Címszó: Deréki Antal - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1849

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0402.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0402.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22628.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Deréki Antal

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522628.htm

 

Szócikk: Deréki Antal színész, író, sz. 1849. (születés éve) máj. 1-én, Bánfalván. (megye) Iskoláit Szentesen (megye) (információ)  végezte. 1867-ben (időpont) lépett a színipályára, Pály Gyula (személy) színigazgatónál, Törökkanizsán, (megye) akinél együtt működött Petőfi Zoltánnal. (személy) (információ)  Egy év múlva már Kocsisovszky Jusztinnál (személy) (információ)  találjuk Szegeden (megye) és Szuper Károlynál (személy) (információ)  Hódmezővásárhelyen. (megye) Tőle 1869-ben (időpont) Sarkadra (megye) ment Győrfi Gyulához, (személy) (információ)  de ugyanabban az évben Aradi Gerőnél is működött. Ekkor katonának állt be, de 3 év múlva újra a színészetnél van. 1872-ben (időpont) Völgyi Györgyhöz szerződött Pécsre, 1873-ban (időpont) Gerőffy Andornál, mű­ködött Szabadkán, azután 1874-ben (időpont) Bo-kody Antalnál Budán (Budapest) és Pozsonyban; 1875-ber. (időpont) Szabó Antalnál, 1881-től (időpont) 1883-ig (időpont) a győri színikerületben játszik Beődy Gá­bornál. 1883-ban (időpont) Csóka Sándor tagja lesz, ahonnan a Népszínház hódította el. 1887, (időpont) miárc. 12-én Miskolcon megünnepelte 20 éves működése jubileumát, Gerő Károly »Vadgalamb* o. népszínművében. 1891-ben (időpont) színigazgafcásba fogott, db már egy év után ismét színészkedik, Egry Kálmánnál, 1893-ban (időpont) Miklóssy Gyulánál, majd Pesti (Budapest) Ihász Lajosnál, 1894-ben (időpont) pedig Deák Péterhez ment Lőcsére. Közben szorgos munkatársa volt az irodalmi újságoknak is. Sokat dol­gozott a »Fővárosi (Budapest) Lapok«-nak Vadnai Ká­roly és Szana Tamás szerkesztése alatt, »A Színpad«-nak (1872.), (időpont) munkatársa volt a »Szegedi Napló«-nak 'Enyedi Lukács szer­kesztése alatt, 1879, (időpont) és 1880-ban, (időpont) A Pulszky Ferenc szerkesztésében megjelenő »Harmo-nia« című kritikai hetilapnak is hosszú idŐn át volt rendes dolgozótársa. Össze­gyűjtött emlékei, amelyek javarésze a »Ma-gyarország* tárcái között látott napvilágot, 1914-ben (időpont) jelent meg »Páleás színészek* címmel. A könyvet, amelynek szép si­kere volt a sajtóban, a közönség fel­tűnően szívesen fogadta és első ki­adásában hamarosan elkapkodta. Szí­nészi és írói működésén kívül lelkes szere­tettel és sok rajongással folytatott egy harmadik mesterséget js: egyike volt a leg­jobb és legmegértőbb rendezőknek. Ebben a minőségében egy egész színészi generá­ciót nevelt; a keze alól kikerült színészek közül sokan előkelő helyet foglalnak el a főváros- (Budapest) és vidéki színházaknál. Utolsó nagy sikerei Makó Lajos társulatánál voltak, mint már orstságosan ismert, kedvelt,, nep- szerű apaszíneszuek és komikusnak. Az­után nemsokára visszavonult a színpadtól és kizárólag a tollnak szentelte tehetségét. 1917. (időpont) szept. 