Címszó: Bihari Ákos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21417.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bihari Ákos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521421.htm

 

Szócikk: Bihari Ákos színész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, sz. 1873. (születés éve) dec. 26-án, Nagyváradon, (megye) megh. 1924. febr. 15-én, Budapesten. (Budapest) A színészakadémiát elvégezve, 1892. (időpont) január hó 6-án lépett a színipályára, »Mátyás diák, vagy a cinkotai nagy itce« (cím) (információ)  c. népszínműben, Debrecenben, (megye) Leszkay Andrásnál. (személy) (információ)  Innen Kolozsvárra (megye) szerződött, majd a Vígszínházhoz. (intézmény) (információ)  Budapestről (Budapest) később Szegedre (megye) ment, rövid ideig igazgatója volt a kecskeméti Katona József - színháznak, (intézmény) (információ)  (1905. (időpont) júl. 28-án választották meg). 1914. (időpont) május havában mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  a »Monna Vanna«-ban, (cím) (információ)  1921-ben (időpont) meghívták a Nemzeti Színházhoz.— (intézmény) (információ)  Színművet is írt Sas Ede (személy) (információ)  és Szabados Béla (személy) (információ)  társaságában, címe: »Bolond Istók«, (cím) népies daljáték, előjátékkal 3 felv. Bemutatta 1922. (időpont) dec. 22-én, a Városi Színház. (intézmény) (információ)  Bihari (személy) (információ)  daliás megjelenésű, lobogó fekete szemű, omló, meleg szavú drámai művész volt, sokkal tehetségesebb, mint amennyire méltányolták s amennyire vitte. Csak 1921-ben, (időpont) halála előtt három évvel jutott be a Nemzeti Színházba. (intézmény) (információ)  A magyar verses és prózai drámák hősei az ő zengő, forró beszédjében s pompás alakjában ideális művészt találtak, s Cyranoját, (szerep) (információ)  Bánk bánját, (szerep) (információ)  Petur bánját (szerep) nem felejti el soha, aki látta. Nagy érdeme és hatalmas tehetsége elragadóan bontakozott ki az ódai, hymnikus költemények tökéletes előadásában. Ugy Budapesten, (Budapest) mint a vidék főbb városaiban úgynevezett szavaló-estéket rendezett s a magyar klasszikus költők legszebb alkotásai hódítottak, pompáztak, tündököltek a mesteri megszólaltatás művészetében. Kiss József (személy) (információ)  Jehová-ját (szerep) ép oly lázbaejtő drámaisággal adta elő, mint Kiss Menyhért (személy) (információ)  »Censztochói legendá«-ját (cím) s Mindszenthy Gedeon (személy) »Szentek unokáihoz« (cím) c. költeményét. Jászai Mari (személy) (információ)  mellett a szavalás ritka és nagyon értékes művészetének babérkoszorúja őt illette meg, míg érzékeny szíve dobogott. Ugy a szerepeit, mint a verseket hibátlanul tudta s az átélés és szemléltetés lobogását semmi sem zavarta, a közönség műélvezete és illúziója csorbítatlan. Nagy kár, hogy beérkezése és képessége zenitjén hullt a megsemmisülésbe. (Dr. Kiss Menyhért.) (személy) szin_I.0231.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bihari Ákos címszóvég 21417 Szócikk: Bihari Ákos színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1873. dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 26-án, Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1924. febr. 15-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A színészakadémiát elvégezve, 1892. xevtizedx 1895 január xtalanevtizedx 1905 hó 6-án lépett a színipályára, »Mátyás diák, vagy a cinkotai nagy itce« ycimy mátyás diák, vagy a cinkotai nagy itce ycimy Mátyás diák, vagy a cinkotai nagy itce ycimy mátyás ycimy diák, ycimy vagy ycimy a ycimy cinkotai ycimy nagy ycimy itce ycimy ycimy Mátyás ycimy diák c. népszínműben, Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Leszkay Andrásnál. yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy Innen Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, majd a Vígszínházhoz. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Budapestről Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy később Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy ment, rövid ideig igazgatója volt a kecskeméti Katona József - színháznak, yintezmenyy kecskeméti katona józsef - színház yintezmenyy kecskemé yintezmenyy kecskeméti yintezmenyy katona yintezmenyy józsef yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kecskemé yint (1905. xevtizedx 1905 júl. xtalanevtizedx 1915 28-án választották meg). 1914. xevtizedx 1915 május xtalanevtizedx 1925 havában mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Monna Vanna«-ban, ycimy monna vanna ycimy Monna Vanna ycimy monna ycimy vanna ycimy ycimy Monna ycimy Vanna ycimy ykodvegy 1921-ben xevtizedx 1925 meghívták a Nemzeti Színházhoz.— yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Színművet is írt Sas Ede yszemelynevy sas ede yszemelynevy Sas Ede yszemelynevy sas yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Sas yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy és Szabados Béla yszemelynevy szabados béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy szabados yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy társaságában, címe: »Bolond Istók«, ycimy bolond istók ycimy Bolond Istók ycimy bolond ycimy istók ycimy ycimy Bolond ycimy Istók ycimy ykodvegy népies daljáték, előjátékkal 3 felv. Bemutatta 1922. dec. 22-én, a Városi Színház. yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Bihari yszemelynevy bihari yszemelynevy Bihari yszemelynevy bihari yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy ykodvegy daliás megjelenésű, lobogó fekete szemű, omló, meleg szavú drámai művész volt, sokkal tehetségesebb, mint amennyire méltányolták s amennyire vitte. Csak 1921-ben, halála előtt három évvel jutott be a Nemzeti Színházba. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A magyar verses és prózai drámák hősei az ő zengő, forró beszédjében s pompás alakjában ideális művészt találtak, s Cyranoját, yszerepy cyrano yszerepy Cyrano yszerepy cyrano yszerepy yszerepy Cyrano yszerepy ykodvegy Bánk bánját, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Petur bánját yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy nem felejti el soha, aki látta. Nagy érdeme és hatalmas tehetsége elragadóan bontakozott ki az ódai, hymnikus költemények tökéletes előadásában. Ugy Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint a vidék főbb városaiban úgynevezett szavaló-estéket rendezett s a magyar klasszikus költők legszebb alkotásai hódítottak, pompáztak, tündököltek a mesteri megszólaltatás művészetében. Kiss József yszemelynevy kiss józsef yszemelynevy Kiss József yszemelynevy kiss yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Jehová-ját yszerepy jehova yszerepy Jehová yszerepy jehova yszerepy yszerepy Jehová yszerepy ykodvegy ép oly lázbaejtő drámaisággal adta elő, mint Kiss Menyhért yszemelynevy kiss menyhért yszemelynevy Kiss Menyhért yszemelynevy kiss yszemelynevy menyhért yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Menyhért yszemelynevy ykodvegy »Censztochói legendá«-ját ycimy censztochói legenda ycimy Censztochói legendá ycimy censztochói ycimy legenda ycimy ycimy Censztochói ycimy legendá ycimy ykodvegy s Mindszenthy Gedeon yszemelynevy mindszenthy gedeon yszemelynevy Mindszenthy Gedeon yszemelynevy mindszenthy yszemelynevy gedeon yszemelynevy yszemelynevy Mindszenthy yszemelynevy Gedeon yszemelynevy ykodvegy »Szentek unokáihoz« ycimy szentek unokáihoz ycimy Szentek unokáihoz ycimy szentek ycimy unokáihoz ycimy ycimy Szentek ycimy unokáihoz ycimy ykodvegy c. költeményét. Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy mellett a szavalás ritka és nagyon értékes művészetének babérkoszorúja őt illette meg, míg érzékeny szíve dobogott. Ugy a szerepeit, mint a verseket hibátlanul tudta s az átélés és szemléltetés lobogását semmi sem zavarta, a közönség műélvezete és illúziója csorbítatlan. Nagy kár, hogy beérkezése és képessége zenitjén hullt a megsemmisülésbe. (Dr. Kiss Menyhért.) yszemelynevy dr. kiss menyhért yszemelynevy Dr. Kiss Menyhért yszemelynevy dr. yszemelynevy kiss yszemelynevy menyhért yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Kiss yszemelynevy Menyhért yszemelynev yszocikkszerzoy dr. kiss menyhért szin_I.0231.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bihari Ákos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21417.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bihari Ákos

