Címszó: Csajkovszkij Iljics Péter - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1840

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0326.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0326.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22106.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Csajkovszkij Iljics Péter

Szócikk: Csajkovszkij Iljics Péter orosz (nemzetiség) (információ)  zeneszerző. 1840. (időpont) karácsony estéjén született az orosz (nyelv) (információ)  Votkinszkban (ország) és 1893. (időpont) november 6-án halt meg Pétervárott, (ország) kolerában. Pénzügyminisztériumi hivatalnok volt, amikor Rubinstein, (személy) a híres zongoraművész tanítványa lett. 1866—1877-ig (időpont) a moszkvai konzervatórium (intézmény) tanára volt, azután elhagyta állását és fölváltva Rómában, (ország) Genfben (ország) és Pétervárott (ország) élt. Zeneszerzői neve már életében világhírű volt; a cambridgei egyetem (intézmény) díszdoktorává választotta. Híresek szimfóniái, köztük a 6. számú, a »Simphonie pathétique«, (cím) H-moll, suite-je, szimfonikus költeményei (Francesca da Rimini, (cím) Romeo és Julia, (cím) (információ)  Hamlet, (cím) (információ)  A vihar), (cím) balettjei (köztük a 3. számú, a B-moll). Vonósnégyesei mellett tíz operát írt, amelyekben a tiszta francia (nyelv) (információ)  opera ösvényén halad. 1877-ben (időpont) írta meg az Anyégin Eugen-t, (cím) (szatirikus jelenetek 3 felv. 3 képben). Ford. Várady Sándor. (személy) (információ)  M. Kir. Operában (intézmény) bemutatták 1902. (időpont) jan. 30., azután a »Pique dame« (cím) és a »Jolante« (cím) operáit, amelyek mind a nagy zeneszerzők közé avatják az orosz (nemzetiség) (információ)  zeneköltőt. 1923. (időpont) április 27-én a Városi Színház (intézmény) (információ)  bemutatta egy operettjét: »A diadalmas asszony« (cím) c, alatt, melynek ő a komponistája. (Lásd: Harsányi Zsolt (személy) (információ)  címszónál.) »Jolantha«, (cím) opera 1 felv. Szövegét írta: Csajkovszkij M., (személy) (információ)  ford. Fóthy János. (személy) (információ)  Bem. 1929. (időpont) márc. 28. U. o. szin_I.0326.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Csajkovszkij Iljics Péter címszóvég 22106 Szócikk: Csajkovszkij Iljics Péter orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző. 1840. karácsony xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 estéjén született az orosz ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy ynyelvy orosz ynyelvy ykodvegy Votkinszkban ytelepulesy votkinszk ytelepulesy Votkinszk yorszagy Oroszország ykodvegy és 1893. xevtizedx 1895 november 6-án halt meg Pétervárott, ytelepulesy pétervár ytelepulesy Pétervár yorszagy Oroszország ykodvegy kolerában. Pénzügyminisztériumi hivatalnok volt, amikor Rubinstein, yszemelynevy rubinstein yszemelynevy Rubinstein yszemelynevy rubinstein yszemelynevy yszemelynevy Rubinstein yszemelynevy ykodvegy a híres zongoraművész tanítványa lett. 1866—1877-ig xevtizedx 1875 a moszkvai konzervatórium yintezmenyy moszkvai konzervatórium yintezmenyy moszkvai yintezmenyy moszkvai yintezmenyy konzervatórium yintezmenyy yintezmenyy moszkvai yintezmenyy ykodvegy tanára volt, azután elhagyta állását és fölváltva Rómában, ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy Genfben ytelepulesy genf ytelepulesy Genf yorszagy Svájc ykodvegy és Pétervárott ytelepulesy pétervár ytelepulesy Pétervár yorszagy Oroszország ykodvegy élt. Zeneszerzői neve már életében világhírű volt; a cambridgei egyetem yintezmenyy cambridgei egyetem yintezmenyy cambridg yintezmenyy cambridgei yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy cambridg yintezmenyy ykodvegy díszdoktorává választotta. Híresek szimfóniái, köztük a 6. számú, a »Simphonie pathétique«, ycimy simphonie pathétique ycimy Simphonie pathétique ycimy simphonie ycimy pathétique ycimy ycimy Simphonie ycimy pathétique ycimy ykodvegy H-moll, suite-je, szimfonikus költeményei (Francesca da Rimini, ycimy francesca da rimini ycimy Francesca da Rimini ycimy francesca ycimy da ycimy rimini ycimy ycimy Francesca ycimy da ycimy Rimini ycimy ykodvegy Romeo és Julia, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Hamlet, ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy A vihar), ycimy a vihar ycimy A vihar ycimy a ycimy vihar ycimy ycimy A ycimy vihar ycimy ykodvegy balettjei (köztük a 3. számú, a B-moll). Vonósnégyesei mellett tíz operát írt, amelyekben a tiszta francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy opera ösvényén halad. 1877-ben írta xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 meg az Anyégin Eugen-t, ycimy anyégin eugen ycimy Anyégin Eugen ycimy anyégin ycimy eugen ycimy ycimy Anyégin ycimy Eugen ycimy ykodvegy (szatirikus jelenetek 3 felv. 3 képben). Ford. Várady Sándor. yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy M. Kir. Operában yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy bemutatták 1902. xevtizedx 1905 jan. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 30., azután a »Pique dame« ycimy pique dame ycimy Pique dame ycimy pique ycimy dame ycimy ycimy Pique ycimy dame ycimy ykodvegy és a »Jolante« ycimy jolante ycimy Jolante ycimy jolante ycimy ycimy Jolante ycimy ykodvegy operáit, amelyek mind a nagy zeneszerzők közé avatják az orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy zeneköltőt. 1923. xevtizedx 1925 április 27-én a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy bemutatta egy operettjét: »A diadalmas asszony« ycimy a diadalmas asszony ycimy A diadalmas asszony ycimy a ycimy diadalmas ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy diadalmas ycimy asszony ycimy ykodvegy c, alatt, melynek ő a komponistája. (Lásd: Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy címszónál.) »Jolantha«, ycimy jolantha ycimy Jolantha ycimy jolantha ycimy ycimy Jolantha ycimy ykodvegy opera 1 felv. Szövegét írta: Csajkovszkij M., yszemelynevy csajkovszkij m. yszemelynevy Csajkovszkij M. yszemelynevy csajkovszkij yszemelynevy m. yszemelynevy yszemelynevy Csajkovszkij yszemelynevy M. yszemelynevy ykodvegy ford. Fóthy János. yszemelynevy fóthy jános yszemelynevy Fóthy János yszemelynevy fóthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Fóthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Bem. 1929. márc. xtalanevtizedx 1935 28. U. o. szin_I.0326.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Csajkovszkij Iljics Péter - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1840

