Címszó: Csató Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1804

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0337.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0337.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22167.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Csató Pál

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522167.htm

 

Szócikk: Csató Pál magyar író, sz.1804. (időpont) jan. 7-én, a biharmegyei (megye) Sarkadon, (megye) megh. 1841. febr. 15-én, Pozsonyban. (megye) Székely (nemzetiség) (információ)  családból származott, atyja gazdatiszt volt; fiát papi pályára szánta s beadta az egri szemináriumba, (intézmény) (információ)  ahonnan a pesti központi pap ­ nevelőintézetbe (intézmény) (információ)  került. Cs. szorgalmasan képezte magát, megtanult németül, (nyelv) (információ)  angolul, (nyelv) olaszul, (nyelv) (információ)  franciául, (nyelv) (információ)  de a papi pályától elment a kedve s ezért átlépett az egyetem jogi karára, (intézmény) majd nevelő lett főúri házaknál. Első nyilvánosságra került írásai a »Kulturá«-ban, (intézmény) a »Tudományos Gyűjtemény« (intézmény) kiadásaiban jelentek meg. 1831-ben (időpont) az Akadémia (intézmény) (információ)  kül-, egy évvel később pedig levelező-tagja lett. Munkatársa lett Helmeczy (személy) »Jelenkorá«-nak (intézmény) s nyelvtudományi értekezésekkel is feltűnést keltett. Szíve-vágya azonban elvonta a tudománytól a szépirodalom felé. Vörösmarty (személy) (információ)  köréhez csatlakozott, ahol mint nagy műveltségű és tehetséges írót szívesen is fogadták. A francia (nemzetiség) (információ)  irodalmi iskola hatása alatt írta cikkeit az akkori lapokba, kisebb-nagyobb tanulmányokat, novellákat, verseket. Novelláit különösen sokra becsülték abban az időben, amikor a magyar novella még kezdetleges színvonalon állott. Több francia (nyelv) (információ)  és német (nyelv) (információ)  darabot is fordított a színpad számára. A színdarabírásban is a francia (nemzetiség) (információ)  ízlésnek hódolt. »Tolvaj« (cím) c. 1 felv. dalos bohózatával a vaudevillet próbálta meghonosítani, »Megházasodtam« (cím) c. 3 telv. vígjátékában is a francia (nemzetiség) (információ)  vígjátékírók modorát ültette át. Bem. 1837. (időpont) márc. 4-én, Budán, (Budapest) »Fiatal házasok« (cím) c. alatt később a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  ez a darab nagy sikert aratott. Első egyfelvonásos darabja arról is nevezetes, hogy ebben van a »Kis Babett« (cím) (információ)  c. dal, mely az első magyar chansonnak tekinthető, a maga idejében igen nagy sikere volt s itt-ott még ma is éneklik. Darabjaiban elmésség, elegáns dialógusok és bizonyos kellemes íz van, általában Cs. finom ízlésű stiliszta volt. 1837-ben (időpont) a Kisfaludy Társaság (intézmény) (információ)  is tagjává választotta s a drámabiráló választmánynak is tevékeny tagja volt. Később azonban ambicióbeli és egzisztenciális sérelmek miatt súrlódásba került az akkor uralmon levő írói karral, különösen Bajza Józseffel, (személy) (információ)  Pozsonyba (megye) ment, a »Hirnök« (cím) c. kormánypárti laphoz szerződött, abban heves támadásokat intézett Bajzáék (személy) (információ)  köre ellen. A harcban Cs. maradt alul, ugy, hogy a közönség előtt is kompromittálva volt. mert azzal vádolták, hogy feladta politikai és irodalmi elveit és a kormány zsoldjába szegődött. Ezért kiszorult az irodalomból s nemsokára meg is halt. szin_I.0337.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Csató Pál címszóvég 22167 Szócikk: Csató Pál magyar író, sz.1804. jan. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 7-én, a biharmegyei ytelepulesy biharmegye ytelepulesy biharmegye ymegyey bihar megye ykodvegy Sarkadon, ytelepulesy sarkad ytelepulesy Sarkad ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1841. febr. 15-én, Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy Székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy Székely ynemzetisegy ykodvegy családból származott, atyja gazdatiszt volt; fiát papi pályára szánta s beadta az egri szemináriumba, yintezmenyy egri szeminárium yintezmenyy egri sze yintezmenyy egri yintezmenyy szeminárium yintezmenyy yintezmenyy egri yintezmenyy sze yintezmenyy ykodvegy ahonnan a pesti központi pap ­ nevelőintézetbe yintezmenyy pesti központi pap ­ nevelőintézet yintezmenyy pesti kö yintezmenyy pesti yintezmenyy központi yintezmenyy pap yintezmenyy ­ yintezmenyy