Címszó: Császár Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0334.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0334.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22147.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Császár Imre

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522144.htm

 

Szócikk: Császár Imre (kolgyári) (megye) színész, fordító, író, színészoktató, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagja, sz. 1864. (születés éve) aug. 27-én, Kaposvárott. (megye) Katonának készült, de még a katonaiskolák elvégzése előtt a színiakadémiára iratkozott, amelyet 21 éves korában elvégezvén, első szerződéssel Kolozsvárra (megye) került. Alig félév múlva, 1886. (időpont) jan. 13-án, már a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  lép fel a »Fourchambault család« (cím) Leopold (szerep) (információ)  szerepében, de csakhamar vidékre szerződik s csak egy esztendő múlva jut vissza a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  ahol ezután gyorsan halad előre ; 1894-ben (időpont) már a színiakadémia tanárává nevezik ki. Csaknem 26 esztendeig tölti be zavartalanul a színház bonvivanti s az akadémia tanári szerepkörét. Huszonnégy éves korában nősül. Alszeghy Irmát (személy) (információ)  (l. o.) veszi el feleségül. 1912-ben, (időpont) majd 1928. (időpont) év végén véglegesen nyugdíjba vonul. A színház egyik legszorgalmasabb tagja volt, többizben kapta meg a szorgalmi díjat, igen jól értett a színművészet elméletéhez s ezért volt jeles oktató is. Jelentős irodalmi munkásságra tekinthet vissza. Eddig tizenegy munkája jelent meg könyvalakban. Ezek közt két regény, verskötet, novellák és számos esztétikai mű. Sokoldalú tettereje ma már csupán az irodalomra szorítkozik és a szépirodalmi rovatokban gyakran találkozunk nevével. Több mint harminc éve vezetője a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetének (intézmény) (információ)  és az ő önfeláldozó munkásságának köszönhető az intézet megszilárdult helyzete és önállósága. Fordított színdarabokat «Tabarin felesége«, (cím) írta Catulle Mend?s (személy) (1894), (időpont) »Nászinduló«, (cím) írta Henri Bataille (személy) (1907), (időpont) »Kisértetek«, (cím) (információ)  írta Ibsen Henrik (személy) (információ)  (1909). (időpont) Irt eredeti színműveket: »Bünös szerelem«, (cím) dráma, (1900), (időpont) »Vénusz«, (cím) dráma, amelyeket a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  adott elő jelentékeny sikerrel. 1907. (időpont) októberben érte az a kitüntetés, hogy a színház örökös tagja lett és tagja lett a drámabiráló bizottságnak is. A modern dráma bonvivant szerepkörében alkotott maradandót és ebben a tudásában jelentős két szakkönyve: A színész alkotása, (cím) A színjátszás elmélete (cím) címűek, amelyek az új nemzedék oktatásánál találják meg fontosságukat és ebben a szerepkörben érte el pályájának legnagyobb sikereit. Tarján (szerep) (információ)  (Dolovai nábob), (cím) (információ)  Paul Astier (szerep) (Létért való küzdelem), (cím) Dy Ryon (szerep) (Nők barátja), (cím) (információ)  Adhemar (szerep) (Váljunk el) (cím) szerepei mind történelmi szerep-emlékek. Egyéb szerepei : Septmonts herceg (szerep) (Az idegen nő), (cím) Pogány Gábor (szerep) (információ)  (Pogány Gábor), (cím) (információ)  Liliomfi (szerep) (információ)  (Liliomfi), (cím) (információ)  Prax gróf (szerep) (Az attaché), (cím) Odiot Max (szerep) (Egy szegény ifjú története), (cím) (információ)  Mercutio (szerep) (Romeo és Julia). (cím) (információ)  De talán legnagyobb művészi sikere Lucifer (szerep) (információ)  szerepe volt, az Ember tragédiájában. (cím) (információ)  Ennek egészen újszerű és megragadó beállítása bizonyosította meg, akkor még teljesen egyedülálló törekvését, hogy embert és ember-jellemet, ember-egyént kell keresni minden feladatban. Ez ad a drámának erőt és ez az