Címszó: Debreceni színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0387.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0387.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22538.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Debreceni színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522532.htm

 

Szócikk: Debreceni színészet Debrecenben (megye) 1798. (időpont) aug. 11-én tartották az első színielőadást a »Fehér ló« (intézmény) (információ)  udvarán épített nyári színházban az erdélyi (ország) (információ)  színészek »Nemzeti Játszó Társaság« (intézmény) (információ)  név alatt. A legrégibb fennmaradt színlapok egyike az »Indusok Angliában« (cím) című vígjátékról szól, amelyet 1798. (időpont) aug. 19-én adtak elő. Ez volt a 8-ik előadás. A társulat 14 tagból állott, nevezetesebbek: Kócsi Patkó János (személy) (információ)  és neje, Gidófalvi Jancsó Pál, (személy) Sehy Ferenc, (személy) (információ)  Kontz János (személy) (információ)  és neje, Láng Ádám János, (személy) (információ)  Sáska János, (személy) (információ)  Medve, (személy) (információ)  stb. 1804. (időpont) nov. 7-én gróf Károlyi Józsefné (személy) (információ)  megyeri családi színházának (intézmény) (információ)  teljes gazdag felszerelését a debreceni színtársulatnak (intézmény) (információ)  adományozta, aminek jó hatása volt a színészet felvirágzására. Az erdélyi (ország) (információ)  színészek (Wesselényi Miklós (személy) (információ)  pártfogoltjai) minden évben felkeresik Debrecent. (megye) 1804-ben (időpont) a »Fehér ló« (intézmény) (információ)  udvarán épített fabódé színház leégett s újra felépítették. 1805-ben (időpont) Ernyi Mihály (személy) (információ)  az igazgató. 1808-ban (időpont) a legnagyobb fizetése volt Jancsó Pálnak, (személy) (információ)  havonként 50 forintot kapott. Székely János (személy) (információ)  40 frtos szerződést kötött, neje Ungár Anikó (személy) (információ)  35 frtot kapott, stb. 1809-ben (időpont) készültek Debrecenben (megye) az első páholyok; mindössze 6 és mindenikbe 4 személy fért el. 1811-től (időpont) 3 évig Gulácsy Antal (személy) (információ)  veszi át a színház vezetését. A tagok ezen időben a következők voltak: Éder György, (személy) (információ)  Sáska János, (személy) (információ)  Kántor Gerzson (személy) (információ)  és neje, Balogh István, (személy) (információ)  Horváth, (személy) (információ)  Simonffy, (személy) Udvarhelyi Miklós, (személy) (információ)  Némethy Györgyné, (személy) (információ)  Juhász Juliánna, (személy) (információ)  stb. 1814. (időpont) febr. 1-én dr. Sándorffy József (személy) nagyváradi (megye) főorvos 10 évre bérbe veszi a színházat. Ekkor fejlődik ki a debrecen— (megye) nagyváradi (megye) színészet nemes hivatása. Ez a szövetség 1824-ben, (időpont) Sándorffy (személy) halálával felbomlik. Ekkor Láng Ádám (személy) (információ)  veszi át a társulatot. 1825-ben (időpont) Megyeri Károly (személy) (információ)  itt az igazgató, 1826-ban (időpont) Éder György. (személy) (információ)  1828-ban (időpont) itt működik Pergő Celesztin, (személy) (információ)  1829-30- (időpont) ban Déryné, (személy) (információ)  Pályi Elek, (személy) (információ)  Szentpétery Zsigmond, (személy) (információ)  Szerdahelyi József, (személy) (információ)  Egressy Gábor. (személy) (információ)  1830-ban (időpont) akassai (megye) társulat (»Felsőmagyarországi pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság«) (intézmény) keresi fel a várost. 1833—34- (időpont) ben is ez a társulat járt Debrecenben. (megye) Az első színház leégése óta a Szűcs- (személy) (információ)  vagy Varga-színben (személy) (információ)  voltak az előadások. 1835. (időpont) aug. 1-ső napján a Harmincados-közben Nánássy Gábor (személy) (információ)  tanácsnok megnyitja az új színházat »Mátyás király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme« (cím) (információ)  c. eredeti vígjátékkal, írta Kovács Pál (személy) (információ)  orvos. E színházban 25 évnél tovább szolgálták a magyar Tháliát. Itt játszott: Éder György, (személy) (információ)  Csabay Pál, (személy) (információ)  Fáncsy Lajos, (személy) (információ)  László József (személy) (információ)  és Szákffy József (személy) (információ)  színtársulata. 1836. (időpont) márc. 3-án itt lépett színpadra Arany János (személy) (információ)  az »Ördög Róbert«-ben. (cím) (információ)  1837-ben (időpont) Szákffy, (személy) (információ)  azután 1840-ig (időpont) Éder György (személy) (információ)  az igazgató. A további években a következő igazgatók nyerik el a debreceni színházat: (intézmény) (információ)  1844—45-ben (időpont) Komáromy Sámuel, (személy) (információ)  Könyves Lajos, (személy) (információ)  Váradi Pál (személy) (információ)  és Fejér Károly; (személy) (információ)  1846—47-ben (időpont) Feleky Miklós, (személy) (információ)  1848—49-ben (időpont) Abday Sándor. (személy) (információ)  1851-ben (időpont) ismét Abday, (személy) (információ)  utána Feleky (személy) (információ)  és Láng Boldizsár, (személy) (információ)  1852-ben (időpont) Csabay Pál, (személy) (információ)  1853-tól (időpont) 1856-ig (időpont) Csabay (személy) (információ)  és Láng (személy) (információ)  felváltva; 1857-ben (időpont) Hetényi József (személy) (információ)  és Molnár György, (személy) (információ)  1858-ban (időpont) ismét Csabay Pál, (személy) (információ)  1860-ban (időpont) Latabár Endre. (személy) (információ)  1861. (időpont) aug. 21-én Skalnitzky Antal (személy) (információ)  és Mecsey Imre (személy) megkezdik az új színház felépítését. Míg az új színbáz felépült, Reszler István (személy) színházigazgató egy fából épült színkört építtetett a Péterfia ucca elején, melyben 1861- (időpont) től 1865-ig (időpont) játszott. Az új színház megnyílt 1865. (időpont) okt. 7-én. Színre került Katona József (személy) (információ)  »Bánk bán«-ja. (cím) (információ)  Jókai (személy) (információ)  írta a prológusi, hatásosan elszavalta Jókainé Laborfalvi Róza. (személy) (információ)  A prológus szövege: Egy kincse van minden nemzetnek adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv. Bálvány ez, mely előtt találkozik Az ellentétek minden árnyalatja És egytestvérnek vallja ott magát. Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon elmerengő idegen, Hogy ezt mi úgy szeretjük, ne csodáld. Nekünk e kincs volt századok során Multunk, reményünk, jelenünk, S mert benne élünk, kell, hogy érte éljünk. Volt a magyarnak fényes éve is, S dicső korának hős emlékeit Fegyver hegyével égbe írta fel. De csillag és dicsőség messze vannak, Ám ősi nyelve hódításait Az élő földre írta szellemével. Te anyanyelvünk tiszta őrhelye, Magyarnak épült ősi Debrecen! (megye) Mentsvára féltett szellemkincseinknek. Sok századon át, amíg nemzetünk Létért ontotta vérét, — egyedül Te őrzéd a magyar Helikont. A harcosok hosszú, súlyos éveiben Oly sok viszályt kiáll ott nemzetünknek Meghódíthatlan vára Te valál. Pedig nem voltak sziklasáncaid, Itt menhelyet és ápolót talált, S hálából kincsét mind e helyre hordta. Körül vihar dult, villám csattogott, Hazánk virágát fegyver tépte le, S a vész szétszórta a hulló levélt. Balsors kitörlé a lét könyviből, Önnön vérünkkel, nemzetünk nevét, S port hinte rá, hogy meg se lássa többé. Te akkor is megőrzésd kincsedet: Fegyver nem, tűz nem vette tőled el, Sem úr szavának csábja meg nem ejte. Te, a szegény, a megvetett anyának, Ős szellemünknek hű tanyája lettél, S ápolgatád, míg újraifjodott. S mit fegyver veszte hős apák kezében, Azt tollal, ésszel, csengő dal szavával A bölcs utódok újra visszavívták. És újra Kárpátoktól (ország) Adriáig (ország) Lett élő nemzet a magyar s Te abban Mekkája a tudós zarándokoknak. Te szülted a tudóst, ki felvilágolt, Te szülted a hit buzgó pásztorát, S a költőt, kinek hangja most is ég. Légy üdvözölve ősi Debrecen (megye) E templomünnepélyen, mert bizonnyal Hol nyelvoltárod áll, egy templom az. A szó, mely üdvözöl, ezt mondja: »most«, S a szó, mely »egykor« számon fogja kérni, »Miért ez oltár ?« ezt idézi majd. Miért ez oltár ? Honfiáldozatra. Az egyik szellemét áldozza annak, részvétit más: — s mind kettő áldozat. A honi nyelvnek ihletett hirdetője, Kinek szívében ég az égi szikra, Tanítson itten híven érezni. Tanítson hőn szeretni: — hű szívet, Drága hazát és fényes őserényt; Szeretni mindazt, ami szép s igaz. Hirdesse élő, látható alakban A megdicsőült ősök tetteit, Hogy lelkesüljön rajtuk nemzedékünk, Hirdesse bűnnek torló büntetését, Sújtsa hibánkat és javítsa azt, Mutassa fel, mi bennünk szép és nemes. Legyen világos tükre életünknek; A népszokást, az ősi hagyományt Emlékbe vésve, tartogassa fenn. S amit költőknek lelke ránk hagyott, A.z égi szép költészet hangzatát, Zendítse meg művészet hő szaván: Hogy hallja minden s higyje, hogyha hallá, Hogy nincs a földnek édesebb zenéje, Mint a magyar szó, művész ajkain. »Ezért az oltár!« És nem hogy hízelegjen A kor hibáinak, a rossz divatnak S visszhangot adjon korcs ízlés szavának. Nem, hogy legyezze könnyelmű ledérség, Tréfának öltözött botlásait, És édes mérget töltsön a szívekbe. Nem, hogy fület csiklandó pengetéssel A gondolattól elszoktassa népünk, Érzékhez szólva, értelem helyett. A puritán hit ősi városában Hiú látványnak nem, — csak szellemünknek Épülhetett e ház: — »azért ez oltár!«, — S áldott legyen a kéz, mely építé, Áldott a szív, amely kigondolá, Áldott a nép, mely érte áldozott, Áldott a szellem, mely föntartja ezt, S áldott a hon, melynek szolgálni fog. Jókainé (személy) (információ)  játszotta egyébként Gertrudist (szerep) is, Molnár György (személy) (információ)  »Bánk«-ja, (szerep) (információ)  Rónai Gyula (személy) (információ)  »Petur«-ja (szerep) emelték az előadás fényét; Biberach: (szerep) (információ)  Gárdonyi Antal, (személy) (információ)  Tiborc: (szerep) (információ)  Dózsa József (személy) (információ)  volt, míg Melindát (szerep) Libera Gizella (személy) (információ)  alakította. Reszler Istvánt, (személy) — egy gazdag budai (Budapest) polgár fiát 3 évre választották meg igazgatónak, aki hiába szervezett kiváló művészekből álló opera-, operett- és drámai-együttest, 1866. (időpont) tavaszán csődbe jutott. Ekkor alakult meg a debreceni Színügyegylet, (intézmény) (információ)  mely a színháznak úgy művészi, mint anyagi irányítását magára vállalván, a város közönségének jelentős anyagi és erkölcsi gyámolítása mellett megteremtette a magyar színészet történetében annyira emlékezetes, »debreceni intendaturát«. (intézmény) (információ)  Soha az ország vidéki városaiban olyan magas színvonalon álló művésztársulat nem működött sem azelőtt, sem azután, mint az intendatura kilenc esztendején keresztül a debreceni (megye) színpadon és a társulat állandó nyári állomásán, Nagyváradon. (megye) Élükön Blaha Lujzával, (személy) (információ)  javarészt azok voltak az intendatura társulatának tagjai, akik később a fővárosi Nemzeti Színháznál, (intézmény) (információ)  az 1875-ben (időpont) megnyílt Népszínháznál (intézmény) (információ)  és az 1884-ben (időpont) létesített m. kir. Opera (intézmény) színpadán aratták magasba lendült pályafutásuk sikereit. 