Címszó: Blaha Lujza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0240.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0240.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21484.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Blaha
Lujza
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521483.htm
Szócikk: Blaha Lujza »a nemzet csalogánya«, sz.
1850. (születés
éve) szept. 8-án, Rimaszombatban (megye) (Gömör
m.), (megye)
megh. 1926. jan. 18-án, Budapesten. (Budapest)
Atyja: Reindl Sándor, (személy) huszártiszt
volt a cs. és kir. hadseregben, majd 1848—49-ben (időpont) honvéd
és mint őrmester végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi (megye) katasztrófa
után, hogy a besorozástól szabaduljon, Várai (személy) (információ)
néven színésszé lett. (Népszínműénekes, megh.
Kassán, (megye)
1856.) (időpont)
Anyja: Ponti Aloiza, (személy) színésznő,
kivel Várai (személy)
(információ)
1848. (időpont) febr.
24-én lépett házasságra Pazonyban (megye) (Szabolcs
m.), (megye)
(információ)
megh. Budapesten, (Budapest)
1886. (időpont)
dec. 24. Édesatyja halála után Kölesi Antal (személy) (információ)
színész lesz a mostohaatyja (sz. 1829. (időpont) Tatán,
(megye) színésszé
lett 1847-ben, (időpont) chiabai
(megye) Csabai
Pálnál). (személy)
(információ)
8 éves koráig nem járt iskolába, majd Kápolnai.
János (személy)
színésztől megtanult írni, olvasni. Még gyermekkorában szülei előbb Kőszeghy Endre
(személy)
(információ)
társulatánál voltak szerződtetve, jártak
Rozsnyón, (megye)
Lőcsén, (megye)
Dobsidán, (megye)
stb. Szülei 1858-ban (időpont) a
győri (megye)
társulathoz szerződnek és lakásuk egy kis padlásszoba, amelynek még ablaka sincsen,
a világosság az üveges ajtón szűrődik be. Kölesi Lujza (személy) (információ)
akkor járt először iskolába, a győri (megye) apácák
kolostorába. 1858. (időpont) jan.
5-én lép először egy valódi szerepben színpadra. »A koldusnő«-ben (cím) Mari (szerep) szerepe
jutott neki és ezzel az első színpadi kísérletével teljes sikert aratott. Azután
szülői Gárdonyi Antal (személy) (információ)
társulatához szerződnek. Itt sem maradnak
sokáig, mert innen Völgyi György (személy) (információ)
színigazgatóhoz mennek. Itt sok nélkülözés
és nyomorgás között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol kisebb-nagyobb szerepekben
fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom éves korában már kész színésznő
és önálló szerepeket játszik. 1863-ban (időpont) játszott
először szülővárosában, Rimaszombatban, (megye) ahonnan
először Vácra, (megye)
Szarvasra, (megye)
majd sok-sok vándorlás után, 1864. (időpont) ápr.
havában, Molnár Györgyhöz, (személy) (információ)
a budai Népszínház (intézmény)
(információ)
igazgatójához szerződött. Itt különösen nagy
sikert aratott a »Csikós« (cím) (információ)
c. népszínműben. Jún. havában Latabár Endréhez
(személy)
(információ)
szerződött, Balatonfüredre, (megye) őszre
azonban ismét visszatér Budára, (Budapest)
Molnár Györgyhöz, (személy) (információ)
— aki időközben kivette a kórusból, — ahol
a színház három karmestere: Schimacsek, (személy) Sziklavölgyi
(személy)
és Jakóbi (személy)
(információ)
tanították. A budai színház (intézmény)
(információ)
csődbejutásakor Szabadkára (megye) szerződött,
Sipos Károly (személy)
(információ)
társulatához és ez a szerződés fordulópontot
jelentett életében. Szabadkai (megye) tartózkodása
idején a városban állomásozott a herceg Lichtenstienn dzsidás-ezred, amelynek karmestere
Blaha János (személy)
(információ)
volt, aki egyben a színház zenekarában is
karmesterkedett. Feltűnt neki a szép fekete leányka és foglalkozni kezdett vele,
felismerte hangját és tehetségét és koloratur- énekesnővé képezte, majd 1866-ban
(időpont)
feleségül vette. így lett aztán Kölesi Lujzából (személy) (információ)
Blaha Lujza. (személy) (információ)
1870. (időpont) január
hó 24-én férje Debrecenben (megye) tüdővészben
meghalt és Blaha Lujza (személy) (információ)
húsz éves korában özvegy lett. 1869. (időpont) máj.
5-én először vendégszerepelt Kolozsvárott. (megye) 1870.
(időpont)
febr. 4-én a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
is vendégszerepelni hívja. A következő év
tavaszán Nagyváradon (megye) ünneplik,
majd máj. 7-én először játszik a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Tündérlak Magyarhonban« (cím) c. népsz.
Marcsa (szerep)
szerepében. Máj. 14-én Budán (Budapest)
is fellépett, ugyancsak a »Tündérlak«-ban. (cím) Ez év szept.
havában ő nyitja meg a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
fiókszínházát, a Várszínházát, (intézmény)
(információ)
az »Egy nő, aki az ablakon kiugrik« (cím) (információ)
c. vígjátékkal. 1872. (időpont) nyarán
ismét Budának (Budapest)
a kedvenc színésznője. Ekkor Miklóssy Gyula (személy) (információ)
az igazgatója. 1873. (időpont) jan.
30-án énekli első operapartiját, a »Fekete dominó«-ban, (cím) (információ)
Angelo (szerep) szerepében.
1873. (időpont)
jan. 15-én a »Falu rossza« (cím) (információ)
premierjén Finum Rózsi (szerep) (információ)
szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházban,
(intézmény)
(információ)
amely színháznak egyik legkiválóbb tagja
lesz. 1875. (időpont)
aug. 28-án Egerben (megye) vendégszerepel,
ahol runyai (megye)
Soldos Sándor (személy) (információ)
(megh. 1924. okt. 6.) tenki (megye) földbirtokos
megkéri a kezét; szept. 20-án férjhez megy — az esküvő a budapesti (Budapest)
belvárosi templomban volt. De nem sokáig tartott ez a boldogság, 1879-ben (időpont) elválnak.
1875. (időpont)
október 10-én elbúcsúzik aNemzeti Színház (intézmény)
(információ)
közönségétől és Tamássyval (személy) (információ)
a Népszínházhoz (intézmény)
(információ)
szerződnek. Búcsúelőadása a »Szökött katoná«-ban
(cím) (információ)
Julcsa (szerep) szerepébén
volt. 1875. (időpont)
okt. 23-től 1896. (időpont) máj.
4-ig összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, (intézmény)
(információ)
ahol 1875. (időpont) dec.
2-án volt az első operett-fellépése az »Angot asszony leányá«-ban (cím) (információ)
és egymásután aratja sikereit, 1875. (időpont) dec.
14-én a »Sárga csikó«-ban (cím) (információ)
mint Erzsike, (szerep) mint
Szilaj Kata (szerep)
a »Vereshajú«-ban (cím) (1877. (időpont) jún.
2.), a»Piros bugyelláris«-ban, (cím) (információ)
mint Török Zsófi (szerep) (információ)
(1878. (időpont) nov.
22.), a »Cornevillei harangok«-ban, (cím) (információ)
mint Serpolette. (szerep) Ugyanez
év febr. havában játssza az »Ágnes asszony«-ban (cím) az első szende-szerepet.
1878. (időpont)
márc.-ban vendégszerepelt Székesfehérvárott, (megye) a »Sárga
csikó« (cím)
(információ)
Erzsikéjében, (szerep) óriási
sikerrel. 1880. (időpont) júl.
havában a gyöngyösi (megye) nőegylet
dísztagja lesz. 1881. (időpont) febr.
26-án férjhez megy báró Splény Ödönhöz. (személy) (információ)
1883. (időpont) jún.
2-án a Népszínház (intézmény)
(információ)
együttesével vendégszerepel Bécsben, (ország) az
An der Wien Theater-ben (intézmény)
(Piros bugyelláris, (cím) (információ)
Tót leány, (cím) Cornevillei
harangok (cím)
(információ)
főszerepeiben). Az összes bécsi (ország) lapok
egyhangúlag magasztalják a nagy magyar művésznőt. Majd ismét parádés szerepekkel
gazdagítja sikereit: Konti József (személy) (információ)
»Eleven ördögé«-vel (cím) (információ)
(1885. (időpont) dec.
16.), a »Suhanc« (cím)
Józsijával (szerep)
(1886. (időpont)
jan. 12.), »Királyfogás«-sal (cím) (információ)
(okt. 30.), Vidor Pál (személy) (információ)
»Ingyenélők«-jével (cím) (információ)
(1889. (időpont) nov.
15.). 1884-ben (időpont) a
Feleky Miklós (személy) (információ)
várszínházi ensemble tagja, honnan 1888.
(időpont)
aug. 21-én megvált. 1899. (időpont) nov.
15-én nagy sikere volt a »Náni« (cím) (információ)
c. népsz. címszerepében, 1894. (időpont) nov.
9-én a »Szókimondó asszonyság« (cím) (információ)
Hübscher Katájában. (szerep) 1896.
(időpont)
márc. 3-án egy időre búcsúzik a főváros (Budapest)
közönségétől. Ápr. 21-én az Országos Magyar Iskola Egyesület (intézmény)
(információ)
tiszteletbeli tagjává választotta, ugyanezen
év okt. 22-én volt a 25 éves művészi jubileuma, amely alkalommal megjelent Kéry
Gyula: (személy)
(információ)
»Blaha Lujza élete« (cím) (információ)
c. munkája. 1900. (időpont) okt.
15-én a Népszínház (intézmény)
(információ)
megünnepli fennállásának 25 éves fordulóját
és ugyanekkor meleg ovációban részesítik a nemzet csalogányát. Nov. 15-én a király
a koronás arany érdemkereszttel tünteti ki. Páratlan sikerrel szerepelt a Vígszínházban,
(intézmény)
(információ)
az »Aranykakas« (cím) c. vj. fogadósnéjában.
(szerep)
1901. (időpont)
máj. 7-én a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
fellép a »Tündérlak«-ban. (cím) Ez volt 30-ik
évfordulója annak, hogy először játszott az ország első színpadján. Máj. 10-én
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagjává nevezik ki. Okt. 31-en volt
a búcsúfellépte a Népszínházban, (intézmény)
(információ)
minthogy a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagja lett. Előadásul színre került
a »Sárga csikó«, (cím)
(információ)
melynek Erzsike (szerep) szerepét
ekkor 150-edszer játszotta. Ezután többször szerepel a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
ahol Gárdonyi Géza (személy) (információ)
»A bor« (cím) Eszter (szerep) szerepében
(1902. (időpont)
dec. 23.) újból diadalt aratott. 1907. (időpont) febr.
