Címszó: Blaha Lujza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0240.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0240.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21484.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Blaha Lujza

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521483.htm

 

Szócikk: Blaha Lujza »a nemzet csalogánya«, sz. 1850. (születés éve) szept. 8-án, Rimaszombatban (megye) (Gömör m.), (megye) megh. 1926. jan. 18-án, Budapesten. (Budapest) Atyja: Reindl Sándor, (személy) huszártiszt volt a cs. és kir. hadseregben, majd 1848—49-ben (időpont) honvéd és mint őrmester végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi (megye) katasztrófa után, hogy a besorozástól szabaduljon, Várai (személy) (információ)  néven színésszé lett. (Népszínműénekes, megh. Kassán, (megye) 1856.) (időpont) Anyja: Ponti Aloiza, (személy) színésznő, kivel Várai (személy) (információ)  1848. (időpont) febr. 24-én lépett házasságra Pazonyban (megye) (Szabolcs m.), (megye) (információ)  megh. Budapesten, (Budapest) 1886. (időpont) dec. 24. Édesatyja halála után Kölesi Antal (személy) (információ)  színész lesz a mostohaatyja (sz. 1829. (időpont) Tatán, (megye) színésszé lett 1847-ben, (időpont) chiabai (megye) Csabai Pálnál). (személy) (információ)  8 éves koráig nem járt iskolába, majd Kápolnai. János (személy) színésztől megtanult írni, olvasni. Még gyermekkorában szülei előbb Kőszeghy Endre (személy) (információ)  társulatánál voltak szerződtetve, jártak Rozsnyón, (megye) Lőcsén, (megye) Dobsidán, (megye) stb. Szülei 1858-ban (időpont) a győri (megye) társulathoz szerződnek és lakásuk egy kis padlásszoba, amelynek még ablaka sincsen, a világosság az üveges ajtón szűrődik be. Kölesi Lujza (személy) (információ)  akkor járt először iskolába, a győri (megye) apácák kolostorába. 1858. (időpont) jan. 5-én lép először egy valódi szerepben színpadra. »A koldusnő«-ben (cím) Mari (szerep) szerepe jutott neki és ezzel az első színpadi kísérletével teljes sikert aratott. Azután szülői Gárdonyi Antal (személy) (információ)  társulatához szerződnek. Itt sem maradnak sokáig, mert innen Völgyi György (személy) (információ)  színigazgatóhoz mennek. Itt sok nélkülözés és nyomorgás között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol kisebb-nagyobb szerepekben fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom éves korában már kész színésznő és önálló szerepeket játszik. 1863-ban (időpont) játszott először szülővárosában, Rimaszombatban, (megye) ahonnan először Vácra, (megye) Szarvasra, (megye) majd sok-sok vándorlás után, 1864. (időpont) ápr. havában, Molnár Györgyhöz, (személy) (információ)  a budai Népszínház (intézmény) (információ)  igazgatójához szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a »Csikós« (cím) (információ)  c. népszínműben. Jún. havában Latabár Endréhez (személy) (információ)  szerződött, Balatonfüredre, (megye) őszre azonban ismét visszatér Budára, (Budapest) Molnár Györgyhöz, (személy) (információ)  — aki időközben kivette a kórusból, — ahol a színház három karmestere: Schimacsek, (személy) Sziklavölgyi (személy) és Jakóbi (személy) (információ)  tanították. A budai színház (intézmény) (információ)  csődbejutásakor Szabadkára (megye) szerződött, Sipos Károly (személy) (információ)  társulatához és ez a szerződés fordulópontot jelentett életében. Szabadkai (megye) tartózkodása idején a városban állomásozott a herceg Lichtenstienn dzsidás-ezred, amelynek karmestere Blaha János (személy) (információ)  volt, aki egyben a színház zenekarában is karmesterkedett. Feltűnt neki a szép fekete leányka és foglalkozni kezdett vele, felismerte hangját és tehetségét és koloratur- énekesnővé képezte, majd 1866-ban (időpont) feleségül vette. így lett aztán Kölesi Lujzából (személy) (információ)  Blaha Lujza. (személy) (információ)  1870. (időpont) január hó 24-én férje Debrecenben (megye) tüdővészben meghalt és Blaha Lujza (személy) (információ)  húsz éves korában özvegy lett. 1869. (időpont) máj. 5-én először vendégszerepelt Kolozsvárott. (megye) 1870. (időpont) febr. 4-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  is vendégszerepelni hívja. A következő év tavaszán Nagyváradon (megye) ünneplik, majd máj. 7-én először játszik a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Tündérlak Magyarhonban« (cím) c. népsz. Marcsa (szerep) szerepében. Máj. 14-én Budán (Budapest) is fellépett, ugyancsak a »Tündérlak«-ban. (cím) Ez év szept. havában ő nyitja meg a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  fiókszínházát, a Várszínházát, (intézmény) (információ)  az »Egy nő, aki az ablakon kiugrik« (cím) (információ)  c. vígjátékkal. 1872. (időpont) nyarán ismét Budának (Budapest) a kedvenc színésznője. Ekkor Miklóssy Gyula (személy) (információ)  az igazgatója. 1873. (időpont) jan. 30-án énekli első opera­partiját, a »Fekete dominó«-ban, (cím) (információ)  Angelo (szerep) szerepében. 1873. (időpont) jan. 15-én a »Falu rossza« (cím) (információ)  premierjén Finum Rózsi (szerep) (információ)  szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  amely színháznak egyik legkiválóbb tagja lesz. 1875. (időpont) aug. 28-án Egerben (megye) vendégszerepel, ahol runyai (megye) Soldos Sándor (személy) (információ)  (megh. 1924. okt. 6.) tenki (megye) földbirtokos megkéri a kezét; szept. 20-án férjhez megy — az esküvő a budapesti (Budapest) belvárosi templomban volt. De nem sokáig tartott ez a boldogság, 1879-ben (időpont) elválnak. 1875. (időpont) október 10-én elbúcsúzik aNemzeti Színház (intézmény) (információ)  közönségétől és Tamássyval (személy) (információ)  a Népszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződnek. Búcsúelőadása a »Szökött katoná«-ban (cím) (információ)  Julcsa (szerep) szerepébén volt. 1875. (időpont) okt. 23-től 1896. (időpont) máj. 4-ig összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, (intézmény) (információ)  ahol 1875. (időpont) dec. 2-án volt az első operett-fellépése az »Angot asszony leányá«-ban (cím) (információ)  és egymásután aratja sikereit, 1875. (időpont) dec. 14-én a »Sárga csikó«-ban (cím) (információ)  mint Erzsike, (szerep) mint Szilaj Kata (szerep) a »Vereshajú«-ban (cím) (1877. (időpont) jún. 2.), a»Piros bugyelláris«-ban, (cím) (információ)  mint Török Zsófi (szerep) (információ)  (1878. (időpont) nov. 22.), a »Cornevillei harangok«-ban, (cím) (információ)  mint Serpolette. (szerep) Ugyanez év febr. havában játssza az »Ágnes asszony«-ban (cím) az első szende-szerepet. 1878. (időpont) márc.-ban vendégszerepelt Székesfehérvárott, (megye) a »Sárga csikó« (cím) (információ)  Erzsikéjében, (szerep) óriási sikerrel. 1880. (időpont) júl. havában a gyöngyösi (megye) nőegylet dísztagja lesz. 1881. (időpont) febr. 26-án férjhez megy báró Splény Ödönhöz. (személy) (információ)  1883. (időpont) jún. 2-án a Népszínház (intézmény) (információ)  együttesével vendégszerepel Bécsben, (ország) az An der Wien Theater-ben (intézmény) (Piros bugyelláris, (cím) (információ)  Tót leány, (cím) Cornevillei harangok (cím) (információ)  főszerepeiben). Az összes bécsi (ország) lapok egyhangúlag magasztalják a nagy magyar művésznőt. Majd ismét parádés szerepekkel gazdagítja sikereit: Konti József (személy) (információ)  »Eleven ördögé«-vel (cím) (információ)  (1885. (időpont) dec. 16.), a »Suhanc« (cím) Józsijával (szerep) (1886. (időpont) jan. 12.), »Királyfogás«-sal (cím) (információ)  (okt. 30.), Vidor Pál (személy) (információ)  »Ingyenélők«-jével (cím) (információ)  (1889. (időpont) nov. 15.). 1884-ben (időpont) a Feleky Miklós (személy) (információ)  várszínházi ensemble tagja, honnan 1888. (időpont) aug. 21-én megvált. 1899. (időpont) nov. 15-én nagy sikere volt a »Náni« (cím) (információ)  c. népsz. címszerepében, 1894. (időpont) nov. 9-én a »Szókimondó asszonyság« (cím) (információ)  Hübscher Katájában. (szerep) 1896. (időpont) márc. 3-án egy időre búcsúzik a főváros (Budapest) közönségétől. Ápr. 21-én az Országos Magyar Iskola Egyesület (intézmény) (információ)  tiszteletbeli tagjává választotta, ugyanezen év okt. 22-én volt a 25 éves művészi jubileuma, amely alkalommal megjelent Kéry Gyula: (személy) (információ)  »Blaha Lujza élete« (cím) (információ)  c. munkája. 1900. (időpont) okt. 15-én a Népszínház (intézmény) (információ)  megünnepli fennállásának 25 éves fordulóját és ugyanekkor meleg ovációban részesítik a nemzet csalogányát. Nov. 15-én a király a koronás arany érdemkereszttel tünteti ki. Páratlan sikerrel szerepelt a Vígszínházban, (intézmény) (információ)  az »Aranykakas« (cím) c. vj. fogadósnéjában. (szerep) 1901. (időpont) máj. 7-én a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  fellép a »Tündérlak«-ban. (cím) Ez volt 30-ik évfordulója an­nak, hogy először játszott az ország első színpadján. Máj. 10-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagjává nevezik ki. Okt. 31-en volt a búcsúfellépte a Népszínházban, (intézmény) (információ)  minthogy a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagja lett. Előadásul színre került a »Sárga csikó«, (cím) (információ)  melynek Erzsike (szerep) szerepét ekkor 150-edszer játszotta. Ezután többször szerepel a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  ahol Gárdonyi Géza (személy) (információ)  »A bor« (cím) Eszter (szerep) szerepében (1902. (időpont) dec. 23.) újból diadalt aratott. 1907. (időpont) febr. 1-én a Király Színházban (intézmény) (információ)  játszik Pásztor Árpád (személy) (információ)  »Harang«-jában. (cím) 1908. (időpont) jan. 10-én ünnepli 50 éves művészi jubileumát; febr. 11-én játszotta Csiky Gergely (személy) (információ)  népszerű vígjátékában, a »Nagymamá«-ban (cím) (információ)  Szerémy grófné (szerep) (információ)  szerepét (Népszínház - Vígopera), (intézmény) (információ)  melyet Pásztor Árpád (személy) (információ)  és Máder Kezső (személy) énekes vígjátékká alakítottak át. Ezt a szerepet 65-ször játszotta. Ebben az időben a Balatoni Szövetség egyhangúlag tb. tagjává választotta. 