Címszó: Dankó Pista - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0378.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0378.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22474.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Dankó Pista

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522474.htm

 

Szócikk: Dankó Pista 1858—1903. (időpont) Nem is igaz tán, csak mese, Egy édes-bús magyar rege... Szegeden (megye) a Tisza mentén Élt egyszer egy cigánylegény. Kopott cigány, szegény, árva, Nem volt csak egy nótafája. Nótafája s egy bús szíve... Könnyes gonddal, fájdalommal, Száz édes-bús dallal tele! Ez a szegény, egyszerű tiszaparti cigány­poéta, aki istenáldotta tehetsége révén a magyar dal Petőfije, (személy) (információ)  a kilencvenes évek leghíresebb nótafája lett — Dankó Pista (személy) (információ)  volt. 1858-ban (időpont) született Szegeden, (megye) a felső­városi cigányfertály Hangász uccájában. Atyja, id. Dankó István, (személy) híres szegedi (megye) cigányzenész volt, akit kilenc éves korában vesztett el. Szegénysége miatt mindössze négy elemi iskolát végezhetett; hegedűlni is csak annyit tudott, amennyire atyja néhanap tanítgatta. Az öreg Dankó Pista (személy) (információ)  halála után annak jóbarátja: Erdélyi Náci, (személy) (információ)  a hírneves szegedi (megye) cigánykirály vette pártfogásába, aki felismerve a »rajkó« tehetségét, kitanította a »mesterségre«. Nem is vallott vele szégyent. Dankó Pista (személy) (információ)  tizenöt éves korában mint prímás, már saját zenekara élén működött, Szatymazon. (megye) Itt ismerte meg Joó Ferenc (személy) egykori szegedi (megye) arcképfestő, szatymazi (megye) birtokos Ilonka nevű leányát is, akit az apai házból regényes módon megszöktetve, feleségül is vett. Zeneköltői tehetsége huszonnégy éves korában kezdett kibontakozni. Első népdala a »Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni...« volt, melynek szövegét az akkor Szegeden (megye) lakó Pósa Lajos (személy) (információ)  írta s melyet zongorára Barna Izsó (személy) (információ)  zeneszerző, a régi Népszínház (intézmény) (információ)  karnagya tett le. Dankó Pista (személy) (információ)  ezzel a dalával egyszerre ismertté lett. S ez a siker nyitotta meg az édes-bús magyar nóták kiapadhatatlan ősforrását: poéta-lelkét ... Második nagysikerű műve az ugyancsak Pósa Lajos (személy) (információ)  szövegére írt»Habra hab siet « című műdal volt, melyet Blaháné (személy) betétszámként Lukácsi Sándor (személy) (információ)  »Rebeka« (cím) című népszínművében tett népszerűvé. Ettől kezdve a szegény, kopott szegedi (megye) cigánypoéta előtt megnyíltak a pesti (Budapest) zeneműkiadók csukott ajtajai... És Dankó Pista (személy) (információ)  nótafája dalbokrétába borult ... 1886-ban (időpont) Molnár György (személy) (információ)  »Zsellér - leány« (cím) című népszínművének összes dalai már Dankó Pista (személy) (információ)  szerzeményei voltak. A darab szegedi (megye) bemutatóján a közönség Dankót (személy) (információ)  két gyönyörű babérkoszorúval tüntette ki, a legszebb dalai pedig: »Páros élet a legszebb a világon ...« (cím) és »Isten veled, vén eperfa« (cím) elterjedtek az egész országban. 1887-ben (időpont) írta egyik legelterjedtebb dalát, a »Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány«-t. (cím) (információ)  Ezt követték a »Szőke kislány csitt, csitt, csitt!«, (cím) (információ)  »Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál«, (cím) (információ)  »Egy csillag se ragyog fenn az égen«, (cím) (információ)  »Nem átkozom ibolyakék szemedet«, (cím) (információ)  »Szegedében szokása a leánynak«, (cím) »Lemondás« (cím) (műdal), »Ne gyónj nekem, minek gyónnál«,, (cím) (információ)  »Hallod, rózsám, Katika«, (cím) »Eltörött a hegedűm...« (cím) stb., stb. 1894-ben (időpont) szerzetté a Wekerlének (személy) szentelt nótákat, a »Visszajött a fecskemadár«, (cím) és »Megmondta régen Wekerle...