1-én a Király Színházban (intézmény)
(információ)
játszik Pásztor Árpád (személy) (információ)
»Harang«-jában. (cím) 1908. (időpont) jan.
10-én ünnepli 50 éves művészi jubileumát; febr. 11-én játszotta Csiky Gergely (személy) (információ)
népszerű vígjátékában, a »Nagymamá«-ban (cím) (információ)
Szerémy grófné (szerep) (információ)
szerepét (Népszínház - Vígopera), (intézmény)
(információ)
melyet Pásztor Árpád (személy) (információ)
és Máder Kezső (személy) énekes
vígjátékká alakítottak át. Ezt a szerepet 65-ször játszotta. Ebben az időben a Balatoni
Szövetség egyhangúlag tb. tagjává választotta. 1912. (időpont) febr.
16-án a »Rang és mód«-ban (cím) (információ)
lép fel; jún. 13-án pedig Bécsben (ország) vendégszerepel
a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
társulatával, a »Nagymama« (cím) (információ)
c. operett címszerepében. 1920. (időpont) márc.
20-án a szfőv. Közmunkák Tanácsa a Népszínház (intézmény)
(információ)
előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el.
Az ő nevéről nevezik el az újpesti színházat (intézmény)
is, amely 1920. (időpont) okt.
21-én nyílt meg. 1920. (időpont) szept,
8-án országos ünnep keretében megülték 70 éves születésnapját. 1921. (időpont) okt.
8-án az Unió rt. tulajdonát képező Revü-Színház (intézmény)
a »Blaha Lujza Színház« (intézmény)
(információ)
nevet veszi fel és akkor ő is fellép hosszú
szünet után. 1923. (időpont) márc.
havában az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
örökös dísztagjává választotta, mely alkalommal
az Egyesület leleplezte olajfestményű arcképét. Ugyanezen év szept. 9-én évi nyugdíját
a szfőv. tanácsa 1,200.000 K-ra emelte fel. Nemes lelke 1926. (időpont) jan.
18-án szállott az Egek Urához. Temetése impozáns módon folyt le, csak Kossuth Lajosnak
(személy)
(információ)
volt hasonló temetése. A Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
előcsarnokában ravatalozták fel. Gyászbeszédet
mondott Klebelsberg Kúnó gróf (személy) vallás-
és közoktatásügyi miniszter, dr. Sipőcz Jenő (személy) polgármester,
Hevesi Sándor, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója, Szirmai Imre, (személy) (információ)
Ilovszky János, (személy) (információ)
Beöthy László, (személy) (információ)
Porzsolt Kálmán, (személy) (információ)
Gál Gyula, (személy) (információ)
Géczy István. (személy) (információ)
1926. (időpont) febr.
28-án Rimaszombatban (megye) leleplezték
szülőháza emléktábláját. Az élő, eleven legenda költözött el innét tőlünk ama jobbik
hazába, mikor Blaha Lujza (személy) (információ)
átadta lelkét az örökkévalóságnak. És itthagyta
lelkét, mely élni fog, magyar szó, a magyar nóta ki nem fogy, el nem apad erről
a mi földünkről. Mi, kik láttuk mozgásának báját, hallottuk hangjának csengését,
énekének muzsikáját, egy nagy élménnyel vagyunk gazdagabbak halandó társainknál.
Akik nem látták, nem hallották, azoknak a magyar színjátszás törtenete fog beszélni
az asszonyról, aki Blaha Lujza (személy) (információ)
néven írta be emlékét a magyar színjátszás
történetébe. A művész, — ha igazán Istentől megáldott erő, — mindig élő, eleven
inkarnációja nemzete szellemének, fajtája lelkének. író, festő, szobrász, muzsikus,
színész csak akkor az igazán kiválasztottak közül való, ha munkásságában vagy személyében
fajtájának, törzsének lelke elevenedik meg. A nemzet, mely nagyjait kiválóságukhoz
képest becsülni tudja, ebben voltakép csakis a saját maga megbecsüléséről tesz
tanúbizonyságot. Még mindnyájunknak élénk emlékezetében van, milyen sötét gyász
borult a fővárosra (Budapest)
és Budapesten (Budapest)
keresztül az egész országra, mikor Blaha Lujzát (személy) (információ)
temettük. És ez a gyász azt jelentette, hogy
a magyar nemzet igenis jól tudja, milyen értéket bírt és milyen felbecsülhetetlen
kincset vesztett a színésznőben, ki a magyar fajban levő kedvességet, szeretetreméltóságot,
bájt és gráciát testesítette meg. Ma már mindnyájan tudjuk, abban, hogy Budapest
(Budapest)
ábrázata és lelke magyar lett, sokkal több része van egy mosolygós, barnaszemű,
pirosarcú, szép asszonynak, mint a politikusoknak, a szónokoknak, a városatyáknak,
az erkölcsprédikátoroknak. Nem egészen a miénk az, amit csak az értelmünkkel, a
belátásunkkal fogtunk fel. Az érzéseinknek, az ösztöneinknek is bele kell a dolgokba
kapcsolódnia. Mert az érzések, az ösztönök, az indulatok trónusra ültetik ugyan
az értelmet, királynak, fölségnek nevezik, nagyon meg is becsülik, de csakis addig,
míg a szegény értelem minden erejét arra használja, hogy kiszolgálja őket. De próbáljon
csak ellenök cselekedni, útjukban állni, hej, hogy letaszítják ezt a szerencsétlen
értelmet a trónusáról! A színészet hatása azért oly erős és impulzív, mert jóval
kevesebb intellektus és sokkal több ösztön és indulat van benne, mint a többi művészetben.
Azért kell a színészethez1 testi kiválóság éppen annyira, mint lelki. És éppen azért
olyan felette nagy ritkaság az igazi nagy aktor. Ám tetszett az Úristennek, hogy
egyszer a mi örömünkre egy kiválóan szép testbe egy ragyogó, fényes művészi lelket
adjon. így született meg Rimaszombatban (megye) a magyar
színészet hervadhatatlan nagysága: Blaha Lujza. (személy) (információ)
Életének, művészetének történetét annyiszor
megírták már. Súlyos vívódásai, vergődései nem voltak. Nem kellett önmagával küzködni,
Önmagát keresnie. Istennek ez a kiváltságos teremtése teljes készen volt, mikor
a színpadra lépett. Önmagát játszotta, mindig csak önmagát: a kedves, jóságos, kicsit
hiú, kicsit hamiskás, mulatni nagyon szerető, érzéseiben mindig egészséges, vidám
magyar asszonyt. Hogy mégis minden alakításának megvolt a maga egyéni profilja?
— az művészi lelkének és temperamentumának végtelen skáláját bizonyítja. Az ösztönös
zsenik legnagyobbjai közé tartozott, kiknek verőkben van a színjátszás és így nem
is tévedhetnek. A fiatal Rafaelről (személy) van
egy jellemző anekdota: Valaki megkérdezte tőle, hogy mit gondolt, mikor egyik képét
komponálta? Rafael (személy) csodálkozva
nézett végig a kérdezőn: Én nem gondolkozom, én csak festek. Blaha Lujza (személy) (információ)
is csak játszott, le azt aztán senki tökéletesebben
nála nem csinálta. Hogy a rafaeli anekdota mennyire illik Blaha Lujzára, (személy) (információ)
arra legjobb bizonyíték, amit egyszer Rákosi
Jenő (személy)
(információ)
mondott róla. Csepreghy Ferenc (személy) (információ)
darabjára, »A piros bugyelláris«-ra (cím) készültek
a Népszínházban. (intézmény)
(információ)
A nagybeteg szerző lent volt Olaszországban
(ország)
s a Népszínház (intézmény)
(információ)
igazgatója, Rákosi Jenő (személy) (információ)
rendezte a darabot. Blaha Lujza, (személy) (információ)
— ez először esett meg vele életében, — nem
találta meg szerepének, Török birónénak (szerep) (információ)
a hangját. A rendező magyaráz, de hiába,
nem megy a dolog. Rákosi Jenő (személy) (információ)
végre is türelmét veszti, felugrik a színpadra
és csípőjére téve kezét, mondani kezdi a szerepet. De csak két mondatot mondhatott.
Blaha Lujza (személy)
(információ)
gyorsan félretolta: tudok már mindent! És
eljátszotta Török birónét, (szerep) (információ)
a magyar színpad legszebb, legnagyobb sikerét
aratva benne. Magyarázni hiábavaló lett volna neki, de mutatás után rögtön életre
kelt benne a darab. A kis Reindl Ludovika (személy) 1850.
(időpont)
szept. 8-án született. Mint a nagy emberek rendesen, hányódás és vetődés közben
jött a világra. A Rimaszombatba (megye) vezető
országr uton látott napvilágot Reindlné (személy) leánya,
a magyar színészet történetének legragyogóbb alakja. Még egészen kis gyermek, mikor
egyszerre valami kis angyal szerepében a színpadra kerül. Mert színészcsaládból
származott és akárcsak mint Duse Eleonóra, (személy) amint
járni kezdett, már színpadra lépett. Nem is kellett neki sokat tanulnia. Mert mint
mondottuk, nem is a tanulás utján termékenyült meg az Ő nagy művészi lelke. Édesatyja
halála után Kölesi Antal (személy) (információ)
vidéki színészhez megy anyja feleségül és
anyjával és mostohaapjával együtt járnak Rozsnyón, (megye) Lőcsén,
(megye) Dobsinán.
(megye) Győrött
(megye) az
igazgató egyszer megkérdezte Kölesinét, (személy) hogy
nem volna-e kedve a kis Lujzákat valami angyal szerepben színpadra léptetni. És
1858. (időpont)
jan. 5-én, 6 éves korában Blaháné (személy) már
kinn állt a közönség előtt. Ezt a dátumot fel kell jegyezni, mert senki máshoz nem
hasonlítható művészi nagyság indult el útján. 13 éves korában már önálló szerepeket
játszott, de voltaképen fogalma sincs az éneklés technikájáról, a színjátszás külső
manierjairól, csak csodálatos tehetsége mutatja neki, hogy mit kell csinálni a színpadon.
Szabadkán (megye)
játszott, mikor megismerkedett Blaha János (személy) (információ)
karmesterrel, ki a szép fiatal leány csodálatos
hangját felismervén, koloraturénekesnővé képezte ki, majd 1866-ban (időpont) feleségül
is vette. Hálából viselte aztán Kölesi Lujza (személy) (információ)
a szabadkai (megye) karmester
nevét és halhatatlanná tette Blaha Jánost, (személy) (információ)
senki máséhoz nem hasonlítható művészi pályafutásával.
1870-ben (időpont)
Blaha János (személy)
(információ)
meghalt és a fiatal színésznő 20 éves korában
özvegyen marad. Kolozsvárra (megye) kerül,
majd férje halála után pár hónappal a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
hívja meg vendégszereplésre. A »Tündérlak
Magyarhonban« (cím)
című népszínmű Marcsa (szerep) szerepét
adta és ekkor már mindenki tudta, hogy Blaha Lujzának (személy) (információ)
az ország fővárosában (Budapest)
van a helye. De még elébb Nagyváradon (megye) és Kolozsvárt
(megye) játszik.