1912. (időpont) febr. 16-án a »Rang és mód«-ban (cím) (információ)  lép fel; jún. 13-án pedig Bécsben (ország) vendégszerepel a Magyar Színház (intézmény) (információ)  társulatával, a »Nagymama« (cím) (információ)  c. operett címszerepében. 1920. (időpont) márc. 20-án a szfőv. Közmunkák Tanácsa a Népszínház (intézmény) (információ)  előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el. Az ő nevéről nevezik el az újpesti színházat (intézmény) is, amely 1920. (időpont) okt. 21-én nyílt meg. 1920. (időpont) szept, 8-án országos ünnep keretében megülték 70 éves születésnapját. 1921. (időpont) okt. 8-án az Unió rt. tulajdonát képező Revü-Színház (intézmény) a »Blaha Lujza Színház« (intézmény) (információ)  nevet veszi fel és akkor ő is fellép hosszú szünet után. 1923. (időpont) márc. havában az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  örökös dísztagjává választotta, mely alkalommal az Egyesület leleplezte olajfestményű arcképét. Ugyanezen év szept. 9-én évi nyugdíját a szfőv. tanácsa 1,200.000 K-ra emelte fel. Nemes lelke 1926. (időpont) jan. 18-án szállott az Egek Urához. Temetése impozáns módon folyt le, csak Kossuth Lajosnak (személy) (információ)  volt hasonló temetése. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  előcsarnokában ravatalozták fel. Gyászbeszédet mondott Klebelsberg Kúnó gróf (személy) vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, dr. Sipőcz Jenő (személy) polgármester, Hevesi Sándor, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója, Szirmai Imre, (személy) (információ)  Ilovszky János, (személy) (információ)  Beöthy László, (személy) (információ)  Porzsolt Kálmán, (személy) (információ)  Gál Gyula, (személy) (információ)  Géczy István. (személy) (információ)  1926. (időpont) febr. 28-án Rimaszombatban (megye) leleplezték szülőháza emléktábláját. Az élő, eleven legenda költözött el innét tőlünk ama jobbik hazába, mikor Blaha Lujza (személy) (információ)  átadta lelkét az örökkévalóságnak. És itthagyta lelkét, mely élni fog, magyar szó, a magyar nóta ki nem fogy, el nem apad erről a mi földünkről. Mi, kik láttuk mozgásának báját, hallottuk hangjának csengését, énekének muzsikáját, egy nagy élménnyel vagyunk gazdagabbak halandó társainknál. Akik nem látták, nem hallották, azoknak a magyar színjátszás törtenete fog beszélni az asszonyról, aki Blaha Lujza (személy) (információ)  néven írta be emlékét a magyar színjátszás történetébe. A művész, — ha igazán Istentől megáldott erő, — mindig élő, eleven inkarnációja nemzete szellemének, fajtája lelkének. író, festő, szobrász, muzsikus, színész csak akkor az igazán kiválasztottak közül való, ha munkásságában vagy személyében fajtájának, törzsének lelke elevenedik meg. A nemzet, mely nagyjait kiválóságukhoz képest becsülni tudja, ebben voltakép csakis a saját maga megbecsü­léséről tesz tanúbizonyságot. Még mindnyájunknak élénk emlékezetében van, milyen sötét gyász borult a fővárosra (Budapest) és Budapesten (Budapest) keresztül az egész országra, mikor Blaha Lujzát (személy) (információ)  temettük. És ez a gyász azt jelentette, hogy a magyar nemzet igenis jól tudja, milyen értéket bírt és milyen felbecsülhetetlen kincset vesztett a színésznőben, ki a magyar fajban levő kedvességet, szeretetreméltóságot, bájt és gráciát testesítette meg. Ma már mindnyájan tudjuk, abban, hogy Budapest (Budapest) ábrázata és lelke magyar lett, sokkal több része van egy mosolygós, barnaszemű, pirosarcú, szép asszonynak, mint a politikusoknak, a szónokoknak, a városatyáknak, az erkölcsprédikátoroknak. Nem egészen a miénk az, amit csak az értelmünkkel, a belátásunkkal fogtunk fel. Az érzéseinknek, az ösztöneinknek is bele kell a dolgokba kapcsolódnia. Mert az érzések, az ösztönök, az indulatok trónusra ültetik ugyan az értelmet, királynak, fölségnek nevezik, nagyon meg is becsülik, de csakis addig, míg a szegény értelem minden erejét arra használja, hogy kiszolgálja őket. De próbáljon csak ellenök cselekedni, útjukban állni, hej, hogy letaszítják ezt a szerencsétlen értelmet a trónusáról! A színészet hatása azért oly erős és impulzív, mert jóval kevesebb intellektus és sokkal több ösztön és indulat van benne, mint a többi művészetben. Azért kell a színészethez1 testi kiválóság éppen annyira, mint lelki. És éppen azért olyan felette nagy ritkaság az igazi nagy aktor. Ám tetszett az Úristennek, hogy egyszer a mi örömünkre egy kiválóan szép testbe egy ragyogó, fényes művészi lelket adjon. így született meg Rimaszombatban (megye) a magyar színészet hervadhatatlan nagysága: Blaha Lujza. (személy) (információ)  Életének, művészetének történetét annyiszor megírták már. Súlyos vívódásai, vergődései nem voltak. Nem kellett önmagával küzködni, Önmagát keresnie. Istennek ez a kiváltságos teremtése teljes készen volt, mikor a színpadra lépett. Önmagát játszotta, mindig csak önmagát: a kedves, jóságos, kicsit hiú, kicsit hamiskás, mulatni nagyon szerető, érzéseiben mindig egészséges, vidám magyar asszonyt. Hogy mégis minden alakításának megvolt a maga egyéni profilja? — az művészi lelkének és temperamentumának végtelen skáláját bizonyítja. Az ösztönös zsenik legnagyobbjai közé tartozott, kiknek verőkben van a színjátszás és így nem is tévedhetnek. A fiatal Rafaelről (személy) van egy jellemző anekdota: Valaki megkérdezte tőle, hogy mit gondolt, mikor egyik képét komponálta? Rafael (személy) csodálkozva nézett végig a kérdezőn: Én nem gondolkozom, én csak festek. Blaha Lujza (személy) (információ)  is csak játszott, le azt aztán senki tökéletesebben nála nem csinálta. Hogy a rafaeli anekdota mennyire illik Blaha Lujzára, (személy) (információ)  arra legjobb bizonyíték, amit egyszer Rákosi Jenő (személy) (információ)  mondott róla. Csepreghy Ferenc (személy) (információ)  darabjára, »A piros bugyelláris«-ra (cím) készültek a Népszínházban. (intézmény) (információ)  A nagybeteg szerző lent volt Olaszországban (ország) s a Népszínház (intézmény) (információ)  igazgatója, Rákosi Jenő (személy) (információ)  rendezte a darabot. Blaha Lujza, (személy) (információ)  — ez először esett meg vele életében, — nem találta meg szerepének, Török birónénak (szerep) (információ)  a hangját. A rendező magyaráz, de hiába, nem megy a dolog. Rákosi Jenő (személy) (információ)  végre is türelmét veszti, felugrik a színpadra és csípőjére téve kezét, mondani kezdi a szerepet. De csak két mondatot mondhatott. Blaha Lujza (személy) (információ)  gyorsan félretolta: tudok már mindent! És eljátszotta Török birónét, (szerep) (információ)  a magyar színpad legszebb, legnagyobb sikerét aratva benne. Magyarázni hiábavaló lett volna neki, de mutatás után rögtön életre kelt benne a darab. A kis Reindl Ludovika (személy) 1850. (időpont) szept. 8-án született. Mint a nagy emberek rendesen, hányódás és vetődés közben jött a világra. A Rimaszombatba (megye) vezető országr uton látott napvilágot Reindlné (személy) leánya, a magyar színészet történetének legragyogóbb alakja. Még egészen kis gyermek, mikor egyszerre valami kis angyal szerepében a színpadra kerül. Mert színészcsaládból származott és akárcsak mint Duse Eleonóra, (személy) amint járni kezdett, már színpadra lépett. Nem is kellett neki sokat tanulnia. Mert mint mondottuk, nem is a tanulás utján termékenyült meg az Ő nagy művészi lelke. Édesatyja halála után Kölesi Antal (személy) (információ)  vidéki színészhez megy anyja feleségül és anyjával és mostohaapjával együtt járnak Rozsnyón, (megye) Lőcsén, (megye) Dobsinán. (megye) Győrött (megye) az igazgató egyszer megkérdezte Kölesinét, (személy) hogy nem volna-e kedve a kis Lujzákat valami angyal szerepben színpadra léptetni. És 1858. (időpont) jan. 5-én, 6 éves korában Blaháné (személy) már kinn állt a közönség előtt. Ezt a dátumot fel kell jegyezni, mert senki máshoz nem hasonlítható művészi nagyság indult el útján. 13 éves korában már önálló szerepeket játszott, de voltaképen fogalma sincs az éneklés technikájáról, a színjátszás külső manierjairól, csak csodálatos tehetsége mutatja neki, hogy mit kell csinálni a színpadon. Szabadkán (megye) játszott, mikor megismerkedett Blaha János (személy) (információ)  karmesterrel, ki a szép fiatal leány csodálatos hangját felismervén, koloraturénekesnővé képezte ki, majd 1866-ban (időpont) feleségül is vette. Hálából viselte aztán Kölesi Lujza (személy) (információ)  a szabadkai (megye) karmester nevét és halhatatlanná tette Blaha Jánost, (személy) (információ)  senki máséhoz nem hasonlítható művészi pályafutásával. 1870-ben (időpont) Blaha János (személy) (információ)  meghalt és a fiatal színésznő 20 éves korában özvegyen marad. Kolozsvárra (megye) kerül, majd férje halála után pár hónappal a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  hívja meg vendégszereplésre. A »Tündérlak Magyarhonban« (cím) című népszínmű Marcsa (szerep) szerepét adta és ekkor már mindenki tudta, hogy Blaha Lujzának (személy) (információ)  az ország fővárosában (Budapest) van a helye. De még elébb Nagyváradon (megye) és Kolozsvárt (megye) játszik. 