igazi művészi siker, nem a »színészkedés«. A fejlődésben lévő magyar drámairodalom erős segítő társat talált benne és Herczeg, (személy) (információ)  Bródy, (személy) (információ)  Szécsi, (személy) (információ)  Ferenczy F., (személy) (információ)  Koroda, (személy) (információ)  Prém (személy) és sok más magyar szerző az ő erejével jutott színpadi erőhöz és sikerhez. Császár Imre (személy) (információ)  a magyar színészetnek a legendás korából a jelenbe vetített alakja. Mindenekelőtt származása, neveltsége, magával 'hozott kulturáltsága az, amely máris meghatározta színész-munkájának ízét és jellegét. Nem az élet letörtjeként került a színpadra, ahol ezután a keserű drámában elégül ki lelke, hanem elhívatottságból, ennek a pályának készülve indul az életbe s így hivatásában az élet derüjét, az élet minden szépségét a maga természetes valójában hozta magával a színpadiba is. Az életművészet nála igen szerencsésen társult külső alakjával, úgy, hogy korának a legdaliásabb színész-figuráját is benne találták meg. Így szinte adva volt előtte a pálya, amelyet a bonvivant szerepkörben valóban teljes sikerrel futott be. Az emberi társadalom szinte örök gavallér-tipusa a színpadon, ritka megtestesítőre talált benne. Hittel, bensőséges meggyőződéssel, átadó és lenyűgöző erővel tette valószínűvé játékát, hogy az írott szerep az ő alakjában életre kelt, hús- és vérfigurát nyert az, a külsőségeken kívül, abból a lélekből fakadt, amely Császár Imrét (személy) (információ)  mint embert is jellemezte. Az ember mindig rejtelmes, jövő cselekedetei még önmaga előtt is titkok. Ezt a tulajdonságot átplántálni színpadi szerepre és bizalmat gerjeszteni olyan tényekkel szemben, amelyeket az előre megírt szerep szerint már mindenki tud, a természet adottságán kívül a legnagyobb színészi bravúr. Ez azt jelenti, hogy a színész lényében rejlő erők segítségével rokonszenvet tud ébreszteni a szerepének esetleges ferdeségével szemben, szinte felmentést kap a nézőtől, ha szerep szerint ellenszenves cselekedetet kell végrehajtania, menti a dráma hősét, kiérleli az író elgondolását és megalapozza a szerep emberi életével a sikert. Császár Imre (személy) (információ)  is azok közé az alakító művészek közé tartozik, akiknek figurájánál kapott örök művészi életet Tarján főhadnagy (szerep) (információ)  a »Dolovai nábob« (cím) (információ)  papirosából. Adhemart, (szerep) a »Váljunk el«-ből, (cím) itt látjuk a mindennapi életünkben, s hányszor ujjongunk fel, mikor találkozunk De Ryon-nal, (szerep) (információ)  a »Nők barátjá«-ból (cím) (információ)  ? Miért, honnan ismerünk rá ezekre az alakokra? A színész felejthetetlen alakításából, abból az életrekeltésből, amely a színész sajátos művészete, amely Császár Imre (személy) (információ)  nevét is maradandó alkotásokért őrzi meg. Szobrok ezek, amelyeket az író csak megálmodott, de amelyekbe életet a színész adott, élő emberek ezek, amelyeket szoborrá kögített a művész és minden anyagnál maradandóbban, az emlékezetesség anyagával adott neki örök életet. Ez volt Császár Imre (személy) (információ)  művészete. Eszköz'ei, ha ugyan ezek olyanok, amelyekkel más is sikert arathat, egyszerű művészi eszközök. Ilyen a lelki­ismeretes tanulmánya a szerep jellemének, a biztos szereptudás, emberi mozgás, választékos megjelenés, végül őszinteség. Ha most a külsőségektől eltekintünk, az utolsót kivéve, valóban minden eszköze elsajátítható, de a színész őszintesége az a szerepben, ami az alchimisták szerint a bölcsek köve: az a titokzatos valami, ami az aranyat arannyá teszi. A színésznél, s így Császár Imrénél (személy) (információ)  is: ez az egyéniség. Őszintén ezt csak ő maga adhatja. (Boross Mihály.) (személy) (információ)  szin_I.0334.