Címszó: Czakó Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1820

SZULETESIEVTIZED 1825

CSALADTAGJA Czakó János

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0364.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0364.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22372.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Czakó Zsigmond

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522372.htm

 

Szócikk: Czakó Zsigmond sepsiszentgyörgyi) (megye) színész és drámaíró, sz. 1820. (születés éve) jún. 20-án, Deésen, (megye) öngyilkos lett 1847. (időpont) december hó 14-én, Pesten. (Budapest) Atyja Cz. János, (személy) anyja lászlófalvi Vélits Katalin, (személy) megh. 1866. április hó 4-én, Kolozsvárt. (megye) A nagyenyedi (megye) kollégiumban tanult, de atyjának vagyoni romlása miatt kénytelen volt tanulmányait abbahagyni. 1840. (időpont) febr. havában vándorszínész lett Pályi Elek (személy) (információ)  társulatánál, Déván, (megye) onnan Gyulafehérvárra (megye) ment, majd Enyeden, (megye) Tordán, (megye) Zalatnán (megye) és Deésen (megye) játszik. 1841-ben (időpont) a következő állomásai voltak: Kézdivásárhely, (megye) Hátszeg, (megye) látta a Barcaságot, (megye) Székelyföldet, (ország) Pályinál (megye) (információ)  két évig »húzta ki«. Nem ismerték el tehetségnek, habár egy kritika így szól róla: »Szép bariton hangja van és érzéssel tud dalolni.« Csillogónak látta távolról a színpadot és nagyon kopottnak közelről. Hányódásai és csalódásai korán embergyűlölővé és bizalmatlanná tették. 1842-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  karénekese lesz, csekély fizetéssel, Fáncsy Lajos (személy) (információ)  közbenjárására. Első drámája »Chantrey - család«, (cím) zavaros tartalmú, de megírásában fölcsillant a költészet. Nem került színre. 1844. (időpont) nov. 18-án adták elő a »Kalmár és tengerész« (cím) (információ)  c. drámáját a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  mely színpadi tekintetben igen ügyes munka. A siker egyszerre kiemelte az eddigi nyomorból, előléptették segédszínésszé és az eddig élvezett 18 frt gágét 80 frtra emelték föl. »Végrendelet« (cím) című 5 felvonásos drámája 1845. (időpont) aug. 21-én került színre, Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)  javára. A darab szép sikert aratott, mire a színészek, a legelső tehetségek, barátaivá lettek, így Egressy, (személy) (információ)  Lendvay, (személy) (információ)  kivált Szentpétery, (személy) (információ)  — továbbá az írók is, mint Bajza, (személy) (információ)  Csengery, (személy) (információ)  Kemény, (személy) (információ)  sőt Petőfi (személy) (információ)  is. Egy év után »Leona« (cím) című philosofiai drámája került színre (1846. (időpont) aug. 17.), mely újabb diadalt jelentett, de a meghasonlott lelkű költőt sem hír, sem dicsőség nem elégítette ki. »A könnyelmüek«, (cím) akadémiai dicséretet nyert. (5 felvonásos dráma, mely 1847. (időpont) febr. 25-én került színre és mindössze kétszer adták.) 1848. (időpont) márc. 13-án »János lovag« (cím) (információ)  című 5 felvonásos történeti drámája (utolsó munkája) került színre. Egyéb munkái: »Festő és vámpír«, (cím) dráma, ezt benyújtotta a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  de Fáncsy Lajos (személy) (információ)  rendező nem adatta elő. »Mari, egy anya a népből«, (cím) (információ)  népszínmű 5 felv. Irta: Dennery (személy) és Meillac, (személy) Pest, (Budapest) 1846.: (időpont) »Szent László és kora«, (cím) (információ)  szmű. Bem. 1854. (időpont) dec. 6-án; továbbá: 1860. (időpont) január hó 1-én és 1882. (időpont) augusztus hó 25-én is műsorra tűzték; »Áldozat és hála«. (cím) (információ)  (1844. (időpont) nem került színre.) Aztán újabb harc várt reá. Látta a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatásának sok hibáját, túlzó, igazságérző lelkének ki kellett törni s megírta cikkét a »Pesti Hirlap«-ban: (intézmény) (információ)  »A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  jelen igazgatási formájárók cím alatt, mellyel az egész színház haragját vonta magára. Összes műveit sajtó alá rendezte Ferenczy Zoltán, (személy) (információ)  1883. (időpont) Sírja a Kerepesi-temetőben, XI. tábla XVIII. sorában, a Batthyány - mauzoleumtól (intézmény) (információ)  nyugatra van. Neje énekesnő volt, sz. Miskolcon, (megye) ahol 1874-ben (időpont) a színtársulat tagjai közt szerepelt. szin_I.0364.