Címszó: Bercsényi Béla - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1844
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0204.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0204.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21236.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bercsényi
Béla
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521236.htm
Szócikk: Bercsényi Béla a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja, a színészakadémia tanára, sz. 1844.
(születés
éve) máj. 4-én, Miskolcon, (megye) megh.
1901. okt. 17-én, Budapesten. (Budapest)
— 1863. (időpont)
jún. 13-án lett színész, Latabár Endrénél, (személy) (információ)
Szegeden, (megye) — majd
Kolozsvárott, (megye)
Aradon, (megye)
(információ)
Nagyváradon (megye) is működött,
részben Fekete Pál (személy) (információ)
és Nagy Mihály (személy) (információ)
igazgatóknál. 1872. (időpont) aug.
23-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
»A társaságból« (cím) c. színmű
Lübenau Róbert (szerep) szerepében
és harmadszori fellépte után szerződtették. Paulay Ede (személy) (információ)
igazgatóvá történt kinevezése után (1891.
(időpont)
jan.), ő lett utódja a színiakadémián, ahol a lélektan, dramaturgia és a jellemábrázolás
előadója volt. 1888-ban (időpont) megválasztották
a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
tagjává, ugyanakkor fővárosi (Budapest)
bizottsági taggá is választották. — A vidéki színészet mozgalmaiban élénk részt
vett s már 1872-től (időpont) —
az Orsz. Színészegyesület (intézmény)
alakuló gyűlésétől — 1882-ig (időpont) mint
pártoló tag behatóan érdeklődött a színészi közügyek iránt. Utolsó fellépése 1901.
(időpont)
máj. közepén volt, Björnson: (személy) (információ)
»Csőd« (cím) c. drámájában.
— A maga idejében a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
leghasznosabb tagjainak egyike volt: erőteljes
alakja, szép hangja, sokoldalú műveltsége is segítette sikerében. A régebbi szavaló
stílusban játszott, de kitűnő volt a beszédtechnikája, volt benne jellemzőképesség.
Különösen romantikus stílusú darabokban játszott nagy sikerrel. Mint drámaírónak
is voltak sikerei. — Munkái; »Az ezredes leánya«, (cím) dramolett
1 felv. Pest, (Budapest)
1876. (időpont)
— »Gr. Dormándy Kálmán«, (cím) dráma 5 felv.
1887. (időpont)
Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
— »A váltó«, szmű ö felv. 1880. (időpont) nov.
26. U. o. — »Az alispán úr«, dráma 5 felv. 1887. (időpont) U.
o. — »Uj élet«, színmű 4 felv. 1887. (időpont) dec.
2. U. o. — Fordításai: »CsŐd«, színmű5felv. Irta: Björnson Björnsterne. (személy) (információ)
Bem. 1876. (időpont) U.
o. — »A járvány«, (cím) vígj. Schweitzer
D. J. (személy)
után. — »Holtomiglan — holtodiglan« (cím) népsz. —
»Járj a magad lábán«, (cím) énekes színmű.
Irta: Hopp Gyula. (személy) (információ)
Zen. szerz.: Conradi (személy) és
Hopp. (személy)
(információ)
— 1873. (időpont) júl.
28-tól szerkesztette »A színpad« (cím) c. szaklapot.
-— Első neje: Takács Emes, (személy) (információ)
(Takács Ádám (személy) (információ)
(L.o.) színész leánya), sz. 1847-ben, (születés
éve) Pesten. (Budapest)
Molnár Györgynél (személy) (információ)
1862. (időpont) okt.
20-án lépett színpadra. 1878. (időpont) okt.
29-én Kolozsvárott (megye) is fellépett
az »Alfonz úr«-ban. (cím) Később Demidor
Imre (személy)
(információ)
(L. o.) színész neje lett. — Megh. 67 éves
korában, Palicsfürdőn, (megye) 1914.
