Címszó: Bródy Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1863

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0281.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0281.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21798.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bródy Sándor

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521798.htm

 

Szócikk: Bródy Sándor író, színműíró, sz. 1863, (születés éve) jún. 23-án, Egerben, (megye) megh. 1924. aug. 12-én, Budapesten. (Budapest) Középiskoláit részben szülővárosában, részben Budapesten (Budapest) végezte. A német (nemzetiség) (információ)  naturalista és verista-írók hatása alatt írta regényeit és színdarabjait. Ő is, mint a német (nemzetiség) (információ)  naturalista és verista-írók, regényeiben kerülte a terjengős epikai leírásokat és inkább dialógusokban jellemezte és beszéltette regényalakjait. Különösen hatása alatt állott Gerhardt Hauptmannak, (személy) a nagy német (nemzetiség) (információ)  író és színműirónak. Amint Gerhardt Hauptmann, (személy) a naturalista és verista iránynak úgyszólván előharcosa volt Németországban (ország) és akinek regény- és színdarab-alakjai hús- és véremberek voltak és a kor szellemének megfelelőleg szembehelyezkedtek a társadalmi renddel, éppen úgy Bródy Sándor (személy) (információ)  nacionalizálta Gerhardt Hauptmannak (személy) szociális világnézetét. Színdarabjainak és regényeinek karakterei a mának cselekvő és dolgozó emberei. Különösen darabjainak életbölcselete egyformán haladó a nagy német (nemzetiség) (információ)  íróéval. Gerhardt Hauptmann (személy) támadja a kapitalizmust és apostola a robotoló, szegény munkásnépnek. Bródy Sándor (személy) (információ)  írásainak is ez a célja, csak más formában, mert amit a német (nemzetiség) (információ)  író nyíltan meg mer mondani, azt Bródy Sándor (személy) (információ)  a sorok között sejteti. Ő is a szegényeknek, az elnyomottaknak pártfogója, de inkább csak demokratikus formában és nem oly radikális eredménnyel, mint Hauptmann. (személy) (információ)  Színdarabjai közül a legnagyobb sikert a »Tanítónő« (cím) c. színművel aratta. Ez a színdarabja áll a legközelebb a mai kor világfelfogásához. Igaz ugyan, hogy a darabnak konstruktív fölépítése egy kissé romantikus-stílű, mert az úriház szemben áll a zsellér-házzal és ez a forma inkább Sudermann-i, (személy) (információ)  de az, hogy ő magában a magyar parasztságban állítja szembe ezt a különbözetet és a parasztnábobnak fia nem a paraszttal, hanem egy városi elszegényedett úrilánnyal áll szemben, ez elveszi a darabnak romantikus levegőjét és igazzá teszi azt. Vagyis a »Tanitónő«-ben (cím) Bródy (személy) (információ)  azt akarja bizonyítani, hogy az ember, ha pénzt, vagy hatalmat érez kezében, akkor egyaránt visszaél vele, akár paraszt, akár úriember. Színdarabjaiban sokat foglalkozik a mai kor embereinek erkölcsi felfogásával. Szerinte a világ nem változott, a mai ember épen úgy gondolkozik, mint a régi romantikus ember gondolkozott az er­kölcsök felfogásáról. Az akkori gazdag em­ber sem tudta, nem akarta erkölcsösnek hinni a szegényt; aki gazdag, még ha paraszti sorból is küzdötte fel magát gazdagnak, az is különbséget keres az ő erkölcse és a szegény erkölcse között. Írásainak lírája akár színdarab, vagy regény, igaz és mély, emberi. Stílusa is teljesen egyéni, nem kedveli a hosszú mondatokat, ellenben sok a befejezetlen, csonka mondat. Sok színdarabot és regényt írt. Színművei: »Hófehérke«, (cím) regényes színjáték 3 felv. Bem. 1901. (időpont) jan. 18-án, Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »A dada«, (cím) erkölcsrajz 3 felv. Bem. 1902. (időpont) jan. 19-én, Vígszínház. (intézmény) (információ)  