésznője, Benza Károly (l. o.) leánya, sz. 1846-ban, Pesten, megh, 1880.márc. 10-én, u. o. Kezdetben édesatyja oktatta az énekművészetre, nemsokára rá Bécsben folytatta tanulmányait és a legnevesebb énektanárok, mint: Proch, Salvi, Bochholz - Falconi tanították. 1865-ben elsőízben lép fel Bécsben, Gounod »Faust«-jában, mint Siebel. 1868-ban Olaszországba megy és a milanói Scala-ban lép fel Verdi »Don Carlos«-ában, mint Eboli hercegnő és Marchetti »Ruy Blas«-jában, mint királyné, jelentős sikerrel. 1872. jan. havában Moszkvában és Szentpétervárott is vendégszerepelt, a császári operában, márc. 15-ig hol a publikumot annyira extázisba hozta, hogy előadás után az uccán végig fáklyákkal kísérték szánkóját, melyet mágnások húztak a lakásáig. A Nemzeti Színházban 1871. szept. 9-én lépett föl először a »Hugenották«-ban, Valentine szerepében. Sem Lucca Paulina (l. o.), sem Wilt Mária (l. o.) nem tudták felülmúlni. 1872. ápr. 13-án az »Afrikai nő«-t énekelte és ekkor öt évre szerződtették az intézethez. U. e. év márc. 12-én férjhez ment Nagy Imréhez (l. o.) és márc. 27-én utoljára énekelt a »Lahor király«-ában. Hangjáról így emlékezik meg a Zenészeti Lapok (1874. okt. 11.): »Tömör, nagy terjedelmű és szenvedéllyel telt hang, szép színpadi alak, kifejező játék, öntudatos alakítás, melegség, mindezt oly mérvben találjuk fel nála, aminővel a világ kevés művésznője dicsekedhetik. Oly magas színvonalú művésznő, kit mindenkor a legnagyobb élvezettel lehet hallgatni, mert a művészet legfőbb hatalmával rendelkezik: tud érzést, szenvedélyt, lelkesülést kelteni e ábrázolásában van élet és igazság«. Koporsójánál Odry Lehel mondott búcsúbeszédet, a temetőben pedig Feleky Miklós. Főbb szerepei: Violetta (Traviata), Erzsébet (Hunyadi László) Amália (Álarcosbál), Fidélio, Donna Anna (Don Juan), Alice (Ördög Róbert). szin_I.0199.pdf I