1867. (időpont) okt. 1-én megalakult a színészek nyugdíjintézete. Az énekes és drámai együttes díszes névsora után szerényen húzódik meg a segédszínészek közt Petőfi Zoltánnak, (személy) (információ)  a nagy magyar költő fiának neve is, az 1867—68-ik (időpont) évek ki­mutatásában. 1875. (időpont) tavaszán oszlott fel az intendatura, miután sem Kiss Sándor (személy) (információ)  első intendánsa, sem a díszes tisztségben őt követő Serényi Imre (személy) nem tudták feltartóztatni bukásában. Feloszlásának okait Fráter Imre, (személy) (információ)  a Színügyegylet (intézmény) elnöke, a városhoz küldött hivatalos jelentésében a »várost gyászba borító kolerajárványnak, a bécsi (ország) pénzválságnak és az országosan érezhető inségnek« tudja be, de az okok közt ott szerepelnek személyes torzsalkodások is. Az intendatura által korábban befejezett szezont a »Budapesti Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagjaiból alakult népszínmű-társaság« vendégfellépése pótolja 1875. (időpont) nyarán. Tizenkét előadást tartanak nagy művészeink, — ismét csak Blahánéval (személy) élükön. A tíz év műsora imponáló, a magyar klasszikus zeneművészeti, irodalmi törekvéseivel. Az évente 200—210 előadásból 50, az előadásoknak körülbelül egynegyede: opera. 1875. (időpont) őszétől kezdve Temesváry Lajos (személy) (információ)  az igazgató. Kiváló művészember, de a színház anyagi vezetéséhez nem sok szerencséje van. 1878. (időpont) tavaszán az egykor dúsgazdag embernek egész vagyona dobra került. Ez év őszétől kezdve »Magyar Színészegyesület« (intézmény) (információ)  címmel Mándoky Béla (személy) (információ)  alakítja meg első konzorciumát. Komoly művészi törekvések jellemzik a konzorcium három éves működését. 1881-ben (időpont) Krecsányi Ignác (személy) (információ)  lesz az igazgató, aki szintén művészi színvonalon álló előadásokat produkál, de 1884. (időpont) virágvasárnapján mégis fizetésképtelen lesz. 1885-ben (időpont) Aradi Gerő (személy) (információ)  nyitja meg a szezont, melyet nagy anyagi veszteségekkel zár le, visszavonulván a színigazgatástól. 1886-ban (időpont) Nagy Vincét (személy) (információ)  választja meg a város színigazgatónak, aki azonban ez év decemberében csődbe jut. Egy Molnár László, (személy) (információ)  Rónaszéky Gusztáv, (személy) (információ)  Mándoky Béla, (személy) (információ)  Halmay Imre, (személy) (információ)  és Valentin Lajosból (személy) (információ)  álló konzorcium veszi át tőle a színigazgatást, melyet később Valentin Lajos (személy) (információ)  a saját maga felelősségére irányít. Nyomorúságos időket él a debreceni (megye) színészet, bár a társulat művészi kvalitásai a világhírűvé lett Kopácsy Juliskával (személy) (információ)  élükön, elsőranguak. 1890-ben (időpont) Valentin (személy) (információ)  társul veszi magához Gyöngyi Izsót, (személy) (információ)  aki nagyobb Összegű pénzörökséghez jutott, melyet a színházigazgatás az utolsó krajcárig felemésztett. 1891- (időpont) ben a csődbe került igazgatóktól ismét a társulat tagjaiból alakult konzorcium veszi át a színhái vezetését, melynek élén Balassa Jenő, (személy) (információ)  Andorffy Péter, (személy) (információ)  Püspöki Imre, (személy) (információ)  Csiky László (személy) (információ)  és Mátrai József (személy) (információ)  áll. A színtársulat felsegélyezésére mentőakciót indít a város, Jászai Mari (személy) (információ)  vendégszerepléssel igyekszik a bajba jutottak ínséges helyzetén segíteni. 1891-ben (időpont) Leszkay András (személy) (információ)  földbirtokos vállalkozik a színház igazgatására. Nagy ambícióval kezd az igazgatáshoz, szakemberekkel véve körül magát. Leszkay (személy) (információ)  nak hervadhatatlan érdemei vannak a debreceni (megye) színészet újból való felvirágoztatása körül. Méltó utódja a kiváló művész, Tiszay Dezső, (személy) (információ)  aki 1893. (időpont) őszétől kezdve igazgatja a színházat. 1896-ban (időpont) Komjáthy János (személy) (információ)  lesz a színigazgató, előbbieknek méltó tanítványa. A debreceni (megye) színészet 100 éves jubileuma 1898. (időpont) nov. 27-én zajlott le. A vármegyeházán díszgyűlés volt, utána a vármegyeház falába elhelyezett márvány emléktábla ünnepies leleplezése következett, melynek ez a felirata: »E ház udvarán a városi tanács által épített _ színpadon tartotta Debrecen (megye) sz. kir. városában az első előadást Báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága, (intézmény) (információ)  1798. (időpont) augusztus 11-ik napján. A századik évforduló emlékére kegyelettel a mult iránt, buzdításul a jövőre, a Csokonai-kör.« (intézmény) Délután megnyitották a színészeti kiállítást, melyen kb. 4000 darab különböző érdekes tárgy volt látható. Este Komjáthy János (személy) (információ)  társulata díszelőadást tartott, Prielle Kornélia, (személy) (információ)  Mándoky Béla (személy) (információ)  és neje, Újházi Ede, (személy) E. Kovács Gyula, (személy) Foltényi Vilmos (személy) (információ)  és Zilahy Gyula (személy) (információ)  vendégfelléptével. Az előadást Kőrössy Kálmán (személy) (információ)  prológusa vezette be, utána Kisfaludy Károly (személy) (információ)  »A fösvény« (cím) vígjátéka következett, majd a »Bánk bán« (cím) (információ)  II. felvonása, melyben E. Kovács Gyula (személy) Petur bánt, (szerep) Mándoky Béla (személy) (információ)  a bánt (szerep) (információ)  játszotta; ezután az »Aranylakodalom« (cím) (információ)  c. dramolettet adták, ezt követte Szigligeti (személy) (információ)  »Cigány«-a; (cím) (információ)  majd a »Hunyadi László« (cím) (információ)  opera II. szakasza; az »Ember tragédiája« (cím) (információ)  8-ik színe, végül apotheozis zárta be az ünnepi előadást. Komjáthy Jánost (személy) (információ)  hat évi elismert működése után Makó Lajos (személy) (információ)  követi a sorban, majd 1905. (időpont) szept. havában Zilahy Gyula (személy) (információ)  lesz az igazgató. Ez év okt. havában díszes ünnepet rendezett az új igazgató a színház fennállásának 40 éves jubileumára, melynek programmja volt: prológ, dalok, »Bánk bán« (cím) (információ)  Mándoky Bélával, (személy) (információ)  Gárdonyi Antallal, (személy) (információ)  (II. felv.) és a »Falu rossza« (cím) (információ)  Blaha Lujzával, (személy) (információ)  Finom Rózsi (szerep) szerepében. 1908-ban (időpont) itt üli meg Zilahy Gyula (személy) (információ)  30 éves jubileumát. 1910-ben (időpont) megszületik a piros színlap, mintegy figyelmeztetésül a könnyebb, ledérebb darabokra. 1913.febr. (időpont) 17 -én Zilahy (személy) (információ)  írásban beadja lemondását. Előbb volt titkárja, Békés Gyula, (személy) (információ)  majd Irmay Béla (személy) igyekeznek kisegíteni a színtársulat kátyúba jutott szekerét, mikor jelentkezik színigazgatónak 1913. (időpont) őszétől kezdve Mezey Béla. (személy) (információ)  1914. (időpont) márc. 6-tól ifj. Ábrányi Emil (személy) volt az igazgató. 1914.októberétől (időpont) számítottan, a háborús időkben alakult konzorciumok mintájára a színtársulat tagjai megalakítják a »Debreceni színtársulat (intézmény) (információ)  magánvállalkozását« 1915. (időpont) okt. 8-án ülte meg a színház fennállásának 50 éves jubileumát, Mezey Béla (személy) (információ)  igazgatása alatt. Ekkor ismét »Bánk bán« (cím) (információ)  került színre, a címszerepet Bihari Ákos (személy) (információ)  játszotta, Melindát (szerep) Halasi Mariska, (személy) (információ)  Petur bánt (szerep) Kemény Lajos. (személy) (információ)  Dec. havában dr. Csűrös Ferenc (személy) közművelődési tanácsos javaslatára határozatilag kimondották, hogy a városi színházat »Debrecen (megye) város Csokonai- színházá«-nak (intézmény) nevezik el és elrendelik, hogy 1916. (időpont) jan. 1-től ez az elnevezés használtassák a hivatalos írásban vagy nyomtatványban. (Az eszme valódi megpendítője Makó Lajos (személy) (információ)  volt, ki még 1902. (időpont) júl. havában terjesztett elő ilyen indítványt.) Miután a színházat a városi tanács időközben hivatalosan is »Csokonai Színház« (intézmény) (információ)  névvel ruházta fel, 1917-den (időpont) Heltai Jenő (személy) (információ)  veszi át annak igazgatását, aki már az előző évben titkos társa volt Mezeynek. (személy) (információ)  A debreceni Csokonai Színház, (intézmény) (információ)  nevéhez méltó fényes korszakot ér meg Heltai (személy) (információ)  igazgatása alatt, művészi teljesítmény tekintetében az intendatura színvonalához hasonlót. Ő lesz az igazgatója Debrecen (megye) második színházának, a »Vígszínház«-nak (intézmény) (információ)  is, mely azonban, mikor Heltai (személy) (információ)  visszavonul az igazgatástól, mozgószínházzá alakul át. 1920. (időpont) októbertől kezdve Kardoss Géza (személy) (információ)  igazgatja a debreceni Csokonai Színházat, (intézmény) (információ)  a közönség legteljesebb elismerése mellett. A debreceni Csokonai Színház, (intézmény) (információ)  mely finom ízlésű, műértő közönségének gyámolítása mellett, különösen a múltban, annyi kiváló művészt nevelt a magyar színpadoknak, méltán ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját. Az emlékezetes napon ugyanaz a darab került színre, amellyel több mint egy félszázaddal azelőtt a színházat megnyitották: Katona József (személy) (információ)  »Bánk bán«-ja. (cím) (információ)  A város legmesszebbmenőleg támogatja a színházat. 