1875-ben (időpont) elbúcsúzik a Nemzeti Színháztól (intézmény) (információ)  és a Rákosi Jenő (személy) (információ)  által megalapított új Népszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződik, hol népszínműveket, operetteket játszik. Ám mégis csak a népszínművekben aratta legnagyobb diadalait. Egy egész műfajt teremtve ragyogó művészetével. Sajnos, ennek a műfajnak nem volt komoly alapja, mert egy pár kivételes tehetségről nem beszélve, nem az irók talentumára, hanem egy ragyogó színészi egyéniségre volt bazározva. Szerep-darabokat írtak, ami nem lett volna baj, mert hiszen Blahánénak (személy) írták, de parádés, üres, semmitmondó, rikító jelmezbe bujtatott szerepdarabokat. Hogy ez az óriási talentum még azt a sok papirvázat és színes nyomatú klisét is élettel, színnel, elevenséggel, bájjal, gráciával tudta megtölteni, az nem segített a műfajon, mely Blaháné (személy) kedvéért született és sajnos, vele együtt halt meg. 1875-ben (időpont) Soldos Sándor (személy) (információ)  felesége lesz, de attól csakhamar el is válik. Később báró Splényvel (személy) él harmonikus, boldog házasságot. Művészi pályája ekkor van fénypontján. Ünneplés, diadal, szeretet, rajongás veszi körül. A közönség szeretete, hálványozása mintha még jobban emelné s ő ezért a szeretetért és hódolatért talentumának fényes virágzásával fizet. Aránylag elég korán vonul vissza a színpadtól, pedig még a bekövetkező őszi idők alatt is volt két nagy diadala: a Csiky Gergely (személy) (információ)  »Nagymamájá«-ból (cím) készült operetteben és a Sardou (személy) (információ)  »Szókimondó asszonyságá«-ban. (cím) (információ)  Aztán jött a »néma csendet, ahogy a boldogtalan dán királyfi mondja. Még mindnyájunk emlékezetében él a szomorú nap, mikor meghallottuk, hogy Blaha Lujza csendes álomra hunyta be szemét. Ott fekszik némán, fehéren, mozdulatlanul, ő, aki annyira szerette a nótát, az élet színét, a mozgást, az embereket. Szinte hihetetlen volt elgondolni, hogy ő, ki mindnyájunké volt, most egyedül maradt a közösségből kiszakadva, eltávozva. De nem sokáig maradt egyedül. Ott, a halottas szobájában sem. Mert a vidám Török biróné (szerep) (információ)  csöndesen megnyomta a kilincset és belépett. És vele jött a Sárga csikó (cím) (információ)  Erzsikéje, (szerep) Finum Rózsi, (szerep) (információ)  Angyal Liszka, (szerep) (információ)  a kis árva Vöröshajú, (szerep) Sári biróné, (szerep) a háttérben megjelentek a kecses Serpolette, (szerep) Niniche, (szerep) (információ)  A suhanc, (szerep) meg a többi jókedvű, cifra figura. Ott áll Sardou (személy) (információ)  pattogó Szókimondó asszonysága, (szerep) (információ)  míg utoljára nagyméltóságosan belép az öreg Szerémy grófné, (szerep) (információ)  a Nagymama. Ott állnak a halott mellett és búcsúzkodnak a színésznőtől, ki valaha életre hívta őket. S míg hódolattal borulnak térdre az előtt, ki velük egy volt, halljuk búcsúzó, halk hangjukat: Isten veled, ki vért, életet, melegséget tudtál adni az árnyékoknak. Ki megtudtad testesíteni az álmot és ragyogó,színessé varázsoltad' a halvány gondolatot. Mi, szegény, árva gyermekeid, búcsúzunk tőled. Mert nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, beláthatatlan idő lepereg, míg egy hozzád hasonló művészi nagysággal áldja meg a Gondviselés ezt a magyar földet. (Dánielné Lengyel Laura.) (személy) (információ)  szin_I.0240.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Blaha Lujza címszóvég 21484 Szócikk: Blaha Lujza »a nemzet csalogánya«, sz. 1850. szept. 8-án, Rimaszombatban ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy (Gömör m.), ytelepulesy gömör m. ytelepulesy Gömör m. ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy megh. 1926. jan. 18-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja: Reindl Sándor, yszemelynevy reindl sándor yszemelynevy Reindl Sándor yszemelynevy reindl yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Reindl yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy huszártiszt volt a cs. és kir. hadseregben, majd 1848—49-ben xevtizedx 1845 honvéd xtalanevtizedx 1855 és mint őrmester végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi ytelepulesy világos ytelepulesy világos ymegyey arad megye ykodvegy katasztrófa után, hogy a besorozástól szabaduljon, Várai yszemelynevy várai yszemelynevy Várai yszemelynevy várai yszemelynevy yszemelynevy Várai yszemelynevy ykodvegy néven színésszé lett. (Népszínműénekes, megh. Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1856.) xevtizedx 1855 Anyja: Ponti Aloiza, yszemelynevy ponti aloiza yszemelynevy Ponti Aloiza yszemelynevy ponti yszemelynevy aloiza yszemelynevy yszemelynevy Ponti yszemelynevy Aloiza yszemelynevy ykodvegy színésznő, kivel Várai yszemelynevy várai yszemelynevy Várai yszemelynevy várai yszemelynevy yszemelynevy Várai yszemelynevy ykodvegy 1848. xevtizedx 1845 febr. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 24-én lépett házasságra Pazonyban ytelepulesy pazony ytelepulesy Pazony ymegyey szabolcs megye ykodvegy (Szabolcs m.), ytelepulesy szabolcs m. ytelepulesy Szabolcs m. ymegyey szabolcs megye ykodvegy megh. Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1886. xevtizedx 1885 dec. 24. Édesatyja halála után Kölesi Antal yszemelynevy kölesi antal yszemelynevy Kölesi Antal yszemelynevy kölesi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy színész lesz a mostohaatyja (sz. 1829. xevtizedx 1825 Tatán, xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy tata ytelepulesy Tatá ymegyey komárom megye ykodvegy színésszé lett 1847-ben, xevtizedx 1845 chiabai xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy chaba ytelepulesy chiaba ymegyey békés megye ykodvegy Csabai Pálnál). yszemelynevy csabai pál yszemelynevy Csabai Pál yszemelynevy csabai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 8 éves koráig nem járt iskolába, majd Kápolnai. János yszemelynevy kápolnai. jános yszemelynevy Kápolnai. János yszemelynevy kápolnai. yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kápolnai. yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy színésztől megtanult írni, olvasni. Még gyermekkorában szülei előbb Kőszeghy Endre yszemelynevy kőszeghy endre yszemelynevy Kőszeghy Endre yszemelynevy kőszeghy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Kőszeghy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társulatánál voltak szerződtetve, jártak Rozsnyón, ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Lőcsén, ytelepulesy lőcse ytelepulesy Lőcsé ymegyey szepes megye ykodvegy Dobsidán, ytelepulesy dobsina ytelepulesy Dobsidá ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy stb. Szülei 1858-ban xevtizedx 1855 a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy társulathoz szerződnek és lakásuk egy kis padlásszoba, amelynek még ablaka sincsen, a világosság az üveges ajtón szűrődik be. Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi lujza yszemelynevy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy akkor járt először iskolába, a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy apácák kolostorába. 1858. jan. xtalanevtizedx 1865 5-én lép először egy valódi szerepben színpadra. »A koldusnő«-ben ycimy a koldusnő ycimy A koldusnő ycimy a ycimy koldusnő ycimy ycimy A ycimy koldusnő ycimy ykodvegy Mari yszerepy mari yszerepy Mari yszerepy mari yszerepy yszerepy Mari yszerepy ykodvegy szerepe jutott neki és ezzel az első színpadi kísérletével teljes sikert aratott. Azután szülői Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy társulatához szerződnek. Itt sem maradnak sokáig, mert innen Völgyi György yszemelynevy völgyi györgy yszemelynevy Völgyi György yszemelynevy völgyi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Völgyi yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színigazgatóhoz mennek. Itt sok nélkülözés és nyomorgás között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol kisebb-nagyobb szerepekben fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom éves korában már kész színésznő és önálló szerepeket játszik. 1863-ban xevtizedx 1865 játszott először szülővárosában, Rimaszombatban, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy ahonnan először Vácra, ytelepulesy vác ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Szarvasra, ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy majd sok-sok vándorlás után, 1864. ápr. havában, Molnár Györgyhöz, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy igazgatójához szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a »Csikós« ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy c. népszínműben. Jún. havában Latabár Endréhez yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy szerződött, Balatonfüredre, ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy őszre azonban ismét visszatér Budára, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Molnár Györgyhöz, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy — aki időközben kivette a kórusból, — ahol a színház három karmestere: Schimacsek, yszemelynevy schimacsek yszemelynevy Schimacsek yszemelynevy schimacsek yszemelynevy yszemelynevy Schimacsek yszemelynevy ykodvegy Sziklavölgyi yszemelynevy sziklavölgyi yszemelynevy Sziklavölgyi yszemelynevy sziklavölgyi yszemelynevy yszemelynevy Sziklavölgyi yszemelynevy ykodvegy és Jakóbi yszemelynevy jakóbi yszemelynevy Jakóbi yszemelynevy jakóbi yszemelynevy yszemelynevy Jakóbi yszemelynevy ykodvegy tanították. A budai színház yintezmenyy budai színház yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy csődbejutásakor Szabadkára ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy szerződött, Sipos Károly yszemelynevy sipos károly yszemelynevy Sipos Károly yszemelynevy sipos yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sipos yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulatához és ez a szerződés fordulópontot jelentett életében. Szabadkai ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy tartózkodása idején a városban állomásozott a herceg Lichtenstienn dzsidás-ezred, amelynek karmestere Blaha János yszemelynevy blaha jános yszemelynevy Blaha János yszemelynevy blaha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy volt, aki