Címszó: Dankó Pista - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0378.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0378.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22474.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Dankó
Pista
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522474.htm
Szócikk: Dankó Pista 1858—1903. (időpont) Nem
is igaz tán, csak mese, Egy édes-bús magyar rege... Szegeden (megye) a Tisza
mentén Élt egyszer egy cigánylegény. Kopott cigány, szegény, árva, Nem volt csak
egy nótafája. Nótafája s egy bús szíve... Könnyes gonddal, fájdalommal, Száz édes-bús
dallal tele! Ez a szegény, egyszerű tiszaparti cigánypoéta, aki istenáldotta tehetsége
révén a magyar dal Petőfije, (személy) (információ)
a kilencvenes évek leghíresebb nótafája lett
— Dankó Pista (személy) (információ)
volt. 1858-ban (időpont) született
Szegeden, (megye)
a felsővárosi cigányfertály Hangász uccájában. Atyja, id. Dankó István, (személy) híres
szegedi (megye)
cigányzenész volt, akit kilenc éves korában vesztett el. Szegénysége miatt mindössze
négy elemi iskolát végezhetett; hegedűlni is csak annyit tudott, amennyire atyja
néhanap tanítgatta. Az öreg Dankó Pista (személy) (információ)
halála után annak jóbarátja: Erdélyi Náci,
(személy)
(információ)
a hírneves szegedi (megye) cigánykirály
vette pártfogásába, aki felismerve a »rajkó« tehetségét, kitanította a »mesterségre«.
Nem is vallott vele szégyent. Dankó Pista (személy) (információ)
tizenöt éves korában mint prímás, már saját
zenekara élén működött, Szatymazon. (megye) Itt ismerte
meg Joó Ferenc (személy) egykori
szegedi (megye)
arcképfestő, szatymazi (megye) birtokos
Ilonka nevű leányát is, akit az apai házból regényes módon megszöktetve, feleségül
is vett. Zeneköltői tehetsége huszonnégy éves korában kezdett kibontakozni. Első
népdala a »Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni...« volt, melynek szövegét
az akkor Szegeden (megye) lakó
Pósa Lajos (személy)
(információ)
írta s melyet zongorára Barna Izsó (személy) (információ)
zeneszerző, a régi Népszínház (intézmény)
(információ)
karnagya tett le. Dankó Pista (személy) (információ)
ezzel a dalával egyszerre ismertté lett.
S ez a siker nyitotta meg az édes-bús magyar nóták kiapadhatatlan ősforrását: poéta-lelkét
... Második nagysikerű műve az ugyancsak Pósa Lajos (személy) (információ)
szövegére írt»Habra hab siet « című műdal
volt, melyet Blaháné (személy) betétszámként
Lukácsi Sándor (személy) (információ)
»Rebeka« (cím) című népszínművében
tett népszerűvé. Ettől kezdve a szegény, kopott szegedi (megye) cigánypoéta
előtt megnyíltak a pesti (Budapest)
zeneműkiadók csukott ajtajai... És Dankó Pista (személy) (információ)
nótafája dalbokrétába borult ... 1886-ban
(időpont)
Molnár György (személy) (információ)
»Zsellér - leány« (cím) című népszínművének
összes dalai már Dankó Pista (személy) (információ)
szerzeményei voltak. A darab szegedi (megye) bemutatóján
a közönség Dankót (személy) (információ)
két gyönyörű babérkoszorúval tüntette ki,
a legszebb dalai pedig: »Páros élet a legszebb a világon ...« (cím) és »Isten
veled, vén eperfa« (cím) elterjedtek
az egész országban. 1887-ben (időpont) írta
egyik legelterjedtebb dalát, a »Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány«-t. (cím) (információ)
Ezt követték a »Szőke kislány csitt, csitt,
csitt!«, (cím)
(információ)
»Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál«,