1928-ban (időpont) 23.200 pengő készpénz-szubvenciót adott neki, továbbá 12 waggon kokszot és 24.000 kw. áramot. Állandó színügyi bizottsága van, melynek elnöke: dr. Vásáry István (személy) polgármester. Jegyzője: dr. Baczoni Sándor (személy) aljegyző, polgármesteri titkár. Referense: dr. Csűrös Ferenc (személy) közm. tanácsnok. Választott tagok: Balogh István, (személy) (információ)  dr. Barna László, (személy) dr. Fejér Ferenc, (személy) dr. Fráter Imre, (személy) dr. Freund Jenő, (személy) Grósz Nagy Ferenc, (személy) Jóna János, (személy) Kardos Gyula, (személy) (információ)  dr. Sz. Kun Béla, (személy) dr. Markovits Elemér, (személy) dr. Nyíri Ernő, (személy) Poroszlay László, (személy) dr. Radó Rezső, (személy) Surgóth Jenő, (személy) Szőllős Ármin, (személy) Sztankay F. Béla, (személy) Wilhelms Emil (személy) és Zellinger Ede. (személy) Hivatalból tagok: dr. Vargha Elemér (személy) polgármester - helyettes főjegyző, dr. Csürös Ferenc (személy) közm. tanácsnok, dr. Vass Károly (személy) tanácsnok, dr. Miszti Károly (személy) tiszti főügyész, dr. Láng Sándor (személy) tiszti főorvos, Ary Lajos (személy) főszámvevő. szin_I.0387.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Debreceni színészet címszóvég 22538 Szócikk: Debreceni színészet Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1798. aug. 11-én tartották az első színielőadást a »Fehér ló« yintezmenyy fehér ló yintezmenyy Fehér ló yintezmenyy fehér yintezmenyy ló yintezmenyy yintezmenyy Fehér yintezmenyy ló yintezmenyy ykodvegy udvarán épített nyári színházban az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészek »Nemzeti Játszó Társaság« yintezmenyy nemzeti játszó társaság yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy játszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy név alatt. A legrégibb fennmaradt színlapok egyike az »Indusok Angliában« ycimy indusok angliában ycimy Indusok Angliában ycimy indusok ycimy angliában ycimy ycimy Indusok ycimy Angliában ycimy ykodvegy című vígjátékról szól, amelyet 1798. aug. xtalanevtizedx 1805 19-én adtak elő. Ez volt a 8-ik előadás. A társulat 14 tagból állott, nevezetesebbek: Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi patkó jános yszemelynevy Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev és neje, Gidófalvi Jancsó Pál, yszemelynevy gidófalvi jancsó pál yszemelynevy Gidófalvi Jancsó Pál yszemelynevy gidófalvi yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gidófalvi yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál Sehy Ferenc, yszemelynevy sehy ferenc yszemelynevy Sehy Ferenc yszemelynevy sehy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Sehy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Kontz János yszemelynevy kontz jános yszemelynevy Kontz János yszemelynevy kontz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kontz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy és neje, Láng Ádám János, yszemelynevy láng ádám jános yszemelynevy Láng Ádám János yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy ykodve Sáska János, yszemelynevy sáska jános yszemelynevy Sáska János yszemelynevy sáska yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Sáska yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Medve, yszemelynevy medve yszemelynevy Medve yszemelynevy medve yszemelynevy yszemelynevy Medve yszemelynevy ykodvegy stb. 1804. xevtizedx 1805 nov. 7-én gróf Károlyi Józsefné yszemelynevy gróf károlyi józsefne yszemelynevy gróf Károlyi Józsefné yszemelynevy gróf yszemelynevy károlyi yszemelynevy józsefne yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Józs megyeri családi színházának yintezmenyy megyeri családi színház yintezmenyy megyeri yintezmenyy megyeri yintezmenyy családi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy megyeri yintezmenyy ykodvegy teljes gazdag felszerelését a debreceni színtársulatnak yintezmenyy debreceni színtársulat yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy adományozta, aminek jó hatása volt a színészet felvirágzására. Az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészek (Wesselényi Miklós yszemelynevy wesselényi miklós yszemelynevy Wesselényi Miklós yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy pártfogoltjai) minden évben felkeresik Debrecent. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1804-ben a »Fehér ló« yintezmenyy fehér ló yintezmenyy Fehér ló yintezmenyy fehér yintezmenyy ló yintezmenyy yintezmenyy Fehér yintezmenyy ló yintezmenyy ykodvegy udvarán épített fabódé színház leégett s újra felépítették. 1805-ben Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy az igazgató. 1808-ban a legnagyobb fizetése volt Jancsó Pálnak, yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy havonként 50 forintot kapott. Székely János yszemelynevy székely jános yszemelynevy Székely János yszemelynevy székely yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy 40 frtos szerződést kötött, neje Ungár Anikó yszemelynevy ungár anikó yszemelynevy Ungár Anikó yszemelynevy ungár yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Ungár yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy 35 frtot kapott, stb. 1809-ben készültek xtalanevtizedx 1815 Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy az első páholyok; mindössze 6 és mindenikbe 4 személy fért el. 1811-től xevtizedx 1815 3 évig Gulácsy Antal yszemelynevy gulácsy antal yszemelynevy Gulácsy Antal yszemelynevy gulácsy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gulácsy yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy veszi át a színház vezetését. A tagok ezen időben a következők voltak: Éder György, yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder György yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Sáska János, yszemelynevy sáska jános yszemelynevy Sáska János yszemelynevy sáska yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Sáska yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Kántor Gerzson yszemelynevy kántor gerzson yszemelynevy Kántor Gerzson yszemelynevy kántor yszemelynevy gerzson yszemelynevy yszemelynevy Kántor yszemelynevy Gerzson yszemelynevy ykodvegy és neje, Balogh István, yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Horváth, yszemelynevy horváth yszemelynevy Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy ykodvegy Simonffy, yszemelynevy simonffy yszemelynevy Simonffy yszemelynevy simonffy yszemelynevy yszemelynevy Simonffy yszemelynevy ykodvegy Udvarhelyi Miklós, yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Némethy Györgyné, yszemelynevy némethy györgyne yszemelynevy Némethy Györgyné yszemelynevy némethy yszemelynevy györgyne yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy Györgyné yszemelynevy ykodvegy Juhász Juliánna, yszemelynevy juhász juliánna yszemelynevy Juhász Juliánna yszemelynevy juhász yszemelynevy juliánna yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy Juliánna yszemelynevy ykodvegy stb. 1814. febr. xtalanevtizedx 1825 1-én dr. Sándorffy József yszemelynevy dr. sándorffy józsef yszemelynevy dr. Sándorffy József yszemelynevy dr. yszemelynevy sándorffy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Sándorffy yszemelynevy József nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy főorvos 10 évre bérbe veszi a színházat. Ekkor fejlődik ki a debrecen— ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy színészet nemes hivatása. Ez a szövetség 1824-ben, xevtizedx 1825 Sándorffy yszemelynevy sándorffy yszemelynevy Sándorffy yszemelynevy sándorffy yszemelynevy yszemelynevy Sándorffy yszemelynevy ykodvegy halálával felbomlik. Ekkor Láng Ádám yszemelynevy láng ádám yszemelynevy Láng Ádám yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy veszi át a társulatot. 1825-ben Megyeri Károly yszemelynevy megyeri károly yszemelynevy Megyeri Károly yszemelynevy megyeri yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy itt az igazgató, 1826-ban Éder György. yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder György yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy 1828-ban itt működik Pergő Celesztin, yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy 1829-30- ban xtalanevtizedx 1835 Déryné, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy Pályi Elek, yszemelynevy pályi elek yszemelynevy Pályi Elek yszemelynevy pályi yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pályi yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond, yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Egressy Gábor. yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy 1830-ban xevtizedx 1835 akassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társulat (»Felsőmagyarországi pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság«) yintezmenyy felsőmagyarországi pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság yintezmenyy Felsőmag yintezmenyy felsőmagyarországi yintezmenyy pártfogolt yintezmenyy kassai yintezmenyy dal- yintezmenyy keresi fel a várost. 1833—34- ben is ez a társulat járt Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Az első színház leégése óta a Szűcs- yszemelynevy szűcs yszemelynevy Szűcs yszemelynevy szűcs yszemelynevy yszemelynevy Szűcs yszemelynevy ykodvegy vagy Varga-színben yszemelynevy varga yszemelynevy Varga yszemelynevy varga yszemelynevy yszemelynevy Varga yszemelynevy ykodvegy voltak az előadások. 1835. aug. 1-ső napján a Harmincados-közben Nánássy Gábor yszemelynevy nánássy gábor yszemelynevy Nánássy Gábor yszemelynevy nánássy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Nánássy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy tanácsnok megnyitja az új színházat »Mátyás király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme« ycimy mátyás király pozsonyban vagy a féltés gyötrelme ycimy Mátyás király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme ycimy mátyás ycimy király ycimy pozsonyban ycimy vagy ycimy a ycimy féltés ycimy gyötrelme c. eredeti vígjátékkal, írta Kovács Pál yszemelynevy kovács pál yszemelynevy Kovács Pál yszemelynevy kovács yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy orvos. E színházban 25 évnél tovább szolgálták a magyar Tháliát. Itt játszott: Éder György, yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder György yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Csabay Pál, yszemelynevy csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Fáncsy Lajos, yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy László József yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Szákffy József yszemelynevy szákffy józsef yszemelynevy Szákffy József yszemelynevy szákffy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szákffy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színtársulata. 