Címszó: Bianchi Bianca - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0229.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0229.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21402.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bianchi Bianca

Szócikk: Bianchi Bianca (cs.n. Schwarcz Berta), (személy) koloraturénekesnő, sz. Heidelbergben, (ország) 1858. (időpont) jún. 27-én. Szülei színészek voltak. (Anyja: Schwarcz Natália (személy) megh. 1896. aug. 15-én, Salzburgban, (ország) 64 éves korában.) Gyermekkorában Wilczekné (személy) és Pollini, (személy) a híres hamburgi (ország) intendáns képeztette és utóbb Párizsban (ország) Viardot Garcia (személy) asszonynál nyert végleges kiképeztetést. Hamburgon (ország) át a bécsi udvari operához (intézmény) (információ)  szerződött, hol egyszerre meghódította a közönséget. 1879. (időpont) júl. 1-én mutatkozott be nálunk a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  amidőn az »Alvajáró« (cím) (információ)  után ezeket írta róla a »Pesti Hirlap«: (intézmény) (információ)  »Hangja kiválóan lírai és koloratur szerepekre alkalmas, egyenletesen képzett, csengő, tiszta és rendkívül szép. Minden jelenete után, mikben a legnehezebb részeket a legnagyobb könnyűséggel énekelte, szűnni nem akaró tapsokban nyilvánította a közönség tetszését.« Hírneve egyre nőtt s a külföld egyre-másra hívogatta. 1880. (időpont) február havától Olaszországban (ország) vendégszerepelt. 1883. (időpont) máj. 1-én a bécsi udv. Opera (intézmény) (információ)  újra szerződteti 18.000 frt. fizetéssel. 1885. (időpont) aug. 2-án ismét nálunk játszik, ekkor a »Luciá«-ban (cím) lépett fel és okt. 1-től huzamosabb időre szerződtették. 1892. (időpont) jan. havában 6 hónapos szerződést vállalt az Operaházban. (intézmény) (információ)  1894. (időpont) márc. havában a bádeni nagyherceg (személy) a művészetek és tudományok érmével tüntette ki. 1895. (időpont) febr. 27-én elbúcsúzott a magyar közönségtől, »Bánk bán« (cím) (információ)  Melindá-jában. (szerep) Tőlünk Münchenbe (ország) ment. 1897. (időpont) jún. 30-án Münchenben (ország) egykori mestere, Pollini (Pohl) Bernát (személy) udv. tanácsos, színigazgató (sz. 1836. (időpont) dec. 12-én, megh. 1897. nov. 27-én) neje lesz. 1901. (időpont) okt. 2-án viszontlátjuk a M. Kir. Operaházban. (intézmény) 1902. (időpont) jún. havában kinevezték a müncheni Akadémia (intézmény) énektanárnőjévé. szin_I.0229.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bianchi Bianca címszóvég 21402 Szócikk: Bianchi Bianca (cs.n. Schwarcz Berta), yszemelynevy schwarcz berta yszemelynevy Schwarcz Berta yszemelynevy schwarcz yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Schwarcz yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy koloraturénekesnő, sz. Heidelbergben, ytelepulesy heidelberg ytelepulesy Heidelberg yorszagy Németország ykodvegy 1858. jún. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 27-én. Szülei színészek voltak. (Anyja: Schwarcz Natália yszemelynevy schwarcz natália yszemelynevy Schwarcz Natália yszemelynevy schwarcz yszemelynevy natália yszemelynevy yszemelynevy Schwarcz yszemelynevy Natália yszemelynevy ykodvegy megh. 1896. aug. 15-én, Salzburgban, ytelepulesy salzburg ytelepulesy Salzburg yorszagy Ausztria ykodvegy 64 éves korában.) Gyermekkorában Wilczekné yszemelynevy wilczekne yszemelynevy Wilczekné yszemelynevy wilczekne yszemelynevy yszemelynevy Wilczekné yszemelynevy ykodvegy és Pollini, yszemelynevy pollini yszemelynevy Pollini yszemelynevy pollini yszemelynevy yszemelynevy Pollini yszemelynevy ykodvegy a híres hamburgi ytelepulesy hamburg ytelepulesy hamburg yorszagy Németország ykodvegy intendáns képeztette és utóbb Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Viardot Garcia yszemelynevy viardot garcia yszemelynevy Viardot Garcia yszemelynevy viardot yszemelynevy garcia yszemelynevy yszemelynevy Viardot yszemelynevy Garcia yszemelynevy ykodvegy asszonynál nyert végleges kiképeztetést. Hamburgon ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy át a bécsi udvari operához yintezmenyy bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udvari yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy szerződött, hol egyszerre meghódította a közönséget. 