(cím) (információ)
»Egy csillag se ragyog fenn az égen«, (cím) (információ)
»Nem átkozom ibolyakék szemedet«, (cím) (információ)
»Szegedében szokása a leánynak«, (cím) »Lemondás«
(cím) (műdal),
»Ne gyónj nekem, minek gyónnál«,, (cím) (információ)
»Hallod, rózsám, Katika«, (cím) »Eltörött
a hegedűm...« (cím)
stb., stb. 1894-ben (időpont) szerzetté
a Wekerlének (személy)
szentelt nótákat, a »Visszajött a fecskemadár«, (cím) és »Megmondta
régen Wekerle...« (cím) Ezeket egész
Budapest (Budapest)
énekelte. Dalpályázaton mindig Dankó Pista (személy) (információ)
nótái vitték el a babért. Az »Uj Idők«, (intézmény)
(információ)
pályázatán 305 versenytársa közül »Zúg a
szélvész, háborog a Balaton« (cím) című nótája
nyerte a 300 koronás első díjat. Az akkor alig harminchét éves Dankó Pista (személy) (információ)
már 313 dalt szerzett. Ennek a hatalmas dalbokrétának
minden szál virágát ki tudná itt felsorolni? De bár Dankó Pista (személy) (információ)
országhírű nótafáján újabb és újabb dalvirágok
nyíltak, ez a lelkében oly mérhetetlen gazdag zseni mégis szegény ember maradt.
Poétasors ez. Ő csak alkotni tudott, de műveinek értékesítéséhez nem volt tehetsége
... így a híres szegedi (megye) nótafa
arra is rászorult, hogy hegedűje mellé még vándortarisznyát is akasszon nyakába...
1890-ben (időpont)
daltársulatot szervezett, mellyel több ízben barangolta be az országot. Sőt Oroszországban
(ország)
is járt. Ezen vállalkozásával Dankónak (személy) (információ)
— a pénzszerzésen kívül — még az a nemes
célja is volt, hogy a magyar népdalt terjessze s az elszaporodott német (nemzetiség)
(információ)
daltársulatok hatását egyensúlyozza az országban.
Szerzett is egy kis szőllőt a csengődi (megye) pusztán,
de amikor daltermésének drága fürtjeit már boldogan szüretelhette volna: a kilencvenes
évek vége felé betegeskedni kezdett. A sok küzdés, a tenger gond megtörték amúgy
is gyenge szervezetét. Fellépő tüdőbaja ellen Wlassics Gyula (személy) (információ)
kultuszminiszter és író barátai San Remóba
(ország)
küldték,- de már meggyógyulni nem tudott,.. Bánatos két mély szemében, Gyilkos láz
gyúlt minden éjjen, Dalos keble egyre horpadt... Nótás lelke sorvadt... sorvadt...
Mikor hattyú-dalát írta, Minden könnyét belesírta: »Most van a nap lemenőbe ...«
S eltörött a Dankó Pista (személy) (információ)
szépen szóló hegedűje... Igen. Eltörött...
1903. (időpont)
márc. 29-én, 45 éves korában, szerető hitvese karjában elpattant dalos szívének
édesbúsan zengő húrja,... A magyar dal trubadúrja, a mélabús magyar nóták sokat
szenvedett költője meghalt. Holttestét Budapestről (Budapest)
Szegedre (megye)
szállították és ott temették el a szőke Tisza-partján, ahol ércszobra örökkön hirdetni
fogja áldott nevét. ... És azóta nincsen nóta, Amely olyan szépen szólna, S hegedűnek
nincs négy húrja, Amely úgy zokogni tudna! Dankó Pista (személy) (információ)
nótafája».. Szívünk-lelkünk sír utána! Sír
az erdők vadgalambja »S búsan szól a kecskeméti (megye) öreg
templom nagy harangja!.. .« (Siliga Ferenc.) (személy) (információ)
szin_I.0378.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Dankó Pista címszóvég 22474 Szócikk: Dankó
Pista 1858—1903. Nem is igaz tán, csak mese, Egy édes-bús magyar rege... Szegeden
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy a Tisza mentén
Élt egyszer egy cigánylegény. Kopott cigány, szegény, árva, Nem volt csak egy nótafája.