egyben a színház zenekarában is karmesterkedett. Feltűnt neki a szép fekete leányka és foglalkozni kezdett vele, felismerte hangját és tehetségét és koloratur- énekesnővé képezte, majd 1866-ban feleségül xtalanevtizedx 1875 vette. így lett aztán Kölesi Lujzából yszemelynevy kölesi lujza yszemelynevy Kölesi Lujzá yszemelynevy kölesi yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy Blaha Lujza. yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 január hó 24-én férje Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy tüdővészben meghalt és Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy húsz éves korában özvegy lett. 1869. xevtizedx 1865 máj. xtalanevtizedx 1875 5-én először vendégszerepelt Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 febr. 4-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is vendégszerepelni hívja. A következő év tavaszán Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy ünneplik, majd máj. 7-én először játszik a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Tündérlak Magyarhonban« ycimy tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy c. népsz. Marcsa yszerepy marcsa yszerepy Marcsa yszerepy marcsa yszerepy yszerepy Marcsa yszerepy ykodvegy szerepében. Máj. 14-én Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is fellépett, ugyancsak a »Tündérlak«-ban. ycimy tündérlak ycimy Tündérlak ycimy tündérlak ycimy ycimy Tündérlak ycimy ykodvegy Ez év szept. havában ő nyitja meg a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy fiókszínházát, a Várszínházát, yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy az »Egy nő, aki az ablakon kiugrik« ycimy egy nő, aki az ablakon kiugrik ycimy Egy nő, aki az ablakon kiugrik ycimy egy ycimy nő, ycimy aki ycimy az ycimy ablakon ycimy kiugrik ycimy ycimy Egy ycimy nő, ycimy aki ycimy az ycimy ablakon c. vígjátékkal. 1872. nyarán ismét Budának buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a kedvenc színésznője. Ekkor Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy az igazgatója. 1873. jan. 30-án énekli első opera­partiját, a »Fekete dominó«-ban, ycimy fekete dominó ycimy Fekete dominó ycimy fekete ycimy dominó ycimy ycimy Fekete ycimy dominó ycimy ykodvegy Angelo yszerepy angelo yszerepy Angelo yszerepy angelo yszerepy yszerepy Angelo yszerepy ykodvegy szerepében. 1873. jan. 15-én a »Falu rossza« ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy premierjén Finum Rózsi yszerepy finum rózsi yszerepy Finum Rózsi yszerepy finum yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Finum yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy amely színháznak egyik legkiválóbb tagja lesz. 1875. aug. 28-án Egerben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy vendégszerepel, ahol runyai ytelepulesy runya ytelepulesy runya ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Soldos Sándor yszemelynevy soldos sándor yszemelynevy Soldos Sándor yszemelynevy soldos yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Soldos yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (megh. 1924. okt. 6.) tenki ytelepulesy tenk ytelepulesy tenk ymegyey bihar megye ykodvegy földbirtokos megkéri a kezét; szept. 20-án férjhez megy — az esküvő a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy belvárosi templomban volt. De nem sokáig tartott ez a boldogság, 1879-ben elválnak. 1875. október 10-én elbúcsúzik aNemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy közönségétől és Tamássyval yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy a Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szerződnek. Búcsúelőadása a »Szökött katoná«-ban ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy Julcsa yszerepy julcsa yszerepy Julcsa yszerepy julcsa yszerepy yszerepy Julcsa yszerepy ykodvegy szerepébén volt. 1875. okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 23-től 1896. xevtizedx 1895 máj. 4-ig összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol 1875. xevtizedx 1875 dec. 2-án volt az első operett-fellépése az »Angot asszony leányá«-ban ycimy angot asszony leánya ycimy Angot asszony leányá ycimy angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ycimy Angot ycimy asszony ycimy leányá ycimy ykodvegy és egymásután aratja sikereit, 1875. dec. 14-én a »Sárga csikó«-ban ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy mint Erzsike, yszerepy erzsike yszerepy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsike yszerepy ykodvegy mint Szilaj Kata yszerepy szilaj kata yszerepy Szilaj Kata yszerepy szilaj yszerepy kata yszerepy yszerepy Szilaj yszerepy Kata yszerepy ykodvegy a »Vereshajú«-ban ycimy vereshajú ycimy Vereshajú ycimy vereshajú ycimy ycimy Vereshajú ycimy ykodvegy (1877. jún. 2.), a»Piros bugyelláris«-ban, ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy mint Török Zsófi yszerepy török zsófi yszerepy Török Zsófi yszerepy török yszerepy zsófi yszerepy yszerepy Török yszerepy Zsófi yszerepy ykodvegy (1878. nov. 22.), a »Cornevillei harangok«-ban, ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy mint Serpolette. yszerepy serpolette yszerepy Serpolette yszerepy serpolette yszerepy yszerepy Serpolette yszerepy ykodvegy Ugyanez év febr. havában játssza az »Ágnes asszony«-ban ycimy ágnes asszony ycimy Ágnes asszony ycimy ágnes ycimy asszony ycimy ycimy Ágnes ycimy asszony ycimy ykodvegy az első szende-szerepet. 1878. márc.-ban xtalanevtizedx 1885 vendégszerepelt Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy a »Sárga csikó« ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Erzsikéjében, yszerepy erzsike yszerepy Erzsiké yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsiké yszerepy ykodvegy óriási sikerrel. 1880. xevtizedx 1885 júl. havában a gyöngyösi ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy gyöngyös ymegyey heves megye ykodvegy nőegylet dísztagja lesz. 1881. febr. 26-án férjhez megy báró Splény Ödönhöz. yszemelynevy báró splény ödön yszemelynevy báró Splény Ödön yszemelynevy báró yszemelynevy splény yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Splény yszemelynevy Ödön yszemelynevy yk 1883. jún. 2-án a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy együttesével vendégszerepel Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy az An der Wien Theater-ben yintezmenyy an der wien theater yintezmenyy An der W yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy An yintezmenyy der yintezmenyy W yintezmenyy ykodvegy (Piros bugyelláris, ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Tót leány, ycimy tót leány ycimy Tót leány ycimy tót ycimy leány ycimy ycimy Tót ycimy leány ycimy ykodvegy Cornevillei harangok ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy főszerepeiben). Az összes bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy lapok egyhangúlag magasztalják a nagy magyar művésznőt. Majd ismét parádés szerepekkel gazdagítja sikereit: Konti József yszemelynevy konti józsef yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Konti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Eleven ördögé«-vel ycimy eleven ördöge ycimy Eleven ördögé ycimy eleven ycimy ördöge ycimy ycimy Eleven ycimy ördögé ycimy ykodvegy (1885. dec. 16.), a »Suhanc« ycimy suhanc ycimy Suhanc ycimy suhanc ycimy ycimy Suhanc ycimy ykodvegy Józsijával yszerepy józsi yszerepy Józsi yszerepy józsi yszerepy yszerepy Józsi yszerepy ykodvegy (1886. jan. 12.), »Királyfogás«-sal ycimy királyfogás ycimy Királyfogás ycimy királyfogás ycimy ycimy Királyfogás ycimy ykodvegy (okt. 30.), Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy »Ingyenélők«-jével ycimy ingyenélők ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy ykodvegy (1889. nov. 15.). 1884-ben a Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy várszínházi ensemble tagja, honnan 1888. aug. xtalanevtizedx 1895 21-én megvált. 1899. xevtizedx 1895 nov. 15-én nagy sikere volt a »Náni« ycimy náni ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy ykodvegy c. népsz. címszerepében, 1894. nov. 9-én a »Szókimondó asszonyság« ycimy szókimondó asszonyság ycimy Szókimondó asszonyság ycimy szókimondó ycimy asszonyság ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyság ycimy ykodvegy Hübscher Katájában. yszerepy hübscher kata yszerepy Hübscher Katá yszerepy hübscher yszerepy kata yszerepy yszerepy Hübscher yszerepy Katá yszerepy ykodvegy 1896. márc. xtalanevtizedx 1905 3-án egy időre búcsúzik a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönségétől. Ápr. 21-én az Országos Magyar Iskola Egyesület yintezmenyy országos magyar iskola egyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy magyar yintezmenyy iskola yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tiszteletbeli tagjává választotta, ugyanezen év okt. 22-én volt a 25 éves művészi jubileuma, amely alkalommal megjelent Kéry Gyula: yszemelynevy kéry gyula yszemelynevy Kéry Gyula yszemelynevy kéry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kéry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy »Blaha Lujza élete« ycimy blaha lujza élete ycimy Blaha Lujza élete ycimy blaha ycimy lujza ycimy élete ycimy ycimy Blaha ycimy Lujza ycimy élete ycimy ykodvegy c. munkája. 