Címszó: Deák Péter - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0386.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0386.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22529.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Deák
Péter
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522516.htm
Szócikk: Deák Péter színigazgató, sz. 1857-ben,
(születés
éve) Kolozsvárott, (megye) megh.
1909. márc. 7-én, Budapesten, (Budapest)
Tanulmányai befejezése után 1877. (időpont) okt.
1-én Szathmáry Károlynál (személy) (információ)
színpadra lépett Brassóban. (megye) 1897.
(időpont)
okt. havában megülte 20 éves jubileumát a »Cornevillei harangok«-ban, (cím) (információ)
Gáspár apó (szerep) (információ)
szerepében, Brassóban; (megye) 25 éves
jubileuma 1902. (időpont) márc.
havában Sopronban, (megye) ugyancsak
a »Cornevillei harangok«-ban (cím) (információ)
volt. 1903-ban (időpont) az
Orsz. Színészegyesület (intézmény)
pénztárosa lett. Ö alapította az u. n. »Petykó fillérek« (intézmény)
(Petykó (személy)
volt a bizalmas neve) intézményét, (L. o.), mellyel a kisnyugdíjasokat, özvegyeket
és árvákat segélyezte minden évben; sok szegény színész szeméből törölte le velök
a könnyet, Első neje: Vlád Gizella (személy) (dr.
Berger Vilmosné), (személy) sz.
1869-ben, (születés
éve) megh. 1916. júl. 31-én, Désen. (megye) 1897-ben
(időpont)
a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
primadonnája volt. A vidékről szerződtette
Relle Iván, (személy)
(információ)
a színház első igazgatója; majd amikor Beöthy
László (személy)
(információ)
lett a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója, Komáromi Mariskával (személy) (információ)
kellett megosztania szerepkörét, sőt mellette
háttérbe is szorult. Aztán egy sereg fiatal tehetség támadt a Rákosi Szidi (személy) (információ)
és Beöthy László (személy) (információ)
keze alatt, akik új hangot hoztak a színpadra
és Vlád Gizella (személy) jobbnak
látta elvonulni. Utolsó fellépte a »Balek«-ben (cím) volt 1899.
(időpont)
okt. 27-én. Ezután férjhez ment és nem tért vissza a színpadra soha többé. Tehetséges
színésznő volt s terjedelmes hangja, szép megjelenése predesztinálták rá, hogy primadonna
legyen. Második neje: Kovacsis Margit, (személy) színésznő,
sz. 1881-jan. (születés
éve) 8-án, Hódmezővásárhelyen, (megye) ahol
primadonna volt. Már mint gyermekszereplő feltűnt az operettekben. Ezután Szatmárra
(megye) (információ)
vitték a zárdába. Ez időben anyja Deák Péternél
(személy)
(információ)
volt szerződve, Székesfehérvárott. (megye) Az igazgató
rábeszélésére ő is kapott szerződést és mint naiva aratta első sikereit. 17 éves
korában Deák Péterhez (személy) (információ)
ment nőül, aki akkor a zombori színház (intézmény)
(információ)
igazgatója volt. 10 évig primadonna volt,
férje halála után, 33 éves korában komikának szerződött Pozsonyba, (megye) majd
nyugdíjba ment. 25 éves jubileumát Sátoraljaújhelyen (megye) ünnepelte
meg, ahol okiratot kapott a várostól. Kecskeméten (megye) fejezte
be 30 éves működését. szin_I.0386.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Deák Péter címszóvég 22529 Szócikk: Deák
Péter színigazgató, sz. 1857-ben, Kolozsvárott, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megh.
