Címszó: Deréki Antal - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1849
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0402.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0402.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22628.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Deréki
Antal
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522628.htm
Szócikk: Deréki Antal színész, író, sz. 1849. (születés
éve) máj. 1-én, Bánfalván. (megye) Iskoláit
Szentesen (megye)
(információ)
végezte. 1867-ben (időpont) lépett
a színipályára, Pály Gyula (személy) színigazgatónál,
Törökkanizsán, (megye)
akinél együtt működött Petőfi Zoltánnal. (személy) (információ)
Egy év múlva már Kocsisovszky Jusztinnál
(személy)
(információ)
találjuk Szegeden (megye) és Szuper
Károlynál (személy)
(információ)
Hódmezővásárhelyen. (megye) Tőle
1869-ben (időpont)
Sarkadra (megye)
ment Győrfi Gyulához, (személy) (információ)
de ugyanabban az évben Aradi Gerőnél is működött.
Ekkor katonának állt be, de 3 év múlva újra a színészetnél van. 1872-ben (időpont) Völgyi
Györgyhöz szerződött Pécsre, 1873-ban (időpont) Gerőffy
Andornál, működött Szabadkán, azután 1874-ben (időpont) Bo-kody
Antalnál Budán (Budapest)
és Pozsonyban; 1875-ber. (időpont) Szabó
Antalnál, 1881-től (időpont) 1883-ig
(időpont)
a győri színikerületben játszik Beődy Gábornál. 1883-ban (időpont) Csóka
Sándor tagja lesz, ahonnan a Népszínház hódította el. 1887, (időpont) miárc.
12-én Miskolcon megünnepelte 20 éves működése jubileumát, Gerő Károly »Vadgalamb*
o. népszínművében. 1891-ben (időpont) színigazgafcásba
fogott, db már egy év után ismét színészkedik, Egry Kálmánnál, 1893-ban (időpont) Miklóssy
Gyulánál, majd Pesti (Budapest)
Ihász Lajosnál, 1894-ben (időpont) pedig
Deák Péterhez ment Lőcsére. Közben szorgos munkatársa volt az irodalmi újságoknak
is. Sokat dolgozott a »Fővárosi (Budapest)
Lapok«-nak Vadnai Károly és Szana Tamás szerkesztése alatt, »A Színpad«-nak (1872.),
(időpont)
munkatársa volt a »Szegedi Napló«-nak 'Enyedi Lukács szerkesztése alatt, 1879,
(időpont)
és 1880-ban, (időpont)
A Pulszky Ferenc szerkesztésében megjelenő »Harmo-nia« című kritikai hetilapnak
is hosszú idŐn át volt rendes dolgozótársa. Összegyűjtött emlékei, amelyek javarésze
a »Ma-gyarország* tárcái között látott napvilágot, 1914-ben (időpont) jelent
meg »Páleás színészek* címmel. A könyvet, amelynek szép sikere volt a sajtóban,
a közönség feltűnően szívesen fogadta és első kiadásában hamarosan elkapkodta.
Színészi és írói működésén kívül lelkes szeretettel és sok rajongással folytatott
egy harmadik mesterséget js: egyike volt a legjobb és legmegértőbb rendezőknek.
Ebben a minőségében egy egész színészi generációt nevelt; a keze alól kikerült
színészek közül sokan előkelő helyet foglalnak el a főváros- (Budapest)
és vidéki színházaknál. Utolsó nagy sikerei Makó Lajos társulatánál voltak, mint
már orstságosan ismert, kedvelt,, nep- szerű apaszíneszuek és komikusnak. Azután
nemsokára visszavonult a színpadtól és kizárólag a tollnak szentelte tehetségét.
1917. (időpont)
szept. 11-én a Budai (Budapest)
Színkörben megünnepelte színészi és színműírói munkásságának 50 éves jubileumát.
Ez estén Sebestyén Géza színtársulata előadta az ünnepeltnek »Napraforgóx c. népszínművét,
melyben egy csavargóvá züllött legényt személyesített. Hetven esztendős kora dacára
is illúziót keltett színjátszó művészetével, alakító erejével. 1926. (időpont) okt.