nevelőintézet yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezm került. Cs. szorgalmasan képezte magát, megtanult németül, ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy angolul, ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy olaszul, ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy franciául, ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy de a papi pályától elment a kedve s ezért átlépett az egyetem jogi karára, yintezmenyy egyetem jogi kara yintezmenyy egyetem yintezmenyy egyetem yintezmenyy jogi yintezmenyy kara yintezmenyy yintezmenyy egyetem yintezmenyy ykodvegy majd nevelő lett főúri házaknál. Első nyilvánosságra került írásai a »Kulturá«-ban, yintezmenyy kultura yintezmenyy Kulturá yintezmenyy kultura yintezmenyy yintezmenyy Kulturá yintezmenyy ykodvegy a »Tudományos Gyűjtemény« yintezmenyy tudományos gyűjtemény yintezmenyy Tudomány yintezmenyy tudományos yintezmenyy gyűjtemény yintezmenyy yintezmenyy Tudomány yintezmenyy ykodvegy kiadásaiban jelentek meg. 1831-ben xevtizedx 1835 az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy kül-, egy évvel később pedig levelező-tagja lett. Munkatársa lett Helmeczy yszemelynevy helmeczy yszemelynevy Helmeczy yszemelynevy helmeczy yszemelynevy yszemelynevy Helmeczy yszemelynevy ykodvegy »Jelenkorá«-nak yintezmenyy jelenkora yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy jelenkora yintezmenyy yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy ykodvegy s nyelvtudományi értekezésekkel is feltűnést keltett. Szíve-vágya azonban elvonta a tudománytól a szépirodalom felé. Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy köréhez csatlakozott, ahol mint nagy műveltségű és tehetséges írót szívesen is fogadták. A francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy irodalmi iskola hatása alatt írta cikkeit az akkori lapokba, kisebb-nagyobb tanulmányokat, novellákat, verseket. Novelláit különösen sokra becsülték abban az időben, amikor a magyar novella még kezdetleges színvonalon állott. Több francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy és német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy darabot is fordított a színpad számára. A színdarabírásban is a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy ízlésnek hódolt. »Tolvaj« ycimy tolvaj ycimy Tolvaj ycimy tolvaj ycimy ycimy Tolvaj ycimy ykodvegy c. 1 felv. dalos bohózatával a vaudevillet próbálta meghonosítani, »Megházasodtam« ycimy megházasodtam ycimy Megházasodtam ycimy megházasodtam ycimy ycimy Megházasodtam ycimy ykodvegy c. 3 telv. vígjátékában is a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vígjátékírók modorát ültette át. Bem. 1837. márc. 4-én, Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy »Fiatal házasok« ycimy fiatal házasok ycimy Fiatal házasok ycimy fiatal ycimy házasok ycimy ycimy Fiatal ycimy házasok ycimy ykodvegy c. alatt később a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ez a darab nagy sikert aratott. Első egyfelvonásos darabja arról is nevezetes, hogy ebben van a »Kis Babett« ycimy kis babett ycimy Kis Babett ycimy kis ycimy babett ycimy ycimy Kis ycimy Babett ycimy ykodvegy c. dal, mely az első magyar chansonnak tekinthető, a maga idejében igen nagy sikere volt s itt-ott még ma is éneklik. Darabjaiban elmésség, elegáns dialógusok és bizonyos kellemes íz van, általában Cs. finom ízlésű stiliszta volt. 1837-ben a xtalanevtizedx 1845 Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy is tagjává választotta s a drámabiráló választmánynak is tevékeny tagja volt. Később azonban ambicióbeli és egzisztenciális sérelmek miatt súrlódásba került az akkor uralmon levő írói karral, különösen Bajza Józseffel, yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ment, a »Hirnök« ycimy hirnök ycimy Hirnök ycimy hirnök ycimy ycimy Hirnök ycimy ykodvegy c. kormánypárti laphoz szerződött, abban heves támadásokat intézett Bajzáék yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajzá yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajzá yszemelynevy ykodvegy köre ellen. A harcban Cs. maradt alul, ugy, hogy a közönség előtt is kompromittálva volt. mert azzal vádolták, hogy feladta politikai és irodalmi elveit és a kormány zsoldjába szegődött. Ezért kiszorult az irodalomból s nemsokára meg is halt. szin_I.0337.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Csató Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1804