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Czakó Zsigmond címszóvég 22372 Szócikk: Czakó Zsigmond sepsiszentgyörgyi) ytelepulesy sepsiszentgyörgy ytelepulesy sepsiszentgyörgy ymegyey háromszék megye ykodvegy színész és drámaíró, sz. 1820. jún. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 20-án, Deésen, ytelepulesy deés ytelepulesy Deés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy öngyilkos lett 1847. xevtizedx 1845 december hó 14-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja Cz. János, yszemelynevy cz. jános yszemelynevy Cz. János yszemelynevy cz. yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Cz. yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy anyja lászlófalvi Vélits Katalin, yszemelynevy vélits katalin yszemelynevy Vélits Katalin yszemelynevy vélits yszemelynevy katalin yszemelynevy yszemelynevy Vélits yszemelynevy Katalin yszemelynevy ykodvegy megh. 1866. április hó 4-én, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy A nagyenyedi ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy kollégiumban tanult, de atyjának vagyoni romlása miatt kénytelen volt tanulmányait abbahagyni. 1840. febr. havában vándorszínész lett Pályi Elek yszemelynevy pályi elek yszemelynevy Pályi Elek yszemelynevy pályi yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pályi yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy társulatánál, Déván, ytelepulesy déva ytelepulesy Dévá ymegyey hunyad megye ykodvegy onnan Gyulafehérvárra ytelepulesy gyulafehérvár ytelepulesy Gyulafehérvár ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy ment, majd Enyeden, ytelepulesy enyed ytelepulesy Enyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Tordán, ytelepulesy torda ytelepulesy Tordá ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy Zalatnán ytelepulesy zalatna ytelepulesy Zalatná ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy és Deésen ytelepulesy deés ytelepulesy Deés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy játszik. 1841-ben a következő állomásai voltak: Kézdivásárhely, ytelepulesy kézdivásárhely ytelepulesy Kézdivásárhely ymegyey háromszék megye ykodvegy Hátszeg, ytelepulesy hátszeg ytelepulesy Hátszeg ymegyey hunyad megye ykodvegy látta a Barcaságot, ytelepulesy barcaság ytelepulesy Barcaság ymegyey brassó megye ykodvegy Székelyföldet, ytelepulesy székelyföld ytelepulesy Székelyföld yorszagy Románia ykodvegy Pályinál ytelepulesy pályi ytelepulesy Pályi ymegyey szatmár megye ykodvegy két évig »húzta ki«. Nem ismerték el tehetségnek, habár egy kritika így szól róla: »Szép bariton hangja van és érzéssel tud dalolni.« Csillogónak látta távolról a színpadot és nagyon kopottnak közelről. Hányódásai és csalódásai korán embergyűlölővé és bizalmatlanná tették. 1842-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy karénekese lesz, csekély fizetéssel, Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy közbenjárására. Első drámája »Chantrey - család«, ycimy chantrey - család ycimy Chantrey - család ycimy chantrey ycimy - ycimy család ycimy ycimy Chantrey ycimy - ycimy család ycimy ykodvegy zavaros tartalmú, de megírásában fölcsillant a költészet. Nem került színre. 1844. nov. 18-án adták elő a »Kalmár és tengerész« ycimy kalmár és tengerész ycimy Kalmár és tengerész ycimy kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ycimy Kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ykodvegy c. drámáját a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mely színpadi tekintetben igen ügyes munka. A siker egyszerre kiemelte az eddigi nyomorból, előléptették segédszínésszé és az eddig élvezett 18 frt gágét 80 frtra emelték föl. »Végrendelet« ycimy végrendelet ycimy Végrendelet ycimy végrendelet ycimy ycimy Végrendelet ycimy ykodvegy című 5 felvonásos drámája 1845. aug. 21-én került