Címszó: Czakó Zsigmond - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1820
SZULETESIEVTIZED 1825
CSALADTAGJA Czakó János
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0364.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0364.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22372.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Czakó
Zsigmond
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522372.htm
Szócikk: Czakó Zsigmond sepsiszentgyörgyi) (megye) színész
és drámaíró, sz. 1820. (születés
éve) jún. 20-án, Deésen, (megye) öngyilkos
lett 1847. (időpont)
december hó 14-én, Pesten. (Budapest)
Atyja Cz. János, (személy) anyja
lászlófalvi Vélits Katalin, (személy) megh.
1866. április hó 4-én, Kolozsvárt. (megye) A nagyenyedi
(megye) kollégiumban
tanult, de atyjának vagyoni romlása miatt kénytelen volt tanulmányait abbahagyni.
1840. (időpont)
febr. havában vándorszínész lett Pályi Elek (személy) (információ)
társulatánál, Déván, (megye) onnan
Gyulafehérvárra (megye) ment,
majd Enyeden, (megye)
Tordán, (megye)
Zalatnán (megye)
és Deésen (megye)
játszik. 1841-ben (időpont) a
következő állomásai voltak: Kézdivásárhely, (megye) Hátszeg,
(megye) látta
a Barcaságot, (megye)
Székelyföldet, (ország) Pályinál
(megye) (információ)
két évig »húzta ki«. Nem ismerték el tehetségnek,
habár egy kritika így szól róla: »Szép bariton hangja van és érzéssel tud dalolni.«
Csillogónak látta távolról a színpadot és nagyon kopottnak közelről. Hányódásai
és csalódásai korán embergyűlölővé és bizalmatlanná tették. 1842-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
karénekese lesz, csekély fizetéssel, Fáncsy
Lajos (személy)
(információ)
közbenjárására. Első drámája »Chantrey -
család«, (cím)
zavaros tartalmú, de megírásában fölcsillant a költészet. Nem került színre. 1844.
(időpont)
nov. 18-án adták elő a »Kalmár és tengerész« (cím) (információ)
c. drámáját a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
mely színpadi tekintetben igen ügyes munka.
A siker egyszerre kiemelte az eddigi nyomorból, előléptették segédszínésszé és az
eddig élvezett 18 frt gágét 80 frtra emelték föl. »Végrendelet« (cím) című 5 felvonásos
drámája 1845. (időpont) aug.
21-én került színre, Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)
javára. A darab szép sikert aratott, mire
a színészek, a legelső tehetségek, barátaivá lettek, így Egressy, (személy) (információ)
Lendvay, (személy) (információ)
kivált Szentpétery, (személy) (információ)
— továbbá az írók is, mint Bajza, (személy) (információ)
Csengery, (személy) (információ)
Kemény, (személy) (információ)
sőt Petőfi (személy) (információ)
is. Egy év után »Leona« (cím) című philosofiai
drámája került színre (1846. (időpont) aug.
17.), mely újabb diadalt jelentett, de a meghasonlott lelkű költőt sem hír, sem
dicsőség nem elégítette ki. »A könnyelmüek«, (cím) akadémiai
dicséretet nyert. (5 felvonásos dráma, mely 1847. (időpont) febr.
25-én került színre és mindössze kétszer adták.) 1848. (időpont) márc.
13-án »János lovag« (cím) (információ)
című 5 felvonásos történeti drámája (utolsó
munkája) került színre. Egyéb munkái: »Festő és vámpír«, (cím) dráma, ezt
benyújtotta a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
de Fáncsy Lajos (személy) (információ)
rendező nem adatta elő. »Mari, egy anya a
népből«, (cím)
(információ)
népszínmű 5 felv. Irta: Dennery (személy) és
Meillac, (személy)
Pest, (Budapest)
1846.: (időpont)
»Szent László és kora«, (cím) (információ)
szmű. Bem. 1854. (időpont) dec.
