Címszó: Bogyó Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1875

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21586.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bogyó Zsigmond

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521583.htm

 

Szócikk: Bogyó Zsigmond színész, a Vígszínház (intézmény) (információ)  tagja, sz. 1875. (születés éve) ápr. 30-án, Székesfehérvárott, (megye) megh. 1918. febr. 13-án, Zydazowban. (ország) Iskoláit Budapesten (Budapest) végezte, azután Nagyenyeden (megye) Deák Péter (személy) (információ)  társulatánál kezdte meg működését. Eleinte kis szerepeket játszott, de már néhány hónap múlva elsőrangú szerepekben aratta sikereit. Deák Péter (személy) (információ)  társulatánál két évig volt, onnan Miskolcra (megye) szerződött, Szalkay Lajos (személy) társulatához, ahol vezető komikusszerepeket kreált és a publikum kedvence lett. Azután Besztercebánya, (megye) Selmecbánya, (megye) Losonc, (megye) Szabadka, (megye) Pozsony (megye) színházához szerződik, mindenütt a közönség ünnepelt komikusa. Ezután ismét visszamegy Nagyenyedre, (megye) néhány évig Erdélyben (ország) (információ)  vándorol, amíg fel nem szerződik a Vígszínházhoz, (intézmény) (információ)  ahol főleg mint epizódkomikus aratja sikereit. Főbb szerepei voltak: Rovetta (szerep) (információ)  »Becstelenek«-jében (cím) az apa, »Hivatalnok urak«-ban (cím) Róth bácsi, (szerep) »Liliom« (cím) (információ)  címszerepe, »Harang«-ban (cím) a tiszteletes, »Bor«-ban (cím) (információ)  Baracs, (szerep) (információ)  »Sári bíró« (cím) címszerepe, »Buridán szamará«-ban (cím) a nagybácsi, (szerep) »János vitéz«-ben (cím) (információ)  a francia király, (szerep) (információ)  »Kedélyes paraszt« (cím) (információ)  címszerepe, »Mongodin úr« (cím) címszerepe, »Tatárjárás« (cím) (információ)  tábornoka (szerep) stb. A Vígszínházban (intézmény) (információ)  különösen a »Zsuzsi kisasszony« (cím) csizmadia (szerep) (információ)  mesterében volt nagy sikere, 1915-ben (időpont) bevonult és mint zászlós 1917-ben (időpont) hazakerült, ahol a karácsonyt együtt tölti családjával. 1918. (időpont) jan. 15-én visszamegy a frontra, de febr. 13-án éjjel Zydazowban (ország) meghalt. Neje: Pál Erzsi (személy) színésznő, kivel 1911. (időpont) aug. havában lépett házasságra. szin_I.0257.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bogyó Zsigmond címszóvég 21586 Szócikk: Bogyó Zsigmond színész, a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1875. ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 30-án, Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1918. febr. 13-án, Zydazowban. ytelepulesy zydazow ytelepulesy Zydazow yorszagy Ukrajna ykodvegy Iskoláit Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, azután Nagyenyeden ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Deák Péter yszemelynevy deák péter yszemelynevy Deák Péter yszemelynevy deák yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy társulatánál kezdte meg működését. Eleinte kis szerepeket játszott, de már néhány hónap múlva elsőrangú szerepekben aratta sikereit. Deák Péter yszemelynevy deák péter yszemelynevy Deák Péter yszemelynevy deák yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy társulatánál két évig volt, onnan Miskolcra ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy szerződött, Szalkay Lajos yszemelynevy szalkay lajos yszemelynevy Szalkay Lajos yszemelynevy szalkay yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Szalkay yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy társulatához, ahol vezető komikusszerepeket kreált és a publikum kedvence lett. Azután Besztercebánya, ytelepulesy besztercebánya ytelepulesy Besztercebánya ymegyey beszterce-naszód megye ykodvegy Selmecbánya, ytelepulesy selmecbánya ytelepulesy Selmecbánya ymegyey hont megye ykodvegy Losonc, ytelepulesy losonc ytelepulesy Losonc ymegyey nógrád megye ykodvegy Szabadka, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színházához szerződik, mindenütt a közönség ünnepelt komikusa. Ezután ismét visszamegy Nagyenyedre, ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy néhány évig Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy vándorol, amíg fel nem szerződik a Vígszínházhoz, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ahol főleg mint epizódkomikus aratja sikereit. Főbb szerepei voltak: Rovetta yszerepy rovetta yszerepy Rovetta yszerepy rovetta yszerepy yszerepy Rovetta yszerepy ykodvegy »Becstelenek«-jében ycimy becstelenek ycimy Becstelenek ycimy becstelenek ycimy ycimy Becstelenek ycimy ykodvegy az apa, »Hivatalnok urak«-ban ycimy hivatalnok urak ycimy Hivatalnok urak ycimy hivatalnok ycimy urak ycimy ycimy Hivatalnok ycimy urak ycimy ykodvegy Róth bácsi, yszerepy róth bácsi yszerepy Róth bácsi yszerepy róth yszerepy bácsi yszerepy yszerepy Róth yszerepy bácsi yszerepy ykodvegy »Liliom« ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy címszerepe, »Harang«-ban ycimy harang ycimy Harang ycimy harang ycimy ycimy Harang ycimy ykodvegy a tiszteletes, »Bor«-ban ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy Baracs, yszerepy baracs yszerepy Baracs yszerepy baracs yszerepy yszerepy Baracs yszerepy ykodvegy »Sári bíró« ycimy sári bíró ycimy Sári bíró ycimy sári ycimy bíró ycimy ycimy Sári ycimy bíró ycimy ykodvegy címszerepe, »Buridán szamará«-ban ycimy buridán szamara ycimy Buridán szamará ycimy buridán ycimy szamara ycimy ycimy Buridán ycimy szamará ycimy ykodvegy a nagybácsi, yszerepy nagybácsi yszerepy nagybácsi yszerepy nagybácsi yszerepy yszerepy nagybácsi yszerepy ykodvegy »János vitéz«-ben ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy a francia király, yszerepy francia király yszerepy francia király yszerepy francia yszerepy király yszerepy yszerepy francia yszerepy király yszerepy ykodvegy »Kedélyes paraszt« ycimy kedélyes paraszt ycimy Kedélyes paraszt ycimy kedélyes ycimy paraszt ycimy ycimy Kedélyes ycimy paraszt ycimy ykodvegy címszerepe, »Mongodin úr« ycimy mongodin úr ycimy Mongodin úr ycimy mongodin ycimy úr ycimy ycimy Mongodin ycimy úr ycimy ykodvegy címszerepe, »Tatárjárás« ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy tábornoka yszerepy tábornok yszerepy tábornok yszerepy tábornok yszerepy yszerepy tábornok yszerepy ykodvegy stb. A Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy különösen a »Zsuzsi kisasszony« ycimy zsuzsi kisasszony ycimy Zsuzsi kisasszony ycimy zsuzsi ycimy kisasszony ycimy ycimy Zsuzsi ycimy kisasszony ycimy ykodvegy csizmadia yszerepy csizmadia yszerepy csizmadia yszerepy csizmadia yszerepy yszerepy csizmadia yszerepy ykodvegy mesterében volt nagy sikere, 1915-ben xevtizedx 1915 bevonult és mint zászlós 1917-ben hazakerült, ahol a karácsonyt együtt tölti családjával. 1918. jan. 15-én visszamegy a frontra, de febr. 13-án éjjel Zydazowban ytelepulesy zydazow ytelepulesy Zydazow yorszagy Ukrajna ykodvegy meghalt. Neje: Pál Erzsi yszemelynevy pál erzsi yszemelynevy Pál Erzsi yszemelynevy pál yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Pál yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy színésznő, kivel 1911. aug. havában lépett házasságra. szin_I.0257.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bogyó Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1875

