Címszó: Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1833

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0291.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0291.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21869.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521868.htm

 

Szócikk: Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla színművésznő és írónő, Szilágyi Pál (személy) (információ)  (L. o.) színész leánya, sz. 1833: (születés éve) máj. 25-én, Kolozsvárt, (megye) megh. 1909. dee. 11-én, Grácban. (ország) Atyja oldalán a színpad gyakorlati iskolájában nevelkedett s már 1846. (időpont) dec. 9-én fellépett a pesti Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  a »Falura kell menni« (cím) c. vígjátékban, Paulina (szerep) szerepében. Ekkor az »Eletképek« ezeket írta róla: »Jellemzetes játéka által nemcsak a nagyközönségnek osztatlan és sokszoros tapsok és kihívások által tanúsí­tott tetszését vítta ki, hanem egyszersmind magasabb követeléseket is jórészben kielégített s újra fényes tanúságát adta annak, hogy e szép tehetség megérdemli az igazgatóság pártolását.« (Ez időben testvérével együtt 8 frt havi fizetése volt.) 1847-től (időpont) már jelentékenyebb szerepeket játszott Ráday (személy) (információ)  és Erdélyi (személy) (információ)  igazgatása alatt. 1848. (időpont) nov. 9-én nőül ment Bulyovszky Gyulához. (személy) (információ)  1859-ben (időpont) megvált a magyar színpadtól s egy évi tanulás után Boroszlóban, (megye) Hamburgban, (ország) Weimárban, (ország) Meiningenben (ország) nagy sikerrel lépett fel. 1861-ben (időpont) a drezdai udvari színházhoz (intézmény) szerződött, ahol Davison (személy) és Devrient (személy) (információ)  mellett játszotta Júliát, (szerep) Ophéliát, (szerep) az Orleánsi szüzet (szerep) stb. 1863. (időpont) jún. 10-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  ahol kétszer lépett fel, az Erzsébet-téri német színházban (intézmény) (információ)  egy hónapig működött; ezután következett rigai, (ország) amsterdami, (ország) hamburgi (ország) stb. vendégszereplése, 1863. (időpont) júl. 23-án édesatyja 50 éves színészi jubileuma jutalomjátékán mint Lecouvreur Adrienne (szerep) (információ)  lépett föl. 1873. (időpont) áprilisban a góthai udv. színház (intézmény) tb. tagjává nevezték ki. II. Lajos, (személy) a szerencsétlen végű bajor (nemzetiség) (információ)  király nagy tisztelője volt művészetének s többszörösen kitüntette, többek közt az ő számára készíttette azt a hármas képet a Stuart Mária (szerep) (információ)  jeleneteivel, amelyet egyik képmellékletünkön közlünk. 1875. (időpont) év tavaszán véglegesen letelepedett Budapesten. (Budapest) Ekkor vendégszerepelt Székesfehérvárott (megye) és Aradon (megye) (információ)  is, ahol hazájától elbúcsúzva utolszor és visszatérve először játszott. Ezután visszavonult a színpadtól és gmundeni (ország) nyaralójában töltötte éveit. 1887. (időpont) nov. 30-án 3000 frt-os alapítványt létesített színész­árvaleányok részére. 1888. (időpont) jan. 29-én a házmestere revolvermerényletet követett el ellene. Végrendeletében közel másfél millió koronát tevő vagyonáról akképp rendelkezett, hogy három budapesti (Budapest) házának jövedelmét két évig fia, Bulyovszky Aladár (személy) (információ)  nyugalmazott belügyminiszteri osztálytanácsos kapja, a két év letelte után pedig a (házak bírói uton adassanak el s a vételárat a terhek és költségek levonása után adják Kolozsvár (megye) városának azzal a kikötéssel, hogy ebből az összegből a kor igényeinek megfelelő lelencházat emeljen, amikor majd a pénz kamatostól megfelelő összegre fölszaporodik. Mint magyar író is kedvelt volt, főkép elbeszéléseinek volt hálás közönsége. Nagyon sok színművet fordított. Kiválóbbak: »Gauthier Margit« (cím) (információ)  dráma 5 felv. Irta: Dumas Sándor. (személy) (információ)  »A tücsök«, (cím) falusi életkép 5 felv. Irta: Birch-Pfeiffer Sarolta. (személy) (információ)  1857. (időpont) jún. 5. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »A tiszaháti libácska«, (cím) vígj. 1 felv. Irta: Bayard. (személy) (információ)  »Morroud et Comp« (cím) vígj. 1 felv. Irta: Bayard (személy) (információ)  és Duvernois. (személy) (információ)  »Feher Othello« (cím) vígj. 1 felv. Irta: Brisebare. (személy) »A szép molnárné« (cím) vígj. 1 felv. Irta: Dumanoir. (személy) (információ)  »Az élet színfalai«, (cím) vígj. 5 felv. írták: Dumanoir (személy) (információ)  és Claiville. (személy) 1857. (időpont) jún. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  — Stb. Naplóját kiadta 1858-ban, (időpont) Pesten. (Budapest) szin_I.0291.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla címszóvég 21869 Szócikk: Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla színművésznő és írónő, Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi pál yszemelynevy Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy (L. o.) színész leánya, sz. 1833: máj. xtalanevtizedx 1845 25-én, Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megh. 1909. dee. 11-én, Grácban. ytelepulesy grác ytelepulesy Grác yorszagy Ausztria ykodvegy Atyja oldalán a színpad gyakorlati iskolájában nevelkedett s már 1846. xevtizedx 1845 dec. 9-én fellépett a pesti Nemzeti Színházban yintezmenyy pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy a »Falura kell menni« ycimy falura kell menni ycimy Falura kell menni ycimy falura ycimy kell ycimy menni ycimy ycimy Falura ycimy kell ycimy menni ycimy ykodvegy c. vígjátékban, Paulina yszerepy paulina yszerepy Paulina yszerepy paulina yszerepy yszerepy Paulina yszerepy ykodvegy szerepében. Ekkor az »Eletképek« ezeket írta róla: »Jellemzetes játéka által nemcsak a nagyközönségnek osztatlan és sokszoros tapsok és kihívások által tanúsí­tott tetszését vítta ki, hanem egyszersmind magasabb követeléseket is jórészben kielégített s újra fényes tanúságát adta annak, hogy e szép tehetség megérdemli az igazgatóság pártolását.« (Ez időben testvérével együtt 8 frt havi fizetése volt.) 1847-től már jelentékenyebb szerepeket játszott Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy és Erdélyi yszemelynevy erdélyi yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy erdélyi yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt. 1848. nov. xtalanevtizedx 1855 9-én nőül ment Bulyovszky Gyulához. yszemelynevy bulyovszky gyula yszemelynevy Bulyovszky Gyulá yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy 1859-ben xevtizedx 1855 megvált xtalanevtizedx 1865 a magyar színpadtól s egy évi tanulás után Boroszlóban, ytelepulesy boroszló ytelepulesy Boroszló ymegyey sáros megye ykodvegy Hamburgban, ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy Weimárban, ytelepulesy weimár ytelepulesy Weimár yorszagy Németország ykodvegy Meiningenben ytelepulesy meiningen ytelepulesy Meiningen yorszagy Németország ykodvegy nagy sikerrel lépett fel. 1861-ben xevtizedx 1865 a drezdai udvari színházhoz yintezmenyy drezdai udvari színház yintezmenyy drezdai yintezmenyy drezdai yintezmenyy udvari yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy drezdai yintezmenyy ykodvegy szerződött, ahol Davison yszemelynevy davison yszemelynevy Davison yszemelynevy davison yszemelynevy yszemelynevy Davison yszemelynevy ykodvegy és Devrient yszemelynevy devrient yszemelynevy Devrient yszemelynevy devrient yszemelynevy yszemelynevy Devrient yszemelynevy ykodvegy mellett játszotta Júliát, yszerepy júlia yszerepy Júliá yszerepy júlia yszerepy yszerepy Júliá yszerepy ykodvegy Ophéliát, yszerepy ophélia yszerepy Ophéliá yszerepy ophélia yszerepy yszerepy Ophéliá yszerepy ykodvegy az Orleánsi szüzet yszerepy orleánsi szüz yszerepy Orleánsi szüz yszerepy orleánsi yszerepy szüz yszerepy yszerepy Orleánsi yszerepy szüz yszerepy ykodvegy stb. 1863. jún. 10-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol kétszer lépett fel, az Erzsébet-téri német színházban yintezmenyy erzsébet-téri német színház yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy erzsébet-téri yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy ykodvegy egy hónapig működött; ezután következett rigai, ytelepulesy riga ytelepulesy riga yorszagy Lettország ykodvegy amsterdami, ytelepulesy amsterdam ytelepulesy amsterdam yorszagy Hollandia ykodvegy hamburgi ytelepulesy hamburg ytelepulesy hamburg yorszagy Németország ykodvegy stb. vendégszereplése, 1863. júl. xtalanevtizedx 1875 23-án édesatyja 50 éves színészi jubileuma jutalomjátékán mint Lecouvreur Adrienne yszerepy lecouvreur adrienne yszerepy Lecouvreur Adrienne yszerepy lecouvreur yszerepy adrienne yszerepy yszerepy Lecouvreur yszerepy Adrienne yszerepy ykodvegy lépett föl. 1873. xevtizedx 1875 áprilisban a góthai udv. színház yintezmenyy góthai udv. színház