Szócikk: Bihari Ákos színész, a Nemzeti Színház tagja, sz. 1873. dec. 26-án, Nagyváradon, megh. 1924. febr. 15-én, Budapesten. A színészakadémiát elvégezve, 1892. január hó 6-án lépett a színipályára, »Mátyás diák, vagy a cinkotai nagy itce« c. népszínműben, Debrecenben, Leszkay Andrásnál. Innen Kolozsvárra szerződött, majd a Vígszínházhoz. Budapestről később Szegedre ment, rövid ideig igazgatója volt a kecskeméti Katona József - színháznak, (1905. júl. 28-án választották meg). 1914. május havában mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban a »Monna Vanna«-ban, 1921-ben meghívták a Nemzeti Színházhoz.— Színművet is írt Sas Ede és Szabados Béla társaságában, címe: »Bolond Istók«, népies daljáték, előjátékkal 3 felv. Bemutatta 1922. dec. 22-én, a Városi Színház. Bihari daliás megjelenésű, lobogó fekete szemű, omló, meleg szavú drámai művész volt, sokkal tehetségesebb, mint amennyire méltányolták s amennyire vitte. Csak 1921-ben, halála előtt három évvel jutott be a Nemzeti Színházba. A magyar verses és prózai drámák hősei az ő zengő, forró beszédjében s pompás alakjában ideális művészt találtak, s Cyranoját, Bánk bánját, Petur bánját nem felejti el soha, aki látta. Nagy érdeme és hatalmas tehetsége elragadóan bontakozott ki az ódai, hymnikus költemények tökéletes előadásában. Ugy Budapesten, mint a vidék főbb városaiban úgynevezett szavaló-estéket rendezett s a magyar klasszikus költők legszebb alkotásai hódítottak, pompáztak, tündököltek a mesteri megszólaltatás művészetében. Kiss József Jehová-ját ép oly lázbaejtő drámaisággal adta elő, mint Kiss Menyhért »Censztochói legendá«-ját s Mindszenthy Gedeon »Szentek unokáihoz« c. költeményét. Jászai Mari mellett a szavalás ritka és nagyon értékes művészetének babérkoszorúja őt illette meg, míg érzékeny szíve dobogott. Ugy a szerepeit, mint a verseket hibátlanul tudta s az átélés és szemléltetés lobogását semmi sem zavarta, a közönség műélvezete és illúziója csorbítatlan. Nagy kár, hogy beérkezése és képessége zenitjén hullt a megsemmisülésbe. (Dr. Kiss Menyhért.) szin_I.0231.pdf I