Címszó: Déry István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1792

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0404.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0404.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22645.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Déry István

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522645.htm

 

Szócikk: Déry István nemes származású úttörő színész, a magyar színészet alapítóinak egyike, sz. 1792-ben, (születés éve) Szekszárdon, (megye) megh. 1862. jan. 8-án, Diósgyőrben. (megye) (információ)  Atyja tanár volt és fiát kitűnő nevelésben részesítette. Az volt az öregnek a szándéka, hogy fiából pap legyen; be is adta kolostorba., de csakhamar utilaput kötöttek a talpára egy nem mindennapi diákcsíny miatt. Ugyanis többi társával együtt egy vasárnap délután kiment a város határába sétálni és jókedvében a hídon álló Szent János-szobor (személy) (információ)  fejét leütötte és azzal labdázgatott. Hazamenet lelkifurdalást érzett, nem mert visszamenni a kolostorba, hanem feljött Pestre (Budapest) és itt 1808-ban (időpont) színésszé lett. Játszott mindenféle szerepet, de leginkább az intrikus és szerelmes szakban jeleskedett. De felhasználták énekszerepekben is és többféle hangszeren, is ját­szott. 1813-ban (időpont) feleségül vene Széppat&ky Rózát, (L. Déryné), a kitűnő operaéne­kesnőt, kitől évekig elváltán élt. Házassága előtt tiszttartó Törtel-en, közben megunta ezt a foglalkozást és újra színészkedett. A színészet nyomorúságaiba, a küzdelmes élet viszontagságaiba azonban nem tudott beleilleszkedni, miért is 1817-ben (időpont) elég fiatalon visszavonult a színpadtól, előbb Radistyánban (megye) (Borsod m.) (megye) (információ)  ispán, majd Muhipusztán (megye) uradalmi tiszt lett. 1821—22-ben (időpont) Miskolcon (megye) ismét színész volt. 1833. (időpont) május 18-án Egerben (megye) a Muramelléki társulatnál (intézmény) Balogh István (személy) (információ)  és Hetényi József (személy) (információ)  igazgatása alatt működött, majd Budára (Budapest) szerződött, ezután pedig végleg visszavonult. Mint a legtöbb jeles színészi, ő is megtanult németül, (nyelv) (információ)  franciául (nyelv) (információ)  és e nyelvekből körülbelül 15 darabot dolgozott át színpadjaink számára. szin_I.0404.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Déry István címszóvég 22645 Szócikk: Déry István nemes származású úttörő színész, a magyar színészet alapítóinak egyike, sz. 1792-ben, Szekszárdon, xtalanevtizedx 1805 ytelepulesy szekszárd ytelepulesy Szekszárd ymegyey tolna megye ykodvegy megh. 1862. jan. 8-án, Diósgyőrben. ytelepulesy diósgyőr ytelepulesy Diósgyőr ymegyey borsod megye ykodvegy Atyja tanár volt és fiát kitűnő nevelésben részesítette. Az volt az öregnek a szándéka, hogy fiából pap legyen; be is adta kolostorba., de csakhamar utilaput kötöttek a talpára egy nem mindennapi diákcsíny miatt. Ugyanis többi társával együtt egy vasárnap délután kiment a város határába sétálni és jókedvében a hídon álló Szent János-szobor yszemelynevy szent jános yszemelynevy Szent János yszemelynevy szent yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy fejét leütötte és azzal labdázgatott. Hazamenet lelkifurdalást érzett, nem mert visszamenni a kolostorba, hanem feljött Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és itt 1808-ban xevtizedx 1805 színésszé xtalanevtizedx 1815 lett. Játszott mindenféle szerepet, de leginkább az intrikus és szerelmes szakban jeleskedett. De felhasználták énekszerepekben is és többféle hangszeren, is ját­szott. 1813-ban xevtizedx 1815 feleségül vene Széppat&ky Rózát, (L. Déryné), a kitűnő operaéne­kesnőt, kitől évekig elváltán élt. Házassága előtt tiszttartó Törtel-en, közben megunta ezt a foglalkozást és újra színészkedett. A színészet nyomorúságaiba, a küzdelmes élet viszontagságaiba azonban nem tudott beleilleszkedni, miért is 1817-ben elég xtalanevtizedx 1825 fiatalon visszavonult a színpadtól, előbb Radistyánban ytelepulesy radistyán ytelepulesy Radistyán ymegyey borsod megye ykodvegy (Borsod m.) ytelepulesy borsod m. ytelepulesy Borsod m. ymegyey borsod megye ykodvegy ispán, majd Muhipusztán ytelepulesy muhipuszta ytelepulesy Muhipusztá ymegyey borsod megye ykodvegy uradalmi tiszt lett. 1821—22-ben xevtizedx 1825 Miskolcon xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy ismét színész volt. 1833. xevtizedx 1835 május xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 18-án Egerben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy a Muramelléki társulatnál yintezmenyy muramelléki társulat yintezmenyy Muramell yintezmenyy muramelléki yintezmenyy társulat yintezmenyy yintezmenyy Muramell yintezmenyy ykodvegy Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy és Hetényi József yszemelynevy hetényi józsef yszemelynevy Hetényi József yszemelynevy hetényi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt működött, majd Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződött, ezután pedig végleg visszavonult. Mint a legtöbb jeles színészi, ő is megtanult németül, ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy franciául ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy és e nyelvekből körülbelül 15 darabot dolgozott át színpadjaink számára. szin_I.0404.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Déry István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1792

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0404.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0404.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22645.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Déry István

Szócikk: Déry István nemes származású úttörő színész, a magyar színészet alapítóinak egyike, sz. 1792-ben, Szekszárdon, megh. 1862. jan. 8-án, Diósgyőrben. Atyja tanár volt és fiát kitűnő nevelésben részesítette. Az volt az öregnek a szándéka, hogy fiából pap legyen; be is adta kolostorba., de csakhamar utilaput kötöttek a talpára egy nem mindennapi diákcsíny miatt. Ugyanis többi társával együtt egy vasárnap délután kiment a város határába sétálni és jókedvében a hídon álló Szent János-szobor fejét leütötte és azzal labdázgatott. Hazamenet lelkifurdalást érzett, nem mert visszamenni a kolostorba, hanem feljött Pestre és itt 1808-ban színésszé lett. Játszott mindenféle szerepet, de leginkább az intrikus és szerelmes szakban jeleskedett. De felhasználták énekszerepekben is és többféle hangszeren, is ját­szott. 1813-ban feleségül vene Széppat&ky Rózát, (L. Déryné), a kitűnő operaéne­kesnőt, kitől évekig elváltán élt. Házassága előtt tiszttartó Törtel-en, közben megunta ezt a foglalkozást és újra színészkedett. A színészet nyomorúságaiba, a küzdelmes élet viszontagságaiba azonban nem tudott beleilleszkedni, miért is 1817-ben elég fiatalon visszavonult a színpadtól, előbb Radistyánban (Borsod m.) ispán, majd Muhipusztán uradalmi tiszt lett. 1821—22-ben Miskolcon ismét színész volt. 1833. május 18-án Egerben a Muramelléki társulatnál Balogh István és Hetényi József igazgatása alatt működött, majd Budára szerződött, ezután pedig végleg visszavonult. Mint a legtöbb jeles színészi, ő is megtanult németül, franciául és e nyelvekből körülbelül 15 darabot dolgozott át színpadjaink számára. szin_I.0404.pdf I