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0337.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0337.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22167.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Csató Pál

Szócikk: Csató Pál magyar író, sz.1804. jan. 7-én, a biharmegyei Sarkadon, megh. 1841. febr. 15-én, Pozsonyban. Székely családból származott, atyja gazdatiszt volt; fiát papi pályára szánta s beadta az egri szemináriumba, ahonnan a pesti központi pap ­ nevelőintézetbe került. Cs. szorgalmasan képezte magát, megtanult németül, angolul, olaszul, franciául, de a papi pályától elment a kedve s ezért átlépett az egyetem jogi karára, majd nevelő lett főúri házaknál. Első nyilvánosságra került írásai a »Kulturá«-ban, a »Tudományos Gyűjtemény« kiadásaiban jelentek meg. 1831-ben az Akadémia kül-, egy évvel később pedig levelező-tagja lett. Munkatársa lett Helmeczy »Jelenkorá«-nak s nyelvtudományi értekezésekkel is feltűnést keltett. Szíve-vágya azonban elvonta a tudománytól a szépirodalom felé. Vörösmarty köréhez csatlakozott, ahol mint nagy műveltségű és tehetséges írót szívesen is fogadták. A francia irodalmi iskola hatása alatt írta cikkeit az akkori lapokba, kisebb-nagyobb tanulmányokat, novellákat, verseket. Novelláit különösen sokra becsülték abban az időben, amikor a magyar novella még kezdetleges színvonalon állott. Több francia és német darabot is fordított a színpad számára. A színdarabírásban is a francia ízlésnek hódolt. »Tolvaj« c. 1 felv. dalos bohózatával a vaudevillet próbálta meghonosítani, »Megházasodtam« c. 3 telv. vígjátékában is a francia vígjátékírók modorát ültette át. Bem. 1837. márc. 4-én, Budán, »Fiatal házasok« c. alatt később a Nemzeti Színházban ez a darab nagy sikert aratott. Első egyfelvonásos darabja arról is nevezetes, hogy ebben van a »Kis Babett« c. dal, mely az első magyar chansonnak tekinthető, a maga idejében igen nagy sikere volt s itt-ott még ma is éneklik. Darabjaiban elmésség, elegáns dialógusok és bizonyos kellemes íz van, általában Cs. finom ízlésű stiliszta volt. 1837-ben a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta s a drámabiráló választmánynak is tevékeny tagja volt. Később azonban ambicióbeli és egzisztenciális sérelmek miatt súrlódásba került az akkor uralmon levő írói karral, különösen Bajza Józseffel, Pozsonyba ment, a »Hirnök« c. kormánypárti laphoz szerződött, abban heves támadásokat intézett Bajzáék köre ellen. A harcban Cs. maradt alul, ugy, hogy a közönség előtt is kompromittálva volt. mert azzal vádolták, hogy feladta politikai és irodalmi elveit és a kormány zsoldjába szegődött. Ezért kiszorult az irodalomból s nemsokára meg is halt. szin_I.0337.pdf I