« (cím) Ezeket egész Budapest (Budapest) énekelte. Dalpályázaton mindig Dankó Pista (személy) (információ)  nótái vitték el a babért. Az »Uj Idők«, (intézmény) (információ)  pályázatán 305 versenytársa közül »Zúg a szélvész, háborog a Balaton« (cím) című nótája nyerte a 300 koronás első díjat. Az akkor alig harminchét éves Dankó Pista (személy) (információ)  már 313 dalt szerzett. Ennek a hatalmas dalbokrétának minden szál virágát ki tudná itt felsorolni? De bár Dankó Pista (személy) (információ)  országhírű nótafáján újabb és újabb dalvirágok nyíltak, ez a lelkében oly mérhetetlen gazdag zseni mégis szegény ember maradt. Poétasors ez. Ő csak alkotni tudott, de műveinek értékesítéséhez nem volt tehetsége ... így a híres szegedi (megye) nótafa arra is rászorult, hogy hegedűje mellé még vándortarisznyát is akasszon nyakába... 1890-ben (időpont) daltársulatot szervezett, mellyel több ízben barangolta be az országot. Sőt Oroszországban (ország) is járt. Ezen vállalkozásával Dankónak (személy) (információ)  — a pénzszerzésen kívül — még az a nemes célja is volt, hogy a magyar népdalt terjessze s az elszaporodott német (nemzetiség) (információ)  daltársulatok hatását egyensúlyozza az országban. Szerzett is egy kis szőllőt a csengődi (megye) pusztán, de amikor daltermésének drága fürtjeit már boldogan szüretelhette volna: a kilencvenes évek vége felé betegeskedni kezdett. A sok küzdés, a tenger gond megtörték amúgy is gyenge szervezetét. Fellépő tüdőbaja ellen Wlassics Gyula (személy) (információ)  kultuszminiszter és író barátai San Remóba (ország) küldték,- de már meggyógyulni nem tudott,.. Bánatos két mély szemében, Gyilkos láz gyúlt minden éjjen, Dalos keble egyre horpadt... Nótás lelke sorvadt... sorvadt... Mikor hattyú-dalát írta, Minden könnyét belesírta: »Most van a nap lemenőbe ...« S eltörött a Dankó Pista (személy) (információ)  szépen szóló hegedűje... Igen. Eltörött... 1903. (időpont) márc. 29-én, 45 éves korában, szerető hitvese karjában elpattant dalos szívének édesbúsan zengő húrja,... A magyar dal trubadúrja, a mélabús magyar nóták sokat szenvedett költője meghalt. Holttestét Budapestről (Budapest) Szegedre (megye) szállították és ott temették el a szőke Tisza-partján, ahol ércszobra örökkön hirdetni fogja áldott nevét. ... És azóta nincsen nóta, Amely olyan szépen szólna, S hegedűnek nincs négy húrja, Amely úgy zokogni tudna! Dankó Pista (személy) (információ)  nótafája».. Szívünk-lelkünk sír utána! Sír az erdők vadgalambja »S búsan szól a kecskeméti (megye) öreg templom nagy harangja!.. .« (Siliga Ferenc.) (személy) (információ)  szin_I.0378.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Dankó Pista címszóvég 22474 Szócikk: Dankó Pista 1858—1903. Nem is igaz tán, csak mese, Egy édes-bús magyar rege... Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy a Tisza mentén Élt egyszer egy cigánylegény. Kopott cigány, szegény, árva, Nem volt csak egy nótafája. Nótafája s egy bús szíve... Könnyes gonddal, fájdalommal, Száz édes-bús dallal tele! Ez a szegény, egyszerű tiszaparti cigány­poéta, aki istenáldotta tehetsége révén a magyar dal Petőfije, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy a kilencvenes évek leghíresebb nótafája lett — Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy volt. 1858-ban xevtizedx 1855 született xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy a felső­városi cigányfertály Hangász uccájában. Atyja, id. Dankó István, yszemelynevy id. dankó istván yszemelynevy id. Dankó István yszemelynevy id. yszemelynevy dankó yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Dankó yszemelynevy István yszemelynevy yk híres szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy cigányzenész volt, akit kilenc éves korában vesztett el. Szegénysége miatt mindössze négy elemi iskolát végezhetett; hegedűlni is csak annyit tudott, amennyire atyja néhanap tanítgatta. Az öreg Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy halála után annak jóbarátja: Erdélyi Náci, yszemelynevy erdélyi náci yszemelynevy Erdélyi Náci yszemelynevy erdélyi yszemelynevy náci yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Náci yszemelynevy ykodvegy a hírneves szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy cigánykirály vette pártfogásába, aki felismerve a »rajkó« tehetségét, kitanította a »mesterségre«. Nem is vallott vele szégyent. Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy tizenöt éves korában mint prímás, már saját zenekara élén működött, Szatymazon. ytelepulesy szatymaz ytelepulesy Szatymaz ymegyey csongrád megye ykodvegy Itt ismerte meg Joó Ferenc yszemelynevy joó ferenc yszemelynevy Joó Ferenc yszemelynevy joó yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Joó yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy egykori szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy arcképfestő, szatymazi ytelepulesy szatymaz ytelepulesy szatymaz ymegyey csongrád megye ykodvegy birtokos Ilonka nevű leányát is, akit az apai házból regényes módon megszöktetve, feleségül is vett. Zeneköltői tehetsége huszonnégy éves korában kezdett kibontakozni. Első népdala a »Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni...« volt, melynek szövegét az akkor Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy lakó Pósa Lajos yszemelynevy pósa lajos yszemelynevy Pósa Lajos yszemelynevy pósa yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pósa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy írta s melyet zongorára Barna Izsó yszemelynevy barna izsó yszemelynevy Barna Izsó yszemelynevy barna yszemelynevy izsó yszemelynevy yszemelynevy Barna yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy zeneszerző, a régi Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy karnagya tett le. Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy ezzel a dalával egyszerre ismertté lett. S ez a siker nyitotta meg az édes-bús magyar nóták kiapadhatatlan ősforrását: poéta-lelkét ... Második nagysikerű műve az ugyancsak Pósa Lajos yszemelynevy pósa lajos yszemelynevy Pósa Lajos yszemelynevy pósa yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pósa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szövegére írt»Habra hab siet « című műdal volt, melyet Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy betétszámként Lukácsi Sándor yszemelynevy lukácsi sándor yszemelynevy Lukácsi Sándor yszemelynevy lukácsi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »Rebeka« ycimy rebeka ycimy Rebeka ycimy rebeka ycimy ycimy Rebeka ycimy ykodvegy című népszínművében tett népszerűvé. Ettől kezdve a szegény, kopott szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy cigánypoéta előtt megnyíltak a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zeneműkiadók csukott ajtajai... És Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy nótafája dalbokrétába borult ... 1886-ban xevtizedx 1885 Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »Zsellér - leány« ycimy zsellér - leány ycimy Zsellér - leány ycimy zsellér ycimy - ycimy leány ycimy ycimy Zsellér ycimy - ycimy leány ycimy ykodvegy című népszínművének összes dalai már Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy szerzeményei voltak. A darab szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy bemutatóján a közönség Dankót yszemelynevy dankó yszemelynevy Dankó yszemelynevy dankó yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy ykodvegy két gyönyörű babérkoszorúval tüntette ki, a legszebb dalai pedig: »Páros élet a legszebb a világon ...« ycimy páros élet a legszebb a világon ... ycimy Páros élet a legszebb a világon ... ycimy páros ycimy élet ycimy a ycimy legszebb ycimy a ycimy világon ycimy ... ycimy ycimy Páros ycimy élet ycimy a y és »Isten veled, vén eperfa« ycimy isten veled, vén eperfa ycimy Isten veled, vén eperfa ycimy isten ycimy veled, ycimy vén ycimy eperfa ycimy ycimy Isten ycimy veled, ycimy vén ycimy eperfa ycimy ykodvegy elterjedtek az egész országban. 