(időpont)
máj. havában. — Második neje: Krail Irma (személy) (később
báró Stralendorff Brunóné), (személy) (információ)
megh. 1916. febr. 29-én, Debrecenben. (megye) — Főbb
szerepei: Des Prunelles (szerep) (Váljunk
el), (cím) Biberach,
(szerep)
(információ)
Zrinyi (szerep) (információ)
(Szigetvári vértanúk), (cím) (információ)
Justo, (szerep) (Folt,
amely tisztít), (cím)
(információ)
Kent (szerep) (Lear
király), (cím)
(információ)
Király (szerep) (információ)
(Zách- család), (cím) Nádor (szerep) (információ)
(Könyves Kálmán), (cím) (információ)
Bankár (szerep) (Báró
és bankár), (cím)
(információ)
Merlin báró (szerep) (Dolovai
nábob), (cím)
(információ)
Enorbamus (szerep) (Antonius
és Cleopatra), (cím)
(információ)
Renato (szerep) (Apród)
(cím) stb. szin_I.0204.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bercsényi Béla címszóvég 21236 Szócikk:
Bercsényi Béla a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagja, a színészakadémia tanára, sz. 1844. máj. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 4-én, Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy
Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy megh. 1901. okt. 17-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — 1863. xevtizedx 1865 jún.
xtalanevtizedx 1875 13-án lett színész, Latabár Endrénél, yszemelynevy latabár
endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár yszemelynevy endre
yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy Szegeden,
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy — majd Kolozsvárott,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Aradon,
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Nagyváradon ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy is működött, részben
Fekete Pál yszemelynevy fekete pál yszemelynevy Fekete Pál yszemelynevy fekete
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy és Nagy Mihály yszemelynevy nagy mihály yszemelynevy Nagy Mihály
yszemelynevy nagy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy igazgatóknál. 1872. xevtizedx 1875 aug.
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 23-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A társaságból« ycimy
a társaságból ycimy A társaságból ycimy a ycimy társaságból ycimy ycimy A ycimy
társaságból ycimy ykodvegy c. színmű Lübenau Róbert yszerepy lübenau róbert
yszerepy Lübenau Róbert yszerepy lübenau yszerepy róbert yszerepy yszerepy
Lübenau yszerepy Róbert yszerepy ykodvegy szerepében és harmadszori fellépte után
szerződtették. Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede
yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy igazgatóvá történt kinevezése után (1891.
xevtizedx 1895 jan.), ő lett utódja a színiakadémián, ahol a lélektan, dramaturgia
és a jellemábrázolás előadója volt. 1888-ban xevtizedx 1885 megválasztották a Petőfi
Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy
ykodvegy tagjává, ugyanakkor fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy bizottsági taggá is választották. — A vidéki színészet
mozgalmaiban élénk részt vett s már 1872-től xevtizedx 1875 — xtalanevtizedx
1885 az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy
Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy
Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy alakuló gyűlésétől — 1882-ig xevtizedx
1885 mint xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 pártoló tag behatóan érdeklődött
a színészi közügyek iránt. Utolsó fellépése 1901. xevtizedx 1905 máj. közepén volt,
Björnson: yszemelynevy björnson yszemelynevy Björnson yszemelynevy björnson
yszemelynevy yszemelynevy Björnson yszemelynevy ykodvegy »Csőd« ycimy csőd
ycimy Csőd ycimy csőd ycimy ycimy Csőd ycimy ykodvegy c. drámájában. — A maga idejében
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy leghasznosabb tagjainak egyike volt: erőteljes alakja, szép hangja, sokoldalú
műveltsége is segítette sikerében. A régebbi szavaló stílusban játszott, de kitűnő
volt a beszédtechnikája, volt benne jellemzőképesség. Különösen romantikus stílusú
darabokban játszott nagy sikerrel. Mint drámaírónak is voltak sikerei. — Munkái;
»Az ezredes leánya«, ycimy az ezredes leánya ycimy Az ezredes leánya ycimy az
ycimy ezredes ycimy leánya ycimy ycimy Az ycimy ezredes ycimy leánya ycimy
ykodvegy dramolett 1 felv. Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1876. xevtizedx 1875 — xtalanevtizedx 1885 »Gr. Dormándy Kálmán«,
ycimy gr. dormándy kálmán ycimy Gr. Dormándy Kálmán ycimy gr. ycimy dormándy
ycimy kálmán ycimy ycimy Gr. ycimy Dormándy ycimy Kálmán ycimy ykodvegy dráma 5
felv. 1887. xevtizedx 1885 Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy — »A váltó«, szmű ö felv. 1880. nov. 26.