1836. márc. 3-án itt lépett színpadra Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy az »Ördög Róbert«-ben. ycimy ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy 1837-ben Szákffy, xtalanevtizedx 1845 yszemelynevy szákffy yszemelynevy Szákffy yszemelynevy szákffy yszemelynevy yszemelynevy Szákffy yszemelynevy ykodvegy azután 1840-ig xevtizedx 1845 Éder György yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder György yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy az igazgató. A további években a következő igazgatók nyerik el a debreceni színházat: yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy 1844—45-ben Komáromy Sámuel, yszemelynevy komáromy sámuel yszemelynevy Komáromy Sámuel yszemelynevy komáromy yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Komáromy yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodvegy Könyves Lajos, yszemelynevy könyves lajos yszemelynevy Könyves Lajos yszemelynevy könyves yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Könyves yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Váradi Pál yszemelynevy váradi pál yszemelynevy Váradi Pál yszemelynevy váradi yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Fejér Károly; yszemelynevy fejér károly yszemelynevy Fejér Károly yszemelynevy fejér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy 1846—47-ben Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy 1848—49-ben Abday xtalanevtizedx 1855 Sándor. yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy abday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1851-ben xevtizedx 1855 ismét Abday, yszemelynevy abday yszemelynevy Abday yszemelynevy abday yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy ykodvegy utána Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy és Láng Boldizsár, yszemelynevy láng boldizsár yszemelynevy Láng Boldizsár yszemelynevy láng yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy 1852-ben Csabay Pál, yszemelynevy csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1853-tól 1856-ig Csabay yszemelynevy csabay yszemelynevy Csabay yszemelynevy csabay yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy ykodvegy és Láng yszemelynevy láng yszemelynevy Láng yszemelynevy láng yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy ykodvegy felváltva; 1857-ben Hetényi József yszemelynevy hetényi józsef yszemelynevy Hetényi József yszemelynevy hetényi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy 1858-ban ismét xtalanevtizedx 1865 Csabay Pál, yszemelynevy csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1860-ban xevtizedx 1865 Latabár Endre. yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy 1861. aug. 21-én Skalnitzky Antal yszemelynevy skalnitzky antal yszemelynevy Skalnitzky Antal yszemelynevy skalnitzky yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Skalnitzky yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy és Mecsey Imre yszemelynevy mecsey imre yszemelynevy Mecsey Imre yszemelynevy mecsey yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Mecsey yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy megkezdik az új színház felépítését. Míg az új színbáz felépült, Reszler István yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színházigazgató egy fából épült színkört építtetett a Péterfia ucca elején, melyben 1861- től 1865-ig játszott. Az új színház megnyílt 1865. okt. 7-én. Színre került Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-ja. ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy írta a prológusi, hatásosan elszavalta Jókainé Laborfalvi Róza. yszemelynevy jókainé laborfalvi róza yszemelynevy Jókainé Laborfalvi Róza yszemelynevy jókainé yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy Laborfalvi yszem A prológus szövege: Egy kincse van minden nemzetnek adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv. Bálvány ez, mely előtt találkozik Az ellentétek minden árnyalatja És egytestvérnek vallja ott magát. Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon elmerengő idegen, Hogy ezt mi úgy szeretjük, ne csodáld. Nekünk e kincs volt századok során Multunk, reményünk, jelenünk, S mert benne élünk, kell, hogy érte éljünk. Volt a magyarnak fényes éve is, S dicső korának hős emlékeit Fegyver hegyével égbe írta fel. De csillag és dicsőség messze vannak, Ám ősi nyelve hódításait Az élő földre írta szellemével. Te anyanyelvünk tiszta őrhelye, Magyarnak épült ősi Debrecen! ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Mentsvára féltett szellemkincseinknek. Sok századon át, amíg nemzetünk Létért ontotta vérét, — egyedül Te őrzéd a magyar Helikont. A harcosok hosszú, súlyos éveiben Oly sok viszályt kiáll ott nemzetünknek Meghódíthatlan vára Te valál. Pedig nem voltak sziklasáncaid, Itt menhelyet és ápolót talált, S hálából kincsét mind e helyre hordta. Körül vihar dult, villám csattogott, Hazánk virágát fegyver tépte le, S a vész szétszórta a hulló levélt. Balsors kitörlé a lét könyviből, Önnön vérünkkel, nemzetünk nevét, S port hinte rá, hogy meg se lássa többé. Te akkor is megőrzésd kincsedet: Fegyver nem, tűz nem vette tőled el, Sem úr szavának csábja meg nem ejte. Te, a szegény, a megvetett anyának, Ős szellemünknek hű tanyája lettél, S ápolgatád, míg újraifjodott. S mit fegyver veszte hős apák kezében, Azt tollal, ésszel, csengő dal szavával A bölcs utódok újra visszavívták. És újra Kárpátoktól ytelepulesy kárpátok ytelepulesy Kárpátok yorszagy Románia ykodvegy Adriáig ytelepulesy adria ytelepulesy Adriá yorszagy Olaszország ykodvegy Lett élő nemzet a magyar s Te abban Mekkája a tudós zarándokoknak. Te szülted a tudóst, ki felvilágolt, Te szülted a hit buzgó pásztorát, S a költőt, kinek hangja most is ég. Légy üdvözölve ősi Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy E templomünnepélyen, mert bizonnyal Hol nyelvoltárod áll, egy templom az. A szó, mely üdvözöl, ezt mondja: »most«, S a szó, mely »egykor« számon fogja kérni, »Miért ez oltár ?« ezt idézi majd. Miért ez oltár ? Honfiáldozatra. Az egyik szellemét áldozza annak, részvétit más: — s mind kettő áldozat. A honi nyelvnek ihletett hirdetője, Kinek szívében ég az égi szikra, Tanítson itten híven érezni. Tanítson hőn szeretni: — hű szívet, Drága hazát és fényes őserényt; Szeretni mindazt, ami szép s igaz. Hirdesse élő, látható alakban A megdicsőült ősök tetteit, Hogy lelkesüljön rajtuk nemzedékünk, Hirdesse bűnnek torló büntetését, Sújtsa hibánkat és javítsa azt, Mutassa fel, mi bennünk szép és nemes. Legyen világos tükre életünknek; A népszokást, az ősi hagyományt Emlékbe vésve, tartogassa fenn. S amit költőknek lelke ránk hagyott, A.z égi szép költészet hangzatát, Zendítse meg művészet hő szaván: Hogy hallja minden s higyje, hogyha hallá, Hogy nincs a földnek édesebb zenéje, Mint a magyar szó, művész ajkain. »Ezért az oltár!« És nem hogy hízelegjen A kor hibáinak, a rossz divatnak S visszhangot adjon korcs ízlés szavának. Nem, hogy legyezze könnyelmű ledérség, Tréfának öltözött botlásait, És édes mérget töltsön a szívekbe. Nem, hogy fület csiklandó pengetéssel A gondolattól elszoktassa népünk, Érzékhez szólva, értelem helyett. A puritán hit ősi városában Hiú látványnak nem, — csak szellemünknek Épülhetett e ház: — »azért ez oltár!«, — S áldott legyen a kéz, mely építé, Áldott a szív, amely kigondolá, Áldott a nép, mely érte áldozott, Áldott a szellem, mely föntartja ezt, S áldott a hon, melynek szolgálni fog. Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy ykodvegy játszotta egyébként Gertrudist yszerepy gertrudis yszerepy Gertrudis yszerepy gertrudis yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy ykodvegy is, Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »Bánk«-ja, yszerepy bánk yszerepy Bánk yszerepy bánk yszerepy yszerepy Bánk yszerepy ykodvegy Rónai Gyula yszemelynevy rónai gyula yszemelynevy Rónai Gyula yszemelynevy rónai yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Rónai yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy »Petur«-ja yszerepy petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy emelték az előadás fényét; Biberach: yszerepy biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy Gárdonyi Antal, yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Tiborc: yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy Dózsa József yszemelynevy dózsa józsef yszemelynevy Dózsa József yszemelynevy dózsa yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Dózsa yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt, míg Melindát yszerepy melinda yszerepy Melindá yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melindá yszerepy ykodvegy Libera Gizella yszemelynevy libera gizella yszemelynevy Libera Gizella yszemelynevy libera yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Libera yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy alakította. Reszler Istvánt, yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy — egy gazdag budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy polgár fiát 3 évre választották meg igazgatónak, aki hiába szervezett kiváló művészekből álló opera-, operett- és drámai-együttest, 1866. tavaszán xtalanevtizedx 1875 csődbe jutott. Ekkor alakult meg a debreceni Színügyegylet, yintezmenyy debreceni színügyegylet yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színügyegylet yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy mely a színháznak úgy művészi, mint anyagi irányítását magára vállalván, a város közönségének jelentős anyagi és erkölcsi gyámolítása mellett megteremtette a magyar színészet történetében annyira emlékezetes, »debreceni intendaturát«. yintezmenyy debreceni intendatura yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy intendatura yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy Soha az ország vidéki városaiban olyan magas színvonalon álló művésztársulat nem működött sem azelőtt, sem azután, mint az intendatura kilenc esztendején keresztül a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színpadon és a társulat állandó nyári állomásán, Nagyváradon. ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Élükön Blaha Lujzával, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy javarészt azok voltak az intendatura társulatának tagjai, akik később a fővárosi Nemzeti Színháznál, yintezmenyy fővárosi nemzeti színház yintezmenyy fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy fővárosi yintezmenyy ykodvegy az 1875-ben xevtizedx 1875 megnyílt xtalanevtizedx 1885 Népszínháznál yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és az 1884-ben xevtizedx 1885 létesített m. kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy ykodvegy színpadán aratták magasba lendült pályafutásuk sikereit. 1867. xevtizedx 1865 okt. 1-én megalakult a színészek nyugdíjintézete. Az énekes és drámai együttes díszes névsora után szerényen húzódik meg a segédszínészek közt Petőfi Zoltánnak, yszemelynevy petőfi zoltán yszemelynevy Petőfi Zoltán yszemelynevy petőfi yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy a nagy magyar költő fiának neve is, az 1867—68-ik évek xtalanevtizedx 1875 ki­mutatásában. 1875. xevtizedx 1875 tavaszán oszlott fel az intendatura, miután sem Kiss Sándor yszemelynevy kiss sándor yszemelynevy Kiss Sándor yszemelynevy kiss yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy első intendánsa, sem a díszes tisztségben őt követő Serényi Imre yszemelynevy serényi imre yszemelynevy Serényi Imre yszemelynevy serényi yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Serényi yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy nem tudták feltartóztatni bukásában. Feloszlásának okait Fráter Imre, yszemelynevy fráter imre yszemelynevy Fráter Imre yszemelynevy fráter yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Fráter yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a Színügyegylet yintezmenyy színügyegylet yintezmenyy Színügye yintezmenyy színügyegylet yintezmenyy yintezmenyy Színügye yintezmenyy ykodvegy elnöke, a városhoz küldött hivatalos jelentésében a »várost gyászba borító kolerajárványnak, a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy pénzválságnak és az országosan érezhető inségnek« tudja be, de az okok közt ott szerepelnek személyes torzsalkodások is. Az intendatura által korábban befejezett szezont a »Budapesti Nemzeti Színház yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy tagjaiból alakult népszínmű-társaság« vendégfellépése pótolja 1875. nyarán. Tizenkét előadást tartanak nagy művészeink, — ismét csak Blahánéval yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy élükön. A tíz év műsora imponáló, a magyar klasszikus zeneművészeti, irodalmi törekvéseivel. Az évente 200—210 előadásból 50, az előadásoknak körülbelül egynegyede: opera. 1875. őszétől kezdve Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry lajos yszemelynevy Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Temesváry yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy az igazgató. Kiváló művészember, de a színház anyagi vezetéséhez nem sok szerencséje van. 1878. tavaszán xtalanevtizedx 1885 az egykor dúsgazdag embernek egész vagyona dobra került. Ez év őszétől kezdve »Magyar Színészegyesület« yintezmenyy magyar színészegyesület yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy címmel Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy alakítja meg első konzorciumát. Komoly művészi törekvések jellemzik a konzorcium három éves működését. 1881-ben xevtizedx 1885 Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy lesz az igazgató, aki szintén művészi színvonalon álló előadásokat produkál, de 1884. virágvasárnapján mégis fizetésképtelen lesz. 1885-ben Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy nyitja meg a szezont, melyet nagy anyagi veszteségekkel zár le, visszavonulván a színigazgatástól. 1886-ban Nagy xtalanevtizedx 1895 Vincét yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vincé yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vincé yszemelynevy ykodvegy választja meg a város színigazgatónak, aki azonban ez év decemberében csődbe jut. Egy Molnár László, yszemelynevy molnár lászló yszemelynevy Molnár László yszemelynevy molnár yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Rónaszéky Gusztáv, yszemelynevy rónaszéky gusztáv yszemelynevy Rónaszéky Gusztáv yszemelynevy rónaszéky yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Rónaszéky yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Mándoky Béla, yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Halmay Imre, yszemelynevy halmay imre yszemelynevy Halmay Imre yszemelynevy halmay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Valentin Lajosból yszemelynevy valentin lajos yszemelynevy Valentin Lajos yszemelynevy valentin yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Valentin yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy álló konzorcium veszi át tőle a színigazgatást, melyet később Valentin Lajos yszemelynevy valentin lajos yszemelynevy Valentin Lajos yszemelynevy valentin yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Valentin yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a saját maga felelősségére irányít. Nyomorúságos időket él a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színészet, bár a társulat művészi kvalitásai a világhírűvé lett Kopácsy Juliskával yszemelynevy kopácsy juliska yszemelynevy Kopácsy Juliská yszemelynevy kopácsy yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Kopácsy yszemelynevy Juliská yszemelynevy ykodvegy élükön, elsőranguak. 1890-ben xevtizedx 1895 Valentin yszemelynevy valentin yszemelynevy Valentin yszemelynevy valentin yszemelynevy yszemelynevy Valentin yszemelynevy ykodvegy társul veszi magához Gyöngyi Izsót, yszemelynevy gyöngyi izsó yszemelynevy Gyöngyi Izsó yszemelynevy gyöngyi yszemelynevy izsó yszemelynevy yszemelynevy Gyöngyi yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy aki nagyobb Összegű pénzörökséghez jutott, melyet a színházigazgatás az utolsó krajcárig felemésztett. 1891- ben a csődbe került igazgatóktól ismét a társulat tagjaiból alakult konzorcium veszi át a színhái vezetését, melynek élén Balassa Jenő, yszemelynevy balassa jenő yszemelynevy Balassa Jenő yszemelynevy balassa yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Balassa yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Andorffy Péter, yszemelynevy andorffy péter yszemelynevy Andorffy Péter yszemelynevy andorffy yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Andorffy yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy Püspöki Imre, yszemelynevy püspöki imre yszemelynevy Püspöki Imre yszemelynevy püspöki yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Püspöki yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Csiky László yszemelynevy csiky lászló yszemelynevy Csiky László yszemelynevy csiky yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és Mátrai József yszemelynevy mátrai józsef yszemelynevy Mátrai József yszemelynevy mátrai yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Mátrai yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy áll. A színtársulat felsegélyezésére mentőakciót indít a város, Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy vendégszerepléssel igyekszik a bajba jutottak ínséges helyzetén segíteni. 1891-ben Leszkay András yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy földbirtokos vállalkozik a színház igazgatására. Nagy ambícióval kezd az igazgatáshoz, szakemberekkel véve körül magát. Leszkay yszemelynevy leszkay yszemelynevy Leszkay yszemelynevy leszkay yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy ykodvegy nak hervadhatatlan érdemei vannak a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színészet újból való felvirágoztatása körül. Méltó utódja a kiváló művész, Tiszay Dezső, yszemelynevy tiszay dezső yszemelynevy Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy aki 1893. őszétől kezdve igazgatja a színházat. 1896-ban Komjáthy János yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy lesz a színigazgató, előbbieknek méltó tanítványa. A debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színészet 100 éves jubileuma 1898. nov. 27-én zajlott le. A vármegyeházán díszgyűlés volt, utána a vármegyeház falába elhelyezett márvány emléktábla ünnepies leleplezése következett, melynek ez a felirata: »E ház udvarán a városi tanács által épített _ színpadon tartotta Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy sz. kir. városában az első előadást Báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága, yintezmenyy báró wesselényi miklós nemzeti játékszíni társasága yintezmenyy Báró Wes yintezmenyy báró yintezmenyy wesselényi yintezmenyy miklós yintezmenyy nemzeti yintezmenyy játékszíni yintezmenyy t 1798. xevtizedx 1795 augusztus xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 11-ik napján. A századik évforduló emlékére kegyelettel a mult iránt, buzdításul a jövőre, a Csokonai-kör.« yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy Csokonai yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy yintezmenyy Csokonai yintezmenyy ykodvegy Délután megnyitották a színészeti kiállítást, melyen kb. 4000 darab különböző érdekes tárgy volt látható. Este Komjáthy János yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társulata díszelőadást tartott, Prielle Kornélia, yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és neje, Újházi Ede, yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy E. Kovács Gyula, yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve Foltényi Vilmos yszemelynevy foltényi vilmos yszemelynevy Foltényi Vilmos yszemelynevy foltényi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Foltényi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy és Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy vendégfelléptével. Az előadást Kőrössy Kálmán yszemelynevy kőrössy kálmán yszemelynevy Kőrössy Kálmán yszemelynevy kőrössy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy prológusa vezette be, utána Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy »A fösvény« ycimy a fösvény ycimy A fösvény ycimy a ycimy fösvény ycimy ycimy A ycimy fösvény ycimy ykodvegy vígjátéka következett, majd a »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy II. felvonása, melyben E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve Petur bánt, yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy a bánt yszerepy bán yszerepy bán yszerepy bán yszerepy yszerepy bán yszerepy ykodvegy játszotta; ezután az »Aranylakodalom« ycimy aranylakodalom ycimy Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy ycimy Aranylakodalom ycimy ykodvegy c. dramolettet adták, ezt követte Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy »Cigány«-a; ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy majd a »Hunyadi László« ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy opera II. szakasza; az »Ember tragédiája« ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy 8-ik színe, végül apotheozis zárta be az ünnepi előadást. Komjáthy Jánost yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy hat évi elismert működése után Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy követi a sorban, majd 1905. xevtizedx 1905 szept. havában Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy lesz az igazgató. Ez év okt. havában díszes ünnepet rendezett az új igazgató a színház fennállásának 40 éves jubileumára, melynek programmja volt: prológ, dalok, »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Mándoky Bélával, yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Bélá yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy Gárdonyi Antallal, yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy (II. felv.) és a »Falu rossza« ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Blaha Lujzával, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy Finom Rózsi yszerepy finom rózsi yszerepy Finom Rózsi yszerepy finom yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Finom yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy szerepében. 1908-ban itt xtalanevtizedx 1915 üli meg Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy 30 éves jubileumát. 1910-ben xevtizedx 1915 megszületik a piros színlap, mintegy figyelmeztetésül a könnyebb, ledérebb darabokra. 1913.febr. 17 -én Zilahy yszemelynevy zilahy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy zilahy yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy ykodvegy írásban beadja lemondását. Előbb volt titkárja, Békés Gyula, yszemelynevy békés gyula yszemelynevy Békés Gyula yszemelynevy békés yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Békés yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy majd Irmay Béla yszemelynevy irmay béla yszemelynevy Irmay Béla yszemelynevy irmay yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Irmay yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy igyekeznek kisegíteni a színtársulat kátyúba jutott szekerét, mikor jelentkezik színigazgatónak 1913. őszétől kezdve Mezey Béla. yszemelynevy mezey béla yszemelynevy Mezey Béla yszemelynevy mezey yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mezey yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy 1914. márc. 6-tól ifj. Ábrányi Emil yszemelynevy ifj. ábrányi emil yszemelynevy ifj. Ábrányi Emil yszemelynevy ifj. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynev volt az igazgató. 1914.októberétől számítottan, a háborús időkben alakult konzorciumok mintájára a színtársulat tagjai megalakítják a »Debreceni színtársulat yintezmenyy debreceni színtársulat yintezmenyy Debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy Debrecen yintezmenyy ykodvegy magánvállalkozását« 1915. okt. 8-án ülte meg a színház fennállásának 50 éves jubileumát, Mezey Béla yszemelynevy mezey béla yszemelynevy Mezey Béla yszemelynevy mezey yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mezey yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt. Ekkor ismét »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy került színre, a címszerepet Bihari Ákos yszemelynevy bihari ákos yszemelynevy Bihari Ákos yszemelynevy bihari yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy játszotta, Melindát yszerepy melinda yszerepy Melindá yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melindá yszerepy ykodvegy Halasi Mariska, yszemelynevy halasi mariska yszemelynevy Halasi Mariska yszemelynevy halasi yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Halasi yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Petur bánt yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy Kemény Lajos. yszemelynevy kemény lajos yszemelynevy Kemény Lajos yszemelynevy kemény yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kemény yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Dec. havában dr. Csűrös Ferenc yszemelynevy dr. csűrös ferenc yszemelynevy dr. Csűrös Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy csűrös yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Csűrös yszemelynevy Ferenc yszemelynev közművelődési tanácsos javaslatára határozatilag kimondották, hogy a városi színházat »Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy város Csokonai- színházá«-nak yintezmenyy csokonai- színháza yintezmenyy Csokonai yintezmenyy csokonai- yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Csokonai yintezmenyy ykodvegy nevezik el és elrendelik, hogy 1916. jan. 1-től ez az elnevezés használtassák a hivatalos írásban vagy nyomtatványban. (Az eszme valódi megpendítője Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy volt, ki még 1902. xevtizedx 1905 júl. xtalanevtizedx 1915 havában terjesztett elő ilyen indítványt.) Miután a színházat a városi tanács időközben hivatalosan is »Csokonai Színház« yintezmenyy csokonai színház yintezmenyy Csokonai yintezmenyy csokonai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Csokonai yintezmenyy ykodvegy névvel ruházta fel, 1917-den xevtizedx 1915 Heltai xtalanevtizedx 1925 Jenő yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy veszi át annak igazgatását, aki már az előző évben titkos társa volt Mezeynek. yszemelynevy mezey yszemelynevy Mezey yszemelynevy mezey yszemelynevy yszemelynevy Mezey yszemelynevy ykodvegy A debreceni Csokonai Színház, yintezmenyy debreceni csokonai színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy csokonai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy nevéhez méltó fényes korszakot ér meg Heltai yszemelynevy heltai yszemelynevy Heltai yszemelynevy heltai yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt, művészi teljesítmény tekintetében az intendatura színvonalához hasonlót. Ő lesz az igazgatója Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy második színházának, a »Vígszínház«-nak yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy is, mely azonban, mikor Heltai yszemelynevy heltai yszemelynevy Heltai yszemelynevy heltai yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy ykodvegy visszavonul az igazgatástól, mozgószínházzá alakul át. 1920. xevtizedx 1925 októbertől kezdve Kardoss Géza yszemelynevy kardoss géza yszemelynevy Kardoss Géza yszemelynevy kardoss yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Kardoss yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy igazgatja a debreceni Csokonai Színházat, yintezmenyy debreceni csokonai színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy csokonai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy a közönség legteljesebb elismerése mellett. A debreceni Csokonai Színház, yintezmenyy debreceni csokonai színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy csokonai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy mely finom ízlésű, műértő közönségének gyámolítása mellett, különösen a múltban, annyi kiváló művészt nevelt a magyar színpadoknak, méltán ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját. Az emlékezetes napon ugyanaz a darab került színre, amellyel több mint egy félszázaddal azelőtt a színházat megnyitották: Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-ja. ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy A város legmesszebbmenőleg támogatja a színházat. 1928-ban 23.200 xtalanevtizedx 1935 pengő készpénz-szubvenciót adott neki, továbbá 12 waggon kokszot és 24.000 kw. áramot. Állandó színügyi bizottsága van, melynek elnöke: dr. Vásáry István yszemelynevy dr. vásáry istván yszemelynevy dr. Vásáry István yszemelynevy dr. yszemelynevy vásáry yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Vásáry yszemelynevy István yszemelynev polgármester. Jegyzője: dr. Baczoni Sándor yszemelynevy dr. baczoni sándor yszemelynevy dr. Baczoni Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy baczoni yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Baczoni yszemelynevy Sándor yszemel aljegyző, polgármesteri titkár. Referense: dr. Csűrös Ferenc yszemelynevy dr. csűrös ferenc yszemelynevy dr. Csűrös Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy csűrös yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Csűrös yszemelynevy Ferenc yszemelynev közm. tanácsnok. Választott tagok: Balogh István, yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy dr. Barna László, yszemelynevy dr. barna lászló yszemelynevy dr. Barna László yszemelynevy dr. yszemelynevy barna yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Barna yszemelynevy László yszemelynevy yk dr. Fejér Ferenc, yszemelynevy dr. fejér ferenc yszemelynevy dr. Fejér Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy fejér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Fejér yszemelynevy Ferenc yszemelynevy yk dr. Fráter Imre, yszemelynevy dr. fráter imre yszemelynevy dr. Fráter Imre yszemelynevy dr. yszemelynevy fráter yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Fráter yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodve dr. Freund Jenő, yszemelynevy dr. freund jenő yszemelynevy dr. Freund Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy freund yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Freund yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodve Grósz Nagy Ferenc, yszemelynevy grósz nagy ferenc yszemelynevy Grósz Nagy Ferenc yszemelynevy grósz yszemelynevy nagy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Grósz yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ferenc yszemelynev Jóna János, yszemelynevy jóna jános yszemelynevy Jóna János yszemelynevy jóna yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Jóna yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Kardos Gyula, yszemelynevy kardos gyula yszemelynevy Kardos Gyula yszemelynevy kardos yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kardos yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy dr. Sz. Kun Béla, yszemelynevy dr. sz. kun béla yszemelynevy dr. Sz. Kun Béla yszemelynevy dr. yszemelynevy sz. yszemelynevy kun yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Sz. yszemelynevy Kun yszemel dr. Markovits Elemér, yszemelynevy dr. markovits elemér yszemelynevy dr. Markovits Elemér yszemelynevy dr. yszemelynevy markovits yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Markovits yszemelynevy Elemér dr. Nyíri Ernő, yszemelynevy dr. nyíri ernő yszemelynevy dr. Nyíri Ernő yszemelynevy dr. yszemelynevy nyíri yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Nyíri yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy Poroszlay László, yszemelynevy poroszlay lászló yszemelynevy Poroszlay László yszemelynevy poroszlay yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Poroszlay yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy dr. Radó Rezső, yszemelynevy dr. radó rezső yszemelynevy dr. Radó Rezső yszemelynevy dr. yszemelynevy radó yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Radó yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy Surgóth Jenő, yszemelynevy surgóth jenő yszemelynevy Surgóth Jenő yszemelynevy surgóth yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Surgóth yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Szőllős Ármin, yszemelynevy szőllős ármin yszemelynevy Szőllős Ármin yszemelynevy szőllős yszemelynevy ármin yszemelynevy yszemelynevy Szőllős yszemelynevy Ármin yszemelynevy ykodvegy Sztankay F. Béla, yszemelynevy sztankay f. béla yszemelynevy Sztankay F. Béla yszemelynevy sztankay yszemelynevy f. yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Sztankay yszemelynevy F. yszemelynevy Béla yszemelynevy yk Wilhelms Emil yszemelynevy wilhelms emil yszemelynevy Wilhelms Emil yszemelynevy wilhelms yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Wilhelms yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy és Zellinger Ede. yszemelynevy zellinger ede yszemelynevy Zellinger Ede yszemelynevy zellinger yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Zellinger yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Hivatalból tagok: dr. Vargha Elemér yszemelynevy dr. vargha elemér yszemelynevy dr. Vargha Elemér yszemelynevy dr. yszemelynevy vargha yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Vargha yszemelynevy Elemér yszemelynev polgármester - helyettes főjegyző, dr. Csürös Ferenc yszemelynevy dr. csürös ferenc yszemelynevy dr. Csürös Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy csürös yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Csürös yszemelynevy Ferenc yszemelynev közm. tanácsnok, dr. Vass Károly yszemelynevy dr. vass károly yszemelynevy dr. Vass Károly yszemelynevy dr. yszemelynevy vass yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Vass yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodve tanácsnok, dr. Miszti Károly yszemelynevy dr. miszti károly yszemelynevy dr. Miszti Károly yszemelynevy dr. yszemelynevy miszti yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Miszti yszemelynevy Károly yszemelynev tiszti főügyész, dr. Láng Sándor yszemelynevy dr. láng sándor yszemelynevy dr. Láng Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy láng yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Láng yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodve tiszti főorvos, Ary Lajos yszemelynevy ary lajos yszemelynevy Ary Lajos yszemelynevy ary yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Ary yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy főszámvevő. szin_I.0387.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Debreceni színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0387.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0387.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22538.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Debreceni színészet

Szócikk: Debreceni színészet Debrecenben 1798. aug. 11-én tartották az első színielőadást a »Fehér ló« udvarán épített nyári színházban az erdélyi színészek »Nemzeti Játszó Társaság« név alatt. A legrégibb fennmaradt színlapok egyike az »Indusok Angliában« című vígjátékról szól, amelyet 1798. aug. 19-én adtak elő. Ez volt a 8-ik előadás. A társulat 14 tagból állott, nevezetesebbek: Kócsi Patkó János és neje, Gidófalvi Jancsó Pál, Sehy Ferenc, Kontz János és neje, Láng Ádám János, Sáska János, Medve, stb. 1804. nov. 7-én gróf Károlyi Józsefné megyeri családi színházának teljes gazdag felszerelését a debreceni színtársulatnak adományozta, aminek jó hatása volt a színészet felvirágzására. Az erdélyi színészek (Wesselényi Miklós pártfogoltjai) minden évben felkeresik Debrecent. 1804-ben a »Fehér ló« udvarán épített fabódé színház leégett s újra felépítették. 1805-ben Ernyi Mihály az igazgató. 1808-ban a legnagyobb fizetése volt Jancsó Pálnak, havonként 50 forintot kapott. Székely János 40 frtos szerződést kötött, neje Ungár Anikó 35 frtot kapott, stb. 1809-ben készültek Debrecenben az első páholyok; mindössze 6 és mindenikbe 4 személy fért el. 1811-től 3 évig Gulácsy Antal veszi át a színház vezetését. A tagok ezen időben a következők voltak: Éder György, Sáska János, Kántor Gerzson és neje, Balogh István, Horváth, Simonffy, Udvarhelyi Miklós, Némethy Györgyné, Juhász Juliánna, stb. 1814. febr. 1-én dr. Sándorffy József nagyváradi főorvos 10 évre bérbe veszi a színházat. Ekkor fejlődik ki a debrecen— nagyváradi színészet nemes hivatása. Ez a szövetség 1824-ben, Sándorffy halálával felbomlik. Ekkor Láng Ádám veszi át a társulatot. 1825-ben Megyeri Károly itt az igazgató, 1826-ban Éder György. 1828-ban itt működik Pergő Celesztin, 1829-30- ban Déryné, Pályi Elek, Szentpétery Zsigmond, Szerdahelyi József, Egressy Gábor. 1830-ban akassai társulat (»Felsőmagyarországi pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság«) keresi fel a várost. 1833—34- ben is ez a társulat járt Debrecenben. Az első színház leégése óta a Szűcs- vagy Varga-színben voltak az előadások. 1835. aug. 1-ső napján a Harmincados-közben Nánássy Gábor tanácsnok megnyitja az új színházat »Mátyás király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme« c. eredeti vígjátékkal, írta Kovács Pál orvos. E színházban 25 évnél tovább szolgálták a magyar Tháliát. Itt játszott: Éder György, Csabay Pál, Fáncsy Lajos, László József és Szákffy József színtársulata. 1836. márc. 3-án itt lépett színpadra Arany János az »Ördög Róbert«-ben. 1837-ben Szákffy, azután 1840-ig Éder György az igazgató. A további években a következő igazgatók nyerik el a debreceni színházat: 1844—45-ben Komáromy Sámuel, Könyves Lajos, Váradi Pál és Fejér Károly; 1846—47-ben Feleky Miklós, 1848—49-ben Abday Sándor. 1851-ben ismét Abday, utána Feleky és Láng Boldizsár, 1852-ben Csabay Pál, 1853-tól 1856-ig Csabay és Láng felváltva; 1857-ben Hetényi József és Molnár György, 1858-ban ismét Csabay Pál, 1860-ban Latabár Endre. 1861. aug. 21-én Skalnitzky Antal és Mecsey Imre megkezdik az új színház felépítését. Míg az új színbáz felépült, Reszler István színházigazgató egy fából épült színkört építtetett a Péterfia ucca elején, melyben 1861- től 1865-ig játszott. Az új színház megnyílt 1865. okt. 7-én. Színre került Katona József »Bánk bán«-ja. Jókai írta a prológusi, hatásosan elszavalta Jókainé Laborfalvi Róza. A prológus szövege: Egy kincse van minden nemzetnek adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv. Bálvány ez, mely előtt találkozik Az ellentétek minden árnyalatja És egytestvérnek vallja ott magát. Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon elmerengő idegen, Hogy ezt mi úgy szeretjük, ne csodáld. Nekünk e kincs volt századok során Multunk, reményünk, jelenünk, S mert benne élünk, kell, hogy érte éljünk. Volt a magyarnak fényes éve is, S dicső korának hős emlékeit Fegyver hegyével égbe írta fel. De csillag és dicsőség messze vannak, Ám ősi nyelve hódításait Az élő földre írta szellemével. Te anyanyelvünk tiszta őrhelye, Magyarnak épült ősi Debrecen! Mentsvára féltett szellemkincseinknek. Sok századon át, amíg nemzetünk Létért ontotta vérét, — egyedül Te őrzéd a magyar Helikont. A harcosok hosszú, súlyos éveiben Oly sok viszályt kiáll ott nemzetünknek Meghódíthatlan vára Te valál. Pedig nem voltak sziklasáncaid, Itt menhelyet és ápolót talált, S hálából kincsét mind e helyre hordta. Körül vihar dult, villám csattogott, Hazánk virágát fegyver tépte le, S a vész szétszórta a hulló levélt. Balsors kitörlé a lét könyviből, Önnön vérünkkel, nemzetünk nevét, S port hinte rá, hogy meg se lássa többé. Te akkor is megőrzésd kincsedet: Fegyver nem, tűz nem vette tőled el, Sem úr szavának csábja meg nem ejte. Te, a szegény, a megvetett anyának, Ős szellemünknek hű tanyája lettél, S ápolgatád, míg újraifjodott. S mit fegyver veszte hős apák kezében, Azt tollal, ésszel, csengő dal szavával A bölcs utódok újra visszavívták. És újra Kárpátoktól Adriáig Lett élő nemzet a magyar s Te abban Mekkája a tudós zarándokoknak. Te szülted a tudóst, ki felvilágolt, Te szülted a hit buzgó pásztorát, S a költőt, kinek hangja most is ég. Légy üdvözölve ősi Debrecen E templomünnepélyen, mert bizonnyal Hol nyelvoltárod áll, egy templom az. A szó, mely üdvözöl, ezt mondja: »most«, S a szó, mely »egykor« számon fogja kérni, »Miért ez oltár ?