1887-ben írta xtalanevtizedx 1895 egyik legelterjedtebb dalát, a »Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány«-t. ycimy még azt mondják, nincs szegeden boszorkány ycimy Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány ycimy még ycimy azt ycimy mondják, ycimy nincs ycimy szegeden ycimy boszorkány ycimy ycimy Még ycimy a Ezt követték a »Szőke kislány csitt, csitt, csitt!«, ycimy szőke kislány csitt, csitt, csitt! ycimy Szőke kislány csitt, csitt, csitt! ycimy szőke ycimy kislány ycimy csitt, ycimy csitt, ycimy csitt! ycimy ycimy Szőke ycimy kislány ycimy csitt, ycimy cs »Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál«, ycimy vásárhelyi sétatéren béla cigány muzsikál ycimy Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál ycimy vásárhelyi ycimy sétatéren ycimy béla ycimy cigány ycimy muzsikál ycimy ycimy Vásárhelyi ycimy sét »Egy csillag se ragyog fenn az égen«, ycimy egy csillag se ragyog fenn az égen ycimy Egy csillag se ragyog fenn az égen ycimy egy ycimy csillag ycimy se ycimy ragyog ycimy fenn ycimy az ycimy égen ycimy ycimy Egy ycimy csillag ycimy se yc »Nem átkozom ibolyakék szemedet«, ycimy nem átkozom ibolyakék szemedet ycimy Nem átkozom ibolyakék szemedet ycimy nem ycimy átkozom ycimy ibolyakék ycimy szemedet ycimy ycimy Nem ycimy átkozom ycimy ibolyakék ycimy szemedet ycimy ykod »Szegedében szokása a leánynak«, ycimy szegedében szokása a leánynak ycimy Szegedében szokása a leánynak ycimy szegedében ycimy szokása ycimy a ycimy leánynak ycimy ycimy Szegedében ycimy szokása ycimy a ycimy leánynak ycimy ykodvegy »Lemondás« ycimy lemondás ycimy Lemondás ycimy lemondás ycimy ycimy Lemondás ycimy ykodvegy (műdal), »Ne gyónj nekem, minek gyónnál«,, ycimy ne gyónj nekem, minek gyónnál ycimy Ne gyónj nekem, minek gyónnál ycimy ne ycimy gyónj ycimy nekem, ycimy minek ycimy gyónnál ycimy ycimy Ne ycimy gyónj ycimy nekem, ycimy minek ycimy gyónnál yc »Hallod, rózsám, Katika«, ycimy hallod, rózsám, katika ycimy Hallod, rózsám, Katika ycimy hallod, ycimy rózsám, ycimy katika ycimy ycimy Hallod, ycimy rózsám, ycimy Katika ycimy ykodvegy »Eltörött a hegedűm...« ycimy eltörött a hegedűm... ycimy Eltörött a hegedűm... ycimy eltörött ycimy a ycimy hegedűm... ycimy ycimy Eltörött ycimy a ycimy hegedűm... ycimy ykodvegy stb., stb. 1894-ben xevtizedx 1895 szerzetté a Wekerlének yszemelynevy wekerle yszemelynevy Wekerlé yszemelynevy wekerle yszemelynevy yszemelynevy Wekerlé yszemelynevy ykodvegy szentelt nótákat, a »Visszajött a fecskemadár«, ycimy visszajött a fecskemadár ycimy Visszajött a fecskemadár ycimy visszajött ycimy a ycimy fecskemadár ycimy ycimy Visszajött ycimy a ycimy fecskemadár ycimy ykodvegy és »Megmondta régen Wekerle...« ycimy megmondta régen wekerle... ycimy Megmondta régen Wekerle... ycimy megmondta ycimy régen ycimy wekerle... ycimy ycimy Megmondta ycimy régen ycimy Wekerle... ycimy ykodvegy Ezeket egész Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy énekelte. Dalpályázaton mindig Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy nótái vitték el a babért. Az »Uj Idők«, yintezmenyy uj idők yintezmenyy Uj Idők yintezmenyy uj yintezmenyy idők yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Idők yintezmenyy ykodvegy pályázatán 305 versenytársa közül »Zúg a szélvész, háborog a Balaton« ycimy zúg a szélvész, háborog a balaton ycimy Zúg a szélvész, háborog a Balaton ycimy zúg ycimy a ycimy szélvész, ycimy háborog ycimy a ycimy balaton ycimy ycimy Zúg ycimy a ycimy szélvész, ycimy hábo című nótája nyerte a 300 koronás első díjat. Az akkor alig harminchét éves Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy már 313 dalt szerzett. Ennek a hatalmas dalbokrétának minden szál virágát ki tudná itt felsorolni? De bár Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy országhírű nótafáján újabb és újabb dalvirágok nyíltak, ez a lelkében oly mérhetetlen gazdag zseni mégis szegény ember maradt. Poétasors ez. Ő csak alkotni tudott, de műveinek értékesítéséhez nem volt tehetsége ... így a híres szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy nótafa arra is rászorult, hogy hegedűje mellé még vándortarisznyát is akasszon nyakába... 