1875-ben (időpont)
elbúcsúzik a Nemzeti Színháztól (intézmény)
(információ)
és a Rákosi Jenő (személy) (információ)
által megalapított új Népszínházhoz (intézmény)
(információ)
szerződik, hol népszínműveket, operetteket
játszik. Ám mégis csak a népszínművekben aratta legnagyobb diadalait. Egy egész
műfajt teremtve ragyogó művészetével. Sajnos, ennek a műfajnak nem volt komoly alapja,
mert egy pár kivételes tehetségről nem beszélve, nem az irók talentumára, hanem
egy ragyogó színészi egyéniségre volt bazározva. Szerep-darabokat írtak, ami nem
lett volna baj, mert hiszen Blahánénak (személy) írták,
de parádés, üres, semmitmondó, rikító jelmezbe bujtatott szerepdarabokat. Hogy ez
az óriási talentum még azt a sok papirvázat és színes nyomatú klisét is élettel,
színnel, elevenséggel, bájjal, gráciával tudta megtölteni, az nem segített a műfajon,
mely Blaháné (személy)
kedvéért született és sajnos, vele együtt halt meg. 1875-ben (időpont) Soldos
Sándor (személy)
(információ)
felesége lesz, de attól csakhamar el is válik.
Később báró Splényvel (személy) él
harmonikus, boldog házasságot. Művészi pályája ekkor van fénypontján. Ünneplés,
diadal, szeretet, rajongás veszi körül. A közönség szeretete, hálványozása mintha
még jobban emelné s ő ezért a szeretetért és hódolatért talentumának fényes virágzásával
fizet. Aránylag elég korán vonul vissza a színpadtól, pedig még a bekövetkező őszi
idők alatt is volt két nagy diadala: a Csiky Gergely (személy) (információ)
»Nagymamájá«-ból (cím) készült operetteben
és a Sardou (személy)
(információ)
»Szókimondó asszonyságá«-ban. (cím) (információ)
Aztán jött a »néma csendet, ahogy a boldogtalan
dán királyfi mondja. Még mindnyájunk emlékezetében él a szomorú nap, mikor meghallottuk,
hogy Blaha Lujza csendes álomra hunyta be szemét. Ott fekszik némán, fehéren, mozdulatlanul,
ő, aki annyira szerette a nótát, az élet színét, a mozgást, az embereket. Szinte
hihetetlen volt elgondolni, hogy ő, ki mindnyájunké volt, most egyedül maradt a
közösségből kiszakadva, eltávozva. De nem sokáig maradt egyedül. Ott, a halottas
szobájában sem. Mert a vidám Török biróné (szerep) (információ)
csöndesen megnyomta a kilincset és belépett.
És vele jött a Sárga csikó (cím) (információ)
Erzsikéje, (szerep) Finum
Rózsi, (szerep)
(információ)
Angyal Liszka, (szerep) (információ)
a kis árva Vöröshajú, (szerep) Sári
biróné, (szerep)
a háttérben megjelentek a kecses Serpolette, (szerep) Niniche,
(szerep)
(információ)
A suhanc, (szerep) meg
a többi jókedvű, cifra figura. Ott áll Sardou (személy) (információ)
pattogó Szókimondó asszonysága, (szerep) (információ)
míg utoljára nagyméltóságosan belép az öreg
Szerémy grófné, (szerep) (információ)
a Nagymama. Ott állnak a halott mellett és
búcsúzkodnak a színésznőtől, ki valaha életre hívta őket. S míg hódolattal borulnak
térdre az előtt, ki velük egy volt, halljuk búcsúzó, halk hangjukat: Isten veled,
ki vért, életet, melegséget tudtál adni az árnyékoknak. Ki megtudtad testesíteni
az álmot és ragyogó,színessé varázsoltad' a halvány gondolatot. Mi, szegény, árva
gyermekeid, búcsúzunk tőled. Mert nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, beláthatatlan
idő lepereg, míg egy hozzád hasonló művészi nagysággal áldja meg a Gondviselés ezt
a magyar földet. (Dánielné Lengyel Laura.) (személy) (információ)
szin_I.0240.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Blaha Lujza címszóvég 21484 Szócikk: Blaha
Lujza »a nemzet csalogánya«, sz. 1850. szept. 8-án, Rimaszombatban ytelepulesy
rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy (Gömör
m.), ytelepulesy gömör m. ytelepulesy Gömör m. ymegyey gömör- és kis-hont megye
ykodvegy megh. 1926. jan. 18-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja: Reindl Sándor, yszemelynevy reindl sándor
yszemelynevy Reindl Sándor yszemelynevy reindl yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Reindl yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy huszártiszt volt a
cs. és kir. hadseregben, majd 1848—49-ben xevtizedx 1845 honvéd xtalanevtizedx
1855 és mint őrmester végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi ytelepulesy
világos ytelepulesy világos ymegyey arad megye ykodvegy katasztrófa után, hogy a
besorozástól szabaduljon, Várai yszemelynevy várai yszemelynevy Várai
yszemelynevy várai yszemelynevy yszemelynevy Várai yszemelynevy ykodvegy néven színésszé
lett. (Népszínműénekes, megh. Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1856.) xevtizedx 1855 Anyja: Ponti Aloiza, yszemelynevy
ponti aloiza yszemelynevy Ponti Aloiza yszemelynevy ponti yszemelynevy aloiza
yszemelynevy yszemelynevy Ponti yszemelynevy Aloiza yszemelynevy ykodvegy színésznő,
kivel Várai yszemelynevy várai yszemelynevy Várai yszemelynevy várai yszemelynevy
yszemelynevy Várai yszemelynevy ykodvegy 1848. xevtizedx 1845 febr. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 24-én lépett házasságra Pazonyban ytelepulesy pazony
ytelepulesy Pazony ymegyey szabolcs megye ykodvegy (Szabolcs m.), ytelepulesy
szabolcs m. ytelepulesy Szabolcs m. ymegyey szabolcs megye ykodvegy megh. Budapesten,
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1886. xevtizedx
1885 dec. 24. Édesatyja halála után Kölesi Antal yszemelynevy kölesi antal
yszemelynevy Kölesi Antal yszemelynevy kölesi yszemelynevy antal yszemelynevy
yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy színész lesz a mostohaatyja
(sz. 1829. xevtizedx 1825 Tatán, xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy
tata ytelepulesy Tatá ymegyey komárom megye ykodvegy színésszé lett 1847-ben, xevtizedx
1845 chiabai xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy chaba ytelepulesy chiaba ymegyey
békés megye ykodvegy Csabai Pálnál). yszemelynevy csabai pál yszemelynevy
Csabai Pál yszemelynevy csabai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Csabai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 8 éves koráig nem járt iskolába, majd
Kápolnai. János yszemelynevy kápolnai. jános yszemelynevy Kápolnai. János
yszemelynevy kápolnai. yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kápolnai.
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy színésztől megtanult írni, olvasni. Még
gyermekkorában szülei előbb Kőszeghy Endre yszemelynevy kőszeghy endre
yszemelynevy Kőszeghy Endre yszemelynevy kőszeghy yszemelynevy endre
yszemelynevy yszemelynevy Kőszeghy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társulatánál
voltak szerződtetve, jártak Rozsnyón, ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó
ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Lőcsén, ytelepulesy lőcse ytelepulesy
Lőcsé ymegyey szepes megye ykodvegy Dobsidán, ytelepulesy dobsina ytelepulesy
Dobsidá ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy stb. Szülei 1858-ban xevtizedx
1855 a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy társulathoz
szerződnek és lakásuk egy kis padlásszoba, amelynek még ablaka sincsen, a világosság
az üveges ajtón szűrődik be. Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi lujza
yszemelynevy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi yszemelynevy lujza yszemelynevy
yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy akkor járt először
iskolába, a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy
apácák kolostorába. 1858. jan. xtalanevtizedx 1865 5-én lép először egy valódi szerepben
színpadra. »A koldusnő«-ben ycimy a koldusnő ycimy A koldusnő ycimy a ycimy
koldusnő ycimy ycimy A ycimy koldusnő ycimy ykodvegy Mari yszerepy mari
yszerepy Mari yszerepy mari yszerepy yszerepy Mari yszerepy ykodvegy szerepe jutott
neki és ezzel az első színpadi kísérletével teljes sikert aratott. Azután szülői
Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy
gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy
Antal yszemelynevy ykodvegy társulatához szerződnek. Itt sem maradnak sokáig, mert
innen Völgyi György yszemelynevy völgyi györgy yszemelynevy Völgyi György
yszemelynevy völgyi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Völgyi
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színigazgatóhoz mennek. Itt sok nélkülözés
és nyomorgás között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol kisebb-nagyobb szerepekben
fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom éves korában már kész színésznő
és önálló szerepeket játszik. 1863-ban xevtizedx 1865 játszott először szülővárosában,
Rimaszombatban, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör-
és kis-hont megye ykodvegy ahonnan először Vácra, ytelepulesy vác ytelepulesy Vác
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Szarvasra, ytelepulesy szarvas
ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy majd sok-sok vándorlás után, 1864.
ápr. havában, Molnár Györgyhöz, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár
György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a budai Népszínház yintezmenyy budai
népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy igazgatójához
szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a »Csikós« ycimy csikós ycimy
Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy c. népszínműben. Jún. havában
Latabár Endréhez yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré
yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár
yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy szerződött, Balatonfüredre, ytelepulesy
balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy őszre azonban
ismét visszatér Budára, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Molnár Györgyhöz, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár
György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy — aki időközben kivette a kórusból, —
ahol a színház három karmestere: Schimacsek, yszemelynevy schimacsek
yszemelynevy Schimacsek yszemelynevy schimacsek yszemelynevy yszemelynevy
Schimacsek yszemelynevy ykodvegy Sziklavölgyi yszemelynevy sziklavölgyi
yszemelynevy Sziklavölgyi yszemelynevy sziklavölgyi yszemelynevy yszemelynevy
Sziklavölgyi yszemelynevy ykodvegy és Jakóbi yszemelynevy jakóbi yszemelynevy
Jakóbi yszemelynevy jakóbi yszemelynevy yszemelynevy Jakóbi yszemelynevy
ykodvegy tanították. A budai színház yintezmenyy budai színház yintezmenyy
budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budai
yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy csődbejutásakor Szabadkára ytelepulesy
szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy szerződött, Sipos
Károly yszemelynevy sipos károly yszemelynevy Sipos Károly yszemelynevy sipos
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sipos yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy társulatához és ez a szerződés fordulópontot jelentett életében.