« ezt idézi majd. Miért ez oltár ? Honfiáldozatra. Az egyik szellemét áldozza annak, részvétit más: — s mind kettő áldozat. A honi nyelvnek ihletett hirdetője, Kinek szívében ég az égi szikra, Tanítson itten híven érezni. Tanítson hőn szeretni: — hű szívet, Drága hazát és fényes őserényt; Szeretni mindazt, ami szép s igaz. Hirdesse élő, látható alakban A megdicsőült ősök tetteit, Hogy lelkesüljön rajtuk nemzedékünk, Hirdesse bűnnek torló büntetését, Sújtsa hibánkat és javítsa azt, Mutassa fel, mi bennünk szép és nemes. Legyen világos tükre életünknek; A népszokást, az ősi hagyományt Emlékbe vésve, tartogassa fenn. S amit költőknek lelke ránk hagyott, A.z égi szép költészet hangzatát, Zendítse meg művészet hő szaván: Hogy hallja minden s higyje, hogyha hallá, Hogy nincs a földnek édesebb zenéje, Mint a magyar szó, művész ajkain. »Ezért az oltár!« És nem hogy hízelegjen A kor hibáinak, a rossz divatnak S visszhangot adjon korcs ízlés szavának. Nem, hogy legyezze könnyelmű ledérség, Tréfának öltözött botlásait, És édes mérget töltsön a szívekbe. Nem, hogy fület csiklandó pengetéssel A gondolattól elszoktassa népünk, Érzékhez szólva, értelem helyett. A puritán hit ősi városában Hiú látványnak nem, — csak szellemünknek Épülhetett e ház: — »azért ez oltár!«, — S áldott legyen a kéz, mely építé, Áldott a szív, amely kigondolá, Áldott a nép, mely érte áldozott, Áldott a szellem, mely föntartja ezt, S áldott a hon, melynek szolgálni fog. Jókainé játszotta egyébként Gertrudist is, Molnár György »Bánk«-ja, Rónai Gyula »Petur«-ja emelték az előadás fényét; Biberach: Gárdonyi Antal, Tiborc: Dózsa József volt, míg Melindát Libera Gizella alakította. Reszler Istvánt, — egy gazdag budai polgár fiát 3 évre választották meg igazgatónak, aki hiába szervezett kiváló művészekből álló opera-, operett- és drámai-együttest, 1866. tavaszán csődbe jutott. Ekkor alakult meg a debreceni Színügyegylet, mely a színháznak úgy művészi, mint anyagi irányítását magára vállalván, a város közönségének jelentős anyagi és erkölcsi gyámolítása mellett megteremtette a magyar színészet történetében annyira emlékezetes, »debreceni intendaturát«. Soha az ország vidéki városaiban olyan magas színvonalon álló művésztársulat nem működött sem azelőtt, sem azután, mint az intendatura kilenc esztendején keresztül a debreceni színpadon és a társulat állandó nyári állomásán, Nagyváradon. Élükön Blaha Lujzával, javarészt azok voltak az intendatura társulatának tagjai, akik később a fővárosi Nemzeti Színháznál, az 1875-ben megnyílt Népszínháznál és az 1884-ben létesített m. kir. Opera színpadán aratták magasba lendült pályafutásuk sikereit. 1867. okt. 1-én megalakult a színészek nyugdíjintézete. Az énekes és drámai együttes díszes névsora után szerényen húzódik meg a segédszínészek közt Petőfi Zoltánnak, a nagy magyar költő fiának neve is, az 1867—68-ik évek ki­mutatásában. 1875. tavaszán oszlott fel az intendatura, miután sem Kiss Sándor első intendánsa, sem a díszes tisztségben őt követő Serényi Imre nem tudták feltartóztatni bukásában. Feloszlásának okait Fráter Imre, a Színügyegylet elnöke, a városhoz küldött hivatalos jelentésében a »várost gyászba borító kolerajárványnak, a bécsi pénzválságnak és az országosan érezhető inségnek« tudja be, de az okok közt ott szerepelnek személyes torzsalkodások is. Az intendatura által korábban befejezett szezont a »Budapesti Nemzeti Színház tagjaiból alakult népszínmű-társaság« vendégfellépése pótolja 1875. nyarán. Tizenkét előadást tartanak nagy művészeink, — ismét csak Blahánéval élükön. A tíz év műsora imponáló, a magyar klasszikus zeneművészeti, irodalmi törekvéseivel. Az évente 200—210 előadásból 50, az előadásoknak körülbelül egynegyede: opera. 1875. őszétől kezdve Temesváry Lajos az igazgató. Kiváló művészember, de a színház anyagi vezetéséhez nem sok szerencséje van. 1878. tavaszán az egykor dúsgazdag embernek egész vagyona dobra került. Ez év őszétől kezdve »Magyar Színészegyesület« címmel Mándoky Béla alakítja meg első konzorciumát. Komoly művészi törekvések jellemzik a konzorcium három éves működését. 1881-ben Krecsányi Ignác lesz az igazgató, aki szintén művészi színvonalon álló előadásokat produkál, de 1884. virágvasárnapján mégis fizetésképtelen lesz. 1885-ben Aradi Gerő nyitja meg a szezont, melyet nagy anyagi veszteségekkel zár le, visszavonulván a színigazgatástól. 1886-ban Nagy Vincét választja meg a város színigazgatónak, aki azonban ez év decemberében csődbe jut. Egy Molnár László, Rónaszéky Gusztáv, Mándoky Béla, Halmay Imre, és Valentin Lajosból álló konzorcium veszi át tőle a színigazgatást, melyet később Valentin Lajos a saját maga felelősségére irányít. Nyomorúságos időket él a debreceni színészet, bár a társulat művészi kvalitásai a világhírűvé lett Kopácsy Juliskával élükön, elsőranguak. 1890-ben Valentin társul veszi magához Gyöngyi Izsót, aki nagyobb Összegű pénzörökséghez jutott, melyet a színházigazgatás az utolsó krajcárig felemésztett. 1891- ben a csődbe került igazgatóktól ismét a társulat tagjaiból alakult konzorcium veszi át a színhái vezetését, melynek élén Balassa Jenő, Andorffy Péter, Püspöki Imre, Csiky László és Mátrai József áll. A színtársulat felsegélyezésére mentőakciót indít a város, Jászai Mari vendégszerepléssel igyekszik a bajba jutottak ínséges helyzetén segíteni. 1891-ben Leszkay András földbirtokos vállalkozik a színház igazgatására. Nagy ambícióval kezd az igazgatáshoz, szakemberekkel véve körül magát. Leszkay nak hervadhatatlan érdemei vannak a debreceni színészet újból való felvirágoztatása körül. Méltó utódja a kiváló művész, Tiszay Dezső, aki 1893. őszétől kezdve igazgatja a színházat. 1896-ban Komjáthy János lesz a színigazgató, előbbieknek méltó tanítványa. A debreceni színészet 100 éves jubileuma 1898. nov. 27-én zajlott le. A vármegyeházán díszgyűlés volt, utána a vármegyeház falába elhelyezett márvány emléktábla ünnepies leleplezése következett, melynek ez a felirata: »E ház udvarán a városi tanács által épített _ színpadon tartotta Debrecen sz. kir. városában az első előadást Báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága, 1798. augusztus 11-ik napján. A századik évforduló emlékére kegyelettel a mult iránt, buzdításul a jövőre, a Csokonai-kör.« Délután megnyitották a színészeti kiállítást, melyen kb. 4000 darab különböző érdekes tárgy volt látható. Este Komjáthy János társulata díszelőadást tartott, Prielle Kornélia, Mándoky Béla és neje, Újházi Ede, E. Kovács Gyula, Foltényi Vilmos és Zilahy Gyula vendégfelléptével. Az előadást Kőrössy Kálmán prológusa vezette be, utána Kisfaludy Károly »A fösvény« vígjátéka következett, majd a »Bánk bán« II. felvonása, melyben E. Kovács Gyula Petur bánt, Mándoky Béla a bánt játszotta; ezután az »Aranylakodalom« c. dramolettet adták, ezt követte Szigligeti »Cigány«-a; majd a »Hunyadi László« opera II. szakasza; az »Ember tragédiája« 8-ik színe, végül apotheozis zárta be az ünnepi előadást. Komjáthy Jánost hat évi elismert működése után Makó Lajos követi a sorban, majd 1905. szept. havában Zilahy Gyula lesz az igazgató. Ez év okt. havában díszes ünnepet rendezett az új igazgató a színház fennállásának 40 éves jubileumára, melynek programmja volt: prológ, dalok, »Bánk bán« Mándoky Bélával, Gárdonyi Antallal, (II. felv.) és a »Falu rossza« Blaha Lujzával, Finom Rózsi szerepében. 1908-ban itt üli meg Zilahy Gyula 30 éves jubileumát. 1910-ben megszületik a piros színlap, mintegy figyelmeztetésül a könnyebb, ledérebb darabokra. 1913.febr. 17 -én Zilahy írásban beadja lemondását. Előbb volt titkárja, Békés Gyula, majd Irmay Béla igyekeznek kisegíteni a színtársulat kátyúba jutott szekerét, mikor jelentkezik színigazgatónak 1913. őszétől kezdve Mezey Béla. 1914. márc. 6-tól ifj. Ábrányi Emil volt az igazgató. 1914.októberétől számítottan, a háborús időkben alakult konzorciumok mintájára a színtársulat tagjai megalakítják a »Debreceni színtársulat magánvállalkozását« 1915. okt. 8-án ülte meg a színház fennállásának 50 éves jubileumát, Mezey Béla igazgatása alatt. Ekkor ismét »Bánk bán« került színre, a címszerepet Bihari Ákos játszotta, Melindát Halasi Mariska, Petur bánt Kemény Lajos. Dec. havában dr. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsos javaslatára határozatilag kimondották, hogy a városi színházat »Debrecen város Csokonai- színházá«-nak nevezik el és elrendelik, hogy 1916. jan. 1-től ez az elnevezés használtassák a hivatalos írásban vagy nyomtatványban. (Az eszme valódi megpendítője Makó Lajos volt, ki még 1902. júl. havában terjesztett elő ilyen indítványt.) Miután a színházat a városi tanács időközben hivatalosan is »Csokonai Színház« névvel ruházta fel, 1917-den Heltai Jenő veszi át annak igazgatását, aki már az előző évben titkos társa volt Mezeynek. A debreceni Csokonai Színház, nevéhez méltó fényes korszakot ér meg Heltai igazgatása alatt, művészi teljesítmény tekintetében az intendatura színvonalához hasonlót. Ő lesz az igazgatója Debrecen második színházának, a »Vígszínház«-nak is, mely azonban, mikor Heltai visszavonul az igazgatástól, mozgószínházzá alakul át. 1920. októbertől kezdve Kardoss Géza igazgatja a debreceni Csokonai Színházat, a közönség legteljesebb elismerése mellett. A debreceni Csokonai Színház, mely finom ízlésű, műértő közönségének gyámolítása mellett, különösen a múltban, annyi kiváló művészt nevelt a magyar színpadoknak, méltán ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját. Az emlékezetes napon ugyanaz a darab került színre, amellyel több mint egy félszázaddal azelőtt a színházat megnyitották: Katona József »Bánk bán«-ja. A város legmesszebbmenőleg támogatja a színházat. 1928-ban 23.200 pengő készpénz-szubvenciót adott neki, továbbá 12 waggon kokszot és 24.000 kw. áramot. Állandó színügyi bizottsága van, melynek elnöke: dr. Vásáry István polgármester. Jegyzője: dr. Baczoni Sándor aljegyző, polgármesteri titkár. Referense: dr. Csűrös Ferenc közm. tanácsnok. Választott tagok: Balogh István, dr. Barna László, dr. Fejér Ferenc, dr. Fráter Imre, dr. Freund Jenő, Grósz Nagy Ferenc, Jóna János, Kardos Gyula, dr. Sz. Kun Béla, dr. Markovits Elemér, dr. Nyíri Ernő, Poroszlay László, dr. Radó Rezső, Surgóth Jenő, Szőllős Ármin, Sztankay F. Béla, Wilhelms Emil és Zellinger Ede. Hivatalból tagok: dr. Vargha Elemér polgármester - helyettes főjegyző, dr. Csürös Ferenc közm. tanácsnok, dr. Vass Károly tanácsnok, dr. Miszti Károly tiszti főügyész, dr. Láng Sándor tiszti főorvos, Ary Lajos főszámvevő. szin_I.0387.pdf I