1900. xevtizedx 1905 okt. 15-én a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy megünnepli fennállásának 25 éves fordulóját és ugyanekkor meleg ovációban részesítik a nemzet csalogányát. Nov. 15-én a király a koronás arany érdemkereszttel tünteti ki. Páratlan sikerrel szerepelt a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy az »Aranykakas« ycimy aranykakas ycimy Aranykakas ycimy aranykakas ycimy ycimy Aranykakas ycimy ykodvegy c. vj. fogadósnéjában. yszerepy fogadósne yszerepy fogadósné yszerepy fogadósne yszerepy yszerepy fogadósné yszerepy ykodvegy 1901. máj. 7-én a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy fellép a »Tündérlak«-ban. ycimy tündérlak ycimy Tündérlak ycimy tündérlak ycimy ycimy Tündérlak ycimy ykodvegy Ez volt 30-ik évfordulója an­nak, hogy először játszott az ország első színpadján. Máj. 10-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává nevezik ki. Okt. 31-en volt a búcsúfellépte a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy minthogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja lett. Előadásul színre került a »Sárga csikó«, ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy melynek Erzsike yszerepy erzsike yszerepy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsike yszerepy ykodvegy szerepét ekkor 150-edszer játszotta. Ezután többször szerepel a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »A bor« ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy Eszter yszerepy eszter yszerepy Eszter yszerepy eszter yszerepy yszerepy Eszter yszerepy ykodvegy szerepében (1902. dec. 23.) újból diadalt aratott. 1907. febr. 1-én a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy játszik Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy »Harang«-jában. ycimy harang ycimy Harang ycimy harang ycimy ycimy Harang ycimy ykodvegy 1908. jan. xtalanevtizedx 1915 10-én ünnepli 50 éves művészi jubileumát; febr. 11-én játszotta Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy népszerű vígjátékában, a »Nagymamá«-ban ycimy nagymama ycimy Nagymamá ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymamá ycimy ykodvegy Szerémy grófné yszerepy szerémy grófne yszerepy Szerémy grófné yszerepy szerémy yszerepy grófne yszerepy yszerepy Szerémy yszerepy grófné yszerepy ykodvegy szerepét (Népszínház - Vígopera), yintezmenyy népszínház - vígopera yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy - yintezmenyy vígopera yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy melyet Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy és Máder Kezső yszemelynevy máder kezső yszemelynevy Máder Kezső yszemelynevy máder yszemelynevy kezső yszemelynevy yszemelynevy Máder yszemelynevy Kezső yszemelynevy ykodvegy énekes vígjátékká alakítottak át. Ezt a szerepet 65-ször játszotta. Ebben az időben a Balatoni Szövetség egyhangúlag tb. tagjává választotta. 1912. xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 16-án a »Rang és mód«-ban ycimy rang és mód ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy ykodvegy lép fel; jún. 13-án pedig Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszerepel a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy társulatával, a »Nagymama« ycimy nagymama ycimy Nagymama ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymama ycimy ykodvegy c. operett címszerepében. 1920. xevtizedx 1925 márc. 20-án a szfőv. Közmunkák Tanácsa a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el. Az ő nevéről nevezik el az újpesti színházat yintezmenyy újpesti színház yintezmenyy újpesti yintezmenyy újpesti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy újpesti yintezmenyy ykodvegy is, amely 1920. okt. 21-én nyílt meg. 1920. szept, 8-án országos ünnep keretében megülték 70 éves születésnapját. 1921. okt. 8-án az Unió rt. tulajdonát képező Revü-Színház yintezmenyy revü-színház yintezmenyy Revü-Szí yintezmenyy revü-színház yintezmenyy yintezmenyy Revü-Szí yintezmenyy ykodvegy a »Blaha Lujza Színház« yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Blaha yintezmenyy Lu yintezmenyy ykodvegy nevet veszi fel és akkor ő is fellép hosszú szünet után. 1923. márc. havában az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy örökös dísztagjává választotta, mely alkalommal az Egyesület leleplezte olajfestményű arcképét. Ugyanezen év szept. 9-én évi nyugdíját a szfőv. tanácsa 1,200.000 K-ra emelte fel. Nemes lelke 1926. jan. 18-án szállott az Egek Urához. Temetése impozáns módon folyt le, csak Kossuth Lajosnak yszemelynevy kossuth lajos yszemelynevy Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy volt hasonló temetése. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előcsarnokában ravatalozták fel. Gyászbeszédet mondott Klebelsberg Kúnó gróf yszemelynevy klebelsberg kúnó gróf yszemelynevy Klebelsberg Kúnó gróf yszemelynevy klebelsberg yszemelynevy kúnó yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Klebelsberg yszemelynevy Kúnó yszemelynevy vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, dr. Sipőcz Jenő yszemelynevy dr. sipőcz jenő yszemelynevy dr. Sipőcz Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy sipőcz yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Sipőcz yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodve polgármester, Hevesi Sándor, yszemelynevy hevesi sándor yszemelynevy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, Szirmai Imre, yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Ilovszky János, yszemelynevy ilovszky jános yszemelynevy Ilovszky János yszemelynevy ilovszky yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Ilovszky yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Beöthy László, yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Porzsolt Kálmán, yszemelynevy porzsolt kálmán yszemelynevy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Porzsolt yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Gál Gyula, yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Géczy István. yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy 1926. febr. 28-án Rimaszombatban ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy leleplezték szülőháza emléktábláját. Az élő, eleven legenda költözött el innét tőlünk ama jobbik hazába, mikor Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy átadta lelkét az örökkévalóságnak. És itthagyta lelkét, mely élni fog, magyar szó, a magyar nóta ki nem fogy, el nem apad erről a mi földünkről. Mi, kik láttuk mozgásának báját, hallottuk hangjának csengését, énekének muzsikáját, egy nagy élménnyel vagyunk gazdagabbak halandó társainknál. Akik nem látták, nem hallották, azoknak a magyar színjátszás törtenete fog beszélni az asszonyról, aki Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy néven írta be emlékét a magyar színjátszás történetébe. A művész, — ha igazán Istentől megáldott erő, — mindig élő, eleven inkarnációja nemzete szellemének, fajtája lelkének. író, festő, szobrász, muzsikus, színész csak akkor az igazán kiválasztottak közül való, ha munkásságában vagy személyében fajtájának, törzsének lelke elevenedik meg. A nemzet, mely nagyjait kiválóságukhoz képest becsülni tudja, ebben voltakép csakis a saját maga megbecsü­léséről tesz tanúbizonyságot. Még mindnyájunknak élénk emlékezetében van, milyen sötét gyász borult a fővárosra főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy keresztül az egész országra, mikor Blaha Lujzát yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy temettük. És ez a gyász azt jelentette, hogy a magyar nemzet igenis jól tudja, milyen értéket bírt és milyen felbecsülhetetlen kincset vesztett a színésznőben, ki a magyar fajban levő kedvességet, szeretetreméltóságot, bájt és gráciát testesítette meg. Ma már mindnyájan tudjuk, abban, hogy Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ábrázata és lelke magyar lett, sokkal több része van egy mosolygós, barnaszemű, pirosarcú, szép asszonynak, mint a politikusoknak, a szónokoknak, a városatyáknak, az erkölcsprédikátoroknak. Nem egészen a miénk az, amit csak az értelmünkkel, a belátásunkkal fogtunk fel. Az érzéseinknek, az ösztöneinknek is bele kell a dolgokba kapcsolódnia. Mert az érzések, az ösztönök, az indulatok trónusra ültetik ugyan az értelmet, királynak, fölségnek nevezik, nagyon meg is becsülik, de csakis addig, míg a szegény értelem minden erejét arra használja, hogy kiszolgálja őket. De próbáljon csak ellenök cselekedni, útjukban állni, hej, hogy letaszítják ezt a szerencsétlen értelmet a trónusáról! A színészet hatása azért oly erős és impulzív, mert jóval kevesebb intellektus és sokkal több ösztön és indulat van benne, mint a többi művészetben. Azért kell a színészethez1 testi kiválóság éppen annyira, mint lelki. És éppen azért olyan felette nagy ritkaság az igazi nagy aktor. Ám tetszett az Úristennek, hogy egyszer a mi örömünkre egy kiválóan szép testbe egy ragyogó, fényes művészi lelket adjon. így született meg Rimaszombatban ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy a magyar színészet hervadhatatlan nagysága: Blaha Lujza. yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy Életének, művészetének történetét annyiszor megírták már. Súlyos vívódásai, vergődései nem voltak. Nem kellett önmagával küzködni, Önmagát keresnie. Istennek ez a kiváltságos teremtése teljes készen volt, mikor a színpadra lépett. Önmagát játszotta, mindig csak önmagát: a kedves, jóságos, kicsit hiú, kicsit hamiskás, mulatni nagyon szerető, érzéseiben mindig egészséges, vidám magyar asszonyt. Hogy mégis minden alakításának megvolt a maga egyéni profilja? — az művészi lelkének és temperamentumának végtelen skáláját bizonyítja. Az ösztönös zsenik legnagyobbjai közé tartozott, kiknek verőkben van a színjátszás és így nem is tévedhetnek. A fiatal Rafaelről yszemelynevy rafael yszemelynevy Rafael yszemelynevy rafael yszemelynevy yszemelynevy Rafael yszemelynevy ykodvegy van egy jellemző anekdota: Valaki megkérdezte tőle, hogy mit gondolt, mikor egyik képét komponálta? Rafael yszemelynevy rafael yszemelynevy Rafael yszemelynevy rafael yszemelynevy yszemelynevy Rafael yszemelynevy ykodvegy csodálkozva nézett végig a kérdezőn: Én nem gondolkozom, én csak festek. Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy is csak játszott, le azt aztán senki tökéletesebben nála nem csinálta. Hogy a rafaeli anekdota mennyire illik Blaha Lujzára, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy arra legjobb bizonyíték, amit egyszer Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy mondott róla. Csepreghy Ferenc yszemelynevy csepreghy ferenc yszemelynevy Csepreghy Ferenc yszemelynevy csepreghy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy darabjára, »A piros bugyelláris«-ra ycimy a piros bugyelláris ycimy A piros bugyelláris ycimy a ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy A ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy készültek a Népszínházban. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy A nagybeteg szerző lent volt Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy s a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy igazgatója, Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy rendezte a darabot. Blaha Lujza, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy — ez először esett meg vele életében, — nem találta meg szerepének, Török birónénak yszerepy török biróne yszerepy Török biróné yszerepy török yszerepy biróne yszerepy yszerepy Török yszerepy biróné yszerepy ykodvegy a hangját. A rendező magyaráz, de hiába, nem megy a dolog. Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy végre is türelmét veszti, felugrik a színpadra és csípőjére téve kezét, mondani kezdi a szerepet. De csak két mondatot mondhatott. Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy gyorsan félretolta: tudok már mindent! És eljátszotta Török birónét, yszerepy török biróne yszerepy Török biróné yszerepy török yszerepy biróne yszerepy yszerepy Török yszerepy biróné yszerepy ykodvegy a magyar színpad legszebb, legnagyobb sikerét aratva benne. Magyarázni hiábavaló lett volna neki, de mutatás után rögtön életre kelt benne a darab. A kis Reindl Ludovika yszemelynevy reindl ludovika yszemelynevy Reindl Ludovika yszemelynevy reindl yszemelynevy ludovika yszemelynevy yszemelynevy Reindl yszemelynevy Ludovika yszemelynevy ykodvegy 1850. xevtizedx 1855 szept. 8-án született. Mint a nagy emberek rendesen, hányódás és vetődés közben jött a világra. A Rimaszombatba ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy vezető országr uton látott napvilágot Reindlné yszemelynevy reindlne yszemelynevy Reindlné yszemelynevy reindlne yszemelynevy yszemelynevy Reindlné yszemelynevy ykodvegy leánya, a magyar színészet történetének legragyogóbb alakja. Még egészen kis gyermek, mikor egyszerre valami kis angyal szerepében a színpadra kerül. Mert színészcsaládból származott és akárcsak mint Duse Eleonóra, yszemelynevy duse eleonóra yszemelynevy Duse Eleonóra yszemelynevy duse yszemelynevy eleonóra yszemelynevy yszemelynevy Duse yszemelynevy Eleonóra yszemelynevy ykodvegy amint járni kezdett, már színpadra lépett. Nem is kellett neki sokat tanulnia. Mert mint mondottuk, nem is a tanulás utján termékenyült meg az Ő nagy művészi lelke. Édesatyja halála után Kölesi Antal yszemelynevy kölesi antal yszemelynevy Kölesi Antal yszemelynevy kölesi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy vidéki színészhez megy anyja feleségül és anyjával és mostohaapjával együtt járnak Rozsnyón, ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Lőcsén, ytelepulesy lőcse ytelepulesy Lőcsé ymegyey szepes megye ykodvegy Dobsinán. ytelepulesy dobsina ytelepulesy Dobsiná ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy az igazgató egyszer megkérdezte Kölesinét, yszemelynevy kölesine yszemelynevy Kölesiné yszemelynevy kölesine yszemelynevy yszemelynevy Kölesiné yszemelynevy ykodvegy hogy nem volna-e kedve a kis Lujzákat valami angyal szerepben színpadra léptetni. És 1858. jan. xtalanevtizedx 1865 5-én, 6 éves korában Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy már kinn állt a közönség előtt. Ezt a dátumot fel kell jegyezni, mert senki máshoz nem hasonlítható művészi nagyság indult el útján. 13 éves korában már önálló szerepeket játszott, de voltaképen fogalma sincs az éneklés technikájáról, a színjátszás külső manierjairól, csak csodálatos tehetsége mutatja neki, hogy mit kell csinálni a színpadon. Szabadkán ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy játszott, mikor megismerkedett Blaha János yszemelynevy blaha jános yszemelynevy Blaha János yszemelynevy blaha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy karmesterrel, ki a szép fiatal leány csodálatos hangját felismervén, koloraturénekesnővé képezte ki, majd 1866-ban xevtizedx 1865 feleségül xtalanevtizedx 1875 is vette. Hálából viselte aztán Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi lujza yszemelynevy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy a szabadkai ytelepulesy szabadka ytelepulesy szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy karmester nevét és halhatatlanná tette Blaha Jánost, yszemelynevy blaha jános yszemelynevy Blaha János yszemelynevy blaha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy senki máséhoz nem hasonlítható művészi pályafutásával. 1870-ben xevtizedx 1875 Blaha János yszemelynevy blaha jános yszemelynevy Blaha János yszemelynevy blaha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy meghalt és a fiatal színésznő 20 éves korában özvegyen marad. Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kerül, majd férje halála után pár hónappal a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hívja meg vendégszereplésre. A »Tündérlak Magyarhonban« ycimy tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy című népszínmű Marcsa yszerepy marcsa yszerepy Marcsa yszerepy marcsa yszerepy yszerepy Marcsa yszerepy ykodvegy szerepét adta és ekkor már mindenki tudta, hogy Blaha Lujzának yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy az ország fővárosában főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy van a helye. De még elébb Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszik. 1875-ben elbúcsúzik a Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy által megalapított új Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szerződik, hol népszínműveket, operetteket játszik. Ám mégis csak a népszínművekben aratta legnagyobb diadalait. Egy egész műfajt teremtve ragyogó művészetével. Sajnos, ennek a műfajnak nem volt komoly alapja, mert egy pár kivételes tehetségről nem beszélve, nem az irók talentumára, hanem egy ragyogó színészi egyéniségre volt bazározva. Szerep-darabokat írtak, ami nem lett volna baj, mert hiszen Blahánénak yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy írták, de parádés, üres, semmitmondó, rikító jelmezbe bujtatott szerepdarabokat. Hogy ez az óriási talentum még azt a sok papirvázat és színes nyomatú klisét is élettel, színnel, elevenséggel, bájjal, gráciával tudta megtölteni, az nem segített a műfajon, mely Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy kedvéért született és sajnos, vele együtt halt meg. 1875-ben Soldos xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Sándor yszemelynevy soldos sándor yszemelynevy Soldos Sándor yszemelynevy soldos yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Soldos yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy felesége lesz, de attól csakhamar el is válik. Később báró Splényvel yszemelynevy áró splény yszemelynevy áró Splény yszemelynevy áró yszemelynevy splény yszemelynevy yszemelynevy áró yszemelynevy Splény yszemelynevy ykodvegy él harmonikus, boldog házasságot. Művészi pályája ekkor van fénypontján. Ünneplés, diadal, szeretet, rajongás veszi körül. A közönség szeretete, hálványozása mintha még jobban emelné s ő ezért a szeretetért és hódolatért talentumának fényes virágzásával fizet. Aránylag elég korán vonul vissza a színpadtól, pedig még a bekövetkező őszi idők alatt is volt két nagy diadala: a Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy »Nagymamájá«-ból ycimy nagymamája ycimy Nagymamájá ycimy nagymamája ycimy ycimy Nagymamájá ycimy ykodvegy készült operetteben és a Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy »Szókimondó asszonyságá«-ban. ycimy szókimondó asszonysága ycimy Szókimondó asszonyságá ycimy szókimondó ycimy asszonysága ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyságá ycimy ykodvegy Aztán jött a »néma csendet, ahogy a boldogtalan dán királyfi mondja. Még mindnyájunk emlékezetében él a szomorú nap, mikor meghallottuk, hogy Blaha Lujza csendes álomra hunyta be szemét. Ott fekszik némán, fehéren, mozdulatlanul, ő, aki annyira szerette a nótát, az élet színét, a mozgást, az embereket. Szinte hihetetlen volt elgondolni, hogy ő, ki mindnyájunké volt, most egyedül maradt a közösségből kiszakadva, eltávozva. De nem sokáig maradt egyedül. Ott, a halottas szobájában sem. Mert a vidám Török biróné yszerepy török biróne yszerepy Török biróné yszerepy török yszerepy biróne yszerepy yszerepy Török yszerepy biróné yszerepy ykodvegy csöndesen megnyomta a kilincset és belépett. És vele jött a Sárga csikó ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Erzsikéje, yszerepy erzsike yszerepy Erzsiké yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsiké yszerepy ykodvegy Finum Rózsi, yszerepy finum rózsi yszerepy Finum Rózsi yszerepy finum yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Finum yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy Angyal Liszka, yszerepy angyal liszka yszerepy Angyal Liszka yszerepy angyal yszerepy liszka yszerepy yszerepy Angyal yszerepy Liszka yszerepy ykodvegy a kis árva Vöröshajú, yszerepy vöröshajú yszerepy Vöröshajú yszerepy vöröshajú yszerepy yszerepy Vöröshajú yszerepy ykodvegy Sári biróné, yszerepy sári biróne yszerepy Sári biróné yszerepy sári yszerepy biróne yszerepy yszerepy Sári yszerepy biróné yszerepy ykodvegy a háttérben megjelentek