Nótafája s egy bús szíve... Könnyes gonddal, fájdalommal, Száz édes-bús dallal tele!
Ez a szegény, egyszerű tiszaparti cigánypoéta, aki istenáldotta tehetsége révén
a magyar dal Petőfije, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy a kilencvenes évek
leghíresebb nótafája lett — Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy
Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy
Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy volt. 1858-ban xevtizedx 1855 született
xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 Szegeden, ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy a felsővárosi cigányfertály
Hangász uccájában. Atyja, id. Dankó István, yszemelynevy id. dankó istván
yszemelynevy id. Dankó István yszemelynevy id. yszemelynevy dankó yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Dankó yszemelynevy István
yszemelynevy yk híres szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy cigányzenész volt, akit kilenc éves korában vesztett el.
Szegénysége miatt mindössze négy elemi iskolát végezhetett; hegedűlni is csak annyit
tudott, amennyire atyja néhanap tanítgatta. Az öreg Dankó Pista yszemelynevy
dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista
yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy halála
után annak jóbarátja: Erdélyi Náci, yszemelynevy erdélyi náci yszemelynevy
Erdélyi Náci yszemelynevy erdélyi yszemelynevy náci yszemelynevy yszemelynevy
Erdélyi yszemelynevy Náci yszemelynevy ykodvegy a hírneves szegedi ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy cigánykirály vette pártfogásába,
aki felismerve a »rajkó« tehetségét, kitanította a »mesterségre«. Nem is vallott
vele szégyent. Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista
yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó
yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy tizenöt éves korában mint prímás, már saját
zenekara élén működött, Szatymazon. ytelepulesy szatymaz ytelepulesy Szatymaz
ymegyey csongrád megye ykodvegy Itt ismerte meg Joó Ferenc yszemelynevy joó
ferenc yszemelynevy Joó Ferenc yszemelynevy joó yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Joó yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy egykori
szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy arcképfestő,
szatymazi ytelepulesy szatymaz ytelepulesy szatymaz ymegyey csongrád megye
ykodvegy birtokos Ilonka nevű leányát is, akit az apai házból regényes módon megszöktetve,
feleségül is vett. Zeneköltői tehetsége huszonnégy éves korában kezdett kibontakozni.
Első népdala a »Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni...« volt, melynek szövegét
az akkor Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye
ykodvegy lakó Pósa Lajos yszemelynevy pósa lajos yszemelynevy Pósa Lajos
yszemelynevy pósa yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pósa
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy írta s melyet zongorára Barna Izsó yszemelynevy
barna izsó yszemelynevy Barna Izsó yszemelynevy barna yszemelynevy izsó
yszemelynevy yszemelynevy Barna yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy zeneszerző,
a régi Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy karnagya tett le.
Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy
dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista
yszemelynevy ykodvegy ezzel a dalával egyszerre ismertté lett. S ez a siker nyitotta
meg az édes-bús magyar nóták kiapadhatatlan ősforrását: poéta-lelkét ... Második
nagysikerű műve az ugyancsak Pósa Lajos yszemelynevy pósa lajos yszemelynevy Pósa
Lajos yszemelynevy pósa yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pósa
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szövegére írt»Habra hab siet « című műdal
volt, melyet Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy
blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy betétszámként Lukácsi
Sándor yszemelynevy lukácsi sándor yszemelynevy Lukácsi Sándor yszemelynevy
lukácsi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsi yszemelynevy