11-én a Budai (Budapest) Színkörben megünnepelte színészi és színműírói mun­kásságának 50 éves jubileumát. Ez estén Sebestyén Géza színtársulata előadta az ün­nepeltnek »Napraforgóx c. népszínművét, melyben egy csavargóvá züllött legényt sze­mélyesített. Hetven esztendős kora dacára is illúziót keltett színjátszó művészetével, ala­kító erejével. 1926. (időpont) okt. 28-án 60 éves írói é< művészi jubileumát ülte meg. Színművei: »Miksa császár halála« dráma. Bem. 1869. (időpont) Szeged. »Egy órán át Ausztria császárja«, vígj. 1872. (időpont) (Ford.) »Bolygó zsidó* c. népszínműve 1880-ban (időpont) Szabad­kán került színre. Ugyanezen évben írta a »Szépasszony kocsisa« és »Szégyenfolt« o. népszínműveket. 1881-ben (időpont) fordította az »Egy dalárda-ünnepély viszontagságak c. 3 felv. vígjátékot, írta G. Moser és »Egy nihilista, vagy az ördögsziklák« c. 4 felv. vígjátékot, írta Blumenthal Oszkár. — Egyéb művei: »Búzavirág«, népsz. 1884. (időpont) Budán (Budapest) adták Blahánéval 24-szer. »Eleven ördög«, (L. o.) »A falusi kislány Pesten« (Budapest) fővárosi (Budapest) életkép. Előadták a Városligeti Színkörben, 1884. (időpont) »Tűzpróba, vagy sze­gény mint milliomos«, víg színmű 5 felv. ford'. Augier-től; »Parasztgróf«, »A mun­kácsi rab«, »A síró gyermek«, (bob. ford.) »Liána grófnő, vagy a második feleség«, színmű, Mariit regénye után Faludi Mik­sával. »A kondorosi szép csaplárné*, szín­mű, 1889. (időpont) »Benyovszky«, látv. színmű 3 felv. 1889. (időpont) Budai (Budapest) Színkör. »A szép Ná-dia«, színmű 5 felv. 1890. (időpont) júl. 2. U. o. »Gábor Áron, a székely ágyúhős«, színmű 7 képben, Sepsiszentgyörgy, 1891. (időpont) máj. 2. Zenéjét írta: Kelemen Lajosné tiszti-ügyészné; »Napraforgó«, népsz. 3 felv. Bem. 1894. (időpont) szept. 23. Budai (Budapest) Színkör. »Le-génybíróit, népsz. 3 felv. 1895; (időpont) »A becstele­nek', szmű, írta: Rovetta Gerolamo, olasz ból ford. 1895; (időpont) »Erkölcsi hálott«, szmű, (ford. olaszból). »Itthon vagyunk!« Alle­gória 3 képben; alkalmi évadnyitó Sza­badkán, Pesti (Budapest) Ihász Lajos társulatánál, 1898. (időpont) okt. 15. »A földhöz ragadt sze­gények*, népsz. 3 felv. Zen. szerz.: Szent-Gály Gyula. Kecskemét, 1898. (időpont) dec. »Drey-fuss, az ördögsziget áldozata*, szmű 9 kép­ben. Bem. 1899. (időpont) aug. 1. Városligeti Szín­kör. »A csodadoktor*, operett 3 felv. Bem. 1904. (időpont) jan. 22. Győr. Zen. szerz.: Franek Gábor. »Szeoessziós lányok«, énekes boh. 3 felv. Zen. összeállította: Kunod.i Ká­roly. Bem. 1904. (időpont) márc. 12. Városligeti Színkör. »Messzinai földrengés«, szmű 5 képben. Bem. 1909. (időpont) márc. 21. Lippán, Miklóssy Gyulánál. »A zsidók királya«, szmű 5 felv. Irta: Konstantinovks Kon­stantin, orosz nagyherceg, een. szerz. : Fi­scher Károly. Bem. 1914. (időpont) jún. 6. Buda­pesti (Budapest) Színház. »Halálos kínok között*, bob. Bem. 1914. (időpont) jún. 12. U. o. » Tündérálom*, Dramolett 1 felv. Bem. 1922. (időpont) aüg. 25, Erzsébetfalva. Kéziratban: »A király dru­szája*, népsz. Szakmunkája: »Pálcás szí­nészek*, Budapest, (Budapest) 1914. (időpont) jan. »Vándorko-médiások«, 1922. (időpont) Aktuális színművet írt a tiszaeszlári bűnperről, Rózsa Sándorról, a török-orosz és angol-búr háborúról stb. Ré­gebben a »Székelyudvarhely« c. lap szer­kesztője volt. szin_I.0402.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Deréki Antal címszóvég 22628 Szócikk: Deréki Antal színész, író, sz. 1849. máj. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1-én, Bánfalván. ytelepulesy bánfalva ytelepulesy Bánfalvá ymegyey békés megye ykodvegy Iskoláit Szentesen ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy végezte. 1867-ben xevtizedx 1865 lépett a színipályára, Pály Gyula yszemelynevy pály gyula yszemelynevy Pály Gyula yszemelynevy pály yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál, Törökkanizsán, ytelepulesy törökkanizsa ytelepulesy Törökkanizsá ymegyey torontál megye ykodvegy akinél együtt működött Petőfi Zoltánnal. yszemelynevy petőfi zoltán yszemelynevy Petőfi Zoltán yszemelynevy petőfi yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy Egy év múlva már Kocsisovszky Jusztinnál yszemelynevy kocsisovszky jusztin yszemelynevy Kocsisovszky Jusztin yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy találjuk Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és Szuper Károlynál yszemelynevy szuper károly yszemelynevy Szuper Károly yszemelynevy szuper yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Hódmezővásárhelyen. ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy Hódmezővásárhely ymegyey csongrád megye ykodvegy Tőle 1869-ben Sarkadra xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy sarkad ytelepulesy Sarkad ymegyey bihar megye ykodvegy ment Győrfi Gyulához, yszemelynevy győrfi gyula yszemelynevy Győrfi Gyulá yszemelynevy győrfi yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Győrfi yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy de ugyanabban az évben Aradi Gerőnél is működött. Ekkor katonának állt be, de 3 év múlva újra a színészetnél van. 1872-ben xevtizedx 1875 Völgyi Györgyhöz szerződött Pécsre, 1873-ban Gerőffy Andornál, mű­ködött Szabadkán, azután 1874-ben Bo-kody Antalnál Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Pozsonyban; 1875-ber. Szabó xtalanevtizedx 1885 Antalnál, 1881-től xevtizedx 1885 1883-ig a győri színikerületben játszik Beődy Gá­bornál. 1883-ban Csóka Sándor tagja lesz, ahonnan a Népszínház hódította el. 1887, miárc. xtalanevtizedx 1895 12-én Miskolcon megünnepelte 20 éves működése jubileumát, Gerő Károly »Vadgalamb* o. népszínművében. 1891-ben xevtizedx 1895 színigazgafcásba fogott, db már egy év után ismét színészkedik, Egry Kálmánnál, 1893-ban Miklóssy Gyulánál, majd Pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ihász Lajosnál, 1894-ben pedig Deák Péterhez ment Lőcsére. Közben szorgos munkatársa volt az irodalmi újságoknak is. Sokat dol­gozott a »Fővárosi Főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Lapok«-nak Vadnai Ká­roly és Szana Tamás szerkesztése alatt, »A Színpad«-nak (1872.), xevtizedx 1875 munkatársa volt a »Szegedi Napló«-nak 'Enyedi Lukács szer­kesztése alatt, 1879, és xtalanevtizedx 1885 1880-ban, xevtizedx 1885 A xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Pulszky Ferenc szerkesztésében megjelenő »Harmo-nia« című kritikai hetilapnak is hosszú idŐn át volt rendes dolgozótársa. Össze­gyűjtött emlékei, amelyek javarésze a »Ma-gyarország* tárcái között látott napvilágot, 1914-ben xevtizedx 1915 jelent meg »Páleás színészek* címmel. A könyvet, amelynek szép si­kere volt a sajtóban, a közönség fel­tűnően szívesen fogadta és első ki­adásában hamarosan elkapkodta. Szí­nészi és írói működésén kívül lelkes szere­tettel