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0326.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0326.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22106.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Csajkovszkij Iljics Péter

Szócikk: Csajkovszkij Iljics Péter orosz zeneszerző. 1840. karácsony estéjén született az orosz Votkinszkban és 1893. november 6-án halt meg Pétervárott, kolerában. Pénzügyminisztériumi hivatalnok volt, amikor Rubinstein, a híres zongoraművész tanítványa lett. 1866—1877-ig a moszkvai konzervatórium tanára volt, azután elhagyta állását és fölváltva Rómában, Genfben és Pétervárott élt. Zeneszerzői neve már életében világhírű volt; a cambridgei egyetem díszdoktorává választotta. Híresek szimfóniái, köztük a 6. számú, a »Simphonie pathétique«, H-moll, suite-je, szimfonikus költeményei (Francesca da Rimini, Romeo és Julia, Hamlet, A vihar), balettjei (köztük a 3. számú, a B-moll). Vonósnégyesei mellett tíz operát írt, amelyekben a tiszta francia opera ösvényén halad. 1877-ben írta meg az Anyégin Eugen-t, (szatirikus jelenetek 3 felv. 3 képben). Ford. Várady Sándor. M. Kir. Operában bemutatták 1902. jan. 30., azután a »Pique dame« és a »Jolante« operáit, amelyek mind a nagy zeneszerzők közé avatják az orosz zeneköltőt. 1923. április 27-én a Városi Színház bemutatta egy operettjét: »A diadalmas asszony« c, alatt, melynek ő a komponistája. (Lásd: Harsányi Zsolt címszónál.) »Jolantha«, opera 1 felv. Szövegét írta: Csajkovszkij M., ford. Fóthy János. Bem. 1929. márc. 28. U. o. szin_I.0326.pdf I