Sándor yszemelynevy ykodvegy »Rebeka« ycimy rebeka ycimy Rebeka ycimy rebeka
ycimy ycimy Rebeka ycimy ykodvegy című népszínművében tett népszerűvé. Ettől kezdve
a szegény, kopott szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy cigánypoéta előtt megnyíltak a pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zeneműkiadók csukott ajtajai... És Dankó
Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó
yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy
ykodvegy nótafája dalbokrétába borult ... 1886-ban xevtizedx 1885 Molnár György
yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár
yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy »Zsellér - leány« ycimy zsellér - leány ycimy Zsellér -
leány ycimy zsellér ycimy - ycimy leány ycimy ycimy Zsellér ycimy - ycimy leány
ycimy ykodvegy című népszínművének összes dalai már Dankó Pista yszemelynevy
dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista
yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy szerzeményei
voltak. A darab szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád
megye ykodvegy bemutatóján a közönség Dankót yszemelynevy dankó yszemelynevy
Dankó yszemelynevy dankó yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy ykodvegy két
gyönyörű babérkoszorúval tüntette ki, a legszebb dalai pedig: »Páros élet a legszebb
a világon ...« ycimy páros élet a legszebb a világon ... ycimy Páros élet a
legszebb a világon ... ycimy páros ycimy élet ycimy a ycimy legszebb ycimy a
ycimy világon ycimy ... ycimy ycimy Páros ycimy élet ycimy a y és »Isten veled,
vén eperfa« ycimy isten veled, vén eperfa ycimy Isten veled, vén eperfa ycimy
isten ycimy veled, ycimy vén ycimy eperfa ycimy ycimy Isten ycimy veled, ycimy
vén ycimy eperfa ycimy ykodvegy elterjedtek az egész országban. 1887-ben írta xtalanevtizedx
1895 egyik legelterjedtebb dalát, a »Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány«-t.
ycimy még azt mondják, nincs szegeden boszorkány ycimy Még azt mondják, nincs
Szegeden boszorkány ycimy még ycimy azt ycimy mondják, ycimy nincs ycimy
szegeden ycimy boszorkány ycimy ycimy Még ycimy a Ezt követték a »Szőke kislány
csitt, csitt, csitt!«, ycimy szőke kislány csitt, csitt, csitt! ycimy Szőke
kislány csitt, csitt, csitt! ycimy szőke ycimy kislány ycimy csitt, ycimy
csitt, ycimy csitt! ycimy ycimy Szőke ycimy kislány ycimy csitt, ycimy cs »Vásárhelyi
sétatéren Béla cigány muzsikál«, ycimy vásárhelyi sétatéren béla cigány
muzsikál ycimy Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál ycimy vásárhelyi ycimy
sétatéren ycimy béla ycimy cigány ycimy muzsikál ycimy ycimy Vásárhelyi ycimy
sét »Egy csillag se ragyog fenn az égen«, ycimy egy csillag se ragyog fenn az
égen ycimy Egy csillag se ragyog fenn az égen ycimy egy ycimy csillag ycimy se
ycimy ragyog ycimy fenn ycimy az ycimy égen ycimy ycimy Egy ycimy csillag ycimy
se yc »Nem átkozom ibolyakék szemedet«, ycimy nem átkozom ibolyakék szemedet
ycimy Nem átkozom ibolyakék szemedet ycimy nem ycimy átkozom ycimy ibolyakék
ycimy szemedet ycimy ycimy Nem ycimy átkozom ycimy ibolyakék ycimy szemedet
ycimy ykod »Szegedében szokása a leánynak«, ycimy szegedében szokása a leánynak
ycimy Szegedében szokása a leánynak ycimy szegedében ycimy szokása ycimy a
ycimy leánynak ycimy ycimy Szegedében ycimy szokása ycimy a ycimy leánynak
ycimy ykodvegy »Lemondás« ycimy lemondás ycimy Lemondás ycimy lemondás ycimy
ycimy Lemondás ycimy ykodvegy (műdal), »Ne gyónj nekem, minek gyónnál«,, ycimy
ne gyónj nekem, minek gyónnál ycimy Ne gyónj nekem, minek gyónnál ycimy ne
ycimy gyónj ycimy nekem, ycimy minek ycimy gyónnál ycimy ycimy Ne ycimy gyónj
ycimy nekem, ycimy minek ycimy gyónnál yc »Hallod, rózsám, Katika«, ycimy
hallod, rózsám, katika ycimy Hallod, rózsám, Katika ycimy hallod, ycimy rózsám,
ycimy katika ycimy ycimy Hallod, ycimy rózsám, ycimy Katika ycimy ykodvegy »Eltörött
a hegedűm...« ycimy eltörött a hegedűm... ycimy Eltörött a hegedűm... ycimy
eltörött ycimy a ycimy hegedűm... ycimy ycimy Eltörött ycimy a ycimy hegedűm...