yintezmenyy góthai u yintezmenyy góthai yintezmenyy udv. yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy góthai yintezmenyy u yintezmenyy ykodvegy tb. tagjává nevezték ki. II. Lajos, yszemelynevy ii. lajos yszemelynevy II. Lajos yszemelynevy ii. yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy II. yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a szerencsétlen végű bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy ynemzetisegy bajor ynemzetisegy ykodvegy király nagy tisztelője volt művészetének s többszörösen kitüntette, többek közt az ő számára készíttette azt a hármas képet a Stuart Mária yszerepy stuart mária yszerepy Stuart Mária yszerepy stuart yszerepy mária yszerepy yszerepy Stuart yszerepy Mária yszerepy ykodvegy jeleneteivel, amelyet egyik képmellékletünkön közlünk. 1875. év xtalanevtizedx 1885 tavaszán véglegesen letelepedett Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ekkor vendégszerepelt Székesfehérvárott ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy és Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy is, ahol hazájától elbúcsúzva utolszor és visszatérve először játszott. Ezután visszavonult a színpadtól és gmundeni ytelepulesy gmunden ytelepulesy gmunden yorszagy Ausztria ykodvegy nyaralójában töltötte éveit. 1887. xevtizedx 1885 nov. 30-án 3000 frt-os alapítványt létesített színész­árvaleányok részére. 1888. jan. 29-én a házmestere revolvermerényletet követett el ellene. Végrendeletében közel másfél millió koronát tevő vagyonáról akképp rendelkezett, hogy három budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy házának jövedelmét két évig fia, Bulyovszky Aladár yszemelynevy bulyovszky aladár yszemelynevy Bulyovszky Aladár yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy nyugalmazott belügyminiszteri osztálytanácsos kapja, a két év letelte után pedig a (házak bírói uton adassanak el s a vételárat a terhek és költségek levonása után adják Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy városának azzal a kikötéssel, hogy ebből az összegből a kor igényeinek megfelelő lelencházat emeljen, amikor majd a pénz kamatostól megfelelő összegre fölszaporodik. Mint magyar író is kedvelt volt, főkép elbeszéléseinek volt hálás közönsége. Nagyon sok színművet fordított. Kiválóbbak: »Gauthier Margit« ycimy gauthier margit ycimy Gauthier Margit ycimy gauthier ycimy margit ycimy ycimy Gauthier ycimy Margit ycimy ykodvegy dráma 5 felv. Irta: Dumas Sándor. yszemelynevy dumas sándor yszemelynevy Dumas Sándor yszemelynevy dumas yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »A tücsök«, ycimy a tücsök ycimy A tücsök ycimy a ycimy tücsök ycimy ycimy A ycimy tücsök ycimy ykodvegy falusi életkép 5 felv. Irta: Birch-Pfeiffer Sarolta. yszemelynevy birch-pfeiffer sarolta yszemelynevy Birch-Pfeiffer Sarolta yszemelynevy birch-pfeiffer yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Birch-Pfeiffer yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykod 1857. xevtizedx 1855 jún. 5. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A tiszaháti libácska«, ycimy a tiszaháti libácska ycimy A tiszaháti libácska ycimy a ycimy tiszaháti ycimy libácska ycimy ycimy A ycimy tiszaháti ycimy libácska ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. Irta: Bayard. yszemelynevy bayard yszemelynevy Bayard yszemelynevy bayard yszemelynevy yszemelynevy Bayard yszemelynevy ykodvegy »Morroud et Comp« ycimy morroud et comp ycimy Morroud et Comp ycimy morroud ycimy et ycimy comp ycimy ycimy Morroud ycimy et ycimy Comp ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. Irta: Bayard yszemelynevy bayard yszemelynevy Bayard yszemelynevy bayard yszemelynevy yszemelynevy Bayard yszemelynevy ykodvegy és Duvernois. yszemelynevy duvernois yszemelynevy Duvernois yszemelynevy duvernois yszemelynevy yszemelynevy Duvernois yszemelynevy ykodvegy »Feher Othello« ycimy feher othello ycimy Feher Othello ycimy feher ycimy othello ycimy ycimy Feher ycimy Othello ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. Irta: Brisebare. yszemelynevy brisebare yszemelynevy Brisebare yszemelynevy brisebare yszemelynevy yszemelynevy Brisebare yszemelynevy ykodvegy »A szép molnárné« ycimy a szép molnárne ycimy A szép molnárné ycimy a ycimy szép ycimy molnárne ycimy ycimy A ycimy szép ycimy molnárné ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. Irta: Dumanoir. yszemelynevy dumanoir yszemelynevy Dumanoir yszemelynevy dumanoir yszemelynevy yszemelynevy Dumanoir yszemelynevy ykodvegy »Az élet színfalai«, ycimy az élet színfalai ycimy Az élet színfalai ycimy az ycimy élet ycimy színfalai ycimy ycimy Az ycimy élet ycimy színfalai ycimy ykodvegy vígj. 5 felv. írták: Dumanoir yszemelynevy dumanoir yszemelynevy Dumanoir yszemelynevy dumanoir yszemelynevy yszemelynevy Dumanoir yszemelynevy ykodvegy és Claiville. yszemelynevy claiville yszemelynevy Claiville yszemelynevy claiville yszemelynevy yszemelynevy Claiville yszemelynevy ykodvegy 1857. jún. