Címszó: Csillag Róza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1823
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0352.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0352.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22287.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Csillag
Róza
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522287.htm
Szócikk: Csillag Róza a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
drámai énekesnője, sz. 1823. (születés
éve) okt. 23-án, Albertirsán. (megye) Mint
gyermekleánykát szerződtették a Nemzeti Színházhoz. (intézmény)
(információ)
Énekhangját Budapesten (Budapest)
La Grange (személy)
(információ)
fedéste fel, ki beajánlotta Bécsben (ország) Holbeinnek.
(személy)
(információ)
1844. (időpont) jan.
17-én lépett színpadra, a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
mint Herzfeldérné (szerep) Baumgarten
Dianora (személy)
neveltje. 1849-ben, (időpont) előbb
(márc. 16.) a pesti német színháznál, (intézmény)
(információ)
majd Berlinben (ország) aratta
sikereit, mint »Fides« (szerep) a »Prófétá«-ban
(cím) (információ)
és egyszerre az elsőrangú énekesnők sorába
emelkedett s mint altistának páratlan sikerei voltak. Tagja volt a bécsi operának
(intézmény)
(információ)
is évi tizenhét ezer frt. fizetéssel. 1850.
(időpont)
márc. 26-án fellépett a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
1854. (időpont) ápr.
havában újra meghívták, ekkor a »Pró?étá«-ban (cím) való vendégszerepléséről
így ír a »Hölgyfutár« (intézmény)
tudósítója: Valóban alig tudnánk említeni hangot, mely terjedelemre, mélység és
magasságra nézve kedves vendégnőnkével vetélkedhetnék és hogy tudja ő e ritka adományt
használni, mennyi érzés, biztosság és művészettel! aztán hogy párosul a gyönyörű
énekkel a szerény, hatást nem hajhászó, mind e mellett azonban megható, nemes játék.«
— Ezután külföldre megy ismét. Korabeli lapok minden alkalommal magasztaló tudósításokat
közölnek a kiváló énekesnőről. 1865. (időpont) decemberben
ismét vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
mint Pierotto (szerep) a »Linda«
(cím) (információ)
c. operában. Ezt megelőzőleg (1865. (időpont) szept.
havában) elvesztette a hangját. Wiesbadenben (ország) egy
jótékonycélú hangversenyen kellett volna fellépnie, de a próbán könnyezve és elérzékenyülve
vallotta be, hogy nem képes énekelni. Ezután énektanítással foglalkozott férje,
Hermann (személy)
(információ)
bűvész oldala mellett. Nagy szegénységben
halt meg, 1892. (időpont) február
hó 20-án, Bécsben. (ország) (Férje
megh. 1887. jún. 8-án, Karlsbadban.) (ország) szin_I.0352.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Csillag Róza címszóvég 22287 Szócikk: Csillag
Róza a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy drámai énekesnője, sz. 1823. okt. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 23-án, Albertirsán. ytelepulesy albertirsa ytelepulesy Albertirsá ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Mint gyermekleánykát szerződtették a Nemzeti
Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Énekhangját
Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy La Grange
yszemelynevy la grange yszemelynevy La Grange yszemelynevy la yszemelynevy
grange yszemelynevy yszemelynevy La yszemelynevy Grange yszemelynevy ykodvegy fedéste
fel, ki beajánlotta Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy Holbeinnek. yszemelynevy holbein yszemelynevy Holbein yszemelynevy
holbein yszemelynevy yszemelynevy Holbein yszemelynevy ykodvegy 1844. xevtizedx
1845 jan. 17-én lépett színpadra, a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint Herzfeldérné yszerepy
herzfeldérne yszerepy Herzfeldérné yszerepy herzfeldérne yszerepy yszerepy
Herzfeldérné yszerepy ykodvegy Baumgarten Dianora yszemelynevy baumgarten
dianora yszemelynevy Baumgarten Dianora yszemelynevy baumgarten yszemelynevy
dianora yszemelynevy yszemelynevy Baumgarten yszemelynevy Dianora yszemelynevy
ykodvegy neveltje. 1849-ben, előbb xtalanevtizedx 1855 (márc. 16.) a pesti német
színháznál, yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy
pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti
yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy majd Berlinben ytelepulesy berlin
ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy aratta sikereit, mint »Fides« yszerepy
fides yszerepy Fides yszerepy fides yszerepy yszerepy Fides yszerepy ykodvegy a
»Prófétá«-ban ycimy próféta ycimy Prófétá ycimy próféta ycimy ycimy Prófétá
ycimy ykodvegy és egyszerre az elsőrangú énekesnők sorába emelkedett s mint altistának
páratlan sikerei voltak. Tagja volt a bécsi operának yintezmenyy bécsi opera
yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy is évi tizenhét ezer frt.