és sok rajongással folytatott egy harmadik mesterséget js: egyike volt a leg­jobb és legmegértőbb rendezőknek. Ebben a minőségében egy egész színészi generá­ciót nevelt; a keze alól kikerült színészek közül sokan előkelő helyet foglalnak el a főváros- főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és vidéki színházaknál. Utolsó nagy sikerei Makó Lajos társulatánál voltak, mint már orstságosan ismert, kedvelt,, nep- szerű apaszíneszuek és komikusnak. Az­után nemsokára visszavonult a színpadtól és kizárólag a tollnak szentelte tehetségét. 1917. szept. xtalanevtizedx 1925 11-én a Budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színkörben megünnepelte színészi és színműírói mun­kásságának 50 éves jubileumát. Ez estén Sebestyén Géza színtársulata előadta az ün­nepeltnek »Napraforgóx c. népszínművét, melyben egy csavargóvá züllött legényt sze­mélyesített. Hetven esztendős kora dacára is illúziót keltett színjátszó művészetével, ala­kító erejével. 1926. xevtizedx 1925 okt. 28-án 60 éves írói é< művészi jubileumát ülte meg. Színművei: »Miksa császár halála« dráma. Bem. 1869. xevtizedx 1865 Szeged. xtalanevtizedx 1875 »Egy órán át Ausztria császárja«, vígj. 1872. xevtizedx 1875 (Ford.) xtalanevtizedx 1885 »Bolygó zsidó* c. népszínműve 1880-ban xevtizedx 1885 Szabad­kán került színre. Ugyanezen évben írta a »Szépasszony kocsisa« és »Szégyenfolt« o. népszínműveket. 1881-ben fordította az »Egy dalárda-ünnepély viszontagságak c. 3 felv. vígjátékot, írta G. Moser és »Egy nihilista, vagy az ördögsziklák« c. 4 felv. vígjátékot, írta Blumenthal Oszkár. — Egyéb művei: »Búzavirág«, népsz. 1884. Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy adták Blahánéval 24-szer. »Eleven ördög«, (L. o.) »A falusi kislány Pesten« pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy életkép. Előadták a Városligeti Színkörben, 1884. »Tűzpróba, vagy sze­gény mint milliomos«, víg színmű 5 felv. ford'. Augier-től; »Parasztgróf«, »A mun­kácsi rab«, »A síró gyermek«, (bob. ford.) »Liána grófnő, vagy a második feleség«, színmű, Mariit regénye után Faludi Mik­sával. »A kondorosi szép csaplárné*, szín­mű, 1889. »Benyovszky«, látv. színmű 3 felv. 1889. Budai xtalanevtizedx 1895 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színkör. »A szép Ná-dia«, színmű 5 felv. 1890. xevtizedx 1895 júl. 2. U. o. »Gábor Áron, a székely ágyúhős«, színmű 7 képben, Sepsiszentgyörgy, 1891. máj. 2. Zenéjét írta: Kelemen Lajosné tiszti-ügyészné; »Napraforgó«, népsz. 3 felv. Bem. 1894. szept. 23. Budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színkör. »Le-génybíróit, népsz. 3 felv. 1895; »A becstele­nek', szmű, írta: Rovetta Gerolamo, olasz ból ford. 1895; »Erkölcsi hálott«, szmű, (ford. olaszból). »Itthon vagyunk!« Alle­gória 3 képben; alkalmi évadnyitó Sza­badkán, Pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ihász Lajos társulatánál, 1898. okt. 15. »A földhöz ragadt sze­gények*, népsz. 