Címszó: Bohózat - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21596.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bohózat
Szócikk: Bohózat A vígjátéknak azt a faját, mely
a komikumot túlozza, a komikus jellemeket torzképekké fokozza, az alsókomikum eszközeivel
dolgozik és kiválóan a komikus helyzetekkel hat, — bohózatnak nevezzük. A szót először
használja Czinke Ferenc (személy) egyetemi
tanár: »Irókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderában« (cím) c. könyve
címéül. (Megjelent: Pest, (Budapest)
1825. (időpont)
— Lásd: Szinnyei. (személy) (információ)
Magyar írók, (cím) (információ)
I. kötet, 525. old.) Bajza József (személy) (információ)
is használja e kifejezést 1830- (időpont) ban:
» Eléggé tapasztalatlan vagyok, magammal bohózatot űzni hagyni.« (Külföldi Játékszín,
(intézmény)
(információ)
192. oldal.) Helmeczi (személy) a
Jelenkor-ban (intézmény)
(1832.) (időpont)
a bohózatot »bohóskodás«-nak mondja. (Lásd: Szily Kálmán: (személy) A
magyar nyelvújítás szótára. (cím) Budapest,
(Budapest)
1902. (időpont)
28. oldal.) szin_I.0258.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bohózat címszóvég 21596 Szócikk: Bohózat
A vígjátéknak azt a faját, mely a komikumot túlozza, a komikus jellemeket torzképekké
fokozza, az alsókomikum eszközeivel dolgozik és kiválóan a komikus helyzetekkel
hat, — bohózatnak nevezzük. A szót először használja Czinke Ferenc yszemelynevy
czinke ferenc yszemelynevy Czinke Ferenc yszemelynevy czinke yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Czinke yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy egyetemi tanár: »Irókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderában« ycimy irókéz.
bohósdi vagy bohózat abderában ycimy Irókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderában
ycimy irókéz. ycimy bohósdi ycimy vagy ycimy bohózat ycimy abderában ycimy
ycimy Irókéz. ycimy Bohósdi ycimy v c. könyve címéül. (Megjelent: Pest, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1825. — xtalanevtizedx
1835 Lásd: Szinnyei. yszemelynevy szinnyei yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy
szinnyei yszemelynevy yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy ykodvegy Magyar írók, ycimy
magyar írók ycimy Magyar írók ycimy magyar ycimy írók ycimy ycimy Magyar ycimy
írók ycimy ykodvegy I. kötet, 525. old.) Bajza József yszemelynevy bajza józsef
yszemelynevy Bajza József yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Bajza yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy is használja e kifejezést
1830- xevtizedx 1835 ban: » Eléggé tapasztalatlan vagyok, magammal bohózatot űzni
hagyni.« (Külföldi Játékszín, yintezmenyy (külföldi játékszín yintezmenyy
(Külföld yintezmenyy (külföldi yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy
(Külföld yintezmenyy ykodvegy 192. oldal.) Helmeczi yszemelynevy helmeczi
yszemelynevy Helmeczi yszemelynevy helmeczi yszemelynevy yszemelynevy Helmeczi
yszemelynevy ykodvegy a Jelenkor-ban yintezmenyy jelenkor yintezmenyy Jelenkor
yintezmenyy jelenkor yintezmenyy yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy ykodvegy (1832.)
a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 bohózatot »bohóskodás«-nak mondja. (Lásd:
Szily Kálmán: yszemelynevy szily kálmán yszemelynevy Szily Kálmán yszemelynevy
szily yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szily yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy A magyar nyelvújítás szótára. ycimy a magyar nyelvújítás
szótára ycimy A magyar nyelvújítás szótára ycimy a ycimy magyar ycimy
nyelvújítás ycimy szótára ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy
szótára ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1902. xevtizedx 1905 28. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 oldal.) szin_I.0258.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bohózat - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21596.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bohózat
Szócikk: Bohózat A vígjátéknak azt a faját, mely
a komikumot túlozza, a komikus jellemeket torzképekké fokozza, az alsókomikum eszközeivel
dolgozik és kiválóan a komikus helyzetekkel hat, — bohózatnak nevezzük. A szót először
használja Czinke Ferenc egyetemi tanár: »Irókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderában«
c. könyve címéül. (Megjelent: Pest, 1825. — Lásd: Szinnyei. Magyar írók, I. kötet,
525. old.) Bajza József is használja e kifejezést 1830- ban: » Eléggé tapasztalatlan
vagyok, magammal bohózatot űzni hagyni.« (Külföldi Játékszín, 192. oldal.) Helmeczi
a Jelenkor-ban (1832.) a bohózatot »bohóskodás«-nak mondja. (Lásd: Szily Kálmán:
A magyar nyelvújítás szótára. Budapest, 1902. 28. oldal.) szin_I.0258.pdf I