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Császár Imre címszóvég 22147 Szócikk: Császár Imre (kolgyári) ytelepulesy kolgyár ytelepulesy kolgyár ymegyey zala megye ykodvegy színész, fordító, író, színészoktató, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, sz. 1864. aug. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 27-én, Kaposvárott. ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy Katonának készült, de még a katonaiskolák elvégzése előtt a színiakadémiára iratkozott, amelyet 21 éves korában elvégezvén, első szerződéssel Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy került. Alig félév múlva, 1886. xevtizedx 1885 jan. xtalanevtizedx 1895 13-án, már a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy lép fel a »Fourchambault család« ycimy fourchambault család ycimy Fourchambault család ycimy fourchambault ycimy család ycimy ycimy Fourchambault ycimy család ycimy ykodvegy Leopold yszerepy leopold yszerepy Leopold yszerepy leopold yszerepy yszerepy Leopold yszerepy ykodvegy szerepében, de csakhamar vidékre szerződik s csak egy esztendő múlva jut vissza a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol ezután gyorsan halad előre ; 1894-ben xevtizedx 1895 már xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 a színiakadémia tanárává nevezik ki. Csaknem 26 esztendeig tölti be zavartalanul a színház bonvivanti s az akadémia tanári szerepkörét. Huszonnégy éves korában nősül. Alszeghy Irmát yszemelynevy alszeghy irma yszemelynevy Alszeghy Irmá yszemelynevy alszeghy yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Alszeghy yszemelynevy Irmá yszemelynevy ykodvegy (l. o.) veszi el feleségül. 1912-ben, xevtizedx 1915 majd xtalanevtizedx 1925 1928. xevtizedx 1925 év végén véglegesen nyugdíjba vonul. A színház egyik legszorgalmasabb tagja volt, többizben kapta meg a szorgalmi díjat, igen jól értett a színművészet elméletéhez s ezért volt jeles oktató is. Jelentős irodalmi munkásságra tekinthet vissza. Eddig tizenegy munkája jelent meg könyvalakban. Ezek közt két regény, verskötet, novellák és számos esztétikai mű. Sokoldalú tettereje ma már csupán az irodalomra szorítkozik és a szépirodalmi rovatokban gyakran találkozunk nevével. Több mint harminc éve vezetője a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetének yintezmenyy nemzeti színház nyugdíjintézete yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és az ő önfeláldozó munkásságának köszönhető az intézet megszilárdult helyzete és önállósága. Fordított színdarabokat «Tabarin felesége«, ycimy tabarin felesége ycimy Tabarin felesége ycimy tabarin ycimy felesége ycimy ycimy Tabarin ycimy felesége ycimy ykodvegy írta Catulle Mend?s yszemelynevy catulle mend?s yszemelynevy Catulle Mend?s yszemelynevy catulle yszemelynevy mend?s yszemelynevy yszemelynevy Catulle yszemelynevy Mend?s yszemelynevy ykodvegy (1894), xevtizedx 1895 »Nászinduló«, xtalanevtizedx 1905 ycimy nászinduló ycimy Nászinduló ycimy nászinduló ycimy ycimy Nászinduló ycimy ykodvegy írta Henri Bataille yszemelynevy henri bataille yszemelynevy Henri Bataille yszemelynevy henri yszemelynevy bataille yszemelynevy yszemelynevy Henri yszemelynevy Bataille yszemelynevy ykodvegy (1907), xevtizedx 1905 »Kisértetek«, ycimy kisértetek ycimy Kisértetek ycimy kisértetek ycimy ycimy Kisértetek ycimy ykodvegy írta Ibsen Henrik yszemelynevy ibsen henrik yszemelynevy Ibsen Henrik yszemelynevy ibsen yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Ibsen yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy (1909). Irt eredeti színműveket: »Bünös szerelem«, ycimy bünös szerelem ycimy Bünös szerelem ycimy bünös ycimy szerelem ycimy ycimy Bünös ycimy szerelem ycimy ykodvegy dráma, (1900), »Vénusz«, ycimy vénusz ycimy Vénusz ycimy vénusz ycimy ycimy Vénusz ycimy ykodvegy dráma, amelyeket a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy adott elő jelentékeny sikerrel. 