Szabadkai ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye
ykodvegy tartózkodása idején a városban állomásozott a herceg Lichtenstienn dzsidás-ezred,
amelynek karmestere Blaha János yszemelynevy blaha jános yszemelynevy Blaha
János yszemelynevy blaha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy volt, aki egyben a színház zenekarában
is karmesterkedett. Feltűnt neki a szép fekete leányka és foglalkozni kezdett vele,
felismerte hangját és tehetségét és koloratur- énekesnővé képezte, majd 1866-ban
feleségül xtalanevtizedx 1875 vette. így lett aztán Kölesi Lujzából yszemelynevy
kölesi lujza yszemelynevy Kölesi Lujzá yszemelynevy kölesi yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy Blaha
Lujza. yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha
yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza
yszemelynevy ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 január hó 24-én férje Debrecenben ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy tüdővészben meghalt és
Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy
blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza
yszemelynevy ykodvegy húsz éves korában özvegy lett. 1869. xevtizedx 1865 máj. xtalanevtizedx
1875 5-én először vendégszerepelt Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 febr. 4-én
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy is vendégszerepelni hívja. A következő év tavaszán Nagyváradon ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy ünneplik, majd máj.
7-én először játszik a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Tündérlak Magyarhonban« ycimy
tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy
magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy c. népsz. Marcsa
yszerepy marcsa yszerepy Marcsa yszerepy marcsa yszerepy yszerepy Marcsa
yszerepy ykodvegy szerepében. Máj. 14-én Budán buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy is fellépett, ugyancsak a »Tündérlak«-ban. ycimy
tündérlak ycimy Tündérlak ycimy tündérlak ycimy ycimy Tündérlak ycimy ykodvegy Ez
év szept. havában ő nyitja meg a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy fiókszínházát, a Várszínházát, yintezmenyy
várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy
Várszính yintezmenyy ykodvegy az »Egy nő, aki az ablakon kiugrik« ycimy egy nő,
aki az ablakon kiugrik ycimy Egy nő, aki az ablakon kiugrik ycimy egy ycimy nő,
ycimy aki ycimy az ycimy ablakon ycimy kiugrik ycimy ycimy Egy ycimy nő, ycimy
aki ycimy az ycimy ablakon c. vígjátékkal. 1872. nyarán ismét Budának buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a kedvenc színésznője. Ekkor
Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula
yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy az igazgatója. 1873. jan. 30-án énekli
első operapartiját, a »Fekete dominó«-ban, ycimy fekete dominó ycimy Fekete
dominó ycimy fekete ycimy dominó ycimy ycimy Fekete ycimy dominó ycimy ykodvegy
Angelo yszerepy angelo yszerepy Angelo yszerepy angelo yszerepy yszerepy Angelo
yszerepy ykodvegy szerepében. 1873. jan. 15-én a »Falu rossza« ycimy falu
rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza
ycimy ykodvegy premierjén Finum Rózsi yszerepy finum rózsi yszerepy Finum Rózsi
yszerepy finum yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Finum yszerepy Rózsi yszerepy
ykodvegy szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy amely színháznak egyik legkiválóbb
tagja lesz. 1875. aug. 28-án Egerben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey
heves megye ykodvegy vendégszerepel, ahol runyai ytelepulesy runya ytelepulesy
runya ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Soldos Sándor yszemelynevy
soldos sándor yszemelynevy Soldos Sándor yszemelynevy soldos yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Soldos yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy (megh. 1924. okt. 6.) tenki ytelepulesy tenk ytelepulesy tenk ymegyey
bihar megye ykodvegy földbirtokos megkéri a kezét; szept. 20-án férjhez megy — az
esküvő a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy belvárosi templomban volt. De nem sokáig tartott ez a boldogság, 1879-ben
elválnak. 1875. október 10-én elbúcsúzik aNemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy közönségétől és Tamássyval yszemelynevy
tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy
Tamássy yszemelynevy ykodvegy a Népszínházhoz yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy szerződnek. Búcsúelőadása a »Szökött katoná«-ban ycimy
szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy
Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy Julcsa yszerepy julcsa yszerepy Julcsa
yszerepy julcsa yszerepy yszerepy Julcsa yszerepy ykodvegy szerepébén volt. 1875.
okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 23-től 1896. xevtizedx 1895 máj. 4-ig
összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy ahol 1875. xevtizedx 1875 dec. 2-án volt az első operett-fellépése
az »Angot asszony leányá«-ban ycimy angot asszony leánya ycimy Angot asszony
leányá ycimy angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ycimy Angot ycimy asszony
ycimy leányá ycimy ykodvegy és egymásután aratja sikereit, 1875. dec. 14-én a »Sárga
csikó«-ban ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy
ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy mint Erzsike, yszerepy erzsike yszerepy
Erzsike yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsike yszerepy ykodvegy mint Szilaj
Kata yszerepy szilaj kata yszerepy Szilaj Kata yszerepy szilaj yszerepy kata
yszerepy yszerepy Szilaj yszerepy Kata yszerepy ykodvegy a »Vereshajú«-ban ycimy
vereshajú ycimy Vereshajú ycimy vereshajú ycimy ycimy Vereshajú ycimy ykodvegy (1877.
jún. 2.), a»Piros bugyelláris«-ban, ycimy piros bugyelláris ycimy Piros
bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris
ycimy ykodvegy mint Török Zsófi yszerepy török zsófi yszerepy Török Zsófi
yszerepy török yszerepy zsófi yszerepy yszerepy Török yszerepy Zsófi yszerepy
ykodvegy (1878. nov. 22.), a »Cornevillei harangok«-ban, ycimy cornevillei
harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy
ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy mint Serpolette. yszerepy
serpolette yszerepy Serpolette yszerepy serpolette yszerepy yszerepy Serpolette
yszerepy ykodvegy Ugyanez év febr. havában játssza az »Ágnes asszony«-ban ycimy
ágnes asszony ycimy Ágnes asszony ycimy ágnes ycimy asszony ycimy ycimy Ágnes
ycimy asszony ycimy ykodvegy az első szende-szerepet. 1878. márc.-ban xtalanevtizedx
1885 vendégszerepelt Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy
Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy a »Sárga csikó« ycimy sárga csikó
ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy
ykodvegy Erzsikéjében, yszerepy erzsike yszerepy Erzsiké yszerepy erzsike
yszerepy yszerepy Erzsiké yszerepy ykodvegy óriási sikerrel. 1880. xevtizedx
1885 júl. havában a gyöngyösi ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy gyöngyös ymegyey
heves megye ykodvegy nőegylet dísztagja lesz. 1881. febr. 26-án férjhez megy báró
Splény Ödönhöz. yszemelynevy báró splény ödön yszemelynevy báró Splény Ödön
yszemelynevy báró yszemelynevy splény yszemelynevy ödön yszemelynevy
yszemelynevy báró yszemelynevy Splény yszemelynevy Ödön yszemelynevy yk 1883. jún.
2-án a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy együttesével vendégszerepel
Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy az An der
Wien Theater-ben yintezmenyy an der wien theater yintezmenyy An der W
yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy theater yintezmenyy
yintezmenyy An yintezmenyy der yintezmenyy W yintezmenyy ykodvegy (Piros bugyelláris,
ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris
ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Tót leány, ycimy tót leány
ycimy Tót leány ycimy tót ycimy leány ycimy ycimy Tót ycimy leány ycimy
ykodvegy Cornevillei harangok ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei
harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy
harangok ycimy ykodvegy főszerepeiben). Az összes bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy lapok egyhangúlag magasztalják a nagy
magyar művésznőt. Majd ismét parádés szerepekkel gazdagítja sikereit: Konti József
yszemelynevy konti józsef yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Konti yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy »Eleven ördögé«-vel ycimy eleven ördöge ycimy Eleven
ördögé ycimy eleven ycimy ördöge ycimy ycimy Eleven ycimy ördögé ycimy ykodvegy
(1885. dec. 16.), a »Suhanc« ycimy suhanc ycimy Suhanc ycimy suhanc ycimy ycimy
Suhanc ycimy ykodvegy Józsijával yszerepy józsi yszerepy Józsi yszerepy józsi
yszerepy yszerepy Józsi yszerepy ykodvegy (1886. jan. 12.), »Királyfogás«-sal ycimy
királyfogás ycimy Királyfogás ycimy királyfogás ycimy ycimy Királyfogás ycimy
ykodvegy (okt. 30.), Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál
yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy »Ingyenélők«-jével ycimy ingyenélők
ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy ykodvegy (1889. nov.
15.). 1884-ben a Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky
Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy várszínházi ensemble tagja, honnan 1888.
aug. xtalanevtizedx 1895 21-én megvált. 1899. xevtizedx 1895 nov. 15-én nagy sikere
volt a »Náni« ycimy náni ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy ykodvegy c.
népsz. címszerepében, 1894. nov. 9-én a »Szókimondó asszonyság« ycimy
szókimondó asszonyság ycimy Szókimondó asszonyság ycimy szókimondó ycimy
asszonyság ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyság ycimy ykodvegy Hübscher Katájában.
yszerepy hübscher kata yszerepy Hübscher Katá yszerepy hübscher yszerepy kata
yszerepy yszerepy Hübscher yszerepy Katá yszerepy ykodvegy 1896. márc. xtalanevtizedx
1905 3-án egy időre búcsúzik a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy közönségétől. Ápr. 21-én az Országos Magyar Iskola
Egyesület yintezmenyy országos magyar iskola egyesület yintezmenyy Országos
yintezmenyy országos yintezmenyy magyar yintezmenyy iskola yintezmenyy
egyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tiszteletbeli tagjává
választotta, ugyanezen év okt. 22-én volt a 25 éves művészi jubileuma, amely alkalommal
megjelent Kéry Gyula: yszemelynevy kéry gyula yszemelynevy Kéry Gyula
yszemelynevy kéry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kéry
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy »Blaha Lujza élete« ycimy blaha lujza
élete ycimy Blaha Lujza élete ycimy blaha ycimy lujza ycimy élete ycimy ycimy
Blaha ycimy Lujza ycimy élete ycimy ykodvegy c. munkája. 1900. xevtizedx 1905 okt.
15-én a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy megünnepli fennállásának
25 éves fordulóját és ugyanekkor meleg ovációban részesítik a nemzet csalogányát.
Nov. 15-én a király a koronás arany érdemkereszttel tünteti ki. Páratlan sikerrel
szerepelt a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy az
»Aranykakas« ycimy aranykakas ycimy Aranykakas ycimy aranykakas ycimy ycimy
Aranykakas ycimy ykodvegy c. vj. fogadósnéjában. yszerepy fogadósne yszerepy
fogadósné yszerepy fogadósne yszerepy yszerepy fogadósné yszerepy ykodvegy 1901.
máj. 7-én a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy fellép a »Tündérlak«-ban. ycimy tündérlak ycimy Tündérlak
ycimy tündérlak ycimy ycimy Tündérlak ycimy ykodvegy Ez volt 30-ik évfordulója annak,
hogy először játszott az ország első színpadján. Máj. 10-én a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává nevezik ki.