28-án 60 éves írói é< művészi jubileumát ülte meg. Színművei: »Miksa császár
halála« dráma. Bem. 1869. (időpont) Szeged.
»Egy órán át Ausztria császárja«, vígj. 1872. (időpont) (Ford.)
»Bolygó zsidó* c. népszínműve 1880-ban (időpont) Szabadkán
került színre. Ugyanezen évben írta a »Szépasszony kocsisa« és »Szégyenfolt« o.
népszínműveket. 1881-ben (időpont) fordította
az »Egy dalárda-ünnepély viszontagságak c. 3 felv. vígjátékot, írta G. Moser és
»Egy nihilista, vagy az ördögsziklák« c. 4 felv. vígjátékot, írta Blumenthal Oszkár.
— Egyéb művei: »Búzavirág«, népsz. 1884. (időpont) Budán
(Budapest)
adták Blahánéval 24-szer. »Eleven ördög«, (L. o.) »A falusi kislány Pesten« (Budapest)
fővárosi (Budapest)
életkép. Előadták a Városligeti Színkörben, 1884. (időpont) »Tűzpróba,
vagy szegény mint milliomos«, víg színmű 5 felv. ford'. Augier-től; »Parasztgróf«,
»A munkácsi rab«, »A síró gyermek«, (bob. ford.) »Liána grófnő, vagy a második
feleség«, színmű, Mariit regénye után Faludi Miksával. »A kondorosi szép csaplárné*,
színmű, 1889. (időpont) »Benyovszky«,
látv. színmű 3 felv. 1889. (időpont) Budai
(Budapest)
Színkör. »A szép Ná-dia«, színmű 5 felv. 1890. (időpont) júl.
2. U. o. »Gábor Áron, a székely ágyúhős«, színmű 7 képben, Sepsiszentgyörgy, 1891.
(időpont)
máj. 2. Zenéjét írta: Kelemen Lajosné tiszti-ügyészné; »Napraforgó«, népsz. 3 felv.
Bem. 1894. (időpont)
szept. 23. Budai (Budapest)
Színkör. »Le-génybíróit, népsz. 3 felv. 1895; (időpont) »A
becstelenek', szmű, írta: Rovetta Gerolamo, olasz ból ford. 1895; (időpont) »Erkölcsi
hálott«, szmű, (ford. olaszból). »Itthon vagyunk!« Allegória 3 képben; alkalmi
évadnyitó Szabadkán, Pesti (Budapest)
Ihász Lajos társulatánál, 1898. (időpont) okt.
15. »A földhöz ragadt szegények*, népsz. 3 felv. Zen. szerz.: Szent-Gály Gyula.
Kecskemét, 1898. (időpont) dec.
»Drey-fuss, az ördögsziget áldozata*, szmű 9 képben. Bem. 1899. (időpont) aug.
1. Városligeti Színkör. »A csodadoktor*, operett 3 felv. Bem. 1904. (időpont) jan.
22. Győr. Zen. szerz.: Franek Gábor. »Szeoessziós lányok«, énekes boh. 3 felv. Zen.
összeállította: Kunod.i Károly. Bem. 1904. (időpont) márc.
12. Városligeti Színkör. »Messzinai földrengés«, szmű 5 képben. Bem. 1909. (időpont) márc.
21. Lippán, Miklóssy Gyulánál. »A zsidók királya«, szmű 5 felv. Irta: Konstantinovks
Konstantin, orosz nagyherceg, een. szerz. : Fischer Károly. Bem. 1914. (időpont) jún.
6. Budapesti (Budapest)
Színház. »Halálos kínok között*, bob. Bem. 1914. (időpont) jún.