6-án; továbbá: 1860. (időpont) január
hó 1-én és 1882. (időpont) augusztus
hó 25-én is műsorra tűzték; »Áldozat és hála«. (cím) (információ)
(1844. (időpont) nem
került színre.) Aztán újabb harc várt reá. Látta a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatásának sok hibáját, túlzó, igazságérző
lelkének ki kellett törni s megírta cikkét a »Pesti Hirlap«-ban: (intézmény)
(információ)
»A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
jelen igazgatási formájárók cím alatt, mellyel
az egész színház haragját vonta magára. Összes műveit sajtó alá rendezte Ferenczy
Zoltán, (személy)
(információ)
1883. (időpont) Sírja
a Kerepesi-temetőben, XI. tábla XVIII. sorában, a Batthyány - mauzoleumtól (intézmény)
(információ)
nyugatra van. Neje énekesnő volt, sz. Miskolcon,
(megye) ahol
1874-ben (időpont)
a színtársulat tagjai közt szerepelt. szin_I.0364.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Czakó Zsigmond címszóvég 22372 Szócikk:
Czakó Zsigmond sepsiszentgyörgyi) ytelepulesy sepsiszentgyörgy ytelepulesy
sepsiszentgyörgy ymegyey háromszék megye ykodvegy színész és drámaíró, sz. 1820.
jún. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 20-án, Deésen, ytelepulesy deés
ytelepulesy Deés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy öngyilkos lett 1847. xevtizedx
1845 december hó 14-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Atyja Cz. János, yszemelynevy cz. jános yszemelynevy Cz.
János yszemelynevy cz. yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Cz.
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy anyja lászlófalvi Vélits Katalin, yszemelynevy
vélits katalin yszemelynevy Vélits Katalin yszemelynevy vélits yszemelynevy
katalin yszemelynevy yszemelynevy Vélits yszemelynevy Katalin yszemelynevy
ykodvegy megh. 1866. április hó 4-én, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy A nagyenyedi ytelepulesy
nagyenyed ytelepulesy nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy kollégiumban tanult,
de atyjának vagyoni romlása miatt kénytelen volt tanulmányait abbahagyni. 1840.
febr. havában vándorszínész lett Pályi Elek yszemelynevy pályi elek
yszemelynevy Pályi Elek yszemelynevy pályi yszemelynevy elek yszemelynevy
yszemelynevy Pályi yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy társulatánál, Déván,
ytelepulesy déva ytelepulesy Dévá ymegyey hunyad megye ykodvegy onnan Gyulafehérvárra
ytelepulesy gyulafehérvár ytelepulesy Gyulafehérvár ymegyey alsó-fehér megye
ykodvegy ment, majd Enyeden, ytelepulesy enyed ytelepulesy Enyed ymegyey
alsó-fehér megye ykodvegy Tordán, ytelepulesy torda ytelepulesy Tordá ymegyey
torda-aranyos megye ykodvegy Zalatnán ytelepulesy zalatna ytelepulesy Zalatná
ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy és Deésen ytelepulesy deés ytelepulesy Deés
ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy játszik. 1841-ben a következő állomásai voltak:
Kézdivásárhely, ytelepulesy kézdivásárhely ytelepulesy Kézdivásárhely ymegyey
háromszék megye ykodvegy Hátszeg, ytelepulesy hátszeg ytelepulesy Hátszeg
ymegyey hunyad megye ykodvegy látta a Barcaságot, ytelepulesy barcaság
ytelepulesy Barcaság ymegyey brassó megye ykodvegy Székelyföldet, ytelepulesy
székelyföld ytelepulesy Székelyföld yorszagy Románia ykodvegy Pályinál ytelepulesy
pályi ytelepulesy Pályi ymegyey szatmár megye ykodvegy két évig »húzta ki«. Nem
ismerték el tehetségnek, habár egy kritika így szól róla: »Szép bariton hangja van
és érzéssel tud dalolni.« Csillogónak látta távolról a színpadot és nagyon kopottnak
közelről. Hányódásai és csalódásai korán embergyűlölővé és bizalmatlanná tették.
1842-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy karénekese lesz, csekély fizetéssel, Fáncsy Lajos yszemelynevy
fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy közbenjárására.
Első drámája »Chantrey - család«, ycimy chantrey - család ycimy Chantrey -
család ycimy chantrey ycimy - ycimy család ycimy ycimy Chantrey ycimy - ycimy
család ycimy ykodvegy zavaros tartalmú, de megírásában fölcsillant a költészet.