1890-ben daltársulatot xtalanevtizedx 1905 szervezett, mellyel több ízben barangolta be az országot. Sőt Oroszországban ytelepulesy oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország ykodvegy is járt. Ezen vállalkozásával Dankónak yszemelynevy dankó yszemelynevy Dankó yszemelynevy dankó yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy ykodvegy — a pénzszerzésen kívül — még az a nemes célja is volt, hogy a magyar népdalt terjessze s az elszaporodott német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy daltársulatok hatását egyensúlyozza az országban. Szerzett is egy kis szőllőt a csengődi ytelepulesy csengőd ytelepulesy csengőd ymegyey nógrád megye ykodvegy pusztán, de amikor daltermésének drága fürtjeit már boldogan szüretelhette volna: a kilencvenes évek vége felé betegeskedni kezdett. A sok küzdés, a tenger gond megtörték amúgy is gyenge szervezetét. Fellépő tüdőbaja ellen Wlassics Gyula yszemelynevy wlassics gyula yszemelynevy Wlassics Gyula yszemelynevy wlassics yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Wlassics yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy kultuszminiszter és író barátai San Remóba ytelepulesy san remó ytelepulesy San Remó yorszagy Olaszország ykodvegy küldték,- de már meggyógyulni nem tudott,.. Bánatos két mély szemében, Gyilkos láz gyúlt minden éjjen, Dalos keble egyre horpadt... Nótás lelke sorvadt... sorvadt... Mikor hattyú-dalát írta, Minden könnyét belesírta: »Most van a nap lemenőbe ...« S eltörött a Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy szépen szóló hegedűje... Igen. Eltörött... 1903. xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 29-én, 45 éves korában, szerető hitvese karjában elpattant dalos szívének édesbúsan zengő húrja,... A magyar dal trubadúrja, a mélabús magyar nóták sokat szenvedett költője meghalt. Holttestét Budapestről Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szállították és ott temették el a szőke Tisza-partján, ahol ércszobra örökkön hirdetni fogja áldott nevét. ... És azóta nincsen nóta, Amely olyan szépen szólna, S hegedűnek nincs négy húrja, Amely úgy zokogni tudna! Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy nótafája».. Szívünk-lelkünk sír utána! Sír az erdők vadgalambja »S búsan szól a kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy öreg templom nagy harangja!.. .« (Siliga Ferenc.) yszemelynevy siliga ferenc yszemelynevy Siliga Ferenc yszemelynevy siliga yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Siliga yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy siliga ferenc szin_I.0378.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Dankó Pista - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0378.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0378.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22474.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Dankó Pista

Szócikk: Dankó Pista 1858—1903. Nem is igaz tán, csak mese, Egy édes-bús magyar rege... Szegeden a Tisza mentén Élt egyszer egy cigánylegény. Kopott cigány, szegény, árva, Nem volt csak egy nótafája. Nótafája s egy bús szíve... Könnyes gonddal, fájdalommal, Száz édes-bús dallal tele! Ez a szegény, egyszerű tiszaparti cigány­poéta, aki istenáldotta tehetsége révén a magyar dal Petőfije, a kilencvenes évek leghíresebb nótafája lett — Dankó Pista volt. 1858-ban született Szegeden, a felső­városi cigányfertály Hangász uccájában. Atyja, id. Dankó István, híres szegedi cigányzenész volt, akit kilenc éves korában vesztett el. Szegénysége miatt mindössze négy elemi iskolát végezhetett; hegedűlni is csak annyit tudott, amennyire atyja néhanap tanítgatta. Az öreg Dankó Pista halála után annak jóbarátja: Erdélyi Náci, a hírneves szegedi cigánykirály vette pártfogásába, aki felismerve a »rajkó« tehetségét, kitanította a »mesterségre«. Nem is vallott vele szégyent. Dankó Pista tizenöt éves korában mint prímás, már saját zenekara élén működött, Szatymazon. Itt ismerte meg Joó Ferenc egykori szegedi arcképfestő, szatymazi birtokos Ilonka nevű leányát is, akit az apai házból regényes módon megszöktetve, feleségül is vett. Zeneköltői tehetsége huszonnégy éves korában kezdett kibontakozni. Első népdala a »Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni...« volt, melynek szövegét az akkor Szegeden lakó Pósa Lajos írta s melyet zongorára Barna Izsó zeneszerző, a régi Népszínház karnagya tett le. Dankó Pista ezzel a dalával egyszerre ismertté lett. S ez a siker nyitotta meg az édes-bús magyar nóták kiapadhatatlan ősforrását: poéta-lelkét ... Második nagysikerű műve az ugyancsak Pósa Lajos szövegére írt»Habra hab siet « című műdal volt, melyet Blaháné betétszámként Lukácsi Sándor »Rebeka« című népszínművében tett népszerűvé. Ettől kezdve a szegény, kopott szegedi cigánypoéta előtt megnyíltak a pesti zeneműkiadók csukott ajtajai... És Dankó Pista nótafája dalbokrétába borult ... 1886-ban Molnár György »Zsellér - leány« című népszínművének összes dalai már Dankó Pista szerzeményei voltak. A darab szegedi bemutatóján a közönség Dankót két gyönyörű babérkoszorúval tüntette ki, a legszebb dalai pedig: »Páros élet a legszebb a világon ...« és »Isten veled, vén eperfa« elterjedtek az egész országban. 1887-ben írta egyik legelterjedtebb dalát, a »Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány«-t. Ezt követték a »Szőke kislány csitt, csitt, csitt!«, »Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál«, »Egy csillag se ragyog fenn az égen«, »Nem átkozom ibolyakék szemedet«, »Szegedében szokása a leánynak«, »Lemondás« (műdal), »Ne gyónj nekem, minek gyónnál«,, »Hallod, rózsám, Katika«, »Eltörött a hegedűm...« stb., stb. 1894-ben szerzetté a Wekerlének szentelt nótákat, a »Visszajött a fecskemadár«, és »Megmondta régen Wekerle...« Ezeket egész Budapest énekelte. Dalpályázaton mindig Dankó Pista nótái vitték el a babért. Az »Uj Idők«, pályázatán 305 versenytársa közül »Zúg a szélvész, háborog a Balaton« című nótája nyerte a 300 koronás első díjat. Az akkor alig harminchét éves Dankó Pista már 313 dalt szerzett. Ennek a hatalmas dalbokrétának minden szál virágát ki tudná itt felsorolni? De bár Dankó Pista országhírű nótafáján újabb és újabb dalvirágok nyíltak, ez a lelkében oly mérhetetlen gazdag zseni mégis szegény ember maradt. Poétasors ez. Ő csak alkotni tudott, de műveinek értékesítéséhez nem volt tehetsége ... így a híres szegedi nótafa arra is rászorult, hogy hegedűje mellé még vándortarisznyát is akasszon nyakába... 1890-ben daltársulatot szervezett, mellyel több ízben barangolta be az országot. Sőt Oroszországban is járt. Ezen vállalkozásával Dankónak — a pénzszerzésen kívül — még az a nemes célja is volt, hogy a magyar népdalt terjessze s az elszaporodott német daltársulatok hatását egyensúlyozza az országban. Szerzett is egy kis szőllőt a csengődi pusztán, de amikor daltermésének drága fürtjeit már boldogan szüretelhette volna: a kilencvenes évek vége felé betegeskedni kezdett. A sok küzdés, a tenger gond megtörték amúgy is gyenge szervezetét. Fellépő tüdőbaja ellen Wlassics Gyula kultuszminiszter és író barátai San Remóba küldték,- de már meggyógyulni nem tudott,.. Bánatos két mély szemében, Gyilkos láz gyúlt minden éjjen, Dalos keble egyre horpadt... Nótás lelke sorvadt... sorvadt... Mikor hattyú-dalát írta, Minden könnyét belesírta: »Most van a nap lemenőbe ...« S eltörött a Dankó Pista szépen szóló hegedűje... Igen. Eltörött... 1903. márc. 29-én, 45 éves korában, szerető hitvese karjában elpattant dalos szívének édesbúsan zengő húrja,... A magyar dal trubadúrja, a mélabús magyar nóták sokat szenvedett költője meghalt. Holttestét Budapestről Szegedre szállították és ott temették el a szőke Tisza-partján, ahol ércszobra örökkön hirdetni fogja áldott nevét. ... És azóta nincsen nóta, Amely olyan szépen szólna, S hegedűnek nincs négy húrja, Amely úgy zokogni tudna! Dankó Pista nótafája».. Szívünk-lelkünk sír utána! Sír az erdők vadgalambja »S búsan szól a kecskeméti öreg templom nagy harangja!.. .« (Siliga Ferenc.) szin_I.0378.pdf I