Okt. 31-en volt a búcsúfellépte a Népszínházban, yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy minthogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja lett. Előadásul színre került
a »Sárga csikó«, ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó
ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy melynek Erzsike yszerepy erzsike
yszerepy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsike yszerepy ykodvegy szerepét
ekkor 150-edszer játszotta. Ezután többször szerepel a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol Gárdonyi Géza yszemelynevy
gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy
géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy
»A bor« ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy
ykodvegy Eszter yszerepy eszter yszerepy Eszter yszerepy eszter yszerepy
yszerepy Eszter yszerepy ykodvegy szerepében (1902. dec. 23.) újból diadalt aratott.
1907. febr. 1-én a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy
Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy játszik Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor
árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád
yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy »Harang«-jában.
ycimy harang ycimy Harang ycimy harang ycimy ycimy Harang ycimy ykodvegy 1908. jan.
xtalanevtizedx 1915 10-én ünnepli 50 éves művészi jubileumát; febr. 11-én játszotta
Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely
yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky
yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy népszerű vígjátékában, a »Nagymamá«-ban
ycimy nagymama ycimy Nagymamá ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymamá ycimy
ykodvegy Szerémy grófné yszerepy szerémy grófne yszerepy Szerémy grófné
yszerepy szerémy yszerepy grófne yszerepy yszerepy Szerémy yszerepy grófné
yszerepy ykodvegy szerepét (Népszínház - Vígopera), yintezmenyy népszínház -
vígopera yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy - yintezmenyy
vígopera yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy melyet Pásztor Árpád
yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor
yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád
yszemelynevy ykodvegy és Máder Kezső yszemelynevy máder kezső yszemelynevy
Máder Kezső yszemelynevy máder yszemelynevy kezső yszemelynevy yszemelynevy
Máder yszemelynevy Kezső yszemelynevy ykodvegy énekes vígjátékká alakítottak át.
Ezt a szerepet 65-ször játszotta. Ebben az időben a Balatoni Szövetség egyhangúlag
tb. tagjává választotta. 1912. xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 16-án a
»Rang és mód«-ban ycimy rang és mód ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy
mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy ykodvegy lép fel; jún. 13-án pedig
Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszerepel
a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy
magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy társulatával, a »Nagymama« ycimy nagymama ycimy Nagymama
ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymama ycimy ykodvegy c. operett címszerepében. 1920.
xevtizedx 1925 márc. 20-án a szfőv. Közmunkák Tanácsa a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el. Az ő nevéről
nevezik el az újpesti színházat yintezmenyy újpesti színház yintezmenyy újpesti
yintezmenyy újpesti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy újpesti
yintezmenyy ykodvegy is, amely 1920. okt. 21-én nyílt meg. 1920. szept, 8-án országos
ünnep keretében megülték 70 éves születésnapját. 1921. okt. 8-án az Unió rt. tulajdonát
képező Revü-Színház yintezmenyy revü-színház yintezmenyy Revü-Szí yintezmenyy
revü-színház yintezmenyy yintezmenyy Revü-Szí yintezmenyy ykodvegy a »Blaha Lujza
Színház« yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu yintezmenyy blaha
yintezmenyy lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Blaha yintezmenyy
Lu yintezmenyy ykodvegy nevet veszi fel és akkor ő is fellép hosszú szünet után.
1923. márc. havában az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos
színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy örökös dísztagjává
választotta, mely alkalommal az Egyesület leleplezte olajfestményű arcképét. Ugyanezen
év szept. 9-én évi nyugdíját a szfőv. tanácsa 1,200.000 K-ra emelte fel. Nemes lelke
1926. jan. 18-án szállott az Egek Urához. Temetése impozáns módon folyt le, csak
Kossuth Lajosnak yszemelynevy kossuth lajos yszemelynevy Kossuth Lajos
yszemelynevy kossuth yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kossuth
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy volt hasonló temetése. A Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előcsarnokában ravatalozták
fel. Gyászbeszédet mondott Klebelsberg Kúnó gróf yszemelynevy klebelsberg kúnó
gróf yszemelynevy Klebelsberg Kúnó gróf yszemelynevy klebelsberg yszemelynevy
kúnó yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Klebelsberg yszemelynevy Kúnó
yszemelynevy vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Sipőcz Jenő yszemelynevy
dr. sipőcz jenő yszemelynevy dr. Sipőcz Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy
sipőcz yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Sipőcz
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodve polgármester, Hevesi Sándor, yszemelynevy
hevesi sándor yszemelynevy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy igazgatója, Szirmai Imre, yszemelynevy szirmai imre
yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Ilovszky János, yszemelynevy
ilovszky jános yszemelynevy Ilovszky János yszemelynevy ilovszky yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Ilovszky yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy Beöthy László, yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László
yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Porzsolt Kálmán, yszemelynevy
porzsolt kálmán yszemelynevy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt yszemelynevy
kálmán yszemelynevy yszemelynevy Porzsolt yszemelynevy Kálmán yszemelynevy
ykodvegy Gál Gyula, yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy
gál yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy Géczy István. yszemelynevy géczy istván yszemelynevy
Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy 1926. febr. 28-án Rimaszombatban
ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont
megye ykodvegy leleplezték szülőháza emléktábláját. Az élő, eleven legenda költözött
el innét tőlünk ama jobbik hazába, mikor Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza
yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy
yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy átadta lelkét az örökkévalóságnak.
És itthagyta lelkét, mely élni fog, magyar szó, a magyar nóta ki nem fogy, el nem
apad erről a mi földünkről. Mi, kik láttuk mozgásának báját, hallottuk hangjának
csengését, énekének muzsikáját, egy nagy élménnyel vagyunk gazdagabbak halandó társainknál.
Akik nem látták, nem hallották, azoknak a magyar színjátszás törtenete fog beszélni
az asszonyról, aki Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha
Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy néven írta be emlékét a magyar színjátszás
történetébe. A művész, — ha igazán Istentől megáldott erő, — mindig élő, eleven
inkarnációja nemzete szellemének, fajtája lelkének. író, festő, szobrász, muzsikus,
színész csak akkor az igazán kiválasztottak közül való, ha munkásságában vagy személyében
fajtájának, törzsének lelke elevenedik meg. A nemzet, mely nagyjait kiválóságukhoz
képest becsülni tudja, ebben voltakép csakis a saját maga megbecsüléséről tesz
tanúbizonyságot. Még mindnyájunknak élénk emlékezetében van, milyen sötét gyász
borult a fővárosra főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy és Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy keresztül az egész országra, mikor Blaha Lujzát yszemelynevy blaha
lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy temettük.
És ez a gyász azt jelentette, hogy a magyar nemzet igenis jól tudja, milyen értéket
bírt és milyen felbecsülhetetlen kincset vesztett a színésznőben, ki a magyar fajban
levő kedvességet, szeretetreméltóságot, bájt és gráciát testesítette meg. Ma már
mindnyájan tudjuk, abban, hogy Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ábrázata és lelke magyar lett, sokkal több része van
egy mosolygós, barnaszemű, pirosarcú, szép asszonynak, mint a politikusoknak, a
szónokoknak, a városatyáknak, az erkölcsprédikátoroknak. Nem egészen a miénk az,
amit csak az értelmünkkel, a belátásunkkal fogtunk fel. Az érzéseinknek, az ösztöneinknek
is bele kell a dolgokba kapcsolódnia. Mert az érzések, az ösztönök, az indulatok
trónusra ültetik ugyan az értelmet, királynak, fölségnek nevezik, nagyon meg is
becsülik, de csakis addig, míg a szegény értelem minden erejét arra használja, hogy
kiszolgálja őket. De próbáljon csak ellenök cselekedni, útjukban állni, hej, hogy
letaszítják ezt a szerencsétlen értelmet a trónusáról! A színészet hatása azért
oly erős és impulzív, mert jóval kevesebb intellektus és sokkal több ösztön és indulat
van benne, mint a többi művészetben. Azért kell a színészethez1 testi kiválóság
éppen annyira, mint lelki. És éppen azért olyan felette nagy ritkaság az igazi nagy
aktor. Ám tetszett az Úristennek, hogy egyszer a mi örömünkre egy kiválóan szép
testbe egy ragyogó, fényes művészi lelket adjon. így született meg Rimaszombatban
ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont
megye ykodvegy a magyar színészet hervadhatatlan nagysága: Blaha Lujza. yszemelynevy
blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy Életének,
művészetének történetét annyiszor megírták már. Súlyos vívódásai, vergődései nem
voltak. Nem kellett önmagával küzködni, Önmagát keresnie. Istennek ez a kiváltságos
teremtése teljes készen volt, mikor a színpadra lépett. Önmagát játszotta, mindig
csak önmagát: a kedves, jóságos, kicsit hiú, kicsit hamiskás, mulatni nagyon szerető,
érzéseiben mindig egészséges, vidám magyar asszonyt. Hogy mégis minden alakításának
megvolt a maga egyéni profilja? — az művészi lelkének és temperamentumának végtelen
skáláját bizonyítja. Az ösztönös zsenik legnagyobbjai közé tartozott, kiknek verőkben
van a színjátszás és így nem is tévedhetnek. A fiatal Rafaelről yszemelynevy
rafael yszemelynevy Rafael yszemelynevy rafael yszemelynevy yszemelynevy Rafael
yszemelynevy ykodvegy van egy jellemző anekdota: Valaki megkérdezte tőle, hogy mit
gondolt, mikor egyik képét komponálta? Rafael yszemelynevy rafael yszemelynevy
Rafael yszemelynevy rafael yszemelynevy yszemelynevy Rafael yszemelynevy
ykodvegy csodálkozva nézett végig a kérdezőn: Én nem gondolkozom, én csak festek.
Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy
blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza
yszemelynevy ykodvegy is csak játszott, le azt aztán senki tökéletesebben nála nem
csinálta. Hogy a rafaeli anekdota mennyire illik Blaha Lujzára, yszemelynevy
blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy arra legjobb
bizonyíték, amit egyszer Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy
Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy
Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy mondott róla. Csepreghy Ferenc yszemelynevy
csepreghy ferenc yszemelynevy Csepreghy Ferenc yszemelynevy csepreghy
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy darabjára, »A piros bugyelláris«-ra ycimy a piros
bugyelláris ycimy A piros bugyelláris ycimy a ycimy piros ycimy bugyelláris
ycimy ycimy A ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy készültek a Népszínházban.
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy A nagybeteg szerző lent volt Olaszországban ytelepulesy
olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy s a Népszínház
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy igazgatója, Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi
jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy rendezte
a darabot. Blaha Lujza, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza
yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy — ez először esett meg vele életében, —
nem találta meg szerepének, Török birónénak yszerepy török biróne yszerepy
Török biróné yszerepy török yszerepy biróne yszerepy yszerepy Török yszerepy
biróné yszerepy ykodvegy a hangját. A rendező magyaráz, de hiába, nem megy a dolog.
Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy
rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy végre is türelmét veszti, felugrik a színpadra és csípőjére
téve kezét, mondani kezdi a szerepet. De csak két mondatot mondhatott. Blaha Lujza
yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha
yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza
yszemelynevy ykodvegy gyorsan félretolta: tudok már mindent! És eljátszotta Török
birónét, yszerepy török biróne yszerepy Török biróné yszerepy török yszerepy
biróne yszerepy yszerepy Török yszerepy biróné yszerepy ykodvegy a magyar színpad
legszebb, legnagyobb sikerét aratva benne. Magyarázni hiábavaló lett volna neki,
de mutatás után rögtön életre kelt benne a darab. A kis Reindl Ludovika yszemelynevy
reindl ludovika yszemelynevy Reindl Ludovika yszemelynevy reindl yszemelynevy
ludovika yszemelynevy yszemelynevy Reindl yszemelynevy Ludovika yszemelynevy
ykodvegy 1850. xevtizedx 1855 szept. 8-án született. Mint a nagy emberek rendesen,
hányódás és vetődés közben jött a világra. A Rimaszombatba ytelepulesy
rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy vezető
országr uton látott napvilágot Reindlné yszemelynevy reindlne yszemelynevy
Reindlné yszemelynevy reindlne yszemelynevy yszemelynevy Reindlné yszemelynevy
ykodvegy leánya, a magyar színészet történetének legragyogóbb alakja. Még egészen
kis gyermek, mikor egyszerre valami kis angyal szerepében a színpadra kerül. Mert
színészcsaládból származott és akárcsak mint Duse Eleonóra, yszemelynevy duse eleonóra
yszemelynevy Duse Eleonóra yszemelynevy duse yszemelynevy eleonóra yszemelynevy
yszemelynevy Duse yszemelynevy Eleonóra yszemelynevy ykodvegy amint járni kezdett,
már színpadra lépett. Nem is kellett neki sokat tanulnia. Mert mint mondottuk, nem
is a tanulás utján termékenyült meg az Ő nagy művészi lelke. Édesatyja halála után
Kölesi Antal yszemelynevy kölesi antal yszemelynevy Kölesi Antal yszemelynevy
kölesi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy vidéki színészhez megy anyja feleségül és anyjával és mostohaapjával
együtt járnak Rozsnyón, ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör-
és kis-hont megye ykodvegy Lőcsén, ytelepulesy lőcse ytelepulesy Lőcsé ymegyey
szepes megye ykodvegy Dobsinán. ytelepulesy dobsina ytelepulesy Dobsiná ymegyey
gömör- és kis-hont megye ykodvegy Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr
ymegyey győr megye ykodvegy az igazgató egyszer megkérdezte Kölesinét, yszemelynevy
kölesine yszemelynevy Kölesiné yszemelynevy kölesine yszemelynevy yszemelynevy
Kölesiné yszemelynevy ykodvegy hogy nem volna-e kedve a kis Lujzákat valami angyal
szerepben színpadra léptetni. És 1858. jan. xtalanevtizedx 1865 5-én, 6 éves korában
Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne
yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy már kinn állt a közönség
előtt. Ezt a dátumot fel kell jegyezni, mert senki máshoz nem hasonlítható művészi
nagyság indult el útján. 13 éves korában már önálló szerepeket játszott, de voltaképen
fogalma sincs az éneklés technikájáról, a színjátszás külső manierjairól, csak csodálatos
tehetsége mutatja neki, hogy mit kell csinálni a színpadon. Szabadkán ytelepulesy
szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy játszott, mikor
megismerkedett Blaha János yszemelynevy blaha jános yszemelynevy Blaha János
yszemelynevy blaha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy karmesterrel, ki a szép fiatal leány csodálatos
hangját felismervén, koloraturénekesnővé képezte ki, majd 1866-ban xevtizedx
1865 feleségül xtalanevtizedx 1875 is vette. Hálából viselte aztán Kölesi Lujza
yszemelynevy kölesi lujza yszemelynevy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi
yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujza
yszemelynevy ykodvegy a szabadkai ytelepulesy szabadka ytelepulesy szabadka
ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy karmester nevét és halhatatlanná tette Blaha
Jánost, yszemelynevy blaha jános yszemelynevy Blaha János yszemelynevy blaha
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy senki máséhoz nem hasonlítható művészi pályafutásával. 1870-ben
xevtizedx 1875 Blaha János yszemelynevy blaha jános yszemelynevy Blaha János
yszemelynevy blaha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy meghalt és a fiatal színésznő 20 éves korában
özvegyen marad. Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy kerül, majd férje halála után pár hónappal a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hívja meg vendégszereplésre.
A »Tündérlak Magyarhonban« ycimy tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak
Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy
Magyarhonban ycimy ykodvegy című népszínmű Marcsa yszerepy marcsa yszerepy
Marcsa yszerepy marcsa yszerepy yszerepy Marcsa yszerepy ykodvegy szerepét adta
és ekkor már mindenki tudta, hogy Blaha Lujzának yszemelynevy blaha lujza
yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy
yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy az ország fővárosában
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy van a helye. De még
elébb Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar
megye ykodvegy és Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy játszik. 1875-ben elbúcsúzik a Nemzeti Színháztól
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a Rákosi Jenő yszemelynevy
rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy által megalapított
új Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szerződik, hol
népszínműveket, operetteket játszik. Ám mégis csak a népszínművekben aratta legnagyobb
diadalait. Egy egész műfajt teremtve ragyogó művészetével. Sajnos, ennek a műfajnak
nem volt komoly alapja, mert egy pár kivételes tehetségről nem beszélve, nem az
irók talentumára, hanem egy ragyogó színészi egyéniségre volt bazározva. Szerep-darabokat
írtak, ami nem lett volna baj, mert hiszen Blahánénak yszemelynevy blaháne
yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné
yszemelynevy ykodvegy írták, de parádés, üres, semmitmondó, rikító jelmezbe bujtatott
szerepdarabokat. Hogy ez az óriási talentum még azt a sok papirvázat és színes nyomatú
klisét is élettel, színnel, elevenséggel, bájjal, gráciával tudta megtölteni, az
nem segített a műfajon, mely Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné
yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy kedvéért
született és sajnos, vele együtt halt meg. 1875-ben Soldos xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 Sándor yszemelynevy soldos sándor yszemelynevy Soldos Sándor yszemelynevy
soldos yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Soldos yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy felesége lesz, de attól csakhamar el is válik. Később báró
Splényvel yszemelynevy áró splény yszemelynevy áró Splény yszemelynevy áró
yszemelynevy splény yszemelynevy yszemelynevy áró yszemelynevy Splény
yszemelynevy ykodvegy él harmonikus, boldog házasságot. Művészi pályája ekkor van
fénypontján. Ünneplés, diadal, szeretet, rajongás veszi körül. A közönség szeretete,
hálványozása mintha még jobban emelné s ő ezért a szeretetért és hódolatért talentumának
fényes virágzásával fizet. Aránylag elég korán vonul vissza a színpadtól, pedig
még a bekövetkező őszi idők alatt is volt két nagy diadala: a Csiky Gergely yszemelynevy
csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy
gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy
ykodvegy »Nagymamájá«-ból ycimy nagymamája ycimy Nagymamájá ycimy nagymamája
ycimy ycimy Nagymamájá ycimy ykodvegy készült operetteben és a Sardou yszemelynevy
sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou
yszemelynevy ykodvegy »Szókimondó asszonyságá«-ban. ycimy szókimondó asszonysága
ycimy Szókimondó asszonyságá ycimy szókimondó ycimy asszonysága ycimy ycimy
Szókimondó ycimy asszonyságá ycimy ykodvegy Aztán jött a »néma csendet, ahogy a
boldogtalan dán királyfi mondja. Még mindnyájunk emlékezetében él a szomorú nap,
mikor meghallottuk, hogy Blaha Lujza csendes álomra hunyta be szemét. Ott fekszik
némán, fehéren, mozdulatlanul, ő, aki annyira szerette a nótát, az élet színét,
a mozgást, az embereket. Szinte hihetetlen volt elgondolni, hogy ő, ki mindnyájunké
volt, most egyedül maradt a közösségből kiszakadva, eltávozva. De nem sokáig maradt
egyedül. Ott, a halottas szobájában sem. Mert a vidám Török biróné yszerepy
török biróne yszerepy Török biróné yszerepy török yszerepy biróne yszerepy
yszerepy Török yszerepy biróné yszerepy ykodvegy csöndesen megnyomta a kilincset
és belépett. És vele jött a Sárga csikó ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó
ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Erzsikéje,
yszerepy erzsike yszerepy Erzsiké yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsiké
yszerepy ykodvegy Finum Rózsi, yszerepy finum rózsi yszerepy Finum Rózsi
yszerepy finum yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Finum yszerepy Rózsi yszerepy
ykodvegy Angyal Liszka, yszerepy angyal liszka yszerepy Angyal Liszka yszerepy
angyal yszerepy liszka yszerepy yszerepy Angyal yszerepy Liszka yszerepy
ykodvegy a kis árva Vöröshajú, yszerepy vöröshajú yszerepy Vöröshajú yszerepy
vöröshajú yszerepy yszerepy Vöröshajú yszerepy ykodvegy Sári biróné, yszerepy
sári biróne yszerepy Sári biróné yszerepy sári yszerepy biróne yszerepy
yszerepy Sári yszerepy biróné yszerepy ykodvegy a háttérben megjelentek a kecses
Serpolette, yszerepy serpolette yszerepy Serpolette yszerepy serpolette
yszerepy yszerepy Serpolette yszerepy ykodvegy Niniche, yszerepy niniche
yszerepy Niniche yszerepy niniche yszerepy yszerepy Niniche yszerepy ykodvegy A
suhanc, yszerepy a suhanc yszerepy A suhanc yszerepy a yszerepy suhanc yszerepy
yszerepy A yszerepy suhanc yszerepy ykodvegy meg a többi jókedvű, cifra figura.
Ott áll Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou
yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy pattogó Szókimondó asszonysága,
yszerepy szókimondó asszonyság yszerepy Szókimondó asszonyság yszerepy
szókimondó yszerepy asszonyság yszerepy yszerepy Szókimondó yszerepy asszonyság
yszerepy ykodvegy míg utoljára nagyméltóságosan belép az öreg Szerémy grófné, yszerepy
szerémy grófne yszerepy Szerémy grófné yszerepy szerémy yszerepy grófne
yszerepy yszerepy Szerémy yszerepy grófné yszerepy ykodvegy a Nagymama. Ott állnak
a halott mellett és búcsúzkodnak a színésznőtől, ki valaha életre hívta őket. S
míg hódolattal borulnak térdre az előtt, ki velük egy volt, halljuk búcsúzó, halk
hangjukat: Isten veled, ki vért, életet, melegséget tudtál adni az árnyékoknak.