Felújítása 1907. (időpont) dec. 17-én, Magyar Színház. (intézmény) (információ)  1917. (időpont) okt. 5-én, Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Király - idillek«, (cím) (információ)  színjáték 3 felv. (egy-egy felvonásos mű, összefoglaló címmel). Bem. 1902. (időpont) dec. 5-én, Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Tanítónő«, (cím) falusi életkép, 3 felv. Bem. 1908. (időpont) márc. 21-én, Vígszínház. (cím) (információ)  100-ik előadása: 1917. (időpont) okt. 18-án. Idegen színpadon játszották: 1910. (időpont) febr. 5-én Münchenben; (ország) — Bécsben (ország) és Nürnbergben (ország) ápr. végén, Brémában (ország) nov. elején, Zágrábban (ország) 1915. (időpont) szept. 21-én »Ucsiteljica« (cím) c. alatt, fordította dr. Lulic. (személy) »A medikus«, (cím) életkép 3 felv. Bem. 1911. (időpont) jan. 27-én, Vígszínház. (intézmény) (információ)  »Királyok«, (cím) 3 egyfelv. Bem. 1913. (időpont) márc. 15-én, Magyar Színház. (intézmény) (információ)  »Prometheus«, (cím) mithologiai ballet 3 képben, zen. szerz. Beethoven. (személy) (információ)  Bem. 1913. (időpont) márc. 19-én. M. Kir. Operaház. (intézmény) »Timár Liza«, (cím) (információ)  szmű 3 felv. Bem. 1914. (időpont) márc. 19-én, Vígszínház. (intézmény) (információ)  50-szer 1914. (időpont) dec. 21-én, felújítása 1915.. (időpont) okt. 9-én. »Lyon Lea«, (cím) szmű 3 felv. Bem. 1915. (időpont) szept. 4-én, Magyar Színház. (intézmény) (információ)  1918. (időpont) jún. havában Teplitzschönau-ban (ország) is előadták, Korff Arnolddal (személy) a főszerepben. 1921. (időpont) szept. havában Bécsben (ország) játszották. 1929. (időpont) április 17-én az Uj Színház (intézmény) (információ)  is műsorába iktatta, »A szerető«, (cím) dráma 3 felvonásban. — Bem. 1917. (időpont) okt. 25-én, Magyar Színház. (intézmény) (információ)  100-ik előadás 1918. (időpont) jan. 17-én. 1925. (időpont) okt. 27-én Bécsben (ország) a Roland Bühne (intézmény) (információ)  is bemutatta. »A nap lovagja«, (cím) szmű 3 felv. Társszerző: Hajó Sándor. (személy) (információ)  Bem. 1916. (időpont) febr. 11-én, Vígszínház. (intézmény) (információ)  »Körbe - körbe«, (cím) képsorozat. Irta: Schnitzler Artúr. (személy) (információ)  (Fordította Bródy Sándor.) (személy) (információ)  Bem. 1912. (időpont) okt. 12-én, Uj Színpad. (intézmény) (információ)  (Kövessy Albert (személy) (információ)  igazgatása alatt.) Betiltották okt. 15-én; »Szenvedély«, (cím) szmű felv. Irta: Arcübasev. (személy) (információ)  (Átdolgozta: Bródy S.) (személy) (információ)  Bem. 1918. (időpont) nov.23-án, Vígszínház. (intézmény) (információ)  »Orgonavirág«, (cím) májusi játék 1 képben. Egyidőben előadta a Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  Vígszínház (intézmény) (információ)  és Magyar Színház, (intézmény) (információ)  1919. (időpont) máj. 1-jén. szin_I.0281.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bródy Sándor címszóvég 21798 Szócikk: Bródy Sándor író, színműíró, sz. 1863, jún. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 23-án, Egerben, ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1924. aug. 12-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Középiskoláit részben szülővárosában, részben Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy naturalista és verista-írók hatása alatt írta regényeit és színdarabjait. Ő is, mint a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy naturalista és verista-írók, regényeiben kerülte a terjengős epikai leírásokat és inkább dialógusokban jellemezte és beszéltette regényalakjait. Különösen hatása alatt állott Gerhardt Hauptmannak, yszemelynevy gerhardt hauptman yszemelynevy Gerhardt Hauptman yszemelynevy gerhardt