U. o. — »Az alispán úr«, dráma 5 felv. 1887. U. o. — »Uj élet«, színmű 4 felv. 1887.
dec. 2. U. o. — Fordításai: »CsŐd«, színmű5felv. Irta: Björnson Björnsterne. yszemelynevy
björnson björnsterne yszemelynevy Björnson Björnsterne yszemelynevy björnson
yszemelynevy björnsterne yszemelynevy yszemelynevy Björnson yszemelynevy
Björnsterne yszemelynevy ykodvegy Bem. 1876. xevtizedx 1875 U. o. — »A járvány«,
ycimy a járvány ycimy A járvány ycimy a ycimy járvány ycimy ycimy A ycimy
járvány ycimy ykodvegy vígj. Schweitzer D. J. yszemelynevy schweitzer d. j.
yszemelynevy Schweitzer D. J. yszemelynevy schweitzer yszemelynevy d.
yszemelynevy j. yszemelynevy yszemelynevy Schweitzer yszemelynevy D.
yszemelynevy J. yszemelynevy yk után. — »Holtomiglan — holtodiglan« ycimy
holtomiglan — holtodiglan ycimy Holtomiglan — holtodiglan ycimy holtomiglan
ycimy — ycimy holtodiglan ycimy ycimy Holtomiglan ycimy — ycimy holtodiglan
ycimy ykodvegy népsz. — »Járj a magad lábán«, ycimy járj a magad lábán ycimy
Járj a magad lábán ycimy járj ycimy a ycimy magad ycimy lábán ycimy ycimy Járj
ycimy a ycimy magad ycimy lábán ycimy ykodvegy énekes színmű. Irta: Hopp Gyula.
yszemelynevy hopp gyula yszemelynevy Hopp Gyula yszemelynevy hopp yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Hopp yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Zen.
szerz.: Conradi yszemelynevy conradi yszemelynevy Conradi yszemelynevy conradi
yszemelynevy yszemelynevy Conradi yszemelynevy ykodvegy és Hopp. yszemelynevy
hopp yszemelynevy Hopp yszemelynevy hopp yszemelynevy yszemelynevy Hopp
yszemelynevy ykodvegy — 1873. júl. 28-tól szerkesztette »A színpad« ycimy a
színpad ycimy A színpad ycimy a ycimy színpad ycimy ycimy A ycimy színpad ycimy
ykodvegy c. szaklapot. -— Első neje: Takács Emes, yszemelynevy takács emes
yszemelynevy Takács Emes yszemelynevy takács yszemelynevy emes yszemelynevy
yszemelynevy Takács yszemelynevy Emes yszemelynevy ykodvegy (Takács Ádám yszemelynevy
takács ádám yszemelynevy Takács Ádám yszemelynevy takács yszemelynevy ádám
yszemelynevy yszemelynevy Takács yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy (L.o.)
színész leánya), sz. 1847-ben, xevtizedx 1845 Pesten. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Molnár Györgynél
yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár
yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy 1862. xevtizedx 1865 okt. xtalanevtizedx 1875 20-án lépett
színpadra. 1878. xevtizedx 1875 okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 29-én
Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy is fellépett az »Alfonz úr«-ban. ycimy alfonz úr ycimy Alfonz úr ycimy
alfonz ycimy úr ycimy ycimy Alfonz ycimy úr ycimy ykodvegy Később Demidor Imre yszemelynevy
demidor imre yszemelynevy Demidor Imre yszemelynevy demidor yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Demidor yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy (L. o.)