Ki megtudtad testesíteni az álmot és ragyogó,színessé varázsoltad' a halvány gondolatot.
Mi, szegény, árva gyermekeid, búcsúzunk tőled. Mert nemzedékek jönnek, nemzedékek
mennek, beláthatatlan idő lepereg, míg egy hozzád hasonló művészi nagysággal áldja
meg a Gondviselés ezt a magyar földet. (Dánielné Lengyel Laura.) yszemelynevy
dánielné lengyel laura yszemelynevy Dánielné Lengyel Laura yszemelynevy dánielné
yszemelynevy lengyel yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Dánielné
yszemelynevy Lengyel yszemelyne szin_I.0240.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Blaha Lujza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0240.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0240.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21484.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Blaha
Lujza
Szócikk: Blaha Lujza »a nemzet csalogánya«, sz.
1850. szept. 8-án, Rimaszombatban (Gömör m.), megh. 1926. jan. 18-án, Budapesten.
Atyja: Reindl Sándor, huszártiszt volt a cs. és kir. hadseregben, majd 1848—49-ben
honvéd és mint őrmester végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi katasztrófa
után, hogy a besorozástól szabaduljon, Várai néven színésszé lett. (Népszínműénekes,
megh. Kassán, 1856.) Anyja: Ponti Aloiza, színésznő, kivel Várai 1848. febr. 24-én
lépett házasságra Pazonyban (Szabolcs m.), megh. Budapesten, 1886. dec. 24. Édesatyja
halála után Kölesi Antal színész lesz a mostohaatyja (sz. 1829. Tatán, színésszé
lett 1847-ben, chiabai Csabai Pálnál). 8 éves koráig nem járt iskolába, majd Kápolnai.
János színésztől megtanult írni, olvasni. Még gyermekkorában szülei előbb Kőszeghy
Endre társulatánál voltak szerződtetve, jártak Rozsnyón, Lőcsén, Dobsidán, stb.
Szülei 1858-ban a győri társulathoz szerződnek és lakásuk egy kis padlásszoba, amelynek
még ablaka sincsen, a világosság az üveges ajtón szűrődik be. Kölesi Lujza akkor
járt először iskolába, a győri apácák kolostorába. 1858. jan. 5-én lép először egy
valódi szerepben színpadra. »A koldusnő«-ben Mari szerepe jutott neki és ezzel az
első színpadi kísérletével teljes sikert aratott. Azután szülői Gárdonyi Antal társulatához
szerződnek. Itt sem maradnak sokáig, mert innen Völgyi György színigazgatóhoz mennek.
Itt sok nélkülözés és nyomorgás között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol
kisebb-nagyobb szerepekben fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom
éves korában már kész színésznő és önálló szerepeket játszik. 1863-ban játszott
először szülővárosában, Rimaszombatban, ahonnan először Vácra, Szarvasra, majd sok-sok
vándorlás után, 1864. ápr. havában, Molnár Györgyhöz, a budai Népszínház igazgatójához
szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a »Csikós« c. népszínműben. Jún. havában
Latabár Endréhez szerződött, Balatonfüredre, őszre azonban ismét visszatér Budára,
Molnár Györgyhöz, — aki időközben kivette a kórusból, — ahol a színház három karmestere:
Schimacsek, Sziklavölgyi és Jakóbi tanították. A budai színház csődbejutásakor Szabadkára
szerződött, Sipos Károly társulatához és ez a szerződés fordulópontot jelentett
életében. Szabadkai tartózkodása idején a városban állomásozott a herceg Lichtenstienn
dzsidás-ezred, amelynek karmestere Blaha János volt, aki egyben a színház zenekarában
is karmesterkedett. Feltűnt neki a szép fekete leányka és foglalkozni kezdett vele,
felismerte hangját és tehetségét és koloratur- énekesnővé képezte, majd 1866-ban
feleségül vette. így lett aztán Kölesi Lujzából Blaha Lujza. 1870. január hó 24-én
férje Debrecenben tüdővészben meghalt és Blaha Lujza húsz éves korában özvegy lett.
1869. máj. 5-én először vendégszerepelt Kolozsvárott. 1870. febr. 4-én a Nemzeti
Színház is vendégszerepelni hívja. A következő év tavaszán Nagyváradon ünneplik,
majd máj. 7-én először játszik a Nemzeti Színházban, a »Tündérlak Magyarhonban«
c. népsz. Marcsa szerepében. Máj. 14-én Budán is fellépett, ugyancsak a »Tündérlak«-ban.
Ez év szept. havában ő nyitja meg a Nemzeti Színház fiókszínházát, a Várszínházát,
az »Egy nő, aki az ablakon kiugrik« c. vígjátékkal. 1872. nyarán ismét Budának a
kedvenc színésznője. Ekkor Miklóssy Gyula az igazgatója. 1873. jan. 30-án énekli
első operapartiját, a »Fekete dominó«-ban, Angelo szerepében. 1873. jan. 15-én
a »Falu rossza« premierjén Finum Rózsi szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházban,
amely színháznak egyik legkiválóbb tagja lesz. 1875. aug. 28-án Egerben vendégszerepel,
ahol runyai Soldos Sándor (megh. 1924. okt. 6.) tenki földbirtokos megkéri a kezét;
szept. 20-án férjhez megy — az esküvő a budapesti belvárosi templomban volt. De
nem sokáig tartott ez a boldogság, 1879-ben elválnak. 1875. október 10-én elbúcsúzik
aNemzeti Színház közönségétől és Tamássyval a Népszínházhoz szerződnek. Búcsúelőadása
a »Szökött katoná«-ban Julcsa szerepébén volt. 1875. okt. 23-től 1896. máj. 4-ig
összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, ahol 1875. dec. 2-án volt az első
operett-fellépése az »Angot asszony leányá«-ban és egymásután aratja sikereit, 1875.
dec. 14-én a »Sárga csikó«-ban mint Erzsike, mint Szilaj Kata a »Vereshajú«-ban
(1877. jún. 2.), a»Piros bugyelláris«-ban, mint Török Zsófi (1878. nov. 22.), a
»Cornevillei harangok«-ban, mint Serpolette. Ugyanez év febr. havában játssza az
»Ágnes asszony«-ban az első szende-szerepet. 1878. márc.-ban vendégszerepelt Székesfehérvárott,
a »Sárga csikó« Erzsikéjében, óriási sikerrel. 1880. júl. havában a gyöngyösi nőegylet
dísztagja lesz. 1881. febr. 26-án férjhez megy báró Splény Ödönhöz. 1883. jún. 2-án
a Népszínház együttesével vendégszerepel Bécsben, az An der Wien Theater-ben (Piros
bugyelláris, Tót leány, Cornevillei harangok főszerepeiben). Az összes bécsi lapok
egyhangúlag magasztalják a nagy magyar művésznőt. Majd ismét parádés szerepekkel
gazdagítja sikereit: Konti József »Eleven ördögé«-vel (1885. dec. 16.), a »Suhanc«
Józsijával (1886. jan. 12.), »Királyfogás«-sal (okt. 30.), Vidor Pál »Ingyenélők«-jével
(1889. nov. 15.). 1884-ben a Feleky Miklós várszínházi ensemble tagja, honnan 1888.
aug. 21-én megvált. 1899. nov. 15-én nagy sikere volt a »Náni« c. népsz. címszerepében,
1894. nov. 9-én a »Szókimondó asszonyság« Hübscher Katájában. 1896. márc. 3-án egy
időre búcsúzik a főváros közönségétől. Ápr. 21-én az Országos Magyar Iskola Egyesület
tiszteletbeli tagjává választotta, ugyanezen év okt. 22-én volt a 25 éves művészi
jubileuma, amely alkalommal megjelent Kéry Gyula: »Blaha Lujza élete« c. munkája.
1900. okt. 15-én a Népszínház megünnepli fennállásának 25 éves fordulóját és ugyanekkor
meleg ovációban részesítik a nemzet csalogányát. Nov. 15-én a király a koronás arany
érdemkereszttel tünteti ki. Páratlan sikerrel szerepelt a Vígszínházban, az »Aranykakas«
c. vj. fogadósnéjában. 1901. máj. 7-én a Nemzeti Színházban fellép a »Tündérlak«-ban.
Ez volt 30-ik évfordulója annak, hogy először játszott az ország első színpadján.
Máj. 10-én a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezik ki. Okt. 31-en volt a búcsúfellépte
a Népszínházban, minthogy a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Előadásul színre
került a »Sárga csikó«, melynek Erzsike szerepét ekkor 150-edszer játszotta. Ezután
többször szerepel a Nemzeti Színházban, ahol Gárdonyi Géza »A bor« Eszter szerepében
(1902. dec. 23.) újból diadalt aratott. 1907. febr. 1-én a Király Színházban játszik
Pásztor Árpád »Harang«-jában. 1908. jan. 10-én ünnepli 50 éves művészi jubileumát;
febr. 11-én játszotta Csiky Gergely népszerű vígjátékában, a »Nagymamá«-ban Szerémy
grófné szerepét (Népszínház - Vígopera), melyet Pásztor Árpád és Máder Kezső énekes
vígjátékká alakítottak át. Ezt a szerepet 65-ször játszotta. Ebben az időben a Balatoni
Szövetség egyhangúlag tb. tagjává választotta. 1912. febr. 16-án a »Rang és mód«-ban
lép fel; jún. 13-án pedig Bécsben vendégszerepel a Magyar Színház társulatával,
a »Nagymama« c. operett címszerepében. 1920. márc. 20-án a szfőv. Közmunkák Tanácsa
a Népszínház előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el. Az ő nevéről nevezik el
az újpesti színházat is, amely 1920. okt. 21-én nyílt meg. 1920. szept, 8-án országos
ünnep keretében megülték 70 éves születésnapját. 1921. okt. 8-án az Unió rt. tulajdonát
képező Revü-Színház a »Blaha Lujza Színház« nevet veszi fel és akkor ő is fellép
hosszú szünet után. 1923. márc. havában az Országos Színészegyesület örökös dísztagjává
választotta, mely alkalommal az Egyesület leleplezte olajfestményű arcképét. Ugyanezen
év szept. 9-én évi nyugdíját a szfőv. tanácsa 1,200.000 K-ra emelte fel. Nemes lelke
1926. jan. 18-án szállott az Egek Urához. Temetése impozáns módon folyt le, csak
Kossuth Lajosnak volt hasonló temetése. A Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták
fel. Gyászbeszédet mondott Klebelsberg Kúnó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter,
dr. Sipőcz Jenő polgármester, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, Szirmai
Imre, Ilovszky János, Beöthy László, Porzsolt Kálmán, Gál Gyula, Géczy István. 1926.
febr. 28-án Rimaszombatban leleplezték szülőháza emléktábláját. Az élő, eleven legenda
költözött el innét tőlünk ama jobbik hazába, mikor Blaha Lujza átadta lelkét az
örökkévalóságnak. És itthagyta lelkét, mely élni fog, magyar szó, a magyar nóta
ki nem fogy, el nem apad erről a mi földünkről. Mi, kik láttuk mozgásának báját,
hallottuk hangjának csengését, énekének muzsikáját, egy nagy élménnyel vagyunk gazdagabbak
halandó társainknál. Akik nem látták, nem hallották, azoknak a magyar színjátszás
törtenete fog beszélni az asszonyról, aki Blaha Lujza néven írta be emlékét a magyar
színjátszás történetébe. A művész, — ha igazán Istentől megáldott erő, — mindig
élő, eleven inkarnációja nemzete szellemének, fajtája lelkének. író, festő, szobrász,
muzsikus, színész csak akkor az igazán kiválasztottak közül való, ha munkásságában
vagy személyében fajtájának, törzsének lelke elevenedik meg. A nemzet, mely nagyjait
kiválóságukhoz képest becsülni tudja, ebben voltakép csakis a saját maga megbecsüléséről
tesz tanúbizonyságot. Még mindnyájunknak élénk emlékezetében van, milyen sötét gyász
borult a fővárosra és Budapesten keresztül az egész országra, mikor Blaha Lujzát
temettük. És ez a gyász azt jelentette, hogy a magyar nemzet igenis jól tudja, milyen
értéket bírt és milyen felbecsülhetetlen kincset vesztett a színésznőben, ki a magyar
fajban levő kedvességet, szeretetreméltóságot, bájt és gráciát testesítette meg.