fizetéssel. 1850. xevtizedx 1855 márc. 26-án fellépett a Nemzeti Színházban. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1854. ápr. xtalanevtizedx
1865 havában újra meghívták, ekkor a »Pró?étá«-ban ycimy pró?éta ycimy Pró?étá
ycimy pró?éta ycimy ycimy Pró?étá ycimy ykodvegy való vendégszerepléséről így ír
a »Hölgyfutár« yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy
hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy tudósítója: Valóban
alig tudnánk említeni hangot, mely terjedelemre, mélység és magasságra nézve kedves
vendégnőnkével vetélkedhetnék és hogy tudja ő e ritka adományt használni, mennyi
érzés, biztosság és művészettel! aztán hogy párosul a gyönyörű énekkel a szerény,
hatást nem hajhászó, mind e mellett azonban megható, nemes játék.« — Ezután külföldre
megy ismét. Korabeli lapok minden alkalommal magasztaló tudósításokat közölnek a
kiváló énekesnőről. 1865. xevtizedx 1865 decemberben ismét vendégszerepelt a Nemzeti
Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint Pierotto
yszerepy pierotto yszerepy Pierotto yszerepy pierotto yszerepy yszerepy
Pierotto yszerepy ykodvegy a »Linda« ycimy linda ycimy Linda ycimy linda ycimy
ycimy Linda ycimy ykodvegy c. operában. Ezt megelőzőleg (1865. szept. xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 havában) elvesztette a hangját. Wiesbadenben ytelepulesy
wiesbaden ytelepulesy Wiesbaden yorszagy Németország ykodvegy egy jótékonycélú hangversenyen
kellett volna fellépnie, de a próbán könnyezve és elérzékenyülve vallotta be, hogy
nem képes énekelni. Ezután énektanítással foglalkozott férje, Hermann yszemelynevy
hermann yszemelynevy Hermann yszemelynevy hermann yszemelynevy yszemelynevy
Hermann yszemelynevy ykodvegy bűvész oldala mellett. Nagy szegénységben halt meg,
1892. xevtizedx 1895 február xtalanevtizedx 1905 hó 20-án, Bécsben. ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy (Férje megh. 1887. jún. 8-án, Karlsbadban.)
ytelepulesy karlsbad ytelepulesy Karlsbad yorszagy Csehország ykodvegy szin_I.0352.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Csillag Róza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1823
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0352.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0352.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22287.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Csillag
Róza
Szócikk: Csillag Róza a Nemzeti Színház drámai énekesnője,
sz. 1823. okt. 23-án, Albertirsán. Mint gyermekleánykát szerződtették a Nemzeti
Színházhoz. Énekhangját Budapesten La Grange fedéste fel, ki beajánlotta Bécsben
Holbeinnek. 1844. jan. 17-én lépett színpadra, a Nemzeti Színházban, mint Herzfeldérné
Baumgarten Dianora neveltje. 1849-ben, előbb (márc. 16.) a pesti német színháznál,
majd Berlinben aratta sikereit, mint »Fides« a »Prófétá«-ban és egyszerre az elsőrangú
énekesnők sorába emelkedett s mint altistának páratlan sikerei voltak. Tagja volt
a bécsi operának is évi tizenhét ezer frt. fizetéssel. 1850. márc. 26-án fellépett
a Nemzeti Színházban. 1854. ápr. havában újra meghívták, ekkor a »Pró?étá«-ban való
vendégszerepléséről így ír a »Hölgyfutár« tudósítója: Valóban alig tudnánk említeni
hangot, mely terjedelemre, mélység és magasságra nézve kedves vendégnőnkével vetélkedhetnék
és hogy tudja ő e ritka adományt használni, mennyi érzés, biztosság és művészettel!
aztán hogy párosul a gyönyörű énekkel a szerény, hatást nem hajhászó, mind e mellett
azonban megható, nemes játék.« — Ezután külföldre megy ismét. Korabeli lapok minden
alkalommal magasztaló tudósításokat közölnek a kiváló énekesnőről. 1865. decemberben
ismét vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, mint Pierotto a »Linda« c. operában.
Ezt megelőzőleg (1865. szept. havában) elvesztette a hangját. Wiesbadenben egy jótékonycélú
hangversenyen kellett volna fellépnie, de a próbán könnyezve és elérzékenyülve vallotta
be, hogy nem képes énekelni. Ezután énektanítással foglalkozott férje, Hermann bűvész
oldala mellett. Nagy szegénységben halt meg, 1892. február hó 20-án, Bécsben. (Férje
megh. 1887. jún. 8-án, Karlsbadban.) szin_I.0352.pdf I