Címszó: Bohózat - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21596.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bohózat

Szócikk: Bohózat A vígjátéknak azt a faját, mely a komikumot túlozza, a komikus jellemeket torzképekké fokozza, az alsókomikum eszközeivel dolgozik és kiválóan a komikus helyzetekkel hat, — bohózatnak nevezzük. A szót először használja Czinke Ferenc (személy) egyetemi tanár: »Irókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderában« (cím) c. könyve címéül. (Megjelent: Pest, (Budapest) 1825. (időpont) — Lásd: Szinnyei. (személy) (információ)  Magyar írók, (cím) (információ)  I. kötet, 525. old.) Bajza József (személy) (információ)  is használja e kifejezést 1830- (időpont) ban: » Eléggé tapasztalatlan vagyok, magammal bohózatot űzni hagyni.« (Külföldi Játékszín, (intézmény) (információ)  192. oldal.) Helmeczi (személy) a Jelenkor-ban (intézmény) (1832.) (időpont) a bohózatot »bohóskodás«-nak mondja. (Lásd: Szily Kálmán: (személy) A magyar nyelvújítás szótára. (cím) Budapest, (Budapest) 1902. (időpont) 28. oldal.) szin_I.0258.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bohózat címszóvég 21596 Szócikk: Bohózat A vígjátéknak azt a faját, mely a komikumot túlozza, a komikus jellemeket torzképekké fokozza, az alsókomikum eszközeivel dolgozik és kiválóan a komikus helyzetekkel hat, — bohózatnak nevezzük. A szót először használja Czinke Ferenc yszemelynevy czinke ferenc yszemelynevy Czinke Ferenc yszemelynevy czinke yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Czinke yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy egyetemi tanár: »Irókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderában« ycimy irókéz. bohósdi vagy bohózat abderában ycimy Irókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderában ycimy irókéz. ycimy bohósdi ycimy vagy ycimy bohózat ycimy abderában ycimy ycimy Irókéz. ycimy Bohósdi ycimy v c. könyve címéül. (Megjelent: Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1825. — xtalanevtizedx 1835 Lásd: Szinnyei. yszemelynevy szinnyei yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy szinnyei yszemelynevy yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy ykodvegy Magyar írók, ycimy magyar írók ycimy Magyar írók ycimy magyar ycimy írók ycimy ycimy Magyar ycimy írók ycimy ykodvegy I. kötet, 525. old.) Bajza József yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy is használja e kifejezést 1830- xevtizedx 1835 ban: » Eléggé tapasztalatlan vagyok, magammal bohózatot űzni hagyni.« (Külföldi Játékszín, yintezmenyy (külföldi játékszín yintezmenyy (Külföld yintezmenyy (külföldi yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy (Külföld yintezmenyy ykodvegy 192. oldal.) Helmeczi yszemelynevy helmeczi yszemelynevy Helmeczi yszemelynevy helmeczi yszemelynevy yszemelynevy Helmeczi yszemelynevy ykodvegy a Jelenkor-ban yintezmenyy jelenkor yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy jelenkor yintezmenyy yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy ykodvegy (1832.) a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 bohózatot »bohóskodás«-nak mondja. (Lásd: Szily Kálmán: yszemelynevy szily kálmán yszemelynevy Szily Kálmán yszemelynevy szily yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szily yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy A magyar nyelvújítás szótára. ycimy a magyar nyelvújítás szótára ycimy A magyar nyelvújítás szótára ycimy a ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1902. xevtizedx 1905 28. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 oldal.) szin_I.0258.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bohózat - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21596.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bohózat

Szócikk: Bohózat A vígjátéknak azt a faját, mely a komikumot túlozza, a komikus jellemeket torzképekké fokozza, az alsókomikum eszközeivel dolgozik és kiválóan a komikus helyzetekkel hat, — bohózatnak nevezzük. A szót először használja Czinke Ferenc egyetemi tanár: »Irókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderában« c. könyve címéül. (Megjelent: Pest, 1825. — Lásd: Szinnyei. Magyar írók, I. kötet, 525. old.) Bajza József is használja e kifejezést 1830- ban: » Eléggé tapasztalatlan vagyok, magammal bohózatot űzni hagyni.« (Külföldi Játékszín, 192. oldal.) Helmeczi a Jelenkor-ban (1832.) a bohózatot »bohóskodás«-nak mondja. (Lásd: Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. Budapest, 1902. 28. oldal.) szin_I.0258.pdf I