12. U. o. » Tündérálom*, Dramolett 1 felv. Bem. 1922. (időpont) aüg.
25, Erzsébetfalva. Kéziratban: »A király druszája*, népsz. Szakmunkája: »Pálcás
színészek*, Budapest, (Budapest)
1914. (időpont)
jan. »Vándorko-médiások«, 1922. (időpont) Aktuális
színművet írt a tiszaeszlári bűnperről, Rózsa Sándorról, a török-orosz és angol-búr
háborúról stb. Régebben a »Székelyudvarhely« c. lap szerkesztője volt. szin_I.0402.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Deréki Antal címszóvég 22628 Szócikk: Deréki
Antal színész, író, sz. 1849. máj. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1-én,
Bánfalván. ytelepulesy bánfalva ytelepulesy Bánfalvá ymegyey békés megye
ykodvegy Iskoláit Szentesen ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey
csongrád megye ykodvegy végezte. 1867-ben xevtizedx 1865 lépett a színipályára,
Pály Gyula yszemelynevy pály gyula yszemelynevy Pály Gyula yszemelynevy pály
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál, Törökkanizsán, ytelepulesy törökkanizsa
ytelepulesy Törökkanizsá ymegyey torontál megye ykodvegy akinél együtt működött
Petőfi Zoltánnal. yszemelynevy petőfi zoltán yszemelynevy Petőfi Zoltán
yszemelynevy petőfi yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy Egy év múlva már Kocsisovszky Jusztinnál
yszemelynevy kocsisovszky jusztin yszemelynevy Kocsisovszky Jusztin
yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy
Kocsisovszky yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy találjuk Szegeden ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és Szuper Károlynál yszemelynevy
szuper károly yszemelynevy Szuper Károly yszemelynevy szuper yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy Hódmezővásárhelyen. ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy
Hódmezővásárhely ymegyey csongrád megye ykodvegy Tőle 1869-ben Sarkadra xtalanevtizedx
1875 ytelepulesy sarkad ytelepulesy Sarkad ymegyey bihar megye ykodvegy ment Győrfi
Gyulához, yszemelynevy győrfi gyula yszemelynevy Győrfi Gyulá yszemelynevy
győrfi yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Győrfi yszemelynevy Gyulá
yszemelynevy ykodvegy de ugyanabban az évben Aradi Gerőnél is működött. Ekkor katonának
állt be, de 3 év múlva újra a színészetnél van. 1872-ben xevtizedx 1875 Völgyi Györgyhöz
szerződött Pécsre, 1873-ban Gerőffy Andornál, működött Szabadkán, azután 1874-ben
Bo-kody Antalnál Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy és Pozsonyban; 1875-ber. Szabó xtalanevtizedx 1885 Antalnál, 1881-től xevtizedx
1885 1883-ig a győri színikerületben játszik Beődy Gábornál. 1883-ban Csóka Sándor
tagja lesz, ahonnan a Népszínház hódította el. 1887, miárc. xtalanevtizedx 1895
12-én Miskolcon megünnepelte 20 éves működése jubileumát, Gerő Károly »Vadgalamb*
o. népszínművében. 1891-ben xevtizedx 1895 színigazgafcásba fogott, db már egy év
után ismét színészkedik, Egry Kálmánnál, 1893-ban Miklóssy Gyulánál, majd Pesti
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ihász Lajosnál, 1894-ben
pedig Deák Péterhez ment Lőcsére. Közben szorgos munkatársa volt az irodalmi újságoknak
is. Sokat dolgozott a »Fővárosi Főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Lapok«-nak Vadnai Károly és Szana Tamás szerkesztése alatt, »A
Színpad«-nak (1872.), xevtizedx 1875 munkatársa volt a »Szegedi Napló«-nak 'Enyedi
Lukács szerkesztése alatt, 1879, és xtalanevtizedx 1885 1880-ban, xevtizedx
1885 A xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Pulszky Ferenc szerkesztésében megjelenő
»Harmo-nia« című kritikai hetilapnak is hosszú idŐn át volt rendes dolgozótársa.