yszemelynevy hauptman yszemelynevy yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy Hauptman yszemelynevy ykodvegy a nagy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy író és színműirónak. Amint Gerhardt Hauptmann, yszemelynevy gerhardt hauptmann yszemelynevy Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy a naturalista és verista iránynak úgyszólván előharcosa volt Németországban ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy és akinek regény- és színdarab-alakjai hús- és véremberek voltak és a kor szellemének megfelelőleg szembehelyezkedtek a társadalmi renddel, éppen úgy Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy nacionalizálta Gerhardt Hauptmannak yszemelynevy gerhardt hauptmann yszemelynevy Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy szociális világnézetét. Színdarabjainak és regényeinek karakterei a mának cselekvő és dolgozó emberei. Különösen darabjainak életbölcselete egyformán haladó a nagy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy íróéval. Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt hauptmann yszemelynevy Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy támadja a kapitalizmust és apostola a robotoló, szegény munkásnépnek. Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy írásainak is ez a célja, csak más formában, mert amit a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy író nyíltan meg mer mondani, azt Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a sorok között sejteti. Ő is a szegényeknek, az elnyomottaknak pártfogója, de inkább csak demokratikus formában és nem oly radikális eredménnyel, mint Hauptmann. yszemelynevy hauptmann yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy Színdarabjai közül a legnagyobb sikert a »Tanítónő« ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy c. színművel aratta. Ez a színdarabja áll a legközelebb a mai kor világfelfogásához. Igaz ugyan, hogy a darabnak konstruktív fölépítése egy kissé romantikus-stílű, mert az úriház szemben áll a zsellér-házzal és ez a forma inkább Sudermann-i, yszemelynevy sudermann yszemelynevy Sudermann yszemelynevy sudermann yszemelynevy yszemelynevy Sudermann yszemelynevy ykodvegy de az, hogy ő magában a magyar parasztságban állítja szembe ezt a különbözetet és a parasztnábobnak fia nem a paraszttal, hanem egy városi elszegényedett úrilánnyal áll szemben, ez elveszi a darabnak romantikus levegőjét és igazzá teszi azt. Vagyis a »Tanitónő«-ben ycimy tanitónő ycimy Tanitónő ycimy tanitónő ycimy ycimy Tanitónő ycimy ykodvegy Bródy yszemelynevy bródy yszemelynevy Bródy yszemelynevy bródy yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy ykodvegy azt akarja bizonyítani, hogy az ember, ha pénzt, vagy hatalmat érez kezében, akkor egyaránt visszaél vele, akár paraszt, akár úriember. Színdarabjaiban sokat foglalkozik a mai kor embereinek erkölcsi felfogásával. Szerinte a világ nem változott, a mai ember épen úgy gondolkozik, mint a régi romantikus ember gondolkozott az er­kölcsök felfogásáról. Az akkori gazdag em­ber sem tudta, nem akarta erkölcsösnek hinni a szegényt; aki gazdag, még ha paraszti sorból is küzdötte fel magát gazdagnak, az is különbséget keres az ő erkölcse és a szegény erkölcse között. Írásainak lírája akár színdarab, vagy regény, igaz és mély, emberi. Stílusa is teljesen egyéni, nem kedveli a hosszú mondatokat, ellenben sok a befejezetlen, csonka mondat. Sok színdarabot és regényt írt. Színművei: »Hófehérke«, ycimy hófehérke ycimy Hófehérke ycimy hófehérke ycimy ycimy Hófehérke ycimy ykodvegy regényes színjáték 3 felv. Bem. 1901. xevtizedx 1905 jan. 18-án, Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A dada«, ycimy a dada ycimy A