1879. xevtizedx 1875 júl. xtalanevtizedx 1885 1-én mutatkozott be nálunk a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy amidőn az »Alvajáró« ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy után ezeket írta róla a »Pesti Hirlap«: yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy »Hangja kiválóan lírai és koloratur szerepekre alkalmas, egyenletesen képzett, csengő, tiszta és rendkívül szép. Minden jelenete után, mikben a legnehezebb részeket a legnagyobb könnyűséggel énekelte, szűnni nem akaró tapsokban nyilvánította a közönség tetszését.« Hírneve egyre nőtt s a külföld egyre-másra hívogatta. 1880. xevtizedx 1885 február havától Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy vendégszerepelt. 1883. máj. 1-én a bécsi udv. Opera yintezmenyy bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udv. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy újra szerződteti 18.000 frt. fizetéssel. 1885. aug. xtalanevtizedx 1895 2-án ismét nálunk játszik, ekkor a »Luciá«-ban ycimy lucia ycimy Luciá ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy lépett fel és okt. 1-től huzamosabb időre szerződtették. 1892. xevtizedx 1895 jan. havában 6 hónapos szerződést vállalt az Operaházban. yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy 1894. márc. havában a bádeni nagyherceg yszemelynevy bádeni nagyherceg yszemelynevy bádeni nagyherceg yszemelynevy bádeni yszemelynevy nagyherceg yszemelynevy yszemelynevy bádeni yszemelynevy nagyherceg yszemelynevy ykodvegy a művészetek és tudományok érmével tüntette ki. 1895. febr. 27-én elbúcsúzott a magyar közönségtől, »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Melindá-jában. yszerepy melinda yszerepy Melindá yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melindá yszerepy ykodvegy Tőlünk Münchenbe ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy ment. 1897. jún. 30-án Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy egykori mestere, Pollini (Pohl) Bernát yszemelynevy pollini (pohl) bernát yszemelynevy Pollini (Pohl) Bernát yszemelynevy pollini yszemelynevy (pohl) yszemelynevy bernát yszemelynevy yszemelynevy Pollini yszemelynevy (Pohl) yszemelynevy Be udv. tanácsos, színigazgató (sz. 1836. xevtizedx 1835 dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 12-én, megh. 1897. nov. 27-én) neje lesz. 1901. xevtizedx 1905 okt. 2-án viszontlátjuk a M. Kir. Operaházban. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1902. jún. havában kinevezték a müncheni Akadémia yintezmenyy müncheni akadémia yintezmenyy müncheni yintezmenyy müncheni yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy müncheni yintezmenyy ykodvegy énektanárnőjévé. szin_I.0229.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bianchi Bianca - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0229.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0229.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21402.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bianchi Bianca

Szócikk: Bianchi Bianca (cs.n. Schwarcz Berta), koloraturénekesnő, sz. Heidelbergben, 1858. jún. 27-én. Szülei színészek voltak. (Anyja: Schwarcz Natália megh. 1896. aug. 15-én, Salzburgban, 64 éves korában.) Gyermekkorában Wilczekné és Pollini, a híres hamburgi intendáns képeztette és utóbb Párizsban Viardot Garcia asszonynál nyert végleges kiképeztetést. Hamburgon át a bécsi udvari operához szerződött, hol egyszerre meghódította a közönséget. 1879. júl. 1-én mutatkozott be nálunk a Nemzeti Színházban, amidőn az »Alvajáró« után ezeket írta róla a »Pesti Hirlap«: »Hangja kiválóan lírai és koloratur szerepekre alkalmas, egyenletesen képzett, csengő, tiszta és rendkívül szép. Minden jelenete után, mikben a legnehezebb részeket a legnagyobb könnyűséggel énekelte, szűnni nem akaró tapsokban nyilvánította a közönség tetszését.« Hírneve egyre nőtt s a külföld egyre-másra hívogatta. 1880. február havától Olaszországban vendégszerepelt. 1883. máj. 1-én a bécsi udv. Opera újra szerződteti 18.000 frt. fizetéssel. 1885. aug. 2-án ismét nálunk játszik, ekkor a »Luciá«-ban lépett fel és okt. 1-től huzamosabb időre szerződtették. 1892. jan. havában 6 hónapos szerződést vállalt az Operaházban. 1894. márc. havában a bádeni nagyherceg a művészetek és tudományok érmével tüntette ki. 1895. febr. 27-én elbúcsúzott a magyar közönségtől, »Bánk bán« Melindá-jában. Tőlünk Münchenbe ment. 1897. jún. 30-án Münchenben egykori mestere, Pollini (Pohl) Bernát udv. tanácsos, színigazgató (sz. 1836. dec. 12-én, megh. 1897. nov. 27-én) neje lesz. 1901. okt. 2-án viszontlátjuk a M. Kir. Operaházban. 1902. jún. havában kinevezték a müncheni Akadémia énektanárnőjévé. szin_I.0229.pdf I