1909. márc. 7-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Tanulmányai befejezése után 1877. xevtizedx 1875 okt. xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 1-én Szathmáry Károlynál yszemelynevy szathmáry károly
yszemelynevy Szathmáry Károly yszemelynevy szathmáry yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színpadra
lépett Brassóban. ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye
ykodvegy 1897. xevtizedx 1895 okt. xtalanevtizedx 1905 havában megülte 20 éves jubileumát
a »Cornevillei harangok«-ban, ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei
harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy
harangok ycimy ykodvegy Gáspár apó yszerepy gáspár apó yszerepy Gáspár apó
yszerepy gáspár yszerepy apó yszerepy yszerepy Gáspár yszerepy apó yszerepy
ykodvegy szerepében, Brassóban; ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey
brassó megye ykodvegy 25 éves jubileuma 1902. xevtizedx 1905 márc. havában Sopronban,
ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy ugyancsak a
»Cornevillei harangok«-ban ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei
harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy
harangok ycimy ykodvegy volt. 1903-ban az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy
orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy pénztárosa lett. Ö alapította az u. n. »Petykó fillérek« yintezmenyy
petykó fillérek yintezmenyy Petykó f yintezmenyy petykó yintezmenyy fillérek
yintezmenyy yintezmenyy Petykó yintezmenyy f yintezmenyy ykodvegy (Petykó yszemelynevy
petykó yszemelynevy Petykó yszemelynevy petykó yszemelynevy yszemelynevy Petykó
yszemelynevy ykodvegy volt a bizalmas neve) intézményét, (L. o.), mellyel a kisnyugdíjasokat,
özvegyeket és árvákat segélyezte minden évben; sok szegény színész szeméből törölte
le velök a könnyet, Első neje: Vlád Gizella yszemelynevy vlád gizella
yszemelynevy Vlád Gizella yszemelynevy vlád yszemelynevy gizella yszemelynevy
yszemelynevy Vlád yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy (dr. Berger Vilmosné),
yszemelynevy dr. berger vilmosne yszemelynevy dr. Berger Vilmosné yszemelynevy
dr. yszemelynevy berger yszemelynevy vilmosne yszemelynevy yszemelynevy dr.
yszemelynevy Berger yszemelynevy Vilmosné ysz sz. 1869-ben, xevtizedx 1865 megh.
xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 1916. júl. 31-én, Désen. ytelepulesy
dés ytelepulesy Dés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy 1897-ben xevtizedx
1895 a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy primadonnája volt. A vidékről szerződtette Relle
Iván, yszemelynevy relle iván yszemelynevy Relle Iván yszemelynevy relle
yszemelynevy iván yszemelynevy yszemelynevy Relle yszemelynevy Iván
yszemelynevy ykodvegy a színház első igazgatója; majd amikor Beöthy László yszemelynevy
beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy lett a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy igazgatója, Komáromi Mariskával yszemelynevy
komáromi mariska yszemelynevy Komáromi Mariská yszemelynevy komáromi
yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Komáromi yszemelynevy Mariská
yszemelynevy ykodvegy kellett megosztania szerepkörét, sőt mellette háttérbe is
szorult. Aztán egy sereg fiatal tehetség támadt a Rákosi Szidi yszemelynevy
rákosi szidi yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi
yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy és Beöthy
László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy
beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy keze alatt, akik új hangot hoztak a színpadra és Vlád Gizella
yszemelynevy vlád gizella yszemelynevy Vlád Gizella yszemelynevy vlád
yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Vlád yszemelynevy Gizella
yszemelynevy ykodvegy jobbnak látta elvonulni. Utolsó fellépte a »Balek«-ben ycimy
balek ycimy Balek ycimy balek ycimy ycimy Balek ycimy ykodvegy volt 1899. okt. 27-én.
Ezután férjhez ment és nem tért vissza a színpadra soha többé. Tehetséges színésznő
volt s terjedelmes hangja, szép megjelenése predesztinálták rá, hogy primadonna
legyen. Második neje: Kovacsis Margit, yszemelynevy kovacsis margit
yszemelynevy Kovacsis Margit yszemelynevy kovacsis yszemelynevy margit
yszemelynevy yszemelynevy Kovacsis yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy színésznő,
sz. 1881-jan. xevtizedx 1885 8-án, xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Hódmezővásárhelyen,
ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy Hódmezővásárhely ymegyey csongrád
megye ykodvegy ahol primadonna volt. Már mint gyermekszereplő feltűnt az operettekben.