dada ycimy a ycimy dada ycimy ycimy A ycimy dada ycimy ykodvegy erkölcsrajz 3 felv. Bem. 1902. jan. 19-én, Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Felújítása 1907. dec. xtalanevtizedx 1915 17-én, Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1917. xevtizedx 1915 okt. 5-én, Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Király - idillek«, ycimy király - idillek ycimy Király - idillek ycimy király ycimy - ycimy idillek ycimy ycimy Király ycimy - ycimy idillek ycimy ykodvegy színjáték 3 felv. (egy-egy felvonásos mű, összefoglaló címmel). Bem. 1902. xevtizedx 1905 dec. 5-én, Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Tanítónő«, ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy falusi életkép, 3 felv. Bem. 1908. márc. xtalanevtizedx 1915 21-én, Vígszínház. ycimy vígszínház ycimy Vígszínház ycimy vígszínház ycimy ycimy Vígszínház ycimy ykodvegy 100-ik előadása: 1917. xevtizedx 1915 okt. 18-án. Idegen színpadon játszották: 1910. febr. 5-én Münchenben; ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy — Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy és Nürnbergben ytelepulesy nürnberg ytelepulesy Nürnberg yorszagy Németország ykodvegy ápr. végén, Brémában ytelepulesy bréma ytelepulesy Brémá yorszagy Németország ykodvegy nov. elején, Zágrábban ytelepulesy zágráb ytelepulesy Zágráb yorszagy Horvátország ykodvegy 1915. szept. 21-én »Ucsiteljica« ycimy ucsiteljica ycimy Ucsiteljica ycimy ucsiteljica ycimy ycimy Ucsiteljica ycimy ykodvegy c. alatt, fordította dr. Lulic. yszemelynevy dr. lulic yszemelynevy dr. Lulic yszemelynevy dr. yszemelynevy lulic yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Lulic yszemelynevy ykodvegy »A medikus«, ycimy a medikus ycimy A medikus ycimy a ycimy medikus ycimy ycimy A ycimy medikus ycimy ykodvegy életkép 3 felv. Bem. 1911. jan. 27-én, Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Királyok«, ycimy királyok ycimy Királyok ycimy királyok ycimy ycimy Királyok ycimy ykodvegy 3 egyfelv. Bem. 1913. márc. 15-én, Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Prometheus«, ycimy prometheus ycimy Prometheus ycimy prometheus ycimy ycimy Prometheus ycimy ykodvegy mithologiai ballet 3 képben, zen. szerz. Beethoven. yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy Bem. 1913. márc. 19-én. M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy »Timár Liza«, ycimy timár liza ycimy Timár Liza ycimy timár ycimy liza ycimy ycimy Timár ycimy Liza ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1914. márc. 19-én, Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 50-szer 1914. dec. 21-én, felújítása 1915.. okt. 9-én. »Lyon Lea«, ycimy lyon lea ycimy Lyon Lea ycimy lyon ycimy lea ycimy ycimy Lyon ycimy Lea ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1915. szept. 4-én, Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1918. jún. xtalanevtizedx 1925 havában Teplitzschönau-ban ytelepulesy teplitzschönau ytelepulesy Teplitzschönau yorszagy Csehország ykodvegy is előadták, Korff Arnolddal yszemelynevy korff arnold yszemelynevy Korff Arnold yszemelynevy korff yszemelynevy arnold yszemelynevy yszemelynevy Korff yszemelynevy Arnold yszemelynevy ykodvegy a főszerepben. 1921. xevtizedx 1925 szept. havában Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy játszották. 