Összegyűjtött emlékei, amelyek javarésze a »Ma-gyarország* tárcái között látott
napvilágot, 1914-ben xevtizedx 1915 jelent meg »Páleás színészek* címmel. A könyvet,
amelynek szép sikere volt a sajtóban, a közönség feltűnően szívesen fogadta és
első kiadásában hamarosan elkapkodta. Színészi és írói működésén kívül lelkes
szeretettel és sok rajongással folytatott egy harmadik mesterséget js: egyike volt
a legjobb és legmegértőbb rendezőknek. Ebben a minőségében egy egész színészi generációt
nevelt; a keze alól kikerült színészek közül sokan előkelő helyet foglalnak el a
főváros- főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és vidéki
színházaknál. Utolsó nagy sikerei Makó Lajos társulatánál voltak, mint már orstságosan
ismert, kedvelt,, nep- szerű apaszíneszuek és komikusnak. Azután nemsokára visszavonult
a színpadtól és kizárólag a tollnak szentelte tehetségét. 1917. szept. xtalanevtizedx
1925 11-én a Budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színkörben
megünnepelte színészi és színműírói munkásságának 50 éves jubileumát. Ez estén
Sebestyén Géza színtársulata előadta az ünnepeltnek »Napraforgóx c. népszínművét,
melyben egy csavargóvá züllött legényt személyesített. Hetven esztendős kora dacára
is illúziót keltett színjátszó művészetével, alakító erejével. 1926. xevtizedx
1925 okt. 28-án 60 éves írói é< művészi jubileumát ülte meg. Színművei: »Miksa
császár halála« dráma. Bem. 1869. xevtizedx 1865 Szeged. xtalanevtizedx 1875 »Egy
órán át Ausztria császárja«, vígj. 1872. xevtizedx 1875 (Ford.) xtalanevtizedx
1885 »Bolygó zsidó* c. népszínműve 1880-ban xevtizedx 1885 Szabadkán került színre.
Ugyanezen évben írta a »Szépasszony kocsisa« és »Szégyenfolt« o. népszínműveket.
1881-ben fordította az »Egy dalárda-ünnepély viszontagságak c. 3 felv. vígjátékot,
írta G. Moser és »Egy nihilista, vagy az ördögsziklák« c. 4 felv. vígjátékot, írta
Blumenthal Oszkár. — Egyéb művei: »Búzavirág«, népsz. 1884. Budán buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy adták Blahánéval 24-szer.
»Eleven ördög«, (L. o.) »A falusi kislány Pesten« pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy életkép. Előadták a Városligeti Színkörben, 1884.
»Tűzpróba, vagy szegény mint milliomos«, víg színmű 5 felv. ford'. Augier-től;
»Parasztgróf«, »A munkácsi rab«, »A síró gyermek«, (bob. ford.) »Liána grófnő,
vagy a második feleség«, színmű, Mariit regénye után Faludi Miksával. »A kondorosi
szép csaplárné*, színmű, 1889. »Benyovszky«, látv. színmű 3 felv. 1889. Budai xtalanevtizedx
1895 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színkör. »A szép
Ná-dia«, színmű 5 felv. 1890. xevtizedx 1895 júl. 2. U. o. »Gábor Áron, a székely
ágyúhős«, színmű 7 képben, Sepsiszentgyörgy, 1891. máj. 2. Zenéjét írta: Kelemen
Lajosné tiszti-ügyészné; »Napraforgó«, népsz. 3 felv. Bem. 1894. szept. 23. Budai
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színkör. »Le-génybíróit,
népsz. 3 felv. 1895; »A becstelenek', szmű, írta: Rovetta Gerolamo, olasz ból ford.
1895; »Erkölcsi hálott«, szmű, (ford. olaszból). »Itthon vagyunk!« Allegória 3
képben; alkalmi évadnyitó Szabadkán, Pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Ihász Lajos társulatánál, 1898. okt. 15. »A földhöz
ragadt szegények*, népsz. 3 felv. Zen. szerz.: Szent-Gály Gyula. Kecskemét, 1898.
dec. »Drey-fuss, az ördögsziget áldozata*, szmű 9 képben. Bem. 1899. aug. xtalanevtizedx
1905 1. Városligeti Színkör. »A csodadoktor*, operett 3 felv. Bem. 1904. xevtizedx
1905 jan. 22. Győr. Zen. szerz.: Franek Gábor. »Szeoessziós lányok«, énekes boh.
3 felv. Zen. összeállította: Kunod.i Károly. Bem. 1904. márc. 12. Városligeti Színkör.
»Messzinai földrengés«, szmű 5 képben. Bem. 1909. márc. xtalanevtizedx 1915 21.