Ma már mindnyájan tudjuk, abban, hogy Budapest ábrázata és lelke magyar lett, sokkal
több része van egy mosolygós, barnaszemű, pirosarcú, szép asszonynak, mint a politikusoknak,
a szónokoknak, a városatyáknak, az erkölcsprédikátoroknak. Nem egészen a miénk az,
amit csak az értelmünkkel, a belátásunkkal fogtunk fel. Az érzéseinknek, az ösztöneinknek
is bele kell a dolgokba kapcsolódnia. Mert az érzések, az ösztönök, az indulatok
trónusra ültetik ugyan az értelmet, királynak, fölségnek nevezik, nagyon meg is
becsülik, de csakis addig, míg a szegény értelem minden erejét arra használja, hogy
kiszolgálja őket. De próbáljon csak ellenök cselekedni, útjukban állni, hej, hogy
letaszítják ezt a szerencsétlen értelmet a trónusáról! A színészet hatása azért
oly erős és impulzív, mert jóval kevesebb intellektus és sokkal több ösztön és indulat
van benne, mint a többi művészetben. Azért kell a színészethez1 testi kiválóság
éppen annyira, mint lelki. És éppen azért olyan felette nagy ritkaság az igazi nagy
aktor. Ám tetszett az Úristennek, hogy egyszer a mi örömünkre egy kiválóan szép
testbe egy ragyogó, fényes művészi lelket adjon. így született meg Rimaszombatban
a magyar színészet hervadhatatlan nagysága: Blaha Lujza. Életének, művészetének
történetét annyiszor megírták már. Súlyos vívódásai, vergődései nem voltak. Nem
kellett önmagával küzködni, Önmagát keresnie. Istennek ez a kiváltságos teremtése
teljes készen volt, mikor a színpadra lépett. Önmagát játszotta, mindig csak önmagát:
a kedves, jóságos, kicsit hiú, kicsit hamiskás, mulatni nagyon szerető, érzéseiben
mindig egészséges, vidám magyar asszonyt. Hogy mégis minden alakításának megvolt
a maga egyéni profilja? — az művészi lelkének és temperamentumának végtelen skáláját
bizonyítja. Az ösztönös zsenik legnagyobbjai közé tartozott, kiknek verőkben van
a színjátszás és így nem is tévedhetnek. A fiatal Rafaelről van egy jellemző anekdota:
Valaki megkérdezte tőle, hogy mit gondolt, mikor egyik képét komponálta? Rafael
csodálkozva nézett végig a kérdezőn: Én nem gondolkozom, én csak festek. Blaha Lujza
is csak játszott, le azt aztán senki tökéletesebben nála nem csinálta. Hogy a rafaeli
anekdota mennyire illik Blaha Lujzára, arra legjobb bizonyíték, amit egyszer Rákosi
Jenő mondott róla. Csepreghy Ferenc darabjára, »A piros bugyelláris«-ra készültek
a Népszínházban. A nagybeteg szerző lent volt Olaszországban s a Népszínház igazgatója,
Rákosi Jenő rendezte a darabot. Blaha Lujza, — ez először esett meg vele életében,
— nem találta meg szerepének, Török birónénak a hangját. A rendező magyaráz, de
hiába, nem megy a dolog. Rákosi Jenő végre is türelmét veszti, felugrik a színpadra
és csípőjére téve kezét, mondani kezdi a szerepet. De csak két mondatot mondhatott.
Blaha Lujza gyorsan félretolta: tudok már mindent! És eljátszotta Török birónét,
a magyar színpad legszebb, legnagyobb sikerét aratva benne. Magyarázni hiábavaló
lett volna neki, de mutatás után rögtön életre kelt benne a darab. A kis Reindl
Ludovika 1850. szept. 8-án született. Mint a nagy emberek rendesen, hányódás és
vetődés közben jött a világra. A Rimaszombatba vezető országr uton látott napvilágot
Reindlné leánya, a magyar színészet történetének legragyogóbb alakja. Még egészen
kis gyermek, mikor egyszerre valami kis angyal szerepében a színpadra kerül. Mert
színészcsaládból származott és akárcsak mint Duse Eleonóra, amint járni kezdett,
már színpadra lépett. Nem is kellett neki sokat tanulnia. Mert mint mondottuk, nem
is a tanulás utján termékenyült meg az Ő nagy művészi lelke. Édesatyja halála után
Kölesi Antal vidéki színészhez megy anyja feleségül és anyjával és mostohaapjával
együtt járnak Rozsnyón, Lőcsén, Dobsinán. Győrött az igazgató egyszer megkérdezte
Kölesinét, hogy nem volna-e kedve a kis Lujzákat valami angyal szerepben színpadra
léptetni. És 1858. jan. 5-én, 6 éves korában Blaháné már kinn állt a közönség előtt.
Ezt a dátumot fel kell jegyezni, mert senki máshoz nem hasonlítható művészi nagyság
indult el útján. 13 éves korában már önálló szerepeket játszott, de voltaképen fogalma
sincs az éneklés technikájáról, a színjátszás külső manierjairól, csak csodálatos
tehetsége mutatja neki, hogy mit kell csinálni a színpadon. Szabadkán játszott,
mikor megismerkedett Blaha János karmesterrel, ki a szép fiatal leány csodálatos
hangját felismervén, koloraturénekesnővé képezte ki, majd 1866-ban feleségül is
vette. Hálából viselte aztán Kölesi Lujza a szabadkai karmester nevét és halhatatlanná
tette Blaha Jánost, senki máséhoz nem hasonlítható művészi pályafutásával. 1870-ben
Blaha János meghalt és a fiatal színésznő 20 éves korában özvegyen marad. Kolozsvárra
kerül, majd férje halála után pár hónappal a Nemzeti Színház hívja meg vendégszereplésre.
A »Tündérlak Magyarhonban« című népszínmű Marcsa szerepét adta és ekkor már mindenki
tudta, hogy Blaha Lujzának az ország fővárosában van a helye. De még elébb Nagyváradon
és Kolozsvárt játszik. 1875-ben elbúcsúzik a Nemzeti Színháztól és a Rákosi Jenő
által megalapított új Népszínházhoz szerződik, hol népszínműveket, operetteket játszik.
Ám mégis csak a népszínművekben aratta legnagyobb diadalait. Egy egész műfajt teremtve
ragyogó művészetével. Sajnos, ennek a műfajnak nem volt komoly alapja, mert egy
pár kivételes tehetségről nem beszélve, nem az irók talentumára, hanem egy ragyogó
színészi egyéniségre volt bazározva. Szerep-darabokat írtak, ami nem lett volna
baj, mert hiszen Blahánénak írták, de parádés, üres, semmitmondó, rikító jelmezbe
bujtatott szerepdarabokat. Hogy ez az óriási talentum még azt a sok papirvázat és
színes nyomatú klisét is élettel, színnel, elevenséggel, bájjal, gráciával tudta
megtölteni, az nem segített a műfajon, mely Blaháné kedvéért született és sajnos,
vele együtt halt meg. 1875-ben Soldos Sándor felesége lesz, de attól csakhamar el
is válik. Később báró Splényvel él harmonikus, boldog házasságot. Művészi pályája
ekkor van fénypontján. Ünneplés, diadal, szeretet, rajongás veszi körül. A közönség
szeretete, hálványozása mintha még jobban emelné s ő ezért a szeretetért és hódolatért
talentumának fényes virágzásával fizet. Aránylag elég korán vonul vissza a színpadtól,
pedig még a bekövetkező őszi idők alatt is volt két nagy diadala: a Csiky Gergely
»Nagymamájá«-ból készült operetteben és a Sardou »Szókimondó asszonyságá«-ban. Aztán
jött a »néma csendet, ahogy a boldogtalan dán királyfi mondja. Még mindnyájunk emlékezetében
él a szomorú nap, mikor meghallottuk, hogy Blaha Lujza csendes álomra hunyta be
szemét. Ott fekszik némán, fehéren, mozdulatlanul, ő, aki annyira szerette a nótát,
az élet színét, a mozgást, az embereket. Szinte hihetetlen volt elgondolni, hogy
ő, ki mindnyájunké volt, most egyedül maradt a közösségből kiszakadva, eltávozva.
De nem sokáig maradt egyedül. Ott, a halottas szobájában sem. Mert a vidám Török
biróné csöndesen megnyomta a kilincset és belépett. És vele jött a Sárga csikó Erzsikéje,
Finum Rózsi, Angyal Liszka, a kis árva Vöröshajú, Sári biróné, a háttérben megjelentek
a kecses Serpolette, Niniche, A suhanc, meg a többi jókedvű, cifra figura. Ott áll
Sardou pattogó Szókimondó asszonysága, míg utoljára nagyméltóságosan belép az öreg
Szerémy grófné, a Nagymama. Ott állnak a halott mellett és búcsúzkodnak a színésznőtől,
ki valaha életre hívta őket. S míg hódolattal borulnak térdre az előtt, ki velük
egy volt, halljuk búcsúzó, halk hangjukat: Isten veled, ki vért, életet, melegséget
tudtál adni az árnyékoknak. Ki megtudtad testesíteni az álmot és ragyogó,színessé
varázsoltad' a halvány gondolatot. Mi, szegény, árva gyermekeid, búcsúzunk tőled.
Mert nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, beláthatatlan idő lepereg, míg egy hozzád
hasonló művészi nagysággal áldja meg a Gondviselés ezt a magyar földet. (Dánielné
Lengyel Laura.) szin_I.0240.pdf I