Nem került színre. 1844. nov. 18-án adták elő a »Kalmár és tengerész« ycimy
kalmár és tengerész ycimy Kalmár és tengerész ycimy kalmár ycimy és ycimy
tengerész ycimy ycimy Kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ykodvegy c. drámáját
a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy mely színpadi tekintetben igen ügyes munka. A siker egyszerre
kiemelte az eddigi nyomorból, előléptették segédszínésszé és az eddig élvezett 18
frt gágét 80 frtra emelték föl. »Végrendelet« ycimy végrendelet ycimy
Végrendelet ycimy végrendelet ycimy ycimy Végrendelet ycimy ykodvegy című 5 felvonásos
drámája 1845. aug. 21-én került színre, Szentpétery Zsigmond yszemelynevy
szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
Zsigmond yszemelynevy ykodvegy javára. A darab szép sikert aratott, mire a színészek,
a legelső tehetségek, barátaivá lettek, így Egressy, yszemelynevy egressy yszemelynevy
Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy
ykodvegy Lendvay, yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy
lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy kivált Szentpétery,
yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy — továbbá az írók is,
mint Bajza, yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza
yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy Csengery, yszemelynevy
csengery yszemelynevy Csengery yszemelynevy csengery yszemelynevy yszemelynevy
Csengery yszemelynevy ykodvegy Kemény, yszemelynevy kemény yszemelynevy Kemény
yszemelynevy kemény yszemelynevy yszemelynevy Kemény yszemelynevy ykodvegy sőt Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy is. Egy év után »Leona« ycimy leona
ycimy Leona ycimy leona ycimy ycimy Leona ycimy ykodvegy című philosofiai drámája
került színre (1846. aug. 17.), mely újabb diadalt jelentett, de a meghasonlott
lelkű költőt sem hír, sem dicsőség nem elégítette ki. »A könnyelmüek«, ycimy a
könnyelmüek ycimy A könnyelmüek ycimy a ycimy könnyelmüek ycimy ycimy A ycimy
könnyelmüek ycimy ykodvegy akadémiai dicséretet nyert. (5 felvonásos dráma, mely
1847. febr. 25-én került színre és mindössze kétszer adták.) 1848. márc. 13-án »János
lovag« ycimy jános lovag ycimy János lovag ycimy jános ycimy lovag ycimy ycimy
János ycimy lovag ycimy ykodvegy című 5 felvonásos történeti drámája (utolsó munkája)
került színre. Egyéb munkái: »Festő és vámpír«, ycimy festő és vámpír ycimy
Festő és vámpír ycimy festő ycimy és ycimy vámpír ycimy ycimy Festő ycimy és
ycimy vámpír ycimy ykodvegy dráma, ezt benyújtotta a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de Fáncsy Lajos yszemelynevy
fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy rendező
nem adatta elő. »Mari, egy anya a népből«, ycimy mari, egy anya a népből ycimy
Mari, egy anya a népből ycimy mari, ycimy egy ycimy anya ycimy a ycimy népből
ycimy ycimy Mari, ycimy egy ycimy anya ycimy a ycimy népből ycimy ykodvegy népszínmű
5 felv. Irta: Dennery yszemelynevy dennery yszemelynevy Dennery yszemelynevy
dennery yszemelynevy yszemelynevy Dennery yszemelynevy ykodvegy és Meillac, yszemelynevy
meillac yszemelynevy Meillac yszemelynevy meillac yszemelynevy yszemelynevy
Meillac yszemelynevy ykodvegy Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1846.: »Szent xtalanevtizedx 1855 László és kora«, ycimy
szent lászló és kora ycimy Szent László és kora ycimy szent ycimy lászló ycimy
és ycimy kora ycimy ycimy Szent ycimy László ycimy és ycimy kora ycimy ykodvegy
szmű. Bem. 1854. xevtizedx 1855 dec. xtalanevtizedx 1865 6-án; továbbá: 1860. xevtizedx
1865 január hó 1-én és 1882. xevtizedx 1885 augusztus hó 25-én is műsorra tűzték;
»Áldozat és hála«. ycimy áldozat és hála ycimy Áldozat és hála ycimy áldozat
ycimy és ycimy hála ycimy ycimy Áldozat ycimy és ycimy hála ycimy ykodvegy (1844.