1907. októberben xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 érte az a kitüntetés, hogy a színház örökös tagja lett és tagja lett a drámabiráló bizottságnak is. A modern dráma bonvivant szerepkörében alkotott maradandót és ebben a tudásában jelentős két szakkönyve: A színész alkotása, ycimy a színész alkotása ycimy A színész alkotása ycimy a ycimy színész ycimy alkotása ycimy ycimy A ycimy színész ycimy alkotása ycimy ykodvegy A színjátszás elmélete ycimy a színjátszás elmélete ycimy A színjátszás elmélete ycimy a ycimy színjátszás ycimy elmélete ycimy ycimy A ycimy színjátszás ycimy elmélete ycimy ykodvegy címűek, amelyek az új nemzedék oktatásánál találják meg fontosságukat és ebben a szerepkörben érte el pályájának legnagyobb sikereit. Tarján yszerepy tarján yszerepy Tarján yszerepy tarján yszerepy yszerepy Tarján yszerepy ykodvegy (Dolovai nábob), ycimy dolovai nábob ycimy Dolovai nábob ycimy dolovai ycimy nábob ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy ykodvegy Paul Astier yszerepy paul astier yszerepy Paul Astier yszerepy paul yszerepy astier yszerepy yszerepy Paul yszerepy Astier yszerepy ykodvegy (Létért való küzdelem), ycimy létért való küzdelem ycimy Létért való küzdelem ycimy létért ycimy való ycimy küzdelem ycimy ycimy Létért ycimy való ycimy küzdelem ycimy ykodvegy Dy Ryon yszerepy dy ryon yszerepy Dy Ryon yszerepy dy yszerepy ryon yszerepy yszerepy Dy yszerepy Ryon yszerepy ykodvegy (Nők barátja), ycimy nők barátja ycimy Nők barátja ycimy nők ycimy barátja ycimy ycimy Nők ycimy barátja ycimy ykodvegy Adhemar yszerepy adhemar yszerepy Adhemar yszerepy adhemar yszerepy yszerepy Adhemar yszerepy ykodvegy (Váljunk el) ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy szerepei mind történelmi szerep-emlékek. Egyéb szerepei : Septmonts herceg yszerepy septmonts herceg yszerepy Septmonts herceg yszerepy septmonts yszerepy herceg yszerepy yszerepy Septmonts yszerepy herceg yszerepy ykodvegy (Az idegen nő), ycimy az idegen nő ycimy Az idegen nő ycimy az ycimy idegen ycimy nő ycimy ycimy Az ycimy idegen ycimy nő ycimy ykodvegy Pogány Gábor yszerepy pogány gábor yszerepy Pogány Gábor yszerepy pogány yszerepy gábor yszerepy yszerepy Pogány yszerepy Gábor yszerepy ykodvegy (Pogány Gábor), ycimy pogány gábor ycimy Pogány Gábor ycimy pogány ycimy gábor ycimy ycimy Pogány ycimy Gábor ycimy ykodvegy Liliomfi yszerepy liliomfi yszerepy Liliomfi yszerepy liliomfi yszerepy yszerepy Liliomfi yszerepy ykodvegy (Liliomfi), ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy Prax gróf yszerepy prax gróf yszerepy Prax gróf yszerepy prax yszerepy gróf yszerepy yszerepy Prax yszerepy gróf yszerepy ykodvegy (Az attaché), ycimy az attache ycimy Az attaché ycimy az ycimy attache ycimy ycimy Az ycimy attaché ycimy ykodvegy Odiot Max yszerepy odiot max yszerepy Odiot Max yszerepy odiot yszerepy max yszerepy yszerepy Odiot yszerepy Max yszerepy ykodvegy (Egy szegény ifjú története), ycimy egy szegény ifjú története ycimy Egy szegény ifjú története ycimy egy ycimy szegény ycimy ifjú ycimy története ycimy ycimy Egy ycimy szegény ycimy ifjú ycimy története ycimy ykodvegy Mercutio yszerepy mercutio yszerepy Mercutio yszerepy mercutio yszerepy yszerepy Mercutio yszerepy ykodvegy (Romeo és Julia). ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy De talán legnagyobb művészi sikere Lucifer yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer yszerepy ykodvegy szerepe volt, az Ember tragédiájában. ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy Ennek egészen újszerű és megragadó beállítása bizonyosította meg, akkor még teljesen egyedülálló törekvését, hogy embert és ember-jellemet, ember-egyént kell keresni minden feladatban. Ez ad a drámának erőt és ez az igazi művészi siker, nem a »színészkedés«. A fejlődésben lévő magyar drámairodalom erős segítő társat talált benne és Herczeg, yszemelynevy herczeg yszemelynevy Herczeg yszemelynevy herczeg yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy ykodvegy Bródy, yszemelynevy bródy yszemelynevy Bródy yszemelynevy bródy yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy ykodvegy Szécsi, yszemelynevy szécsi yszemelynevy Szécsi yszemelynevy szécsi yszemelynevy yszemelynevy Szécsi yszemelynevy ykodvegy Ferenczy F., yszemelynevy ferenczy f. yszemelynevy Ferenczy F. yszemelynevy ferenczy yszemelynevy f. yszemelynevy yszemelynevy Ferenczy yszemelynevy F. yszemelynevy ykodvegy Koroda, yszemelynevy koroda yszemelynevy Koroda yszemelynevy koroda yszemelynevy yszemelynevy Koroda yszemelynevy ykodvegy Prém yszemelynevy prém yszemelynevy Prém yszemelynevy prém yszemelynevy yszemelynevy Prém yszemelynevy ykodvegy és sok más magyar szerző az ő erejével jutott színpadi erőhöz és sikerhez. Császár Imre yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a magyar színészetnek a legendás korából a jelenbe vetített alakja. Mindenekelőtt származása, neveltsége, magával 'hozott kulturáltsága az, amely máris meghatározta színész-munkájának ízét és jellegét. Nem az élet letörtjeként került a színpadra, ahol ezután a keserű drámában elégül ki lelke, hanem elhívatottságból, ennek a pályának készülve indul az életbe s így hivatásában az élet derüjét, az élet minden szépségét a maga természetes valójában hozta magával a színpadiba is. Az életművészet nála igen szerencsésen társult külső alakjával, úgy, hogy korának a legdaliásabb színész-figuráját is benne találták meg. Így szinte adva volt előtte a pálya, amelyet a bonvivant szerepkörben valóban teljes sikerrel futott be. Az emberi társadalom szinte örök gavallér-tipusa a színpadon, ritka megtestesítőre talált benne. Hittel, bensőséges meggyőződéssel, átadó és lenyűgöző erővel tette valószínűvé játékát, hogy az írott szerep az ő alakjában életre kelt, hús- és vérfigurát nyert az, a külsőségeken kívül, abból a lélekből fakadt, amely Császár Imrét yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imré yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy mint embert is jellemezte. Az ember mindig rejtelmes, jövő cselekedetei még önmaga előtt is titkok. Ezt a tulajdonságot átplántálni színpadi szerepre és bizalmat gerjeszteni olyan tényekkel szemben, amelyeket az előre megírt szerep szerint már mindenki tud, a természet adottságán kívül a legnagyobb színészi bravúr. Ez azt jelenti, hogy a színész lényében rejlő erők segítségével rokonszenvet tud ébreszteni a szerepének esetleges ferdeségével szemben, szinte felmentést kap a nézőtől, ha szerep szerint ellenszenves cselekedetet kell végrehajtania, menti a dráma hősét, kiérleli az író elgondolását és megalapozza a szerep emberi életével a sikert. Császár Imre yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy is azok közé az alakító művészek közé tartozik, akiknek figurájánál kapott örök művészi életet Tarján főhadnagy yszerepy tarján főhadnagy yszerepy Tarján főhadnagy yszerepy tarján yszerepy főhadnagy yszerepy yszerepy Tarján yszerepy főhadnagy yszerepy ykodvegy a »Dolovai nábob« ycimy dolovai nábob ycimy Dolovai nábob ycimy dolovai ycimy nábob ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy ykodvegy papirosából. Adhemart, yszerepy adhemart yszerepy Adhemart yszerepy adhemart yszerepy yszerepy Adhemart yszerepy ykodvegy a »Váljunk el«-ből, ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy itt látjuk a mindennapi életünkben, s hányszor ujjongunk fel, mikor találkozunk De Ryon-nal, yszerepy de ryon yszerepy De Ryon yszerepy de yszerepy ryon yszerepy yszerepy De yszerepy Ryon yszerepy ykodvegy a »Nők barátjá«-ból ycimy nők barátja ycimy Nők barátjá ycimy nők ycimy barátja ycimy ycimy Nők ycimy barátjá ycimy ykodvegy ? Miért, honnan ismerünk rá ezekre az alakokra? A színész felejthetetlen alakításából, abból az életrekeltésből, amely a színész sajátos művészete, amely Császár