a kecses Serpolette, yszerepy serpolette yszerepy Serpolette yszerepy serpolette yszerepy yszerepy Serpolette yszerepy ykodvegy Niniche, yszerepy niniche yszerepy Niniche yszerepy niniche yszerepy yszerepy Niniche yszerepy ykodvegy A suhanc, yszerepy a suhanc yszerepy A suhanc yszerepy a yszerepy suhanc yszerepy yszerepy A yszerepy suhanc yszerepy ykodvegy meg a többi jókedvű, cifra figura. Ott áll Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy pattogó Szókimondó asszonysága, yszerepy szókimondó asszonyság yszerepy Szókimondó asszonyság yszerepy szókimondó yszerepy asszonyság yszerepy yszerepy Szókimondó yszerepy asszonyság yszerepy ykodvegy míg utoljára nagyméltóságosan belép az öreg Szerémy grófné, yszerepy szerémy grófne yszerepy Szerémy grófné yszerepy szerémy yszerepy grófne yszerepy yszerepy Szerémy yszerepy grófné yszerepy ykodvegy a Nagymama. Ott állnak a halott mellett és búcsúzkodnak a színésznőtől, ki valaha életre hívta őket. S míg hódolattal borulnak térdre az előtt, ki velük egy volt, halljuk búcsúzó, halk hangjukat: Isten veled, ki vért, életet, melegséget tudtál adni az árnyékoknak. Ki megtudtad testesíteni az álmot és ragyogó,színessé varázsoltad' a halvány gondolatot. Mi, szegény, árva gyermekeid, búcsúzunk tőled. Mert nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, beláthatatlan idő lepereg, míg egy hozzád hasonló művészi nagysággal áldja meg a Gondviselés ezt a magyar földet. (Dánielné Lengyel Laura.) yszemelynevy dánielné lengyel laura yszemelynevy Dánielné Lengyel Laura yszemelynevy dánielné yszemelynevy lengyel yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Dánielné yszemelynevy Lengyel yszemelyne szin_I.0240.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Blaha Lujza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0240.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0240.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21484.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Blaha Lujza

Szócikk: Blaha Lujza »a nemzet csalogánya«, sz. 1850. szept. 8-án, Rimaszombatban (Gömör m.), megh. 1926. jan. 18-án, Budapesten. Atyja: Reindl Sándor, huszártiszt volt a cs. és kir. hadseregben, majd 1848—49-ben honvéd és mint őrmester végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi katasztrófa után, hogy a besorozástól szabaduljon, Várai néven színésszé lett. (Népszínműénekes, megh. Kassán, 1856.) Anyja: Ponti Aloiza, színésznő, kivel Várai 1848. febr. 24-én lépett házasságra Pazonyban (Szabolcs m.), megh. Budapesten, 1886. dec. 24. Édesatyja halála után Kölesi Antal színész lesz a mostohaatyja (sz. 1829. Tatán, színésszé lett 1847-ben, chiabai Csabai Pálnál). 8 éves koráig nem járt iskolába, majd Kápolnai. János színésztől megtanult írni, olvasni. Még gyermekkorában szülei előbb Kőszeghy Endre társulatánál voltak szerződtetve, jártak Rozsnyón, Lőcsén, Dobsidán, stb. Szülei 1858-ban a győri társulathoz szerződnek és lakásuk egy kis padlásszoba, amelynek még ablaka sincsen, a világosság az üveges ajtón szűrődik be. Kölesi Lujza akkor járt először iskolába, a győri apácák kolostorába. 1858. jan. 5-én lép először egy valódi szerepben színpadra. »A koldusnő«-ben Mari szerepe jutott neki és ezzel az első színpadi kísérletével teljes sikert aratott. Azután szülői Gárdonyi Antal társulatához szerződnek. Itt sem maradnak sokáig, mert innen Völgyi György színigazgatóhoz mennek. Itt sok nélkülözés és nyomorgás között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol kisebb-nagyobb szerepekben fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom éves korában már kész színésznő és önálló szerepeket játszik. 1863-ban játszott először szülővárosában, Rimaszombatban, ahonnan először Vácra, Szarvasra, majd sok-sok vándorlás után, 1864. ápr. havában, Molnár Györgyhöz, a budai Népszínház igazgatójához szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a »Csikós« c. népszínműben. Jún. havában Latabár Endréhez szerződött, Balatonfüredre, őszre azonban ismét visszatér Budára, Molnár Györgyhöz, — aki időközben kivette a kórusból, — ahol a színház három karmestere: Schimacsek, Sziklavölgyi és Jakóbi tanították. A budai színház csődbejutásakor Szabadkára szerződött, Sipos Károly társulatához és ez a szerződés fordulópontot jelentett életében. Szabadkai tartózkodása idején a városban állomásozott a herceg Lichtenstienn dzsidás-ezred, amelynek karmestere Blaha János volt, aki egyben a színház zenekarában is karmesterkedett. Feltűnt neki a szép fekete leányka és foglalkozni kezdett vele, felismerte hangját és tehetségét és koloratur- énekesnővé képezte, majd 1866-ban feleségül vette. így lett aztán Kölesi Lujzából Blaha Lujza. 1870. január hó 24-én férje Debrecenben tüdővészben meghalt és Blaha Lujza húsz éves korában özvegy lett. 1869. máj. 5-én először vendégszerepelt Kolozsvárott. 1870. febr. 4-én a Nemzeti Színház is vendégszerepelni hívja. A következő év tavaszán Nagyváradon ünneplik, majd máj. 7-én először játszik a Nemzeti Színházban, a »Tündérlak Magyarhonban« c. népsz. Marcsa szerepében. Máj. 14-én Budán is fellépett, ugyancsak a »Tündérlak«-ban. Ez év szept. havában ő nyitja meg a Nemzeti Színház fiókszínházát, a Várszínházát, az »Egy nő, aki az ablakon kiugrik« c. vígjátékkal. 1872. nyarán ismét Budának a kedvenc színésznője. Ekkor Miklóssy Gyula az igazgatója. 1873. jan. 30-án énekli első opera­partiját, a »Fekete dominó«-ban, Angelo szerepében. 1873. jan. 15-én a »Falu rossza« premierjén Finum Rózsi szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházban, amely színháznak egyik legkiválóbb tagja lesz. 1875. aug. 28-án Egerben vendégszerepel, ahol runyai Soldos Sándor (megh. 1924. okt. 6.) tenki földbirtokos megkéri a kezét; szept. 20-án férjhez megy — az esküvő a budapesti belvárosi templomban volt. De nem sokáig tartott ez a boldogság, 1879-ben elválnak. 1875. október 10-én elbúcsúzik aNemzeti Színház közönségétől és Tamássyval a Népszínházhoz szerződnek. Búcsúelőadása a »Szökött katoná«-ban Julcsa szerepébén volt. 1875. okt. 23-től 1896. máj. 4-ig összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, ahol 1875. dec. 2-án volt az első operett-fellépése az »Angot asszony leányá«-ban és egymásután aratja sikereit, 1875. dec. 14-én a »Sárga csikó«-ban mint Erzsike, mint Szilaj Kata a »Vereshajú«-ban (1877. jún. 2.), a»Piros bugyelláris«-ban, mint Török Zsófi (1878. nov. 22.), a »Cornevillei harangok«-ban, mint Serpolette. Ugyanez év febr. havában játssza az »Ágnes asszony«-ban az első szende-szerepet. 1878. márc.-ban vendégszerepelt Székesfehérvárott, a »Sárga csikó« Erzsikéjében, óriási sikerrel. 1880. júl. havában a gyöngyösi nőegylet dísztagja lesz. 1881. febr. 26-án férjhez megy báró Splény Ödönhöz. 1883. jún. 2-án a Népszínház együttesével vendégszerepel Bécsben, az An der Wien Theater-ben (Piros bugyelláris, Tót leány, Cornevillei harangok főszerepeiben). Az összes bécsi lapok egyhangúlag magasztalják a nagy magyar művésznőt. Majd ismét parádés szerepekkel gazdagítja sikereit: Konti József »Eleven ördögé«-vel (1885. dec. 16.), a »Suhanc« Józsijával (1886. jan. 12.), »Királyfogás«-sal (okt. 30.), Vidor Pál »Ingyenélők«-jével (1889. nov. 15.). 1884-ben a Feleky Miklós várszínházi ensemble tagja, honnan 1888. aug. 21-én megvált. 1899. nov. 15-én nagy sikere volt a »Náni« c. népsz. címszerepében, 1894. nov. 9-én a »Szókimondó asszonyság« Hübscher Katájában. 1896. márc. 3-án egy időre búcsúzik a főváros közönségétől. Ápr. 21-én az Országos Magyar Iskola Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta, ugyanezen év okt. 22-én volt a 25 éves művészi jubileuma, amely alkalommal megjelent Kéry Gyula: »Blaha Lujza élete« c. munkája. 1900. okt. 15-én a Népszínház megünnepli fennállásának 25 éves fordulóját és ugyanekkor meleg ovációban részesítik a nemzet csalogányát. Nov. 15-én a király a koronás arany érdemkereszttel tünteti ki. Páratlan sikerrel szerepelt a Vígszínházban, az »Aranykakas« c. vj. fogadósnéjában. 1901. máj. 7-én a Nemzeti Színházban fellép a »Tündérlak«-ban. Ez volt 30-ik évfordulója an­nak, hogy először játszott az ország első színpadján. Máj. 10-én a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezik ki. Okt. 31-en volt a búcsúfellépte a Népszínházban, minthogy a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Előadásul színre került a »Sárga csikó«, melynek Erzsike szerepét ekkor 150-edszer játszotta. Ezután többször szerepel a Nemzeti Színházban, ahol Gárdonyi Géza »A bor« Eszter szerepében (1902. dec. 23.) újból diadalt aratott. 1907. febr. 1-én a Király Színházban játszik Pásztor Árpád »Harang«-jában. 1908. jan. 10-én ünnepli 50 éves művészi jubileumát; febr. 11-én játszotta Csiky Gergely népszerű vígjátékában, a »Nagymamá«-ban Szerémy grófné szerepét (Népszínház - Vígopera), melyet Pásztor Árpád és Máder Kezső énekes vígjátékká alakítottak át. Ezt a szerepet 65-ször játszotta. Ebben az időben a Balatoni Szövetség egyhangúlag tb. tagjává választotta. 1912. febr. 16-án a »Rang és mód«-ban lép fel; jún. 13-án pedig Bécsben vendégszerepel a Magyar Színház társulatával, a »Nagymama« c. operett címszerepében. 1920. márc. 20-án a szfőv. Közmunkák Tanácsa a Népszínház előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el. Az ő nevéről nevezik el az újpesti színházat is, amely 1920. okt. 21-én nyílt meg. 1920. szept, 8-án országos ünnep keretében megülték 70 éves születésnapját. 1921. okt. 8-án az Unió rt. tulajdonát képező Revü-Színház a »Blaha Lujza Színház« nevet veszi fel és akkor ő is fellép hosszú szünet után. 1923. márc. havában az Országos Színészegyesület örökös dísztagjává választotta, mely alkalommal az Egyesület leleplezte olajfestményű arcképét. Ugyanezen év szept. 