ycimy ykodvegy stb., stb. 1894-ben xevtizedx 1895 szerzetté a Wekerlének yszemelynevy
wekerle yszemelynevy Wekerlé yszemelynevy wekerle yszemelynevy yszemelynevy
Wekerlé yszemelynevy ykodvegy szentelt nótákat, a »Visszajött a fecskemadár«, ycimy
visszajött a fecskemadár ycimy Visszajött a fecskemadár ycimy visszajött ycimy
a ycimy fecskemadár ycimy ycimy Visszajött ycimy a ycimy fecskemadár ycimy
ykodvegy és »Megmondta régen Wekerle...« ycimy megmondta régen wekerle... ycimy
Megmondta régen Wekerle... ycimy megmondta ycimy régen ycimy wekerle... ycimy
ycimy Megmondta ycimy régen ycimy Wekerle... ycimy ykodvegy Ezeket egész Budapest
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy énekelte. Dalpályázaton
mindig Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista
yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó
yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy nótái vitték el a babért. Az »Uj Idők«,
yintezmenyy uj idők yintezmenyy Uj Idők yintezmenyy uj yintezmenyy idők
yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Idők yintezmenyy ykodvegy pályázatán 305
versenytársa közül »Zúg a szélvész, háborog a Balaton« ycimy zúg a szélvész,
háborog a balaton ycimy Zúg a szélvész, háborog a Balaton ycimy zúg ycimy a
ycimy szélvész, ycimy háborog ycimy a ycimy balaton ycimy ycimy Zúg ycimy a
ycimy szélvész, ycimy hábo című nótája nyerte a 300 koronás első díjat. Az akkor
alig harminchét éves Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó
Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó
yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy már 313 dalt szerzett. Ennek a hatalmas
dalbokrétának minden szál virágát ki tudná itt felsorolni? De bár Dankó Pista yszemelynevy
dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista
yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy országhírű
nótafáján újabb és újabb dalvirágok nyíltak, ez a lelkében oly mérhetetlen gazdag
zseni mégis szegény ember maradt. Poétasors ez. Ő csak alkotni tudott, de műveinek
értékesítéséhez nem volt tehetsége ... így a híres szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy nótafa arra is rászorult, hogy
hegedűje mellé még vándortarisznyát is akasszon nyakába... 1890-ben daltársulatot
xtalanevtizedx 1905 szervezett, mellyel több ízben barangolta be az országot. Sőt
Oroszországban ytelepulesy oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy
Oroszország ykodvegy is járt. Ezen vállalkozásával Dankónak yszemelynevy dankó
yszemelynevy Dankó yszemelynevy dankó yszemelynevy yszemelynevy Dankó
yszemelynevy ykodvegy — a pénzszerzésen kívül — még az a nemes célja is volt, hogy
a magyar népdalt terjessze s az elszaporodott német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy daltársulatok hatását egyensúlyozza az országban. Szerzett
is egy kis szőllőt a csengődi ytelepulesy csengőd ytelepulesy csengőd ymegyey
nógrád megye ykodvegy pusztán, de amikor daltermésének drága fürtjeit már boldogan
szüretelhette volna: a kilencvenes évek vége felé betegeskedni kezdett. A sok küzdés,
a tenger gond megtörték amúgy is gyenge szervezetét. Fellépő tüdőbaja ellen Wlassics
Gyula yszemelynevy wlassics gyula yszemelynevy Wlassics Gyula yszemelynevy
wlassics yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Wlassics yszemelynevy
Gyula yszemelynevy ykodvegy kultuszminiszter és író barátai San Remóba ytelepulesy
san remó ytelepulesy San Remó yorszagy Olaszország ykodvegy küldték,- de már meggyógyulni
nem tudott,.. Bánatos két mély szemében, Gyilkos láz gyúlt minden éjjen, Dalos keble
egyre horpadt... Nótás lelke sorvadt... sorvadt... Mikor hattyú-dalát írta, Minden
könnyét belesírta: »Most van a nap lemenőbe ...« S eltörött a Dankó Pista yszemelynevy
dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista
yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy szépen
szóló hegedűje... Igen. Eltörött... 1903. xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 29-én, 45 éves korában, szerető hitvese karjában elpattant
dalos szívének édesbúsan zengő húrja,... A magyar dal trubadúrja, a mélabús magyar
nóták sokat szenvedett költője meghalt. Holttestét Budapestről Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Szegedre ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szállították és ott temették
el a szőke Tisza-partján, ahol ércszobra örökkön hirdetni fogja áldott nevét. ...