3 felv. Zen. szerz.: Szent-Gály Gyula. Kecskemét, 1898. dec. »Drey-fuss, az ördögsziget áldozata*, szmű 9 kép­ben. Bem. 1899. aug. xtalanevtizedx 1905 1. Városligeti Szín­kör. »A csodadoktor*, operett 3 felv. Bem. 1904. xevtizedx 1905 jan. 22. Győr. Zen. szerz.: Franek Gábor. »Szeoessziós lányok«, énekes boh. 3 felv. Zen. összeállította: Kunod.i Ká­roly. Bem. 1904. márc. 12. Városligeti Színkör. »Messzinai földrengés«, szmű 5 képben. Bem. 1909. márc. xtalanevtizedx 1915 21. Lippán, Miklóssy Gyulánál. »A zsidók királya«, szmű 5 felv. Irta: Konstantinovks Kon­stantin, orosz nagyherceg, een. szerz. : Fi­scher Károly. Bem. 1914. xevtizedx 1915 jún. 6. Buda­pesti buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színház. »Halálos kínok között*, bob. Bem. 1914. jún. xtalanevtizedx 1925 12. U. o. » Tündérálom*, Dramolett 1 felv. Bem. 1922. xevtizedx 1925 aüg. 25, Erzsébetfalva. Kéziratban: »A király dru­szája*, népsz. Szakmunkája: »Pálcás szí­nészek*, Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1914. xevtizedx 1915 jan. xtalanevtizedx 1925 »Vándorko-médiások«, 1922. xevtizedx 1925 Aktuális színművet írt a tiszaeszlári bűnperről, Rózsa Sándorról, a török-orosz és angol-búr háborúról stb. Ré­gebben a »Székelyudvarhely« c. lap szer­kesztője volt. szin_I.0402.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Deréki Antal - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1849

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0402.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0402.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22628.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Deréki Antal

Szócikk: Deréki Antal színész, író, sz. 1849. máj. 1-én, Bánfalván. Iskoláit Szentesen végezte. 1867-ben lépett a színipályára, Pály Gyula színigazgatónál, Törökkanizsán, akinél együtt működött Petőfi Zoltánnal. Egy év múlva már Kocsisovszky Jusztinnál találjuk Szegeden és Szuper Károlynál Hódmezővásárhelyen. Tőle 1869-ben Sarkadra ment Győrfi Gyulához, de ugyanabban az évben Aradi Gerőnél is működött. Ekkor katonának állt be, de 3 év múlva újra a színészetnél van. 1872-ben Völgyi Györgyhöz szerződött Pécsre, 1873-ban Gerőffy Andornál, mű­ködött Szabadkán, azután 1874-ben Bo-kody Antalnál Budán és Pozsonyban; 1875-ber. Szabó Antalnál, 1881-től 1883-ig a győri színikerületben játszik Beődy Gá­bornál. 1883-ban Csóka Sándor tagja lesz, ahonnan a Népszínház hódította el. 1887, miárc. 12-én Miskolcon megünnepelte 20 éves működése jubileumát, Gerő Károly »Vadgalamb* o. népszínművében. 1891-ben színigazgafcásba fogott, db már egy év után ismét színészkedik, Egry Kálmánnál, 1893-ban Miklóssy Gyulánál, majd Pesti Ihász Lajosnál, 1894-ben pedig Deák Péterhez ment Lőcsére. Közben szorgos munkatársa volt az irodalmi újságoknak is. Sokat dol­gozott a »Fővárosi Lapok«-nak Vadnai Ká­roly és Szana Tamás szerkesztése alatt, »A Színpad«-nak (1872.), munkatársa volt a »Szegedi Napló«-nak 'Enyedi Lukács szer­kesztése alatt, 1879, és 1880-ban, A Pulszky Ferenc szerkesztésében megjelenő »Harmo-nia« című kritikai hetilapnak is hosszú idŐn át volt rendes dolgozótársa. Össze­gyűjtött emlékei, amelyek javarésze a »Ma-gyarország* tárcái között látott napvilágot, 1914-ben jelent meg »Páleás színészek* címmel. A könyvet, amelynek szép si­kere volt a sajtóban, a közönség fel­tűnően szívesen fogadta és első ki­adásában hamarosan elkapkodta. Szí­nészi és írói működésén kívül lelkes szere­tettel és sok rajongással folytatott egy harmadik mesterséget js: egyike volt a leg­jobb és legmegértőbb rendezőknek. Ebben a minőségében egy egész színészi generá­ciót nevelt; a keze alól kikerült színészek közül sokan előkelő helyet foglalnak el a főváros- és vidéki színházaknál. Utolsó nagy sikerei Makó Lajos társulatánál voltak, mint már orstságosan ismert, kedvelt,, nep- szerű apaszíneszuek és komikusnak. Az­után nemsokára visszavonult a színpadtól és kizárólag a tollnak szentelte tehetségét. 