1929. április 17-én az Uj Színház yintezmenyy uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy ykodvegy is műsorába iktatta, »A szerető«, ycimy a szerető ycimy A szerető ycimy a ycimy szerető ycimy ycimy A ycimy szerető ycimy ykodvegy dráma 3 felvonásban. — Bem. 1917. xevtizedx 1915 okt. 25-én, Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 100-ik előadás 1918. jan. xtalanevtizedx 1925 17-én. 1925. xevtizedx 1925 okt. 27-én Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a Roland Bühne yintezmenyy roland bühne yintezmenyy Roland B yintezmenyy roland yintezmenyy bühne yintezmenyy yintezmenyy Roland yintezmenyy B yintezmenyy ykodvegy is bemutatta. »A nap lovagja«, ycimy a nap lovagja ycimy A nap lovagja ycimy a ycimy nap ycimy lovagja ycimy ycimy A ycimy nap ycimy lovagja ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Társszerző: Hajó Sándor. yszemelynevy hajó sándor yszemelynevy Hajó Sándor yszemelynevy hajó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hajó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1916. xevtizedx 1915 febr. 11-én, Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Körbe - körbe«, ycimy körbe - körbe ycimy Körbe - körbe ycimy körbe ycimy - ycimy körbe ycimy ycimy Körbe ycimy - ycimy körbe ycimy ykodvegy képsorozat. Irta: Schnitzler Artúr. yszemelynevy schnitzler artúr yszemelynevy Schnitzler Artúr yszemelynevy schnitzler yszemelynevy artúr yszemelynevy yszemelynevy Schnitzler yszemelynevy Artúr yszemelynevy ykodvegy (Fordította Bródy Sándor.) yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1912. okt. 12-én, Uj Színpad. yintezmenyy uj színpad yintezmenyy Uj Színp yintezmenyy uj yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Színp yintezmenyy ykodvegy (Kövessy Albert yszemelynevy kövessy albert yszemelynevy Kövessy Albert yszemelynevy kövessy yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Kövessy yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt.) Betiltották okt. 15-én; »Szenvedély«, ycimy szenvedély ycimy Szenvedély ycimy szenvedély ycimy ycimy Szenvedély ycimy ykodvegy szmű felv. Irta: Arcübasev. yszemelynevy arcübasev yszemelynevy Arcübasev yszemelynevy arcübasev yszemelynevy yszemelynevy Arcübasev yszemelynevy ykodvegy (Átdolgozta: Bródy S.) yszemelynevy bródy s. yszemelynevy Bródy S. yszemelynevy bródy yszemelynevy s. yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy S. yszemelynevy ykodvegy Bem. 1918. nov.23-án, Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Orgonavirág«, ycimy orgonavirág ycimy Orgonavirág ycimy orgonavirág ycimy ycimy Orgonavirág ycimy ykodvegy májusi játék 1 képben. Egyidőben előadta a Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy és Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1919. máj. xtalanevtizedx 1925 1-jén. szin_I.0281.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bródy Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1863

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0281.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0281.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21798.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bródy Sándor

Szócikk: Bródy Sándor író, színműíró, sz. 1863, jún. 23-án, Egerben, megh. 1924. aug. 12-én, Budapesten. Középiskoláit részben szülővárosában, részben Budapesten végezte. A német naturalista és verista-írók hatása alatt írta regényeit és színdarabjait. Ő is, mint a német naturalista és verista-írók, regényeiben kerülte a terjengős epikai leírásokat és inkább dialógusokban jellemezte és beszéltette regényalakjait. Különösen hatása alatt állott Gerhardt Hauptmannak, a nagy német író és színműirónak. Amint Gerhardt Hauptmann, a naturalista és verista iránynak úgyszólván előharcosa volt Németországban és akinek regény- és színdarab-alakjai hús- és véremberek voltak és a kor szellemének megfelelőleg szembehelyezkedtek a társadalmi renddel, éppen úgy Bródy Sándor nacionalizálta Gerhardt Hauptmannak szociális világnézetét. Színdarabjainak és regényeinek karakterei a mának cselekvő és dolgozó emberei. Különösen