színész neje lett. — Megh. 67 éves korában, Palicsfürdőn, ytelepulesy
palicsfürdő ytelepulesy Palicsfürdő ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1914. xevtizedx
1915 máj. havában. — Második neje: Krail Irma yszemelynevy krail irma
yszemelynevy Krail Irma yszemelynevy krail yszemelynevy irma yszemelynevy
yszemelynevy Krail yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy (később báró Stralendorff
Brunóné), yszemelynevy báró stralendorff brunóne yszemelynevy báró Stralendorff
Brunóné yszemelynevy báró yszemelynevy stralendorff yszemelynevy brunóne
yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Stralendorff megh. 1916. febr. 29-én,
Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy — Főbb szerepei: Des Prunelles yszerepy des prunelles yszerepy Des
Prunelles yszerepy des yszerepy prunelles yszerepy yszerepy Des yszerepy
Prunelles yszerepy ykodvegy (Váljunk el), ycimy váljunk el ycimy Váljunk el
ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy Biberach, yszerepy
biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach
yszerepy ykodvegy Zrinyi yszerepy zrinyi yszerepy Zrinyi yszerepy zrinyi
yszerepy yszerepy Zrinyi yszerepy ykodvegy (Szigetvári vértanúk), ycimy
szigetvári vértanúk ycimy Szigetvári vértanúk ycimy szigetvári ycimy vértanúk
ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy Justo, yszerepy justo
yszerepy Justo yszerepy justo yszerepy yszerepy Justo yszerepy ykodvegy (Folt, amely
tisztít), ycimy folt, amely tisztít ycimy Folt, amely tisztít ycimy folt, ycimy
amely ycimy tisztít ycimy ycimy Folt, ycimy amely ycimy tisztít ycimy ykodvegy Kent
yszerepy kent yszerepy Kent yszerepy kent yszerepy yszerepy Kent yszerepy
ykodvegy (Lear király), ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy
király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Király yszerepy király
yszerepy Király yszerepy király yszerepy yszerepy Király yszerepy ykodvegy (Zách-
család), ycimy zách- család ycimy Zách- család ycimy zách- ycimy család ycimy
ycimy Zách- ycimy család ycimy ykodvegy Nádor yszerepy nádor yszerepy Nádor
yszerepy nádor yszerepy yszerepy Nádor yszerepy ykodvegy (Könyves Kálmán), ycimy
könyves kálmán ycimy Könyves Kálmán ycimy könyves ycimy kálmán ycimy ycimy
Könyves ycimy Kálmán ycimy ykodvegy Bankár yszerepy bankár yszerepy Bankár
yszerepy bankár yszerepy yszerepy Bankár yszerepy ykodvegy (Báró és bankár), ycimy
báró és bankár ycimy Báró és bankár ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy
ycimy Báró ycimy és ycimy bankár ycimy ykodvegy Merlin báró yszerepy merlin
báró yszerepy Merlin báró yszerepy merlin yszerepy báró yszerepy yszerepy
Merlin yszerepy báró yszerepy ykodvegy (Dolovai nábob), ycimy dolovai nábob
ycimy Dolovai nábob ycimy dolovai ycimy nábob ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob
ycimy ykodvegy Enorbamus yszerepy enorbamus yszerepy Enorbamus yszerepy
enorbamus yszerepy yszerepy Enorbamus yszerepy ykodvegy (Antonius és Cleopatra),
ycimy antonius és cleopatra ycimy Antonius és Cleopatra ycimy antonius ycimy és
ycimy cleopatra ycimy ycimy Antonius ycimy és ycimy Cleopatra ycimy ykodvegy Renato
yszerepy renato yszerepy Renato yszerepy renato yszerepy yszerepy Renato
yszerepy ykodvegy (Apród) ycimy apród ycimy Apród ycimy apród ycimy ycimy Apród
ycimy ykodvegy stb. szin_I.0204.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bercsényi Béla - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1844
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0204.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0204.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21236.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bercsényi
Béla
Szócikk: Bercsényi Béla a Nemzeti Színház tagja,
a színészakadémia tanára, sz. 1844. máj. 4-én, Miskolcon, megh. 1901. okt. 17-én,
Budapesten. — 1863. jún. 13-án lett színész, Latabár Endrénél, Szegeden, — majd
Kolozsvárott, Aradon, Nagyváradon is működött, részben Fekete Pál és Nagy Mihály
igazgatóknál. 1872. aug. 23-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, »A társaságból«
c. színmű Lübenau Róbert szerepében és harmadszori fellépte után szerződtették.