Lippán, Miklóssy Gyulánál. »A zsidók királya«, szmű 5 felv. Irta: Konstantinovks
Konstantin, orosz nagyherceg, een. szerz. : Fischer Károly. Bem. 1914. xevtizedx
1915 jún. 6. Budapesti buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Színház. »Halálos kínok között*, bob. Bem. 1914. jún. xtalanevtizedx
1925 12. U. o. » Tündérálom*, Dramolett 1 felv. Bem. 1922. xevtizedx 1925 aüg. 25,
Erzsébetfalva. Kéziratban: »A király druszája*, népsz. Szakmunkája: »Pálcás színészek*,
Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1914.
xevtizedx 1915 jan. xtalanevtizedx 1925 »Vándorko-médiások«, 1922. xevtizedx
1925 Aktuális színművet írt a tiszaeszlári bűnperről, Rózsa Sándorról, a török-orosz
és angol-búr háborúról stb. Régebben a »Székelyudvarhely« c. lap szerkesztője
volt. szin_I.0402.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Deréki Antal - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1849
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0402.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0402.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22628.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Deréki
Antal
Szócikk: Deréki Antal színész, író, sz. 1849. máj.
1-én, Bánfalván. Iskoláit Szentesen végezte. 1867-ben lépett a színipályára, Pály
Gyula színigazgatónál, Törökkanizsán, akinél együtt működött Petőfi Zoltánnal. Egy
év múlva már Kocsisovszky Jusztinnál találjuk Szegeden és Szuper Károlynál Hódmezővásárhelyen.
Tőle 1869-ben Sarkadra ment Győrfi Gyulához, de ugyanabban az évben Aradi Gerőnél
is működött. Ekkor katonának állt be, de 3 év múlva újra a színészetnél van. 1872-ben
Völgyi Györgyhöz szerződött Pécsre, 1873-ban Gerőffy Andornál, működött Szabadkán,
azután 1874-ben Bo-kody Antalnál Budán és Pozsonyban; 1875-ber. Szabó Antalnál,
1881-től 1883-ig a győri színikerületben játszik Beődy Gábornál. 1883-ban Csóka
Sándor tagja lesz, ahonnan a Népszínház hódította el. 1887, miárc. 12-én Miskolcon
megünnepelte 20 éves működése jubileumát, Gerő Károly »Vadgalamb* o. népszínművében.
1891-ben színigazgafcásba fogott, db már egy év után ismét színészkedik, Egry Kálmánnál,
1893-ban Miklóssy Gyulánál, majd Pesti Ihász Lajosnál, 1894-ben pedig Deák Péterhez
ment Lőcsére. Közben szorgos munkatársa volt az irodalmi újságoknak is. Sokat dolgozott
a »Fővárosi Lapok«-nak Vadnai Károly és Szana Tamás szerkesztése alatt, »A Színpad«-nak
(1872.), munkatársa volt a »Szegedi Napló«-nak 'Enyedi Lukács szerkesztése alatt,
1879, és 1880-ban, A Pulszky Ferenc szerkesztésében megjelenő »Harmo-nia« című kritikai
hetilapnak is hosszú idŐn át volt rendes dolgozótársa. Összegyűjtött emlékei, amelyek
javarésze a »Ma-gyarország* tárcái között látott napvilágot, 1914-ben jelent meg
»Páleás színészek* címmel. A könyvet, amelynek szép sikere volt a sajtóban, a közönség
feltűnően szívesen fogadta és első kiadásában hamarosan elkapkodta. Színészi
és írói működésén kívül lelkes szeretettel és sok rajongással folytatott egy harmadik
mesterséget js: egyike volt a legjobb és legmegértőbb rendezőknek. Ebben a minőségében
egy egész színészi generációt nevelt; a keze alól kikerült színészek közül sokan
előkelő helyet foglalnak el a főváros- és vidéki színházaknál. Utolsó nagy sikerei
Makó Lajos társulatánál voltak, mint már orstságosan ismert, kedvelt,, nep- szerű
apaszíneszuek és komikusnak. Azután nemsokára visszavonult a színpadtól és kizárólag
a tollnak szentelte tehetségét. 1917. szept. 11-én a Budai Színkörben megünnepelte
színészi és színműírói munkásságának 50 éves jubileumát. Ez estén Sebestyén Géza
színtársulata előadta az ünnepeltnek »Napraforgóx c. népszínművét, melyben egy
csavargóvá züllött legényt személyesített. Hetven esztendős kora dacára is illúziót
keltett színjátszó művészetével, alakító erejével. 1926. okt. 28-án 60 éves írói
é< művészi jubileumát ülte meg. Színművei: »Miksa császár halála« dráma. Bem.
