Címszó: Deák Péter - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0386.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0386.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22529.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Deák Péter

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522516.htm

 

Szócikk: Deák Péter színigazgató, sz. 1857-ben, (születés éve) Kolozsvárott, (megye) megh. 1909. márc. 7-én, Budapesten, (Budapest) Tanulmányai befejezése után 1877. (időpont) okt. 1-én Szathmáry Károlynál (személy) (információ)  színpadra lépett Brassóban. (megye) 1897. (időpont) okt. havában megülte 20 éves jubileumát a »Cornevillei harangok«-ban, (cím) (információ)  Gáspár apó (szerep) (információ)  szerepében, Brassóban; (megye) 25 éves jubileuma 1902. (időpont) márc. havában Sopronban, (megye) ugyancsak a »Cornevillei harangok«-ban (cím) (információ)  volt. 1903-ban (időpont) az Orsz. Színészegyesület (intézmény) pénztárosa lett. Ö alapította az u. n. »Petykó fillérek« (intézmény) (Petykó (személy) volt a bizalmas neve) intézményét, (L. o.), mellyel a kisnyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat segélyezte minden évben; sok szegény színész szeméből törölte le velök a könnyet, Első neje: Vlád Gizella (személy) (dr. Berger Vilmosné), (személy) sz. 1869-ben, (születés éve) megh. 1916. júl. 31-én, Désen. (megye) 1897-ben (időpont) a Magyar Színház (intézmény) (információ)  primadonnája volt. A vidékről szerződtette Relle Iván, (személy) (információ)  a színház első igazgatója; majd amikor Beöthy László (személy) (információ)  lett a Magyar Színház (intézmény) (információ)  igazgatója, Komáromi Mariskával (személy) (információ)  kellett megosztania szerepkörét, sőt mellette háttérbe is szorult. Aztán egy sereg fiatal tehetség támadt a Rákosi Szidi (személy) (információ)  és Beöthy László (személy) (információ)  keze alatt, akik új hangot hoztak a színpadra és Vlád Gizella (személy) jobbnak látta elvonulni. Utolsó fellépte a »Balek«-ben (cím) volt 1899. (időpont) okt. 27-én. Ezután férjhez ment és nem tért vissza a színpadra soha többé. Tehetséges színésznő volt s terjedelmes hangja, szép megjelenése predesztinálták rá, hogy primadonna legyen. Második neje: Kovacsis Margit, (személy) színésznő, sz. 1881-jan. (születés éve) 8-án, Hódmezővásárhelyen, (megye) ahol primadonna volt. Már mint gyermekszereplő feltűnt az operettekben. Ezután Szatmárra (megye) (információ)  vitték a zárdába. Ez időben anyja Deák Péternél (személy) (információ)  volt szerződve, Székesfehérvárott. (megye) Az igazgató rábeszélésére ő is kapott szerződést és mint naiva aratta első sikereit. 17 éves korában Deák Péterhez (személy) (információ)  ment nőül, aki akkor a zombori színház (intézmény) (információ)  igazgatója volt. 10 évig primadonna volt, férje halála után, 33 éves korában komikának szerződött Pozsonyba, (megye) majd nyugdíjba ment. 25 éves jubileumát Sátoraljaújhelyen (megye) ünnepelte meg, ahol okiratot kapott a várostól. Kecskeméten (megye) fejezte be 30 éves működését. szin_I.0386.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Deák Péter címszóvég 22529 Szócikk: Deák Péter színigazgató, sz. 1857-ben, Kolozsvárott, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megh. 1909. márc. 7-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Tanulmányai befejezése után 1877. xevtizedx 1875 okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1-én Szathmáry Károlynál yszemelynevy szathmáry károly yszemelynevy Szathmáry Károly yszemelynevy szathmáry yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színpadra lépett Brassóban. ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy 1897. xevtizedx 1895 okt. xtalanevtizedx 1905 havában megülte 20 éves jubileumát a »Cornevillei harangok«-ban, ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy Gáspár apó yszerepy gáspár apó yszerepy Gáspár apó yszerepy gáspár yszerepy apó yszerepy yszerepy Gáspár yszerepy apó yszerepy ykodvegy szerepében, Brassóban; ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy 25 éves jubileuma 1902. xevtizedx 1905 márc. havában Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy ugyancsak a »Cornevillei harangok«-ban ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy volt. 1903-ban az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy pénztárosa lett. Ö alapította az u. n. »Petykó fillérek« yintezmenyy petykó fillérek yintezmenyy Petykó f yintezmenyy petykó yintezmenyy fillérek yintezmenyy yintezmenyy Petykó yintezmenyy f yintezmenyy ykodvegy (Petykó yszemelynevy petykó yszemelynevy Petykó yszemelynevy petykó yszemelynevy yszemelynevy Petykó yszemelynevy ykodvegy volt a bizalmas neve) intézményét, (L. o.), mellyel a kisnyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat segélyezte minden évben; sok szegény színész szeméből törölte le velök a könnyet, Első neje: Vlád Gizella yszemelynevy vlád gizella yszemelynevy Vlád Gizella yszemelynevy vlád yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Vlád yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy (dr. Berger Vilmosné), yszemelynevy dr. berger vilmosne yszemelynevy dr. Berger Vilmosné yszemelynevy dr. yszemelynevy berger yszemelynevy vilmosne yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Berger yszemelynevy Vilmosné ysz sz. 1869-ben, xevtizedx 1865 megh. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 1916. júl. 31-én, Désen. ytelepulesy dés ytelepulesy Dés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy 1897-ben xevtizedx 1895 a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy primadonnája volt. A vidékről szerződtette Relle Iván, yszemelynevy relle iván yszemelynevy Relle Iván yszemelynevy relle yszemelynevy iván yszemelynevy yszemelynevy Relle yszemelynevy Iván yszemelynevy ykodvegy a színház első igazgatója; majd amikor Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy lett a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy igazgatója, Komáromi Mariskával yszemelynevy komáromi mariska yszemelynevy Komáromi Mariská yszemelynevy komáromi yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Komáromi yszemelynevy Mariská yszemelynevy ykodvegy kellett megosztania szerepkörét, sőt mellette háttérbe is szorult. Aztán egy sereg fiatal tehetség támadt a Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi szidi yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy és Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy keze alatt, akik új hangot hoztak a színpadra és Vlád Gizella yszemelynevy vlád gizella yszemelynevy Vlád Gizella yszemelynevy vlád yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Vlád yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy jobbnak látta elvonulni. Utolsó fellépte a »Balek«-ben ycimy balek ycimy Balek ycimy balek ycimy ycimy Balek ycimy ykodvegy volt 1899. okt. 27-én. Ezután férjhez ment és nem tért vissza a színpadra soha többé. Tehetséges színésznő volt s terjedelmes hangja, szép megjelenése predesztinálták rá, hogy primadonna legyen. Második neje: Kovacsis Margit, yszemelynevy kovacsis margit yszemelynevy Kovacsis Margit yszemelynevy kovacsis yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Kovacsis yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1881-jan. xevtizedx 1885 8-án, xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Hódmezővásárhelyen, ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy Hódmezővásárhely ymegyey csongrád megye ykodvegy ahol primadonna volt. Már mint gyermekszereplő feltűnt az operettekben. Ezután Szatmárra ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy vitték a zárdába. Ez időben anyja Deák Péternél yszemelynevy deák péter yszemelynevy Deák Péter yszemelynevy deák yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy volt szerződve, Székesfehérvárott. ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Az igazgató rábeszélésére ő is kapott szerződést és mint naiva aratta első sikereit. 17 éves korában Deák Péterhez yszemelynevy deák péter yszemelynevy Deák Péter yszemelynevy deák yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy ment nőül, aki akkor a zombori színház yintezmenyy zombori színház yintezmenyy zombori yintezmenyy zombori yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy zombori yintezmenyy ykodvegy igazgatója volt. 10 évig primadonna volt, férje halála után, 33 éves korában komikának szerződött Pozsonyba, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy majd nyugdíjba ment. 25 éves jubileumát Sátoraljaújhelyen ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy ünnepelte meg, ahol okiratot kapott a várostól. Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy fejezte be 30 éves működését. szin_I.0386.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Deák Péter - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0386.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0386.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22529.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Deák Péter