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21586.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bogyó Zsigmond

Szócikk: Bogyó Zsigmond színész, a Vígszínház tagja, sz. 1875. ápr. 30-án, Székesfehérvárott, megh. 1918. febr. 13-án, Zydazowban. Iskoláit Budapesten végezte, azután Nagyenyeden Deák Péter társulatánál kezdte meg működését. Eleinte kis szerepeket játszott, de már néhány hónap múlva elsőrangú szerepekben aratta sikereit. Deák Péter társulatánál két évig volt, onnan Miskolcra szerződött, Szalkay Lajos társulatához, ahol vezető komikusszerepeket kreált és a publikum kedvence lett. Azután Besztercebánya, Selmecbánya, Losonc, Szabadka, Pozsony színházához szerződik, mindenütt a közönség ünnepelt komikusa. Ezután ismét visszamegy Nagyenyedre, néhány évig Erdélyben vándorol, amíg fel nem szerződik a Vígszínházhoz, ahol főleg mint epizódkomikus aratja sikereit. Főbb szerepei voltak: Rovetta »Becstelenek«-jében az apa, »Hivatalnok urak«-ban Róth bácsi, »Liliom« címszerepe, »Harang«-ban a tiszteletes, »Bor«-ban Baracs, »Sári bíró« címszerepe, »Buridán szamará«-ban a nagybácsi, »János vitéz«-ben a francia király, »Kedélyes paraszt« címszerepe, »Mongodin úr« címszerepe, »Tatárjárás« tábornoka stb. A Vígszínházban különösen a »Zsuzsi kisasszony« csizmadia mesterében volt nagy sikere, 1915-ben bevonult és mint zászlós 1917-ben hazakerült, ahol a karácsonyt együtt tölti családjával. 1918. jan. 15-én visszamegy a frontra, de febr. 13-án éjjel Zydazowban meghalt. Neje: Pál Erzsi színésznő, kivel 1911. aug. havában lépett házasságra. szin_I.0257.pdf I