színre, Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy javára. A darab szép sikert aratott, mire a színészek, a legelső tehetségek, barátaivá lettek, így Egressy, yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy Lendvay, yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy kivált Szentpétery, yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy — továbbá az írók is, mint Bajza, yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy Csengery, yszemelynevy csengery yszemelynevy Csengery yszemelynevy csengery yszemelynevy yszemelynevy Csengery yszemelynevy ykodvegy Kemény, yszemelynevy kemény yszemelynevy Kemény yszemelynevy kemény yszemelynevy yszemelynevy Kemény yszemelynevy ykodvegy sőt Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy is. Egy év után »Leona« ycimy leona ycimy Leona ycimy leona ycimy ycimy Leona ycimy ykodvegy című philosofiai drámája került színre (1846. aug. 17.), mely újabb diadalt jelentett, de a meghasonlott lelkű költőt sem hír, sem dicsőség nem elégítette ki. »A könnyelmüek«, ycimy a könnyelmüek ycimy A könnyelmüek ycimy a ycimy könnyelmüek ycimy ycimy A ycimy könnyelmüek ycimy ykodvegy akadémiai dicséretet nyert. (5 felvonásos dráma, mely 1847. febr. 25-én került színre és mindössze kétszer adták.) 1848. márc. 13-án »János lovag« ycimy jános lovag ycimy János lovag ycimy jános ycimy lovag ycimy ycimy János ycimy lovag ycimy ykodvegy című 5 felvonásos történeti drámája (utolsó munkája) került színre. Egyéb munkái: »Festő és vámpír«, ycimy festő és vámpír ycimy Festő és vámpír ycimy festő ycimy és ycimy vámpír ycimy ycimy Festő ycimy és ycimy vámpír ycimy ykodvegy dráma, ezt benyújtotta a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy rendező nem adatta elő. »Mari, egy anya a népből«, ycimy mari, egy anya a népből ycimy Mari, egy anya a népből ycimy mari, ycimy egy ycimy anya ycimy a ycimy népből ycimy ycimy Mari, ycimy egy ycimy anya ycimy a ycimy népből ycimy ykodvegy népszínmű 5 felv. Irta: Dennery yszemelynevy dennery yszemelynevy Dennery yszemelynevy dennery yszemelynevy yszemelynevy Dennery yszemelynevy ykodvegy és Meillac, yszemelynevy meillac yszemelynevy Meillac yszemelynevy meillac yszemelynevy yszemelynevy Meillac yszemelynevy ykodvegy Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1846.: »Szent xtalanevtizedx 1855 László és kora«, ycimy szent lászló és kora ycimy Szent László és kora ycimy szent ycimy lászló ycimy és ycimy kora ycimy ycimy Szent ycimy László ycimy és ycimy kora ycimy ykodvegy szmű. Bem. 1854. xevtizedx 1855 dec. xtalanevtizedx 1865 6-án; továbbá: 1860. xevtizedx 1865 január hó 1-én és 1882. xevtizedx 1885 augusztus hó 25-én is műsorra tűzték; »Áldozat és hála«. ycimy áldozat és hála ycimy Áldozat és hála ycimy áldozat ycimy és ycimy hála ycimy ycimy Áldozat ycimy és ycimy hála ycimy ykodvegy (1844. xevtizedx 1845 nem xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 került színre.) Aztán újabb harc várt reá. Látta a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatásának sok hibáját, túlzó, igazságérző lelkének ki kellett törni s megírta cikkét a »Pesti Hirlap«-ban: yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy »A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy jelen igazgatási formájárók cím alatt, mellyel az egész színház haragját vonta magára. Összes műveit sajtó alá rendezte Ferenczy Zoltán, yszemelynevy ferenczy zoltán yszemelynevy Ferenczy Zoltán yszemelynevy ferenczy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Ferenczy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy 1883. xevtizedx 1885 Sírja a Kerepesi-temetőben, XI. tábla XVIII. sorában, a Batthyány - mauzoleumtól yintezmenyy batthyány - mauzoleum yintezmenyy Batthyán yintezmenyy batthyány yintezmenyy - yintezmenyy mauzoleum yintezmenyy yintezmenyy Batthyán yintezmenyy ykodvegy nyugatra van. Neje énekesnő volt, sz. Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy ahol 1874-ben xevtizedx 1875 a színtársulat tagjai közt szerepelt. szin_I.0364.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Czakó Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1820