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy — Stb. Naplóját kiadta 1858-ban, Pesten. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szin_I.0291.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1833

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0291.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0291.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21869.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla

Szócikk: Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla színművésznő és írónő, Szilágyi Pál (L. o.) színész leánya, sz. 1833: máj. 25-én, Kolozsvárt, megh. 1909. dee. 11-én, Grácban. Atyja oldalán a színpad gyakorlati iskolájában nevelkedett s már 1846. dec. 9-én fellépett a pesti Nemzeti Színházban a »Falura kell menni« c. vígjátékban, Paulina szerepében. Ekkor az »Eletképek« ezeket írta róla: »Jellemzetes játéka által nemcsak a nagyközönségnek osztatlan és sokszoros tapsok és kihívások által tanúsí­tott tetszését vítta ki, hanem egyszersmind magasabb követeléseket is jórészben kielégített s újra fényes tanúságát adta annak, hogy e szép tehetség megérdemli az igazgatóság pártolását.« (Ez időben testvérével együtt 8 frt havi fizetése volt.) 1847-től már jelentékenyebb szerepeket játszott Ráday és Erdélyi igazgatása alatt. 1848. nov. 9-én nőül ment Bulyovszky Gyulához. 1859-ben megvált a magyar színpadtól s egy évi tanulás után Boroszlóban, Hamburgban, Weimárban, Meiningenben nagy sikerrel lépett fel. 1861-ben a drezdai udvari színházhoz szerződött, ahol Davison és Devrient mellett játszotta Júliát, Ophéliát, az Orleánsi szüzet stb. 1863. jún. 10-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, ahol kétszer lépett fel, az Erzsébet-téri német színházban egy hónapig működött; ezután következett rigai, amsterdami, hamburgi stb. vendégszereplése, 1863. júl. 23-án édesatyja 50 éves színészi jubileuma jutalomjátékán mint Lecouvreur Adrienne lépett föl. 1873. áprilisban a góthai udv. színház tb. tagjává nevezték ki. II. Lajos, a szerencsétlen végű bajor király nagy tisztelője volt művészetének s többszörösen kitüntette, többek közt az ő számára készíttette azt a hármas képet a Stuart Mária jeleneteivel, amelyet egyik képmellékletünkön közlünk. 1875. év tavaszán véglegesen letelepedett Budapesten. Ekkor vendégszerepelt Székesfehérvárott és Aradon is, ahol hazájától elbúcsúzva utolszor és visszatérve először játszott. Ezután visszavonult a színpadtól és gmundeni nyaralójában töltötte éveit. 1887. nov. 30-án 3000 frt-os alapítványt létesített színész­árvaleányok részére. 1888. jan. 29-én a házmestere revolvermerényletet követett el ellene. Végrendeletében közel másfél millió koronát tevő vagyonáról akképp rendelkezett, hogy három budapesti házának jövedelmét két évig fia, Bulyovszky Aladár nyugalmazott belügyminiszteri osztálytanácsos kapja, a két év letelte után pedig a (házak bírói uton adassanak el s a vételárat a terhek és költségek levonása után adják Kolozsvár városának azzal a kikötéssel, hogy ebből az összegből a kor igényeinek megfelelő lelencházat emeljen, amikor majd a pénz kamatostól megfelelő összegre fölszaporodik. Mint magyar író is kedvelt volt, főkép elbeszéléseinek volt hálás közönsége. Nagyon sok színművet fordított. Kiválóbbak: »Gauthier Margit« dráma 5 felv. Irta: Dumas Sándor. »A tücsök«, falusi életkép 5 felv. Irta: Birch-Pfeiffer Sarolta. 1857. jún. 5. Nemzeti Színház. »A tiszaháti libácska«, vígj. 1 felv. Irta: Bayard. »Morroud et Comp« vígj. 1 felv. Irta: Bayard és Duvernois. »Feher Othello« vígj. 1 felv. Irta: Brisebare. »A szép molnárné« vígj. 1 felv. Irta: Dumanoir. »Az élet színfalai«, vígj. 5 felv. írták: Dumanoir és Claiville. 1857. jún. Nemzeti Színház. — Stb. Naplóját kiadta 1858-ban, Pesten. szin_I.0291.pdf I