Imre yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy nevét is maradandó alkotásokért őrzi meg. Szobrok ezek, amelyeket az író csak megálmodott, de amelyekbe életet a színész adott, élő emberek ezek, amelyeket szoborrá kögített a művész és minden anyagnál maradandóbban, az emlékezetesség anyagával adott neki örök életet. Ez volt Császár Imre yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy művészete. Eszköz'ei, ha ugyan ezek olyanok, amelyekkel más is sikert arathat, egyszerű művészi eszközök. Ilyen a lelki­ismeretes tanulmánya a szerep jellemének, a biztos szereptudás, emberi mozgás, választékos megjelenés, végül őszinteség. Ha most a külsőségektől eltekintünk, az utolsót kivéve, valóban minden eszköze elsajátítható, de a színész őszintesége az a szerepben, ami az alchimisták szerint a bölcsek köve: az a titokzatos valami, ami az aranyat arannyá teszi. A színésznél, s így Császár Imrénél yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imré yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy is: ez az egyéniség. Őszintén ezt csak ő maga adhatja. (Boross Mihály.) yszemelynevy boross mihály yszemelynevy Boross Mihály yszemelynevy boross yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Boross yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy boross mihály szin_I.0334.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Császár Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0334.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0334.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22147.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Császár Imre

Szócikk: Császár Imre (kolgyári) színész, fordító, író, színészoktató, a Nemzeti Színház örökös tagja, sz. 1864. aug. 27-én, Kaposvárott. Katonának készült, de még a katonaiskolák elvégzése előtt a színiakadémiára iratkozott, amelyet 21 éves korában elvégezvén, első szerződéssel Kolozsvárra került. Alig félév múlva, 1886. jan. 13-án, már a Nemzeti Színházban lép fel a »Fourchambault család« Leopold szerepében, de csakhamar vidékre szerződik s csak egy esztendő múlva jut vissza a Nemzeti Színházhoz, ahol ezután gyorsan halad előre ; 1894-ben már a színiakadémia tanárává nevezik ki. Csaknem 26 esztendeig tölti be zavartalanul a színház bonvivanti s az akadémia tanári szerepkörét. Huszonnégy éves korában nősül. Alszeghy Irmát (l. o.) veszi el feleségül. 1912-ben, majd 1928. év végén véglegesen nyugdíjba vonul. A színház egyik legszorgalmasabb tagja volt, többizben kapta meg a szorgalmi díjat, igen jól értett a színművészet elméletéhez s ezért volt jeles oktató is. Jelentős irodalmi munkásságra tekinthet vissza. Eddig tizenegy munkája jelent meg könyvalakban. Ezek közt két regény, verskötet, novellák és számos esztétikai mű. Sokoldalú tettereje ma már csupán az irodalomra szorítkozik és a szépirodalmi rovatokban gyakran találkozunk nevével. Több mint harminc éve vezetője a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetének és az ő önfeláldozó munkásságának köszönhető az intézet megszilárdult helyzete és önállósága. Fordított színdarabokat «Tabarin felesége«, írta Catulle Mend?s (1894), »Nászinduló«, írta Henri Bataille (1907), »Kisértetek«, írta Ibsen Henrik (1909). Irt eredeti színműveket: »Bünös szerelem«, dráma, (1900), »Vénusz«, dráma, amelyeket a Nemzeti Színház adott elő jelentékeny sikerrel. 