xevtizedx 1845 nem xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 került színre.) Aztán
újabb harc várt reá. Látta a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatásának sok hibáját, túlzó, igazságérző lelkének
ki kellett törni s megírta cikkét a »Pesti Hirlap«-ban: yintezmenyy pesti
hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy »A Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy jelen igazgatási formájárók
cím alatt, mellyel az egész színház haragját vonta magára. Összes műveit sajtó alá
rendezte Ferenczy Zoltán, yszemelynevy ferenczy zoltán yszemelynevy Ferenczy
Zoltán yszemelynevy ferenczy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy
Ferenczy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy 1883. xevtizedx 1885 Sírja a
Kerepesi-temetőben, XI. tábla XVIII. sorában, a Batthyány - mauzoleumtól yintezmenyy
batthyány - mauzoleum yintezmenyy Batthyán yintezmenyy batthyány yintezmenyy -
yintezmenyy mauzoleum yintezmenyy yintezmenyy Batthyán yintezmenyy ykodvegy nyugatra
van. Neje énekesnő volt, sz. Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc
ymegyey borsod megye ykodvegy ahol 1874-ben xevtizedx 1875 a színtársulat tagjai
közt szerepelt. szin_I.0364.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Czakó Zsigmond - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1820
SZULETESIEVTIZED 1825
CSALADTAGJA Czakó János
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0364.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0364.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22372.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Czakó
Zsigmond
Szócikk: Czakó Zsigmond sepsiszentgyörgyi) színész
és drámaíró, sz. 1820. jún. 20-án, Deésen, öngyilkos lett 1847. december hó 14-én,
Pesten. Atyja Cz. János, anyja lászlófalvi Vélits Katalin, megh. 1866. április hó
4-én, Kolozsvárt. A nagyenyedi kollégiumban tanult, de atyjának vagyoni romlása
miatt kénytelen volt tanulmányait abbahagyni. 1840. febr. havában vándorszínész
lett Pályi Elek társulatánál, Déván, onnan Gyulafehérvárra ment, majd Enyeden, Tordán,
Zalatnán és Deésen játszik. 1841-ben a következő állomásai voltak: Kézdivásárhely,
Hátszeg, látta a Barcaságot, Székelyföldet, Pályinál két évig »húzta ki«. Nem ismerték
el tehetségnek, habár egy kritika így szól róla: »Szép bariton hangja van és érzéssel
tud dalolni.« Csillogónak látta távolról a színpadot és nagyon kopottnak közelről.
Hányódásai és csalódásai korán embergyűlölővé és bizalmatlanná tették. 1842-ben
a Nemzeti Színház karénekese lesz, csekély fizetéssel, Fáncsy Lajos közbenjárására.
Első drámája »Chantrey - család«, zavaros tartalmú, de megírásában fölcsillant a
költészet. Nem került színre. 1844. nov. 18-án adták elő a »Kalmár és tengerész«
c. drámáját a Nemzeti Színházban, mely színpadi tekintetben igen ügyes munka. A
siker egyszerre kiemelte az eddigi nyomorból, előléptették segédszínésszé és az
eddig élvezett 18 frt gágét 80 frtra emelték föl. »Végrendelet« című 5 felvonásos
drámája 1845. aug. 21-én került színre, Szentpétery Zsigmond javára. A darab szép
sikert aratott, mire a színészek, a legelső tehetségek, barátaivá lettek, így Egressy,
Lendvay, kivált Szentpétery, — továbbá az írók is, mint Bajza, Csengery, Kemény,
sőt Petőfi is. Egy év után »Leona« című philosofiai drámája került színre (1846.
aug. 17.), mely újabb diadalt jelentett, de a meghasonlott lelkű költőt sem hír,
sem dicsőség nem elégítette ki. »A könnyelmüek«, akadémiai dicséretet nyert. (5
felvonásos dráma, mely 1847. febr. 25-én került színre és mindössze kétszer adták.)
1848. márc. 13-án »János lovag« című 5 felvonásos történeti drámája (utolsó munkája)
került színre. Egyéb munkái: »Festő és vámpír«, dráma, ezt benyújtotta a Nemzeti
Színházhoz, de Fáncsy Lajos rendező nem adatta elő. »Mari, egy anya a népből«, népszínmű
5 felv. Irta: Dennery és Meillac, Pest, 1846.: »Szent László és kora«, szmű. Bem.
1854. dec. 6-án; továbbá: 1860. január hó 1-én és 1882. augusztus hó 25-én is műsorra
tűzték; »Áldozat és hála«. (1844. nem került színre.) Aztán újabb harc várt reá.
Látta a Nemzeti Színház igazgatásának sok hibáját, túlzó, igazságérző lelkének ki
kellett törni s megírta cikkét a »Pesti Hirlap«-ban: »A Nemzeti Színház jelen igazgatási
formájárók cím alatt, mellyel az egész színház haragját vonta magára. Összes műveit
sajtó alá rendezte Ferenczy Zoltán, 1883. Sírja a Kerepesi-temetőben, XI. tábla
XVIII. sorában, a Batthyány - mauzoleumtól nyugatra van. Neje énekesnő volt, sz.
Miskolcon, ahol 1874-ben a színtársulat tagjai közt szerepelt. szin_I.0364.pdf I