1869. Szeged. »Egy órán át Ausztria császárja«, vígj. 1872. (Ford.) »Bolygó zsidó*
c. népszínműve 1880-ban Szabadkán került színre. Ugyanezen évben írta a »Szépasszony
kocsisa« és »Szégyenfolt« o. népszínműveket. 1881-ben fordította az »Egy dalárda-ünnepély
viszontagságak c. 3 felv. vígjátékot, írta G. Moser és »Egy nihilista, vagy az ördögsziklák«
c. 4 felv. vígjátékot, írta Blumenthal Oszkár. — Egyéb művei: »Búzavirág«, népsz.
1884. Budán adták Blahánéval 24-szer. »Eleven ördög«, (L. o.) »A falusi kislány
Pesten« fővárosi életkép. Előadták a Városligeti Színkörben, 1884. »Tűzpróba, vagy
szegény mint milliomos«, víg színmű 5 felv. ford'. Augier-től; »Parasztgróf«, »A
munkácsi rab«, »A síró gyermek«, (bob. ford.) »Liána grófnő, vagy a második feleség«,
színmű, Mariit regénye után Faludi Miksával. »A kondorosi szép csaplárné*, színmű,
1889. »Benyovszky«, látv. színmű 3 felv. 1889. Budai Színkör. »A szép Ná-dia«, színmű
5 felv. 1890. júl. 2. U. o. »Gábor Áron, a székely ágyúhős«, színmű 7 képben, Sepsiszentgyörgy,
1891. máj. 2. Zenéjét írta: Kelemen Lajosné tiszti-ügyészné; »Napraforgó«, népsz.
3 felv. Bem. 1894. szept. 23. Budai Színkör. »Le-génybíróit, népsz. 3 felv. 1895;
»A becstelenek', szmű, írta: Rovetta Gerolamo, olasz ból ford. 1895; »Erkölcsi
hálott«, szmű, (ford. olaszból). »Itthon vagyunk!« Allegória 3 képben; alkalmi
évadnyitó Szabadkán, Pesti Ihász Lajos társulatánál, 1898. okt. 15. »A földhöz
ragadt szegények*, népsz. 3 felv. Zen. szerz.: Szent-Gály Gyula. Kecskemét, 1898.
dec. »Drey-fuss, az ördögsziget áldozata*, szmű 9 képben. Bem. 1899. aug. 1. Városligeti
Színkör. »A csodadoktor*, operett 3 felv. Bem. 1904. jan. 22. Győr. Zen. szerz.:
Franek Gábor. »Szeoessziós lányok«, énekes boh. 3 felv. Zen. összeállította: Kunod.i
Károly. Bem. 1904. márc. 12. Városligeti Színkör. »Messzinai földrengés«, szmű
5 képben. Bem. 1909. márc. 21. Lippán, Miklóssy Gyulánál. »A zsidók királya«, szmű
5 felv. Irta: Konstantinovks Konstantin, orosz nagyherceg, een. szerz. : Fischer
Károly. Bem. 1914. jún. 6. Budapesti Színház. »Halálos kínok között*, bob. Bem.
1914. jún. 12. U. o. » Tündérálom*, Dramolett 1 felv. Bem. 1922. aüg. 25, Erzsébetfalva.
Kéziratban: »A király druszája*, népsz. Szakmunkája: »Pálcás színészek*, Budapest,
1914. jan. »Vándorko-médiások«, 1922. Aktuális színművet írt a tiszaeszlári bűnperről,
Rózsa Sándorról, a török-orosz és angol-búr háborúról stb. Régebben a »Székelyudvarhely«
c. lap szerkesztője volt. szin_I.0402.pdf I