Szócikk: Deák Péter színigazgató, sz. 1857-ben, Kolozsvárott, megh. 1909. márc. 7-én, Budapesten, Tanulmányai befejezése után 1877. okt. 1-én Szathmáry Károlynál színpadra lépett Brassóban. 1897. okt. havában megülte 20 éves jubileumát a »Cornevillei harangok«-ban, Gáspár apó szerepében, Brassóban; 25 éves jubileuma 1902. márc. havában Sopronban, ugyancsak a »Cornevillei harangok«-ban volt. 1903-ban az Orsz. Színészegyesület pénztárosa lett. Ö alapította az u. n. »Petykó fillérek« (Petykó volt a bizalmas neve) intézményét, (L. o.), mellyel a kisnyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat segélyezte minden évben; sok szegény színész szeméből törölte le velök a könnyet, Első neje: Vlád Gizella (dr. Berger Vilmosné), sz. 1869-ben, megh. 1916. júl. 31-én, Désen. 1897-ben a Magyar Színház primadonnája volt. A vidékről szerződtette Relle Iván, a színház első igazgatója; majd amikor Beöthy László lett a Magyar Színház igazgatója, Komáromi Mariskával kellett megosztania szerepkörét, sőt mellette háttérbe is szorult. Aztán egy sereg fiatal tehetség támadt a Rákosi Szidi és Beöthy László keze alatt, akik új hangot hoztak a színpadra és Vlád Gizella jobbnak látta elvonulni. Utolsó fellépte a »Balek«-ben volt 1899. okt. 27-én. Ezután férjhez ment és nem tért vissza a színpadra soha többé. Tehetséges színésznő volt s terjedelmes hangja, szép megjelenése predesztinálták rá, hogy primadonna legyen. Második neje: Kovacsis Margit, színésznő, sz. 1881-jan. 8-án, Hódmezővásárhelyen, ahol primadonna volt. Már mint gyermekszereplő feltűnt az operettekben. Ezután Szatmárra vitték a zárdába. Ez időben anyja Deák Péternél volt szerződve, Székesfehérvárott. Az igazgató rábeszélésére ő is kapott szerződést és mint naiva aratta első sikereit. 17 éves korában Deák Péterhez ment nőül, aki akkor a zombori színház igazgatója volt. 10 évig primadonna volt, férje halála után, 33 éves korában komikának szerződött Pozsonyba, majd nyugdíjba ment. 25 éves jubileumát Sátoraljaújhelyen ünnepelte meg, ahol okiratot kapott a várostól. Kecskeméten fejezte be 30 éves működését. szin_I.0386.pdf I