1917. szept. 11-én a Budai Színkörben megünnepelte színészi és színműírói mun­kásságának 50 éves jubileumát. Ez estén Sebestyén Géza színtársulata előadta az ün­nepeltnek »Napraforgóx c. népszínművét, melyben egy csavargóvá züllött legényt sze­mélyesített. Hetven esztendős kora dacára is illúziót keltett színjátszó művészetével, ala­kító erejével. 1926. okt. 28-án 60 éves írói é< művészi jubileumát ülte meg. Színművei: »Miksa császár halála« dráma. Bem. 1869. Szeged. »Egy órán át Ausztria császárja«, vígj. 1872. (Ford.) »Bolygó zsidó* c. népszínműve 1880-ban Szabad­kán került színre. Ugyanezen évben írta a »Szépasszony kocsisa« és »Szégyenfolt« o. népszínműveket. 1881-ben fordította az »Egy dalárda-ünnepély viszontagságak c. 3 felv. vígjátékot, írta G. Moser és »Egy nihilista, vagy az ördögsziklák« c. 4 felv. vígjátékot, írta Blumenthal Oszkár. — Egyéb művei: »Búzavirág«, népsz. 1884. Budán adták Blahánéval 24-szer. »Eleven ördög«, (L. o.) »A falusi kislány Pesten« fővárosi életkép. Előadták a Városligeti Színkörben, 1884. »Tűzpróba, vagy sze­gény mint milliomos«, víg színmű 5 felv. ford'. Augier-től; »Parasztgróf«, »A mun­kácsi rab«, »A síró gyermek«, (bob. ford.) »Liána grófnő, vagy a második feleség«, színmű, Mariit regénye után Faludi Mik­sával. »A kondorosi szép csaplárné*, szín­mű, 1889. »Benyovszky«, látv. színmű 3 felv. 1889. Budai Színkör. »A szép Ná-dia«, színmű 5 felv. 1890. júl. 2. U. o. »Gábor Áron, a székely ágyúhős«, színmű 7 képben, Sepsiszentgyörgy, 1891. máj. 2. Zenéjét írta: Kelemen Lajosné tiszti-ügyészné; »Napraforgó«, népsz. 3 felv. Bem. 1894. szept. 23. Budai Színkör. »Le-génybíróit, népsz. 3 felv. 1895; »A becstele­nek', szmű, írta: Rovetta Gerolamo, olasz ból ford. 1895; »Erkölcsi hálott«, szmű, (ford. olaszból). »Itthon vagyunk!« Alle­gória 3 képben; alkalmi évadnyitó Sza­badkán, Pesti Ihász Lajos társulatánál, 1898. okt. 15. »A földhöz ragadt sze­gények*, népsz. 3 felv. Zen. szerz.: Szent-Gály Gyula. Kecskemét, 1898. dec. »Drey-fuss, az ördögsziget áldozata*, szmű 9 kép­ben. Bem. 1899. aug. 1. Városligeti Szín­kör. »A csodadoktor*, operett 3 felv. Bem. 1904. jan. 22. Győr. Zen. szerz.: Franek Gábor. »Szeoessziós lányok«, énekes boh. 3 felv. Zen. összeállította: Kunod.i Ká­roly. Bem. 1904. márc. 12. Városligeti Színkör. »Messzinai földrengés«, szmű 5 képben. Bem. 1909. márc. 21. Lippán, Miklóssy Gyulánál. »A zsidók királya«, szmű 5 felv. Irta: Konstantinovks Kon­stantin, orosz nagyherceg, een. szerz. : Fi­scher Károly. Bem. 1914. jún. 6. Buda­pesti Színház. »Halálos kínok között*, bob. Bem. 1914. jún. 12. U. o. » Tündérálom*, Dramolett 1 felv. Bem. 1922. aüg. 25, Erzsébetfalva. Kéziratban: »A király dru­szája*, népsz. Szakmunkája: »Pálcás szí­nészek*, Budapest, 1914. jan. »Vándorko-médiások«, 1922. Aktuális színművet írt a tiszaeszlári bűnperről, Rózsa Sándorról, a török-orosz és angol-búr háborúról stb. Ré­gebben a »Székelyudvarhely« c. lap szer­kesztője volt. szin_I.0402.pdf I