darabjainak életbölcselete egyformán haladó a nagy német íróéval. Gerhardt Hauptmann támadja a kapitalizmust és apostola a robotoló, szegény munkásnépnek. Bródy Sándor írásainak is ez a célja, csak más formában, mert amit a német író nyíltan meg mer mondani, azt Bródy Sándor a sorok között sejteti. Ő is a szegényeknek, az elnyomottaknak pártfogója, de inkább csak demokratikus formában és nem oly radikális eredménnyel, mint Hauptmann. Színdarabjai közül a legnagyobb sikert a »Tanítónő« c. színművel aratta. Ez a színdarabja áll a legközelebb a mai kor világfelfogásához. Igaz ugyan, hogy a darabnak konstruktív fölépítése egy kissé romantikus-stílű, mert az úriház szemben áll a zsellér-házzal és ez a forma inkább Sudermann-i, de az, hogy ő magában a magyar parasztságban állítja szembe ezt a különbözetet és a parasztnábobnak fia nem a paraszttal, hanem egy városi elszegényedett úrilánnyal áll szemben, ez elveszi a darabnak romantikus levegőjét és igazzá teszi azt. Vagyis a »Tanitónő«-ben Bródy azt akarja bizonyítani, hogy az ember, ha pénzt, vagy hatalmat érez kezében, akkor egyaránt visszaél vele, akár paraszt, akár úriember. Színdarabjaiban sokat foglalkozik a mai kor embereinek erkölcsi felfogásával. Szerinte a világ nem változott, a mai ember épen úgy gondolkozik, mint a régi romantikus ember gondolkozott az er­kölcsök felfogásáról. Az akkori gazdag em­ber sem tudta, nem akarta erkölcsösnek hinni a szegényt; aki gazdag, még ha paraszti sorból is küzdötte fel magát gazdagnak, az is különbséget keres az ő erkölcse és a szegény erkölcse között. Írásainak lírája akár színdarab, vagy regény, igaz és mély, emberi. Stílusa is teljesen egyéni, nem kedveli a hosszú mondatokat, ellenben sok a befejezetlen, csonka mondat. Sok színdarabot és regényt írt. Színművei: »Hófehérke«, regényes színjáték 3 felv. Bem. 1901. jan. 18-án, Nemzeti Színház. »A dada«, erkölcsrajz 3 felv. Bem. 1902. jan. 19-én, Vígszínház. Felújítása 1907. dec. 17-én, Magyar Színház. 1917. okt. 5-én, Nemzeti Színház. »Király - idillek«, színjáték 3 felv. (egy-egy felvonásos mű, összefoglaló címmel). Bem. 1902. dec. 5-én, Nemzeti Színház. »Tanítónő«, falusi életkép, 3 felv. Bem. 1908. márc. 21-én, Vígszínház. 100-ik előadása: 1917. okt. 18-án. Idegen színpadon játszották: 1910. febr. 5-én Münchenben; — Bécsben és Nürnbergben ápr. végén, Brémában nov. elején, Zágrábban 1915. szept. 21-én »Ucsiteljica« c. alatt, fordította dr. Lulic. »A medikus«, életkép 3 felv. Bem. 1911. jan. 27-én, Vígszínház. »Királyok«, 3 egyfelv. Bem. 1913. márc. 15-én, Magyar Színház. »Prometheus«, mithologiai ballet 3 képben, zen. szerz. Beethoven. Bem. 1913. márc. 19-én. M. Kir. Operaház. »Timár Liza«, szmű 3 felv. Bem. 1914. márc. 19-én, Vígszínház. 50-szer 1914. dec. 21-én, felújítása 1915.. okt. 9-én. »Lyon Lea«, szmű 3 felv. Bem. 1915. szept. 4-én, Magyar Színház. 1918. jún. havában Teplitzschönau-ban is előadták, Korff Arnolddal a főszerepben. 1921. szept. havában Bécsben játszották. 1929. április 17-én az Uj Színház is műsorába iktatta, »A szerető«, dráma 3 felvonásban. — Bem. 1917. okt. 25-én, Magyar Színház. 100-ik előadás 1918. jan. 17-én. 1925. okt. 27-én Bécsben a Roland Bühne is bemutatta. »A nap lovagja«, szmű 3 felv. Társszerző: Hajó Sándor. Bem. 1916. febr. 11-én, Vígszínház. »Körbe - körbe«, képsorozat. Irta: Schnitzler Artúr. (Fordította Bródy Sándor.) Bem. 1912. okt. 12-én, Uj Színpad. (Kövessy Albert igazgatása alatt.) Betiltották okt. 15-én; »Szenvedély«, szmű felv. Irta: Arcübasev. (Átdolgozta: Bródy S.) Bem. 1918. nov.23-án, Vígszínház. »Orgonavirág«, májusi játék 1 képben. Egyidőben előadta a Nemzeti Színház, Vígszínház és Magyar Színház, 1919. máj. 1-jén. szin_I.0281.pdf I