SZULETESIEVTIZED 1825

CSALADTAGJA Czakó János

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0364.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0364.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22372.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Czakó Zsigmond

Szócikk: Czakó Zsigmond sepsiszentgyörgyi) színész és drámaíró, sz. 1820. jún. 20-án, Deésen, öngyilkos lett 1847. december hó 14-én, Pesten. Atyja Cz. János, anyja lászlófalvi Vélits Katalin, megh. 1866. április hó 4-én, Kolozsvárt. A nagyenyedi kollégiumban tanult, de atyjának vagyoni romlása miatt kénytelen volt tanulmányait abbahagyni. 1840. febr. havában vándorszínész lett Pályi Elek társulatánál, Déván, onnan Gyulafehérvárra ment, majd Enyeden, Tordán, Zalatnán és Deésen játszik. 1841-ben a következő állomásai voltak: Kézdivásárhely, Hátszeg, látta a Barcaságot, Székelyföldet, Pályinál két évig »húzta ki«. Nem ismerték el tehetségnek, habár egy kritika így szól róla: »Szép bariton hangja van és érzéssel tud dalolni.« Csillogónak látta távolról a színpadot és nagyon kopottnak közelről. Hányódásai és csalódásai korán embergyűlölővé és bizalmatlanná tették. 1842-ben a Nemzeti Színház karénekese lesz, csekély fizetéssel, Fáncsy Lajos közbenjárására. Első drámája »Chantrey - család«, zavaros tartalmú, de megírásában fölcsillant a költészet. Nem került színre. 1844. nov. 18-án adták elő a »Kalmár és tengerész« c. drámáját a Nemzeti Színházban, mely színpadi tekintetben igen ügyes munka. A siker egyszerre kiemelte az eddigi nyomorból, előléptették segédszínésszé és az eddig élvezett 18 frt gágét 80 frtra emelték föl. »Végrendelet« című 5 felvonásos drámája 1845. aug. 21-én került színre, Szentpétery Zsigmond javára. A darab szép sikert aratott, mire a színészek, a legelső tehetségek, barátaivá lettek, így Egressy, Lendvay, kivált Szentpétery, — továbbá az írók is, mint Bajza, Csengery, Kemény, sőt Petőfi is. Egy év után »Leona« című philosofiai drámája került színre (1846. aug. 17.), mely újabb diadalt jelentett, de a meghasonlott lelkű költőt sem hír, sem dicsőség nem elégítette ki. »A könnyelmüek«, akadémiai dicséretet nyert. (5 felvonásos dráma, mely 1847. febr. 25-én került színre és mindössze kétszer adták.) 1848. márc. 13-án »János lovag« című 5 felvonásos történeti drámája (utolsó munkája) került színre. Egyéb munkái: »Festő és vámpír«, dráma, ezt benyújtotta a Nemzeti Színházhoz, de Fáncsy Lajos rendező nem adatta elő. »Mari, egy anya a népből«, népszínmű 5 felv. Irta: Dennery és Meillac, Pest, 1846.: »Szent László és kora«, szmű. Bem. 1854. dec. 6-án; továbbá: 1860. január hó 1-én és 1882. augusztus hó 25-én is műsorra tűzték; »Áldozat és hála«. (1844. nem került színre.) Aztán újabb harc várt reá. Látta a Nemzeti Színház igazgatásának sok hibáját, túlzó, igazságérző lelkének ki kellett törni s megírta cikkét a »Pesti Hirlap«-ban: »A Nemzeti Színház jelen igazgatási formájárók cím alatt, mellyel az egész színház haragját vonta magára. Összes műveit sajtó alá rendezte Ferenczy Zoltán, 1883. Sírja a Kerepesi-temetőben, XI. tábla XVIII. sorában, a Batthyány - mauzoleumtól nyugatra van. Neje énekesnő volt, sz. Miskolcon, ahol 1874-ben a színtársulat tagjai közt szerepelt. szin_I.0364.pdf I