Ezután Szatmárra ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye
ykodvegy vitték a zárdába. Ez időben anyja Deák Péternél yszemelynevy deák
péter yszemelynevy Deák Péter yszemelynevy deák yszemelynevy péter yszemelynevy
yszemelynevy Deák yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy volt szerződve,
Székesfehérvárott. ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár
ymegyey fejér megye ykodvegy Az igazgató rábeszélésére ő is kapott szerződést és
mint naiva aratta első sikereit. 17 éves korában Deák Péterhez yszemelynevy
deák péter yszemelynevy Deák Péter yszemelynevy deák yszemelynevy péter
yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy ment nőül,
aki akkor a zombori színház yintezmenyy zombori színház yintezmenyy zombori
yintezmenyy zombori yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy zombori
yintezmenyy ykodvegy igazgatója volt. 10 évig primadonna volt, férje halála után,
33 éves korában komikának szerződött Pozsonyba, ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy majd nyugdíjba ment. 25 éves jubileumát Sátoraljaújhelyen
ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye
ykodvegy ünnepelte meg, ahol okiratot kapott a várostól. Kecskeméten ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy fejezte
be 30 éves működését. szin_I.0386.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Deák Péter - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0386.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0386.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22529.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Deák
Péter
Szócikk: Deák Péter színigazgató, sz. 1857-ben,
Kolozsvárott, megh. 1909. márc. 7-én, Budapesten, Tanulmányai befejezése után 1877.
okt. 1-én Szathmáry Károlynál színpadra lépett Brassóban. 1897. okt. havában megülte
20 éves jubileumát a »Cornevillei harangok«-ban, Gáspár apó szerepében, Brassóban;
25 éves jubileuma 1902. márc. havában Sopronban, ugyancsak a »Cornevillei harangok«-ban
volt. 1903-ban az Orsz. Színészegyesület pénztárosa lett. Ö alapította az u. n.
»Petykó fillérek« (Petykó volt a bizalmas neve) intézményét, (L. o.), mellyel a
kisnyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat segélyezte minden évben; sok szegény színész
szeméből törölte le velök a könnyet, Első neje: Vlád Gizella (dr. Berger Vilmosné),
sz. 1869-ben, megh. 1916. júl. 31-én, Désen. 1897-ben a Magyar Színház primadonnája
volt. A vidékről szerződtette Relle Iván, a színház első igazgatója; majd amikor
Beöthy László lett a Magyar Színház igazgatója, Komáromi Mariskával kellett megosztania
szerepkörét, sőt mellette háttérbe is szorult. Aztán egy sereg fiatal tehetség támadt
a Rákosi Szidi és Beöthy László keze alatt, akik új hangot hoztak a színpadra és
Vlád Gizella jobbnak látta elvonulni. Utolsó fellépte a »Balek«-ben volt 1899. okt.
27-én. Ezután férjhez ment és nem tért vissza a színpadra soha többé. Tehetséges
színésznő volt s terjedelmes hangja, szép megjelenése predesztinálták rá, hogy primadonna
legyen. Második neje: Kovacsis Margit, színésznő, sz. 1881-jan. 8-án, Hódmezővásárhelyen,
ahol primadonna volt. Már mint gyermekszereplő feltűnt az operettekben. Ezután Szatmárra
vitték a zárdába. Ez időben anyja Deák Péternél volt szerződve,
Székesfehérvárott. Az igazgató rábeszélésére ő is kapott szerződést és mint naiva
aratta első sikereit. 17 éves korában Deák Péterhez ment nőül, aki akkor a zombori
színház igazgatója volt. 10 évig primadonna volt, férje halála után, 33 éves korában
komikának szerződött Pozsonyba, majd nyugdíjba ment. 25 éves jubileumát Sátoraljaújhelyen
ünnepelte meg, ahol okiratot kapott a várostól. Kecskeméten fejezte be 30 éves működését.
szin_I.0386.pdf I