1907. októberben érte az a kitüntetés, hogy a színház örökös tagja lett és tagja lett a drámabiráló bizottságnak is. A modern dráma bonvivant szerepkörében alkotott maradandót és ebben a tudásában jelentős két szakkönyve: A színész alkotása, A színjátszás elmélete címűek, amelyek az új nemzedék oktatásánál találják meg fontosságukat és ebben a szerepkörben érte el pályájának legnagyobb sikereit. Tarján (Dolovai nábob), Paul Astier (Létért való küzdelem), Dy Ryon (Nők barátja), Adhemar (Váljunk el) szerepei mind történelmi szerep-emlékek. Egyéb szerepei : Septmonts herceg (Az idegen nő), Pogány Gábor (Pogány Gábor), Liliomfi (Liliomfi), Prax gróf (Az attaché), Odiot Max (Egy szegény ifjú története), Mercutio (Romeo és Julia). De talán legnagyobb művészi sikere Lucifer szerepe volt, az Ember tragédiájában. Ennek egészen újszerű és megragadó beállítása bizonyosította meg, akkor még teljesen egyedülálló törekvését, hogy embert és ember-jellemet, ember-egyént kell keresni minden feladatban. Ez ad a drámának erőt és ez az igazi művészi siker, nem a »színészkedés«. A fejlődésben lévő magyar drámairodalom erős segítő társat talált benne és Herczeg, Bródy, Szécsi, Ferenczy F., Koroda, Prém és sok más magyar szerző az ő erejével jutott színpadi erőhöz és sikerhez. Császár Imre a magyar színészetnek a legendás korából a jelenbe vetített alakja. Mindenekelőtt származása, neveltsége, magával 'hozott kulturáltsága az, amely máris meghatározta színész-munkájának ízét és jellegét. Nem az élet letörtjeként került a színpadra, ahol ezután a keserű drámában elégül ki lelke, hanem elhívatottságból, ennek a pályának készülve indul az életbe s így hivatásában az élet derüjét, az élet minden szépségét a maga természetes valójában hozta magával a színpadiba is. Az életművészet nála igen szerencsésen társult külső alakjával, úgy, hogy korának a legdaliásabb színész-figuráját is benne találták meg. Így szinte adva volt előtte a pálya, amelyet a bonvivant szerepkörben valóban teljes sikerrel futott be. Az emberi társadalom szinte örök gavallér-tipusa a színpadon, ritka megtestesítőre talált benne. Hittel, bensőséges meggyőződéssel, átadó és lenyűgöző erővel tette valószínűvé játékát, hogy az írott szerep az ő alakjában életre kelt, hús- és vérfigurát nyert az, a külsőségeken kívül, abból a lélekből fakadt, amely Császár Imrét mint embert is jellemezte. Az ember mindig rejtelmes, jövő cselekedetei még önmaga előtt is titkok. Ezt a tulajdonságot átplántálni színpadi szerepre és bizalmat gerjeszteni olyan tényekkel szemben, amelyeket az előre megírt szerep szerint már mindenki tud, a természet adottságán kívül a legnagyobb színészi bravúr. Ez azt jelenti, hogy a színész lényében rejlő erők segítségével rokonszenvet tud ébreszteni a szerepének esetleges ferdeségével szemben, szinte felmentést kap a nézőtől, ha szerep szerint ellenszenves cselekedetet kell végrehajtania, menti a dráma hősét, kiérleli az író elgondolását és megalapozza a szerep emberi életével a sikert. Császár Imre is azok közé az alakító művészek közé tartozik, akiknek figurájánál kapott örök művészi életet Tarján főhadnagy a »Dolovai nábob« papirosából. Adhemart, a »Váljunk el«-ből, itt látjuk a mindennapi életünkben, s hányszor ujjongunk fel, mikor találkozunk De Ryon-nal, a »Nők barátjá«-ból ? Miért, honnan ismerünk rá ezekre az alakokra? A színész felejthetetlen alakításából, abból az életrekeltésből, amely a színész sajátos művészete, amely Császár Imre nevét is maradandó alkotásokért őrzi meg. Szobrok ezek, amelyeket az író csak megálmodott, de amelyekbe életet a színész adott, élő emberek ezek, amelyeket szoborrá kögített a művész és minden anyagnál maradandóbban, az emlékezetesség anyagával adott neki örök életet. Ez volt Császár Imre művészete. Eszköz'ei, ha ugyan ezek olyanok, amelyekkel más is sikert arathat, egyszerű művészi eszközök. Ilyen a lelki­ismeretes tanulmánya a szerep jellemének, a biztos szereptudás, emberi mozgás, választékos megjelenés, végül őszinteség. Ha most a külsőségektől eltekintünk, az utolsót kivéve, valóban minden eszköze elsajátítható, de a színész őszintesége az a szerepben, ami az alchimisták szerint a bölcsek köve: az a titokzatos valami, ami az aranyat arannyá teszi. A színésznél, s így Császár Imrénél is: ez az egyéniség. Őszintén ezt csak ő maga adhatja. (Boross Mihály.) szin_I.0334.pdf I