Paulay Ede igazgatóvá történt kinevezése után (1891. jan.), ő lett utódja a színiakadémián,
ahol a lélektan, dramaturgia és a jellemábrázolás előadója volt. 1888-ban megválasztották
a Petőfi Társaság tagjává, ugyanakkor fővárosi bizottsági taggá is választották.
— A vidéki színészet mozgalmaiban élénk részt vett s már 1872-től — az Orsz. Színészegyesület
alakuló gyűlésétől — 1882-ig mint pártoló tag behatóan érdeklődött a színészi közügyek
iránt. Utolsó fellépése 1901. máj. közepén volt, Björnson: »Csőd« c. drámájában.
— A maga idejében a Nemzeti Színház leghasznosabb tagjainak egyike volt: erőteljes
alakja, szép hangja, sokoldalú műveltsége is segítette sikerében. A régebbi szavaló
stílusban játszott, de kitűnő volt a beszédtechnikája, volt benne jellemzőképesség.
Különösen romantikus stílusú darabokban játszott nagy sikerrel. Mint drámaírónak
is voltak sikerei. — Munkái; »Az ezredes leánya«, dramolett 1 felv. Pest, 1876.
— »Gr. Dormándy Kálmán«, dráma 5 felv. 1887. Nemzeti Színház. — »A váltó«, szmű
ö felv. 1880. nov. 26. U. o. — »Az alispán úr«, dráma 5 felv. 1887. U. o. — »Uj
élet«, színmű 4 felv. 1887. dec. 2. U. o. — Fordításai: »CsŐd«, színmű5felv. Irta:
Björnson Björnsterne. Bem. 1876. U. o. — »A járvány«, vígj. Schweitzer D. J. után.
— »Holtomiglan — holtodiglan« népsz. — »Járj a magad lábán«, énekes színmű. Irta:
Hopp Gyula. Zen. szerz.: Conradi és Hopp. — 1873. júl. 28-tól szerkesztette »A színpad«
c. szaklapot. -— Első neje: Takács Emes, (Takács Ádám (L.o.) színész leánya), sz.
1847-ben, Pesten. Molnár Györgynél 1862. okt. 20-án lépett színpadra. 1878. okt.
29-én Kolozsvárott is fellépett az »Alfonz úr«-ban. Később Demidor Imre (L. o.)
színész neje lett. — Megh. 67 éves korában, Palicsfürdőn, 1914. máj. havában. —
Második neje: Krail Irma (később báró Stralendorff Brunóné), megh. 1916. febr. 29-én,
Debrecenben. — Főbb szerepei: Des Prunelles (Váljunk el), Biberach, Zrinyi (Szigetvári
vértanúk), Justo, (Folt, amely tisztít), Kent (Lear király), Király (Zách- család),
Nádor (Könyves Kálmán), Bankár (Báró és bankár), Merlin báró (Dolovai nábob), Enorbamus
(Antonius és Cleopatra), Renato (Apród) stb. szin_I.0204.pdf I