És azóta nincsen nóta, Amely olyan szépen szólna, S hegedűnek nincs négy húrja,
Amely úgy zokogni tudna! Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy
Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy
Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy nótafája».. Szívünk-lelkünk sír utána!
Sír az erdők vadgalambja »S búsan szól a kecskeméti ytelepulesy kecskemét
ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy öreg templom
nagy harangja!.. .« (Siliga Ferenc.) yszemelynevy siliga ferenc yszemelynevy
Siliga Ferenc yszemelynevy siliga yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Siliga yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy siliga ferenc szin_I.0378.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Dankó Pista - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0378.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0378.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22474.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Dankó
Pista
Szócikk: Dankó Pista 1858—1903. Nem is igaz tán,
csak mese, Egy édes-bús magyar rege... Szegeden a Tisza mentén Élt egyszer egy cigánylegény.
Kopott cigány, szegény, árva, Nem volt csak egy nótafája. Nótafája s egy bús szíve...
Könnyes gonddal, fájdalommal, Száz édes-bús dallal tele! Ez a szegény, egyszerű
tiszaparti cigánypoéta, aki istenáldotta tehetsége révén a magyar dal Petőfije,
a kilencvenes évek leghíresebb nótafája lett — Dankó Pista volt. 1858-ban született
Szegeden, a felsővárosi cigányfertály Hangász uccájában. Atyja, id. Dankó István,
híres szegedi cigányzenész volt, akit kilenc éves korában vesztett el. Szegénysége
miatt mindössze négy elemi iskolát végezhetett; hegedűlni is csak annyit tudott,
amennyire atyja néhanap tanítgatta. Az öreg Dankó Pista halála után annak jóbarátja:
Erdélyi Náci, a hírneves szegedi cigánykirály vette pártfogásába, aki felismerve
a »rajkó« tehetségét, kitanította a »mesterségre«. Nem is vallott vele szégyent.