9-én évi nyugdíját a szfőv. tanácsa 1,200.000 K-ra emelte fel. Nemes lelke 1926. jan. 18-án szállott az Egek Urához. Temetése impozáns módon folyt le, csak Kossuth Lajosnak volt hasonló temetése. A Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel. Gyászbeszédet mondott Klebelsberg Kúnó gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, dr. Sipőcz Jenő polgármester, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, Szirmai Imre, Ilovszky János, Beöthy László, Porzsolt Kálmán, Gál Gyula, Géczy István. 1926. febr. 28-án Rimaszombatban leleplezték szülőháza emléktábláját. Az élő, eleven legenda költözött el innét tőlünk ama jobbik hazába, mikor Blaha Lujza átadta lelkét az örökkévalóságnak. És itthagyta lelkét, mely élni fog, magyar szó, a magyar nóta ki nem fogy, el nem apad erről a mi földünkről. Mi, kik láttuk mozgásának báját, hallottuk hangjának csengését, énekének muzsikáját, egy nagy élménnyel vagyunk gazdagabbak halandó társainknál. Akik nem látták, nem hallották, azoknak a magyar színjátszás törtenete fog beszélni az asszonyról, aki Blaha Lujza néven írta be emlékét a magyar színjátszás történetébe. A művész, — ha igazán Istentől megáldott erő, — mindig élő, eleven inkarnációja nemzete szellemének, fajtája lelkének. író, festő, szobrász, muzsikus, színész csak akkor az igazán kiválasztottak közül való, ha munkásságában vagy személyében fajtájának, törzsének lelke elevenedik meg. A nemzet, mely nagyjait kiválóságukhoz képest becsülni tudja, ebben voltakép csakis a saját maga megbecsü­léséről tesz tanúbizonyságot. Még mindnyájunknak élénk emlékezetében van, milyen sötét gyász borult a fővárosra és Budapesten keresztül az egész országra, mikor Blaha Lujzát temettük. És ez a gyász azt jelentette, hogy a magyar nemzet igenis jól tudja, milyen értéket bírt és milyen felbecsülhetetlen kincset vesztett a színésznőben, ki a magyar fajban levő kedvességet, szeretetreméltóságot, bájt és gráciát testesítette meg. Ma már mindnyájan tudjuk, abban, hogy Budapest ábrázata és lelke magyar lett, sokkal több része van egy mosolygós, barnaszemű, pirosarcú, szép asszonynak, mint a politikusoknak, a szónokoknak, a városatyáknak, az erkölcsprédikátoroknak. Nem egészen a miénk az, amit csak az értelmünkkel, a belátásunkkal fogtunk fel. Az érzéseinknek, az ösztöneinknek is bele kell a dolgokba kapcsolódnia. Mert az érzések, az ösztönök, az indulatok trónusra ültetik ugyan az értelmet, királynak, fölségnek nevezik, nagyon meg is becsülik, de csakis addig, míg a szegény értelem minden erejét arra használja, hogy kiszolgálja őket. De próbáljon csak ellenök cselekedni, útjukban állni, hej, hogy letaszítják ezt a szerencsétlen értelmet a trónusáról! A színészet hatása azért oly erős és impulzív, mert jóval kevesebb intellektus és sokkal több ösztön és indulat van benne, mint a többi művészetben. Azért kell a színészethez1 testi kiválóság éppen annyira, mint lelki. És éppen azért olyan felette nagy ritkaság az igazi nagy aktor. Ám tetszett az Úristennek, hogy egyszer a mi örömünkre egy kiválóan szép testbe egy ragyogó, fényes művészi lelket adjon. így született meg Rimaszombatban a magyar színészet hervadhatatlan nagysága: Blaha Lujza. Életének, művészetének történetét annyiszor megírták már. Súlyos vívódásai, vergődései nem voltak. Nem kellett önmagával küzködni, Önmagát keresnie. Istennek ez a kiváltságos teremtése teljes készen volt, mikor a színpadra lépett. Önmagát játszotta, mindig csak önmagát: a kedves, jóságos, kicsit hiú, kicsit hamiskás, mulatni nagyon szerető, érzéseiben mindig egészséges, vidám magyar asszonyt. Hogy mégis minden alakításának megvolt a maga egyéni profilja? — az művészi lelkének és temperamentumának végtelen skáláját bizonyítja. Az ösztönös zsenik legnagyobbjai közé tartozott, kiknek verőkben van a színjátszás és így nem is tévedhetnek. A fiatal Rafaelről van egy jellemző anekdota: Valaki megkérdezte tőle, hogy mit gondolt, mikor egyik képét komponálta? Rafael csodálkozva nézett végig a kérdezőn: Én nem gondolkozom, én csak festek. Blaha Lujza is csak játszott, le azt aztán senki tökéletesebben nála nem csinálta. Hogy a rafaeli anekdota mennyire illik Blaha Lujzára, arra legjobb bizonyíték, amit egyszer Rákosi Jenő mondott róla. Csepreghy Ferenc darabjára, »A piros bugyelláris«-ra készültek a Népszínházban. A nagybeteg szerző lent volt Olaszországban s a Népszínház igazgatója, Rákosi Jenő rendezte a darabot. Blaha Lujza, — ez először esett meg vele életében, — nem találta meg szerepének, Török birónénak a hangját. A rendező magyaráz, de hiába, nem megy a dolog. Rákosi Jenő végre is türelmét veszti, felugrik a színpadra és csípőjére téve kezét, mondani kezdi a szerepet. De csak két mondatot mondhatott. Blaha Lujza gyorsan félretolta: tudok már mindent! És eljátszotta Török birónét, a magyar színpad legszebb, legnagyobb sikerét aratva benne. Magyarázni hiábavaló lett volna neki, de mutatás után rögtön életre kelt benne a darab. A kis Reindl Ludovika 1850. szept. 8-án született. Mint a nagy emberek rendesen, hányódás és vetődés közben jött a világra. A Rimaszombatba vezető országr uton látott napvilágot Reindlné leánya, a magyar színészet történetének legragyogóbb alakja. Még egészen kis gyermek, mikor egyszerre valami kis angyal szerepében a színpadra kerül. Mert színészcsaládból származott és akárcsak mint Duse Eleonóra, amint járni kezdett, már színpadra lépett. Nem is kellett neki sokat tanulnia. Mert mint mondottuk, nem is a tanulás utján termékenyült meg az Ő nagy művészi lelke. Édesatyja halála után Kölesi Antal vidéki színészhez megy anyja feleségül és anyjával és mostohaapjával együtt járnak Rozsnyón, Lőcsén, Dobsinán. Győrött az igazgató egyszer megkérdezte Kölesinét, hogy nem volna-e kedve a kis Lujzákat valami angyal szerepben színpadra léptetni. És 1858. jan. 5-én, 6 éves korában Blaháné már kinn állt a közönség előtt. Ezt a dátumot fel kell jegyezni, mert senki máshoz nem hasonlítható művészi nagyság indult el útján. 13 éves korában már önálló szerepeket játszott, de voltaképen fogalma sincs az éneklés technikájáról, a színjátszás külső manierjairól, csak csodálatos tehetsége mutatja neki, hogy mit kell csinálni a színpadon. Szabadkán játszott, mikor megismerkedett Blaha János karmesterrel, ki a szép fiatal leány csodálatos hangját felismervén, koloraturénekesnővé képezte ki, majd 1866-ban feleségül is vette. Hálából viselte aztán Kölesi Lujza a szabadkai karmester nevét és halhatatlanná tette Blaha Jánost, senki máséhoz nem hasonlítható művészi pályafutásával. 1870-ben Blaha János meghalt és a fiatal színésznő 20 éves korában özvegyen marad. Kolozsvárra kerül, majd férje halála után pár hónappal a Nemzeti Színház hívja meg vendégszereplésre. A »Tündérlak Magyarhonban« című népszínmű Marcsa szerepét adta és ekkor már mindenki tudta, hogy Blaha Lujzának az ország fővárosában van a helye. De még elébb Nagyváradon és Kolozsvárt játszik. 1875-ben elbúcsúzik a Nemzeti Színháztól és a Rákosi Jenő által megalapított új Népszínházhoz szerződik, hol népszínműveket, operetteket játszik. Ám mégis csak a népszínművekben aratta legnagyobb diadalait. Egy egész műfajt teremtve ragyogó művészetével. Sajnos, ennek a műfajnak nem volt komoly alapja, mert egy pár kivételes tehetségről nem beszélve, nem az irók talentumára, hanem egy ragyogó színészi egyéniségre volt bazározva. Szerep-darabokat írtak, ami nem lett volna baj, mert hiszen Blahánénak írták, de parádés, üres, semmitmondó, rikító jelmezbe bujtatott szerepdarabokat. Hogy ez az óriási talentum még azt a sok papirvázat és színes nyomatú klisét is élettel, színnel, elevenséggel, bájjal, gráciával tudta megtölteni, az nem segített a műfajon, mely Blaháné kedvéért született és sajnos, vele együtt halt meg. 1875-ben Soldos Sándor felesége lesz, de attól csakhamar el is válik. Később báró Splényvel él harmonikus, boldog házasságot. Művészi pályája ekkor van fénypontján. Ünneplés, diadal, szeretet, rajongás veszi körül. A közönség szeretete, hálványozása mintha még jobban emelné s ő ezért a szeretetért és hódolatért talentumának fényes virágzásával fizet. Aránylag elég korán vonul vissza a színpadtól, pedig még a bekövetkező őszi idők alatt is volt két nagy diadala: a Csiky Gergely »Nagymamájá«-ból készült operetteben és a Sardou »Szókimondó asszonyságá«-ban. Aztán jött a »néma csendet, ahogy a boldogtalan dán királyfi mondja. Még mindnyájunk emlékezetében él a szomorú nap, mikor meghallottuk, hogy Blaha Lujza csendes álomra hunyta be szemét. Ott fekszik némán, fehéren, mozdulatlanul, ő, aki annyira szerette a nótát, az élet színét, a mozgást, az embereket. Szinte hihetetlen volt elgondolni, hogy ő, ki mindnyájunké volt, most egyedül maradt a közösségből kiszakadva, eltávozva. De nem sokáig maradt egyedül. Ott, a halottas szobájában sem. Mert a vidám Török biróné csöndesen megnyomta a kilincset és belépett. És vele jött a Sárga csikó Erzsikéje, Finum Rózsi, Angyal Liszka, a kis árva Vöröshajú, Sári biróné, a háttérben megjelentek a kecses Serpolette, Niniche, A suhanc, meg a többi jókedvű, cifra figura. Ott áll Sardou pattogó Szókimondó asszonysága, míg utoljára nagyméltóságosan belép az öreg Szerémy grófné, a Nagymama. Ott állnak a halott mellett és búcsúzkodnak a színésznőtől, ki valaha életre hívta őket. S míg hódolattal borulnak térdre az előtt, ki velük egy volt, halljuk búcsúzó, halk hangjukat: Isten veled, ki vért, életet, melegséget tudtál adni az árnyékoknak. Ki megtudtad testesíteni az álmot és ragyogó,színessé varázsoltad' a halvány gondolatot. Mi, szegény, árva gyermekeid, búcsúzunk tőled. Mert nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, beláthatatlan idő lepereg, míg egy hozzád hasonló művészi nagysággal áldja meg a Gondviselés ezt a magyar földet. (Dánielné Lengyel Laura.) szin_I.0240.pdf I