Dankó Pista tizenöt éves korában mint prímás, már saját zenekara élén működött,
Szatymazon. Itt ismerte meg Joó Ferenc egykori szegedi arcképfestő, szatymazi birtokos
Ilonka nevű leányát is, akit az apai házból regényes módon megszöktetve, feleségül
is vett. Zeneköltői tehetsége huszonnégy éves korában kezdett kibontakozni. Első
népdala a »Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni...« volt, melynek szövegét
az akkor Szegeden lakó Pósa Lajos írta s melyet zongorára Barna Izsó zeneszerző,
a régi Népszínház karnagya tett le. Dankó Pista ezzel a dalával egyszerre ismertté
lett. S ez a siker nyitotta meg az édes-bús magyar nóták kiapadhatatlan ősforrását:
poéta-lelkét ... Második nagysikerű műve az ugyancsak Pósa Lajos szövegére írt»Habra
hab siet « című műdal volt, melyet Blaháné betétszámként Lukácsi Sándor »Rebeka«
című népszínművében tett népszerűvé. Ettől kezdve a szegény, kopott szegedi cigánypoéta
előtt megnyíltak a pesti zeneműkiadók csukott ajtajai... És Dankó Pista nótafája
dalbokrétába borult ... 1886-ban Molnár György »Zsellér - leány« című népszínművének
összes dalai már Dankó Pista szerzeményei voltak. A darab szegedi bemutatóján a
közönség Dankót két gyönyörű babérkoszorúval tüntette ki, a legszebb dalai pedig:
»Páros élet a legszebb a világon ...« és »Isten veled, vén eperfa« elterjedtek az
egész országban. 1887-ben írta egyik legelterjedtebb dalát, a »Még azt mondják,
nincs Szegeden boszorkány«-t. Ezt követték a »Szőke kislány csitt, csitt, csitt!«,
»Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál«, »Egy csillag se ragyog fenn az égen«,
»Nem átkozom ibolyakék szemedet«, »Szegedében szokása a leánynak«, »Lemondás« (műdal),
»Ne gyónj nekem, minek gyónnál«,, »Hallod, rózsám, Katika«, »Eltörött a hegedűm...«
stb., stb. 1894-ben szerzetté a Wekerlének szentelt nótákat, a »Visszajött a fecskemadár«,
és »Megmondta régen Wekerle...« Ezeket egész Budapest énekelte. Dalpályázaton mindig
Dankó Pista nótái vitték el a babért. Az »Uj Idők«, pályázatán 305 versenytársa
közül »Zúg a szélvész, háborog a Balaton« című nótája nyerte a 300 koronás első
díjat. Az akkor alig harminchét éves Dankó Pista már 313 dalt szerzett. Ennek a
hatalmas dalbokrétának minden szál virágát ki tudná itt felsorolni? De bár Dankó
Pista országhírű nótafáján újabb és újabb dalvirágok nyíltak, ez a lelkében oly
mérhetetlen gazdag zseni mégis szegény ember maradt. Poétasors ez. Ő csak alkotni
tudott, de műveinek értékesítéséhez nem volt tehetsége ... így a híres szegedi nótafa
arra is rászorult, hogy hegedűje mellé még vándortarisznyát is akasszon nyakába...
1890-ben daltársulatot szervezett, mellyel több ízben barangolta be az országot.
Sőt Oroszországban is járt. Ezen vállalkozásával Dankónak — a pénzszerzésen kívül
— még az a nemes célja is volt, hogy a magyar népdalt terjessze s az elszaporodott
német daltársulatok hatását egyensúlyozza az országban. Szerzett is egy kis szőllőt
a csengődi pusztán, de amikor daltermésének drága fürtjeit már boldogan szüretelhette
volna: a kilencvenes évek vége felé betegeskedni kezdett. A sok küzdés, a tenger
gond megtörték amúgy is gyenge szervezetét. Fellépő tüdőbaja ellen Wlassics Gyula
kultuszminiszter és író barátai San Remóba küldték,- de már meggyógyulni nem tudott,..
Bánatos két mély szemében, Gyilkos láz gyúlt minden éjjen, Dalos keble egyre horpadt...
Nótás lelke sorvadt... sorvadt... Mikor hattyú-dalát írta, Minden könnyét belesírta:
»Most van a nap lemenőbe ...« S eltörött a Dankó Pista szépen szóló hegedűje...
Igen. Eltörött... 1903. márc. 29-én, 45 éves korában, szerető hitvese karjában elpattant
dalos szívének édesbúsan zengő húrja,... A magyar dal trubadúrja, a mélabús magyar
nóták sokat szenvedett költője meghalt. Holttestét Budapestről Szegedre szállították
és ott temették el a szőke Tisza-partján, ahol ércszobra örökkön hirdetni fogja
áldott nevét. ... És azóta nincsen nóta, Amely olyan szépen szólna, S hegedűnek
nincs négy húrja, Amely úgy zokogni tudna! Dankó Pista nótafája».. Szívünk-lelkünk
sír utána! Sír az erdők vadgalambja »S búsan szól a kecskeméti öreg templom nagy
harangja!.. .« (Siliga Ferenc.) szin_I.0378.pdf I